Ormányosalkatúak

Előszó

Testalkatuk életmódjukhoz alkalmazkodott: a fák gyökereiben, törzsében vagy ágaiban fejlődő fajok teste általában hosszú, hengeres (Scolytidae) vagy lapos (pl. a Cossonus-fajok), a dudvanövényekben vag a talajban fejlődők teste viszont többnyire széles, tojásdad (pl. az Apionidae, Attelabidae és Curculionidae családok legnagyobb része). Fejük megnyúlt, vagy hosszabb-rövidebb ormányban végződik. Rágójuk ritkábban erősen fejlett (pl. Anthribidae és Scolytidae), máskor az ormány csúcsán helyezkedik el, és meglehetősen gyenge (pl. az Apionidae, Attelabidae és Curculionidae családok legtöbb faja). Felső ajkuk csak az Anthribidae család és az Attelabidae család Rhinomacerinae alcsalád fajain látható jól. Csápjuk mindig bunkóban végződik, a bunkó csak kivételesen egységes (összeforrott ízeit csak varratok választják el), vagy 2 ízből áll, mint egyes Scolytidae fajoké, rendszerint azonban 3-4 jól megkülönböztethető ízből; a Curculionidae család legtöbb fajának csápja térdes, a többi fajé egyszerű, vagyis tőíze nem nyúlt meg erősen. Szemük összetett, csak kivételesen (Troglorrhynchus Schm.) hiányzik, pontszemük nincs. A melltő oldalvarratai hiányoznak, mellvégük hátulsó szegélye a csípők mögött jól látható. Lábaik vagy rövidek (pl. Scolytidae), vagy hosszúak, hátulsó combjuk igen ritkán megvastagodott (ugróláb, pl. Rhynchaenini). A lábfejízek száma 4, csak a Dryophthorus Schönh. nem fajain (Curculionidae) 5; a Scolytidae család fajain az 5. íz csökevényes. Hártyás szárnyuk gyéren erezett, elég sok fajé csökevényes vagy hiányzik... Vissza