kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szent István Társulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 364 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-360-139-8 |
Katolikus szemmel | 5 |
A vallás | |
Vizsgálódásunk tárgya és módszere | |
Vallásosság és vallás | 13 |
A vallássosság és a vallás fogalma | 13 |
A vallásosság "tárgyai", megnyilvánulásai és a vallásgyakorlás formái | 14 |
A vallási jelenségek tudományos vizsgálata | 17 |
Vizsgálódásunk állomásai | 19 |
A vallási jelenségek fenomenológiai vizsgálata | |
Bevezetés | 23 |
A vallási élmény fenomenológiája | 27 |
Miért inkább élmény, mint tapasztalat? | 27 |
Fenntartásaink az élmény kifejezés használatában | 27 |
A vallási élmény sajátos vonásai | 28 |
A vallási élmény és érzelmi világunk | 33 |
Affektív elemek a vallási élményben | 33 |
A vallási élmény által kiváltott érzelmek | 33 |
A vallási affektivitás egyéb megnyilatkozási formái | 38 |
A vallási élmény és megismerő képességünk | 38 |
A vallásnak értelmünk számára is vannak mondanivalói | 38 |
A vallási élmény értelmi tükröződésének formái | 39 |
Vallási szimbólumok | 39 |
A szimbólum jelentése | 39 |
A szimbólumok fajtái | 40 |
A szimbólumok rendeltetése | 41 |
Mítoszok | 42 |
Vallási tanok | 44 |
Dogmák | 44 |
Hitvallások | 45 |
Szent iratok | 45 |
A vallási élmény értelmi megnyilatkozásainak témakörei | 46 |
Első témakör: az isteneszme | 46 |
Második témakör: a világ | 48 |
Harmadik témakör: az ember | 49 |
Vallási élmény és vallásos cselekedetek | 51 |
A vallási kultusz lényege és problémái | 51 |
A vallási kultusz formái és módozatai | 52 |
Etika és vallás | 55 |
A vallási élmény közösségi vonatkozásai | 56 |
Az egyéni vallásosság ráutaltsága a közösségre | 56 |
A vallási közösségek sajátosságai | 56 |
Vallás és vallásszociológia | 57 |
A vallás bölcseleti vizsgálata | |
A vallás bölcseleti meghatározása | 61 |
Legtágabb értelmű meghatározás | 61 |
Szűkebb értelmű meghatározás | 62 |
A vallás legszűkebb értelmű meghatározása | 63 |
A mi meghatározásunk | 64 |
Mit tartsunk az etimológiai meghatározásokról? | 65 |
A vallások és a vallásosság tipológiája | 66 |
A vallások típusai | 66 |
A vallásosság típusai | 67 |
Fogami tisztázás a vallás igazolásához | 69 |
Mit igazolunk? | 69 |
Vallási igény, vallási fogékonyság, vallási szükséglet, vallási érzék, vallási ösztön | 71 |
A vallási igényt külső körülményeknek kell aktualizálniuk | 72 |
A vallás alapjának, a vallási igénynek bölcseleti igazolása | 74 |
Bevezetés | 74 |
Tételünk és annak igazolása | 74 |
A vallás keletkezése | 78 |
Két probléma | 78 |
Válaszaink | 78 |
Téves elméletek a vallás alapjáról és keletkezéséről | 81 |
Kognitív típusú elméletek | 81 |
Tudatlanság és félelem | 81 |
Tudatlanság és mitológizáló világmagyarázat | 82 |
Tudatlanságra épülő egyéb elméletek; fetisizmus, animizmus, dinamizmus vagy mana-hit, mágizmus, totemek és tabuk | 84 |
A szociális tanulás elmélete | 86 |
Frusztrációs elméletek | 87 |
Feuerbach | 87 |
Az egzisztencialisták | 87 |
Ezekre adott válaszaink | 88 |
Patopszichológiai elméletek | 90 |
Murisier | 91 |
Freud | 91 |
Fromm | 92 |
Hallucinogén kísérletek | 92 |
Válaszaink | 93 |
A marxizmus valláselmélete | 95 |
A vallás a társadalom terméke, forrása az elidegenedés, vigasztoló jellegénél fogva veszedelmes | 96 |
A vallás kezdeti formái | 97 |
A marxista valláskritika kritikája | 98 |
A vallási kifejezések nyelvészeti problémája | 101 |
A vallási jelenségek teológiája | |
Teológia és vallás | 107 |
A hit és hittudomány forrásai és a vallás | 107 |
A Biblia | 107 |
A szenthagyomány | 109 |
A klasszikus teológia eredményei | 110 |
Aquinói Szent Tamás | 110 |
A későbbi teológia | 110 |
Az újabb teológia és a vallás | 112 |
Igényünk van a természetfölöttire is | 112 |
Az "anomin kerszténység" | 113 |
A nem-keresztény vallások értékelése | 113 |
A II. vatikáni zsinat a vallásról | 115 |
A vallásszabadságról | 115 |
Az Egyház és a többi vallások | 116 |
Az Egyház és a nem-hívők | 116 |
A kérdés magyar szakirodalma | 118 |
Rövid vallástörténet | |
A törénelem előtti ember vallásossága | 121 |
Az ősrégészet tanúsága | 121 |
Az etnológia tanúsága | 124 |
Példák a mai primitívek vallásosságára | 126 |
Az ókori kelet kihalt vallásai | 127 |
A sumérok vallása | 127 |
A babiloniaiak és az asszírok vallása | 128 |
A kánaaniták, főníciaiak és a szírek ősi vallása | 129 |
Az egyiptomiak vallása | 129 |
A misztérium-vallások | 131 |
A parszizmus | 133 |
Gnószticizmus és manicheizmus | 134 |
Keleti eredetű mai vallások | 135 |
A mandeizmus | 135 |
Zsidóság és kereszténység | 135 |
A kínaiak vallása | 135 |
A hinduizmus | 137 |
A buddhizmus | 139 |
Az iszlám | 141 |
A japán sintoizmus | 142 |
A történelem nélküli népek vallása | 143 |
A pigmeusok | 143 |
Egyéb primitívek | 144 |
Európai ősvallások | 145 |
Összefoglaló megállapítások | 148 |
A vallás általános emberi jelenség | 148 |
A vallások magukon viselik a népek, tájak és gazdasági körülmények sajátosságait | 148 |
Melyek a legtöbb vallásban fellelhető elemek? | 149 |
Miket vett át a kereszténység más vallásoktól? | 150 |
Az emberiség vallási megoszlása 1973-ban | 151 |
A vallási tapasztalat útjai | 151 |
Az egyház | |
Az egyházról szóló zsinati konstitúcióból | 167 |
Az egyház krisztusi alapítása | |
Legrégibb adataink Krisztus egyházáról | 170 |
Első keresztény közösségek | 170 |
Az őskeresztény közösségek élete | 172 |
Sorsdöntő problémák | 174 |
Az első igehirdetés | 176 |
Jézus egyházalapító szándéka | 179 |
Távolabbi utalások | 179 |
Három esemény az evangélumokból | 180 |
A megdicsőült Krisztus kapcsolata egyházával | |
Bevezetés | 191 |
Az egyház isten népe | 192 |
Isten üdvözító terveinek kibontakozása üdvtörténetet eredményez | 193 |
Népről az Újszövetségben csak átvitt értelemben beszélünk | 193 |
A szövetség és az elkötelezettség népe | 194 |
Isten népe egyfelől kultikus közösség, másfelől jogilag megszervezett történelmi alakulat | 195 |
A szolidaritás és a korporatív szellem Isten népében | 196 |
Isten népe vándor-Egyház | 197 |
Kik tartoznak Isten népéhez? | 198 |
Az egyház Krisztus misztikus teste | 199 |
Bibliai megalapozás | 199 |
Akik Krisztusba kapcsolódtak, egymással is szervek kapcsolatban vannak | 200 |
Egyének fölött álló természetfölötti család, amelybe a keresztségben beleszületik az ember | 201 |
Hogyan viszonylik egymáshoz Krisztus és Krisztus Teste? | 202 |
A bibliai kép további története | 203 |
A hittudósok következtetései | 204 |
Az Egyház Krisztus jegyese | 207 |
Jahve és népe jegyesi kapcsolata | 208 |
Krisztus és Egyháza jegyesi kapcsolata | 209 |
Az egyház a szentlélek temploma | 210 |
Mi a szerepe a Szentléleknek az Egyházban? | 211 |
Hogyan képzeljük a Lélek és az Egyház egymáshoz való viszonyát? | 213 |
Az Egyház mint szeretetszövetség | 216 |
Az Egyház misztériuma: az Egyház mint hittitok | 217 |
Az Egyház misztériuma | 217 |
A misztérium szó a bibliai és az egyházi nyelvhasználatban többféle értelemben fordul elő | 217 |
Az Egyház misztériumára a misztérium szónak mindhárom értelme vonatkozik | 218 |
Az Egyház mint hittitok: Krisztus Egyházának kettős arculata | 218 |
Az Egyház Istentől ered és isteni vonásokat mutat, de emberekből áll | 219 |
Az Egyház kegyelmi közösség és jogi szervezet | 220 |
Az eszkatológiai feszültség | 220 |
A kettősség az Ige megtestesülésére emlékeztet | 220 |
Az Egyház misztériuma mint szakramentalitás | 221 |
Fogami tisztázás | 221 |
Egyháztani következmények | 222 |
Szentségtani következmények | 223 |
Krisztus Egyházának fogyatkozhatatlansága és tévedhetetlensége | 225 |
Krisztus Egyháza fogyatkozhatatlan | 225 |
A Biblia tanítása | 225 |
A krisztusi örökség változatlan fenntartása nem jelenthet megmerevedést | 225 |
Az Egyház tévedhetetlensége | 226 |
A tévedhetetlenség fogalma | 226 |
A tévedhetetlenség bizonyítása | 226 |
Miben tévedhetetlen az Egyház? | 228 |
Kik tévedhetetlenek? | 230 |
Az egyház céljai | 231 |
A megváltás gyümölcseinek eljuttatása minden emberhez | 231 |
Az abszolút jövő alázatos szolgálata | 232 |
Krisztus titokzatos Testének fokozatos kiépítése | 232 |
Kultikus tevékenység | 232 |
A jelszerűség valósítása | 233 |
Krisztus egyházának lényeges tulajdonságai | |
Bevezetés | 237 |
Krisztus Egyháza látható Egyház | 238 |
Az Egyház láthatósága és a Biblia | 238 |
A láthatóság a szakramentalitásból is következik | 239 |
A láthatóság és az inkarnáció | 240 |
Krisztus Egyháza egyetlen | 240 |
Tételünk bibliai alapjai | 240 |
Kik tartoznak Krisztus egyetlen Egyházában? | 241 |
A hármas kötelék szerepe | 241 |
A tagság kérdésének bonyolultsága | 241 |
Újabb megoldási kísérletek | 242 |
Melyik egyház mondható Krisztus egyetlen Egyházának? | 243 |
Krisztus Egyháza és a római Egyház | 243 |
Mondhatók-e egyházaknak a nem-katolikus keresztény közösségek? | 244 |
A keresztények megoszlása ellenkezik Isten akaratával | 245 |
Krisztus egyedül üdvözítő egyháza | 247 |
Egymásnak ellentmondani látszó két elv | 247 |
Egyeztetési kísérletek | 248 |
A "votum Ecclesiae" és a Krisztus Egyházához való tartozás | 249 |
A "votum Exxlesiae" és a római Egyházhoz való tartozás | 250 |
Az egység Krisztus egyházában | 251 |
A Szentírás és a szenthagyomány | 251 |
Az egységet biztosító tényezők isteni ajándékok | 251 |
Az egység mint feladat | 252 |
Az egyházatyák szintén ajándéknak is, feladatnak is tartják az Egyház egységét | 253 |
Egység a sokféleségben | 253 |
Krisztus Egyházának egysége és a római Egyház | 254 |
A szentség Krisztus Egyházában | 255 |
A szentség mint kegyelmi adottság: objektív értelemben vett szentség | 255 |
A szentség mint megvalósításra váró feladat | 256 |
Az Egyház etikai szentsége csak a világ végén fog megvalósulni a maga teljességében | 256 |
Alkalmazható-e Krisztus Egyházára a bűnös jelző is? | 258 |
Krisztus Egyházának szentsége és a római Egyház | 259 |
Az egyetemesség (katolicitás) Krisztus Egyházában | 260 |
Az egyetemesség bibliai alapjai | 260 |
Az egyetemesség formái | 260 |
Az egyetemesség mint feladat | 261 |
Egy akol és egy pásztor | 262 |
Krisztus Egyháza apostoli egyház | 263 |
Az apostoliság fogalmi köre | 263 |
Az apostoliság és a nem-katolikus keresztények | 263 |
Krisztus Egyházának apostolisága és a Szentírás | 264 |
A római Egyház apostolisága | 264 |
Az apostoli Egyház szervezetének utódlása | |
Isten népének két státusa: klerikusok és laukusok | 269 |
A két státus közös elemei | 270 |
A két státus eltérő elemei | 272 |
A laikusok szerepe az Egyházban | 273 |
Klerikusok és laikusok együttműködése nem-egyházi ügyekben | 276 |
A hierarchia strukturáltsága | 277 |
Strukturáltság az apostoli Egyházban | 278 |
Az apostoli hatalom gyakorlásának típusai | 278 |
Az apostolok megbízatásának utódlása | 279 |
A hierarchia további tagolódása | 281 |
Papi szolgálat és papi "hatalom" az Egyházban | 281 |
Az apostolok megbízatásának püspöki utódlása | 282 |
Az apostoli küldetés végigvonul az egész történelmen | 282 |
Apostoli kollégium és püspöki kollégium | 283 |
A kétféle kollégium lényege | 283 |
A püspöki kollegialitás következményei | 285 |
Az apostolok és a püspökök "hatalmának" különbözősége | 285 |
Mit jelent a gyakorlatban, hogy minden egyes püspök gondoskodjék az egész Egyház sorsáról: | 286 |
A püspöki kollégium tévedhetetlensége | 286 |
A megyéspüspök hatalma saját egyházmegyéjében | 287 |
A zsinat állásfoglalása néhány vitatott kérdésben | 288 |
Szent Péter utódai | 290 |
Az utódlás bibliai alapja | 290 |
Szent Péter római püspöksége | 291 |
A római püspök primátusának történeti bizonyítása | 293 |
A primátusi jogkör fokozatos bővülésének elvi alapja | 293 |
A pápai primátusra utalnak egyes elvi jelentőségű kijelentések | 294 |
A primátus további tanúi gyakorlati magatartások | 295 |
A primátusi jogok kialakulásának egyéb tényezői | 296 |
A pápai primátusról szóló dogma | 297 |
Az első vatikáni zsinat előtti dogmafejlődés | 297 |
A primátus az Egyház ókorában | 297 |
A primátus továbbfejlődése a középkorban és az újkorban | 298 |
Az első vatikáni zsinat dogmája a primátusról | 299 |
A zsinati határozat szöveg és mondanivalói | 299 |
A primátus az Egyház szakramentalitásából is következik | 301 |
A pápa és Krisztusban egyesült család feje | 301 |
A primátus nem öncélú hatalom | 302 |
A pápa Róma püspöke | 302 |
A primátus az első vatikáni zsinat után | 303 |
A centralizmus győzelmének látszata | 303 |
A püspökök jogainak biztosítása | 304 |
A kétféle hatalom elvi összeegyeztetésének kísérletei | 304 |
A Pápa tévedhetetlensége | 306 |
A tanítóhivatal tévedhetetlensége | 306 |
A pápa külön tévedhetetlensége | 307 |
Az első vatikáni zsinat dogmája a pápai tévedhetetlenségről | 309 |
A tévedhetetlenség dogmájának hittudományos értelmezése | 309 |
Nem-tévedhetetlen egyházi megnyilatkozások | 312 |
Gyakorlati következmények a hit hirdetői részére | 313 |
Az áldozópapok küldetése | 314 |
A preszbiteri fokozat kialakulása | 314 |
Az áldozópapok feladatai | 315 |
A papok személyi kapcsolatai | 318 |
A diakonátus | 320 |
Diakonusok a Bibliában | 320 |
A diakonus feladatai | 321 |
Önálló és állandó diakonátus | 321 |
Nyílt kérdések | 322 |
A klérus társadalmi helyzete | 322 |
Cölibátus a klérusban | 322 |
A nők papsága | 324 |
Az Egyház fogalmi megközelítése | 326 |
Utószó | 331 |
Felhasznált irodalom | 333 |
A szövegben előforduló irodalmi utalások | 341 |
A zsinati kiadványok címének rövidítése | 351 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.