Természetismeret II.

Tartalom

Előszó 3
Csillagászati földrajzi ismeretek 5
A Világegyetem általános jellemzése 5
A geo- és a heliocentrikus világszemlélet
A Föld helye a Világegyetemben 5
1.1.2 A Világegyetem anyagi felépítése 6
1.1.3 A Világegyetem általános tulajdonságai 6
1.1.4 A Világegyetem fejlődéstörténete 7
1.2 A Tejútrendszer 3
1.2.1 A Tejútrendszer szerkezete 9
1.2.2 A csillagok 10
1.2.2.1 A csillagok tulajdonságai, anyagi felépítésük 10
1.2.2.2 A változócsillagok 11
1.2.2.3 A csillagok mozgása 12
1.2.3 Csillaghalmazok 13
1.2.4 A csillagközi anyag 13
1.3 Extragalaxisok, galaxishalmazok 14
1.4 A Naprendszer 14
1.4.1 A Nap 14
1.4.1.1 A Nap általános tulajdonságai, anyagi összetétele 14
1.4.1.2 A Nap szerkezete 15
1.4.1.3 A naptevékenység 16
1.4.1.3.1 A Nap energiatermelése és sugárzása 16
1.4.1.3.2 A Nap felszíni képződményei 17
1.4.1.3.3 A naptevékenység földi hatásai 18
1.4.2 A Naprendszer bolygói (a nagybolygók) 20
1.4.2.1 A nagybolygók jellemzői, csoportosításuk 20
1.4.2.2 A bolygók mozgása 20
1.4.3 A mellékbolygók (holdak) 21
1.4.4 Földünk mellékbolygója: a Hold 21
1.4.4.1 A Hold legfontosabb jellemzői 21
1.4.4.2 A Hold mozgásai és fényváltozásai 22
1.4.5 A fogyatkozások 23
1.4.5.1 A napfogyatkozás 24
1.4.5.2 A holdfogyatkozás 25
1.4.6 A kisbolygók 26
14 7 Az üstökösök 26
1.4.8 A meteorok 26
1.4.9 A bolygóközi anyag 27
1.5 A Föld mint égitest 27
1.5.1 A Föld legfontosabb adatai 27
1.5.2 A Föld alakja 28
1.5.2.1 A Föld gömbalakjának bizonyítékai 28
1.5.2.2 A Föld valódi alakja 28
1.5.2.3 A Föld gömbalakjának következményei 29
1.5.3 A Föld mozgásai 30
1.5.3.1 A Föld tengely körüli forgása 30
1.5.3.1.1 A tengely körüli forgás jellemzői, bizonyítékai 30
1.5.3.1.2 A tengely körüli forgás következményei 31
1.5.3.2 A Föld keringése a Nap körül 33
1.5.3.2.1 A Föld pályája 33
1.5.3.2.2 A keringés jellemzői és következményei 34
1.5.3.3 A Föld egyéb mozgásai 36
1.5.4 Az időszámítás 37
1.5.4.1 A napi időszámítás 37
1.5.4.2 Az évi időszámítás 38
1.6 A Naprendszer kialakulása 39
1.6.1 Katasztrófaelméletek 39
1.6.2 Kaptációs elméletek 40
1.6.3 Köd- vagy nebuláris elméletek 40
Irodalom 42
2. Általános természeti földrajzi ismeretek 43
2.1 A Föld belső felépítése és tulajdonságai 43
2.1.1 A Föld felépítésének vizsgálata 43
2.1.1.1 Közvetlen adatok a Föld felépítéséről 43
2.1.1.2 Közvetett vizsgálati módszerek és adatok 43
2.1.1.2.1 A nehézségi erő tanulmányozása 43
2.1.1.2.2 A földmágnesesség, az elektromos vezetőképesség és a radioaktivitás vizsgálata 44
2.1.1.2.3 A földrengéshullámok viselkedésének vizsgálata 44
2.1.1.2.4 A meteoritok vizsgálata 45
2.1.2 A Föld szerkezete és belsejének jellemzői 45
2.1.2.1 A Föld gömbhéjai és a határfelületek 45
2.1.2.2 A gömbhéjak anyagi felépítése 45
2.1.2.3 A Föld belsejének fizikai jellemzői 47
2.1.2.3.1 A hőmérsékleti viszonyok 4 7
2.1.2.3.2 A nyomás eloszlása 48
2.1.2.3.3 A sűrűség alakulása 48
2.1.2.3.4 A Föld anyagainak halmazállapota 48
2.2 A Föld kőzetburka (a litoszféra) 49
2.2.1 A litoszféra felépítése 49
2.2.1.1 A litoszféra szerkezete 49
2.2.1.2 A földkér9et felépítő kőzetek 50
2.2.1.2.1 A magmás (eruptív) kőzetek 50
2.2.1.2.2 Az üledékes (szediment) kőzetek 50
2.2.1.2.3 Átalakult (metamorf) kőzetek 51
2.2.1.3 A kéregszerkezet alaptípusai 51
2.2.2 A kőzetburok változásai 52
2.2.2.1 A litoszféralemezek mozgása 52
2.2.2.2 A földkéreg függőleges mozgásai 54
2.2.2.3 Szerkezetalakító folyamatok 54
2.2.2.3.1 A gyűrődések 55
2.2.2.3.2 Törések, vetődések 55
2.2.2.3.3 A magmatizmus 57
2.2.2.3.3.1 A mélységi magmatizmus (plutonizmus) 58
2.2.2.3.3.2 A szubvulkáni tevékenység 58
2.2.2.3.3.3 A vulkanizmus 58
2.2.2.3.3.4 A földrengések 59
2.2.2.4 A hegységképződés 60
2.2.2.4.1 A hegységképződés fő típusai 60
2.2.2.4.1.1 Orogenezis két kontinentális litoszféralemez ütközésével 60
2.2.2.4.1.2 Orogenezis óceáni és kontinentális litoszféralemezek ütközésével 61
2.2.2.4.1.3 Orogenezis két óceáni litoszféralemez ütközésével 62
2.2.2.4.2 Orogenetikus ciklusok 63
2.2.2.4.3 Hegységtípusok, Földünk nagy hegységrendszerei 63
2.2.2.4.3.1 A lánchegységek 63
2.2.2.4.3.2 A röghegységek 64
2.2.2.4.3.3 Vulkánikus hegységek 64
2.2.3 A kontinensek kialakulása és fejlődése 65
2.3 A szárazföldek felszínének kialakulása és változásai, a felszínformák 65
2.3.1 A felszínformák kialakítását végző erők 65
2.3.2 A felszínformák kialakulásának folyamata 67
2.3.2.1 A kőzetek aprózódása és mállása 67
2.3.2.1.1 Az aprózódás 67
2.3.2.1.2 A mállás 67
2.3.2.2 A letárolás (denudacio) és a felhalmozódás (akkumuláció) 68
2.3.2.2.1 A gravitációs tömegmozgás (a derázió) 68
2.3.2.2.2 A csapadékvíz felszínpusztító munkája (a pluviális erózió) 68
2.3.2.2.3 A folyóvíz felszínformáló munkába fluviális erózió és akkumuláció) 68
2.3.2.2.3.1 A folyóvíz munkaképessége 68
2.3.2.2.3.2 A folyók szakaszjellege 69
2.3.2.2.3.3 A folyótorkolatok 69
2.3.2.2.4 A jég felszínalakító munkája (a glaciális erózió és akkumuláció) 70
2.3.2.2.4.1 A gleccser (jégár) felszínformáló munkája 70
2.3.2.2.4.2 A belföldi jégtakaró felszínalakító munkája 70
2.3.2.2.5 A szél felszínalakító munkája (a szélkorrázió, a defláció és az eolikus akkumuláció) 71
2.3.2.2.6 A tenger felszínformáló munkája 72
2.3.2.2.7 A biogén felszínalakító hatások 72
2.3.2.2.8 Felszínformáló antropogén hatások 73
2.3.2.3 A kőzetminőségtől függő lepusztulásformák 73
2.3.2.3.1 A mészkő pusztulásformái (a karsztosodás) 73
2.3.2.3.2 A löszformák 75
2.3.2.3.3 Néhány más kőzet jellegzetes pusztulásformái 76
2.3.3 A felszínformák 77
2.3.3.1 A síkság 77
2.3.3.1.1 A síkságok osztályozása kialakulásuk szerint 77
2.3.3.1.2 A síkságok osztályozása területük szintkülönbségei szerint 78
2.3.3.1.3 A síkságok osztályozása tengerszint feletti magasságuk szerint 78
2.3.3.2 A völgy 78
2.3.3.3 A medence 79
2.3.3.4 A hegy 79
2.3.3.4.1 A hegy részei és formái 80
2.3.3.4.2 A hegyek osztályozása kialakulásuk szerint 80
2.3.3.5 A hegység 81
2.3.3.5.1 A hegységek alakjuk szerinti osztályozása 81
2.3.3.5.2 A hegységek magasságuk szerinti osztályozása 81
2.3.3.5.3 A hegységek kialakulásuk szerinti osztályozása 81
2.3.3.6 A morfológiai lépcsők, lépcsős vidékek 81
2.3.3.7 A part 82
2.3.3.8 A szigetek 82
2.4 A talaj 83
2.4.1 A talaj kialakulása 83
2.4.1.1 A talajképződés tényezői 83
2.4.1.1.2 A talajképződés folyamata 84
2.4.1.2.1 A kőzetek átalakulása (aprózódás és mállás) 84
2.4.1.2.2 A humuszképződés 84
2.4.2 A talaj összetevői 85
2.4.3 A talaj tulajdonságai 86
2.4.3.1 A talaj fizikai tulajdonságai 86
2.4.3.1.1 A mechanikai összetétel 86
2.4.3.1.2 A talajszerkezet 86
2.4.3.1.3 A kötöttség 86
2.4.3.1.4 A talaj vízgazdálkodása 86
2.4.3.1.5 A talaj szellőzöttsége 87
2.4.3.1.6 A talaj hőgazdálkodása 87
2.4.3.2 A talaj kémiai tulajdonságai 87
2.4.3.2.1 A talaj kémhatása 87
2.4.3.2.2 A talaj tápanyagai 88
2.4.3.3 A genetikai talajszintek 88
2.4.4 A Föld talajtakarója 89
2.4.4.1 Zonális talajok 89
2.4.4.2 Intrazonális talajok 90
2.4.4.3 Azonális talajok 90
2.4.5 A talajerózió és a talajvédelem 91
2.5 A vízburok (hidroszféra) 92
2.5.1 A víz körforgása, a vízkészlet megoszlása 92
2.5.2 A Világtenger (óceánok és tengerek) 92
2.5.2.1 A Világtenger részei 92
2.5.2.2 A tengerfenék tagozódása, felépítése, üledékei 93
2.5.2.3 A tengervíz tulajdonságai 94
2.5.2.3.1 A tenger szintje 94
2.5.2.3.2 A tengervíz színe 94
2.5.2.3.3 A tengervíz sótartalma és egyéb anyagai 95
2.5.2.3.4 A tengervíz sűrűsége és nyomása 95
2.5.2.3.5 A tengervíz hőmérséklete 95
2.5.2.4 A tengervíz mozgásai 96
2.5.2.4.1 A hullámzás 96
2.5.2.4.2 A tengervíz áramlása 97
2.5.2.4.3 A tengerjárás 98
2.5.2.4.4 A tengerrengés 101
2.5.3 A szárazföld vizei 101
2.5.3.1 A felszín alatti vizek 101
2.5.3.1.1 A talajvíz 101
2.5.3.1.2 A rétegvíz 102
2.5.3.1.3 A résvíz 102
2.5.3.2 Felszíni vizek 102
2.5.3.2.1 A források 102
2.5.3.2.2 A kutak vize 103
2.5.3.2.3 A folyóvizek 103
2.5.3.2.3.1 A vízfolyások formái, a vízhálózat jellemzői 103
2.5.3.2.3.2 A folyóvíz tulajdonságai 104
2,5.3 . 2.3.2.1 A meder 104
2.5.3.2.3.2.2 A folyók vízhozama, vízállasa és vízjárása 104
2.5.3.2.3.2.3 A folyóvizek felszínformáló munkája 105
2.5.3.2.4 Az állóvizek 105
2.5.3.2.4.1 A tavak keletkezése 106
2.5.3.2.4.1.1 Endogén eredetű tavak 106
2.5.3.2.4.1.2 Exogén eredetű tavak 106
2.5.3.2.4.2 A tavak vízháztartása 106
2.5.3.2.4.3 A tó vizének fizikai tulajdonságai 107
2.5.3.2.4.4 A tavak vizének mozgásai 107
2.5.3.2.4.5 A tavak pusztulása 107
2.5.3.2.5 A szárazföldi jég 108
2.5.3.2.5.1 A lavinák 108
2.5.3.2.5.2 A gleccserek (jégárak) 108
2.5.3.2.5.2.1 A gleccserek keletkezése 108
2.5.3.2.5.2.2 A gleccser részei 109
2.5.3.2.5.2.3 A gleccser felszínformáló munkája 109
2.5.3.2.5.3 Az állandóan fagyott talaj 109
2.5.3.2.5.4 A barlangi jég 109
2.5.3.2.5.5 A belföldi jégtakaró 109
2.6 A légkör (atmoszféra) 110
2.6.1 A Föld légkörének kialakulása 110
2.6.2 A légkör összetétele 111
2.6.2.1 Az alapgázok 111
2.6.2.2 A vendéggázok 111
2.6.2.3 A szennyeződések 112
2.6.3 A légkör függőleges tagozódása 112
2.6.3.1 A troposzféra 113
2.6.3.2 A sztratoszféra 114
2.6.3.3 A mezoszféra 114
2.6.3.4 A termoszféra 114
2.6.3.5 Az exoszféra 115
2.6.3.6 A magnetoszféra 115
2.6.4 Az időjárási vagy éghajlati elemek 116
2.6.4.1 A napsugárzás 116
2.6.4.1.1 A Nap sugárzásának összetétele, energiatartalma 116
2.6.4.1.2 A Nap sugárzásának módosulása a légkörben 116
2.6.4.1.2.1 Elnyelés (abszorpció) 116
2.6.4.1.2.2 Szóródás 116
2.6.4.1.2.3 Visszaverődés (reflexió) 117
2.6.4.1.3 A besugárzás (inszoláció) 117
2.6.4.1.3.1 A földfelszín visszaverő-képessége 118
2.6.4.1.3.2 A napsugarak beesési szöge 118
2.6.4.1.3.3 A lejtők hajlásszöge és égtáji helyzete 118
2.6.4.1.3.4 A napsugárzás időtartama 118
2.6.4.1.4 A kisugárzás (radiáció) 118
2.6.4.1.5 A légkör energiaháztartása 119
2.6.4.2 A levegő hőmérséklete 120
2.6.4.2.1 A levegő felmelegedésének módjai 120
2.6.4.2.2 A levegő hőmérsékletének függőleges változásai 120
2.6.4.2.3 A hőmérséklettől függő légállapotok 121
2.6.4.2.4 A levegő hőmérsékletének vízszintes változásai 122
2.6.4.3 A levegő vízháztartása" 122
2.6.4.3.1 A levegő páratartalma 122
2.6.4.3.2 Felhő- és ködképződés 123
2.6.4.3.2.1 A felhőképződés, felhőfajták 123
2.6.4.3.2.2 Ködképződés, ködfajták 124
2.6.4.3.3 A csapadék 124
2.6.4.3.3.1 A hulló- vagy makrocsapadék képződése és fajtái 124
2.6.4.3.3.2 A talajmenti- vagy mikrocsapadék képződése és fajtái 126
2.6.4.4 A légnyomás 126
2.6.4.4.1 A légnyomás függőleges változásai 126
2.6.4.4.2 A légnyomás horizontális változásai 126
2.6.4.4.3 A légnyomás időbeli változásai 127
2.6.4.4.4 Légnyomásképződmények 127
2.6.4.5 A levegő mozgása 127
2.6.4.5.1 A szél keletkezése 127
2.6.4.5.2 A szél jellemzői 129
2.6.4.5.3 A légkör általános cirkulációja 130
2.6.4.5.3.1 Az általános légcirkuláció kialakulásának okai 130
2.6.4.5.3.2 A troposzféra uralkodó szelei, szélövezetei 131
2.6.4.5.4 A monszunok 132
2.6.4.5.4.1 A trópusi monszunok 133
2.6.4.5.4.2 A trópusokon kívüli monszunok 134
2.6.4.5.5 Helyi szelek 134
2.6.4.5.6 A forgóviharok 134
2.6.4.6 A légkör fény- és hangtüneményei 135
2.6.4.6.1 A villámlás és a mennydörgés 135
2.6.4.6.2 Fénytörésen, fényfelbontáson alapuló jelenségek 135
2.6.5 Az időjárás 136
2.6.5.1 A légtömegek 136
2.6.5.2 Az időjárási frontok 136
2.6.5.2.1 A hideg front 137
2.6.5.2.2 A meleg front 137
2.6.5.2.3 Okklúziós front 138
2.6.5.2.4 A veszteglő front 139
2.6.5.3 Lesiklási felületek 139
2.6.5.4 A mérsékeltövi ciklonok és az anticiklonok 140
2.6.5.4.1 A mérsékeltövi ciklonok 141
2.6.5.4.2 Az anticiklonok 142
2.6.6 Az éghajlat 142
2 6 6 1 Az éghajlati jellemszámok 142
2.6.6.2 Az éghajlatot alakító tényezők 143
2.6.6.3 A makro-, a mező- és a mikroklíma 144
2.6.6.4 A Föld éghajlata 144
2.6.6.4.1 Az éghajlati rendszerek 144
2.6.6.4.1.1 A szoláris klímarendszer 144
2.6.6.4.1.2 Néhány fontosabb klímarendszerezés 145
2.6.6.4.2 A Föld éghajlati képe 145
2.6.6.5 Éghajlat ingadozások, éghajlatváltozások 150
2.7 Földtörténeti időszámítás és korbeosztás 151
2.7.1 Földtörténeti időszámítás 151
2.7.1.1 A relatív kormeghatározás 151
2.7.1.2 Az abszolút kormeghatározás 152
2.7.1.2.1 Földtani módszerek 152
2.7.1.2.2 Csillagászati módszerek 152
2.7.1.2.3 Fizikai módszerek 152
2.7.2 A földtörténeti korbeosztás 153
Irodalom 155
3. Biológiai ismeretek 157
3.1 Az élet fogalma és keletkezése 157
3.1.1 Az élet fogalma és kritériumai 157
3.1.2 Az élő anyagi rendszerek keletkezése 160
3.1.2.1 Az élet eredete a nem evolúciós nézetek, elméletek szerint 160
3.1.2.2 Az élő rendszerek keletkezése a korszerű evolúciós elméletek szerint 163
3.1.2.2.1 Az élet feltételeinek kialakulása a Földön 163
3.1.2.2.2 Az élő rendszereket felépítő szerves vegyületek képződése (kémiai evolúció) 164
3.1.2.2.2.1 Az egyszerű szerves vegyületek abiogén szintézise 165
3.1.2.2.2.2 A makromolekulák képződése 166
3.1.2.2.3 A prebiológiai evolúció 167
3.2 A sejtes organizáció. Az élőlények megjelenési formái 168
3.2.1 A biológiai organizáció fogalma, szintjei 168
3.2.2 A sejtes organizáció 170
3.2.2.1 Az eukarióta sejt felépítése 170
3.2.2.1.1 A sejt membránjai 172
3.2.2.1.2 A citoplazma 172
3.2.2.1.3 A sejtmag 175
3.2.2.1.4 A növényi sejtek speciális sejtalkotói 176
3.2.2.1.4.1 A szintestek 176
3.2.2.1.4.2 A sejtnedvüregek 177
3.2.2.1.4.3 A zárványok 178
3.2.2.1.4.4 A sejtfal 180
3.2.2.1.5 Az egysejtűek speciális sejtorganellumai 180
3.2.2.2 A sejtek működése 181
3.2.2.2.1 Az anyagcsere és az energiagazdálkodás
3.2.2.2.1.1 Az anyag- és energiaforgalom 181
3.2.2.2.1.2 Az intermedier anyag- és energiacsere 183
3.2.2.2.1.2.1 A disszimilációs folyamatok 184
3.2.2.2.1.2 Az asszimilációs folyamatok 185
3.2.2.2.2A sejtosztódás 193
3.2.2.2.2.1 A közvetlen sejtosztódás 193
3.2.2.2.2.2 A közvetett sejtosztódás 193
3.2.2.2.2.2.1 A mitózis 1 93
3.2.2.2.2.2.2 A meiózis 194
3.2.2.2.3 A sejtek ingerlékenysége 196
3.2.2.2.4 A sejtek mozgása 197
3.2.3 Az élőlények megjelenési formái 198
3.2.3.1 Az élőlények rendszerezésének alapkérdései 198
3.2.3.1.1 A rendszerezés szükségessége és lehetőségei 198
3.2.3.1.2 A rendszertani egységek 199
3.2.3.1.3 Az élőlények fejlődéstörténeti rendszerezése 200
3.2.3.1.3.1 A növénytörzsek 200
3.2.3.1.3.2 Az állattörzsek 200
3.2.3.2 A vírusok 203
3.2.3.3 A prokarióta élőlények 203
3.2.3.3.1 A baktériumok 204
3.2.3.3.2 A kékmoszatok 205
3.2.3.4 Az eukarióta szervezetek 206
3.2.3.4.1 Az egysejtűek, sejttársulások, 206
3.2.3.4.2 A többsejtű élőlények 209
3.2.3.4.2.1 A soksejtű növények 209
3.2.3.4.2.1.1 A telepes növények 209
3.2.2.4.2.1.2 A hajtásos növények 210
3.2.3.4.2.2 A többsejtű állatok 212
3.2.3.4.2.2.1 A sejthalmazos és az állszövetes 212
3.2.3.4.2.2.2 A szövetes állatok 212
3.3 Az élőlények tulajdonságainak öröklődése 217
3.3.1 Az öröklődés lényege, genetikai alapfogalmak 217
3.3.2 Az öröklődés molekuláris alapjai 219
3.3.2.1 A DNS mint örökítő anyag 219
3.3.2.2 A génműködés szabályozása 221
3.3.3. Az öröklődés formái és törvényszerűségei 223
3.3.3.1 Domináns-recesszív öröklésmenet 223
3.3.3.2 Intermedier öröklésmenet 226
3.3.3.3 A Mendel-féle szabályok 227
3.3.3.4 A tulajdonságok kapcsolt öröklődése (a kapcsolódási csoportok) 228
3.3.3.5 A mennyiségi jellegek öröklődése 229
3.3.3.6 A nem (ivar) és a nemhez kötött tulajdonságok öröklődése 230
3.3.3.7 A citoplazmatikus (extrakromoszomális) öröklődés 233
3.3.4 Az öröklöttség és a környezeti hatások szerepe az élőlények egyedfejlődésében. 233
3.4 Az élőlények és a környezetük kölcsönhatásai, az ökológiai környezet 234
3.4.1 A kölcsönhatások általános jellemzői 234
3.4.2 Az élettelen (abiotikus) környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre 239
3.4.2.1 A napsugárzás, a fény és a hő 240
3.4.2.2 A víz 243
3.4.2.3 A levegő 245
3.4.2.4 A talaj 247
3.4.2.5 A domborzati viszonyok szerepe 248
3.4.3 Az élő (biotikus) környezeti tényezők 249
3.4.4 Ökológiai jelenségek a populációkban
és a biocönózisokban 250
3.4.4.1 A populációk jellemzői 250
3.4.4.2 A biocönózisok tulajdonságai 252
3.4.4.3 Kölcsönhatások a biocönózisokat felépítő populációk között 254
3.4.4.4 Anyagforgalom és energiaáramlás a biocönózisokban 258
3.4.4.5 A biológiai produkció és energiahasznosítás, a biocönózisok energiamérlege 263
3.4.5 Ökológiai jelenségek a bioszféra szintjén 264
3.4.5.1 A bioszféra fogalma, jellemzői 264
3.4.5.2 A kémiai elemek körforgalma a bioszférában 266
3.4.5.3 A biomok zonális elrendeződése a Földön 268
3.4.6 Az Ökológiai rendszerek (ökoszisztémák) 273
3.4.6.1 Az ökoszisztéma fogalma, főbb sajátosságai 273
3.4.6.2 Az ökoszisztémák osztályozása 276
3.4.7 A bioszféra védelme 277
3.4.7.1 Az ökológiai egyensúly megbomlását előidéző antropogén hatások 277
3.4.7.2 Környezet- és természetvédelem 279
3.5 Az élővilág evolúciója 281
3.5.1 Az evolúcióelmélet alapkérdései 281
3.5.1.1 A biológiai evolúció fogalma, főbb sajátosságai 281
3-5.1.2 Az evolúciós egységek 281
3.5.1.2.1 A populáció 282
3.5.1.2.2 A faj és a magasabb szintű evolúciós" egységek 283
3.5.1.4 Az élőlények változékonysága 284
3.5.1 .4.1 A modifikáció 284
3.5.1.4.2 A mutáció 284
3.5.1.4.3 A kombinációs változékonyság 285
3.5.1 .4.4 A génáramlás 285
3.5.1.5 Az evolúció mozgatótényezői 285
3.5.1.5.1 Az alkalmazkodóképesség 285
3.5.1.5.2 A létért folyó küzdelem 286
3.5.1.5.3 A természetes szelekció 286
3.5.1.5.4 A szétterjedés 287
3.5.1.5.5 Az izoláció 287
3.5.1.5.6 A genetikai sodródás 288
3.5.1.6 Az evolúció menetének alapvető típusai 288
3.5.1.6.1 A fokozatos átalakulás 288
3.5.1.6.2 A szétválás 288
3.5.1.6.3 Az alkalmazkodás jellegű szétsugárzás (adaptív radiáció) 289
3.5.1.6.4 A párhuzamos evolúció 289
3.5.2 A földtörténeti korok élővilága 290
3.5.2.1 A prekambrium (őskor, élőkor) élővilága 290
3.5.2.2 Az ókor élővilága . 291
3.5.2.2.1 A növényvilág törzsfejlődése 291
3.5.2.2.2 Az állatvilág ókori evolúciója 292
3.5.2.3 A középkor élővilága 292
3.5.2.3.1 A növények filogenezise 292
3.5.2.3.2 Az állatvilág törzsfejlődése 293
3.5.2.4 Az újkor élővilága 294
3.5.2.4.1 Az éghajlati viszonyok alakulása 294
3.5.2.4.2 Az újkor növényvilága 294
3.5.2.4.3 Az újkor állatvilága 295
3.5.2.4.4 Az ember származása 296
3.5.2.A.4.1 Az ember makroevolúciója 297
3.5.2.4.4.1.1 A Ramapithecusok 297
3.5.2.4.4.1.2 Az Australopithecusok és a Homo habilis 297
3.5.2.4.4.1.3 Az előemberek (Homo erectus) 299
3.5.2.4.4.2 Az ember mikroevolúciója 300
3.5.2.4.4.2.1 Az ősemberek 300
3.5.2.4.4.2.2 A mai ember közvetlen ősei, a ma élő nagyrasszok 300
3.5.3 A biológiai evolúció bizonyítékai 302
3Í5Í3.1 Az őslénytani leletek 3 02
3.5.3.2 Az evolúció mai bizonyítékai 302
Irodalom 306
4 Magyarország földrajza 311
4.1 Magyarország természeti földrajzi 311
4.1.1 Magyarország földrajzi helyzete 311
4.1.2 Magyarország földtörténete 311
4.1.3 Magyarország domborzata 313
4.1.3.1 Az alföldek 313
4.1.3.2 A dombságok 313
4.1.3.3 A középhegységek 313
4.1.4 Hazánk éghajlata 313
4.1.5 Hazánk vízrajza 315
4.1.5.1 Felszíni vizek 315
4.1.5.1.1 A folyóvizek 315
4.1.5.1.1.1 A Duna és mellékfolyói 315
4.1.5.1.1.2 A Tisza és mellékfolyói 316
4.1.5.1.2 Állóvizeink 316
4.1.5.1.2.1 A Balaton 316
4.1.5.1.2.2 A Fertő-tó 317
4.1.5.1.2.3 A Velencei-tó 317
4.1.5.1.2.4 Egyéb állóvizeink 317
4.1.5.2 Felszín alatti vizek 318
4.1.6 Magyarország természetes növényzete és állatvilága 318
4.1.6.1 A természetes növénytakaró 318
4.1.6.1.1 A lombhullató erdők zónája 319
4.1.6.1.2 Az erdőssztyepp zóna 319
4.1.6.1.3 Kevert tűlevelű erdők (fenyvesek) zónája 320
4.1.6.2 A természetes állatvilág 320
4.1.7 Magyarország fontosabb talajai 322
4.1.7.1 A zonális talajok 322
4.1.7.2 Az intrazonális talajok 322
4.1.7.3 Azonális talajok 323
4.1.8 Magyarország tájai 323
4.1.8.1 Az Alföld 325
4.1.8.2 A Kisalföld 327
4.1.8.3 Az Alpokalja 328
4.1.8.4 A Dunántúli-dombság 329
4.1.8.5 A Dunántúli-középhegység 330
4.1.8.6 Az északi-középhegység 332
4.2 Magyarország gazdasági földrajzának vázlatos áttekintése 338
4.2.1 Természetföldrajzi adottságaink és gazdaságföldrajzi helyzetünk 338
4.2.2 Hazánk iparának fontosabb ágazatai 338
4.2.2.1 Energiagazdálkodás 338
4.2.2.2 Kohászat 340
4.2.2.3 Gépipar 441
4.2.2.4 Vegyipar 342
4.2.3 Magyarország élelmiszer gazdasága 343
4.2.3.1 Az élelmiszer gazdaság fejlődésének főbb jellemzői 343
4.2.3.2 A mezőgazdasági termelés alapvető termelési tényezői 344
4.2.3.3 Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar 346
4.2.3.4 Ipari növényeink termesztése és feldolgozása 347
4.2.3.5 Zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelés és feldolgozás 347
4.2.3.6 Takarmánytermelés, állattenyésztés, tejipar és húsfeldolgozás 348
4.2.4 Hazánk népessége és településhálózata 349
4.2.5 Hazánk gazdasági körzetei 350
4.2.5.1 A Központi iparvidék 350
4.2.5.2 Az Észak-magyarországi gazdasági körzet 352
4.2.5.3 Az Észak-alföldi gazdasági körzet 354
4.2.5.4 A Dél-alföldi gazdasági körzet 355
4.2.5.5 A Dél-dunántúli gazdasági körzet 356
4.2.5.6 Az Észak-dunántúli gazdasági körzet 357
4.2.6 Magyarország helye a világgazdaságban 358
Irodalom 360

Témakörök