A dunavölgyi kérdőjel

Tartalom

I. BEVEZETÉS ... 3
A dunai kérdés fontossága és időszerűsége. - A Dunavölgy területének szűkebb és tágabb értelme. - A politikai és gazdasági megoldás különbsége. - Objektivitás és gyakorlatiasság. - Közelebbi és távolabbi feladatok. - A bő adatkommentár indokolása. - Gazdaságpolitikai célja mellett a mű a Dunavölgy - jórészt Közép-Európa - statisztikai monográfiáját kívánja nyújtani. - A tárgyalás módszere
II. A FÖLDRAJZI ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTÉR.
1. A Duna-medence földrajzi képe ... ... 10
Közép- és déleurópai jellegű területek vegyűlése. - Tengerhiány és horizontális tagozódás. - Domborzat és vízrajz, mint a gazdasági és állami élet fejlődésének irányítói. - Egy
ideális földrajzi egység. - A termékeny síkságok az agrárgazdálkodásnak kedveznek
2. A történelmi kialakulás, annak hatalmi- és gazdasági rugói ... 13
A Duna-medence központi fekvése, kereskedelmi, stratégiai jelentősége és földjének gazdagsága miatt a népek vetélkedésének állandó tárgya. - Nemzetiségek mozaikja a «népek országútján». - A Pannon-medence gazdasági egysége, mint államfenntartó erő. - Magyarország fennmaradása mongoltörök inváziók sodrában s a szláv-germán gyűrűben a történelem csodája. - A Dunavölgy államainak kialakulása. - A balkáni kaleidoszkóp. - Török, angol, német, orosz, olasz, francia gazdasági és politikai törekvések. - A Duna-medence öncélúsága és egyéb tanulságok
III. A DUNA-MEDENCE ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI HELYZETE.
1. A gazdasági életképesség kérdése az egyes államokban 26
Az egyes államok, különösen Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia gazdasági szerkezete és erőforrásai. - A gazdasági életképesség akadályai: természetellenes határok, az országfővárosok periférikus fekvése. - Magyarországban és Ausztriában a gazdasági létfeltételek egyoldalúak, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában heterogén területeket erőszakoltak közös egységbe. - Faji, kulturális, gazdálkodásmódbeli stb. széttagoltság az államokon belül. - A Balkán-területek inferioritása, mint a gazdasági fejlődés akadálya
2. A világgazdálkodás újabb evolúciói 39
A világgazdálkodás rohamléptű fejlődése és átalakulása. - A gazdasági erőviszonyok területi eltolódása. - A világháború hatása. - A gazdasági válság és a Duna-probléma
kapcsolata. - Függelék : A nagykereskedelmi árak és a létfenntartási költségek alakulása a dunai államokban
IV. A NÉPESSÉGI PROBLÉMA.
1. Terület, lélekszám, népsűrűség, néptömörülés 43
A Duna-medence területének átrendeződése a háború után. - A háborús szerzemények aránytalan nagysága az utódállamokban. - A népsűrűség és a gazdálkodás összefüggése. -
Néptömörülési jellegzetességek. - A fővárosokat nem a természetes fejlődés méretezte
2. Népmozgalom, nemzetiségi és foglalkozási viszonyok 50
A népmozgalom gazdasági vonatkozásai. - A kultúra és iparosulás államaiban gyenge, fejletlenebb kultúrájú és agrárállamokban erős a természetes szaporodás. - A vándormozgalmak ellankadtak, mérlegük passzív. - Pillantás a jövőbe a tényleges szaporodás alapján. - A Balkán-kapcsolatú Délkelet (Bulgária, Jugoszlávia, Románia) népsúlyával mindjobban elnyomja az északnyugati kultúrszférát (Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia). - A magyarság pusztulása az elcsatolt területeken. - A nemzetiségi elaprózódás, mint a gazdasági fejlődés bénítója. - A kisebbségek védetlensége a gazdasági elnyomás ellen. - Konstruált népek (csehszlovák, szerbo-kroát, jugoszláv) belső antagonizmusa. - Az erősen szaporodó szlávság nagy túlsúlyrajutással fenyeget. -
Szláv gazdasági kooperáció s a bolsevizmus átterjedésének lehetősége. - A foglalkozási adatok a Duna-medencében még az agrárnépesség túlnyomó arányát mutatják. - Gazdaságtársadalmi problémák és tanulságok
V. AZ AGRÁRPROBLÉMA.
1. A mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetének sajátos tényezői a Duna-medencében 67
Az agrárválság elmélyülése. - Különleges okok és tünetek a Duna-medencében. - Birtoknagyság az egyes államokban. - Földreform. - Káros gazdasági következményei. - Nemzetiségi államok politikai célú földreformjai a kisebbségeket vagyonukból kiforgatják. - Az agrártermékek árkatasztrófája. - Agrárolló. - A földbirtok eladósodása
2. Az agrárgazdálkodás a gazdaságföldrajzi és statisztikai adatok rendszerében 80
Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Lengyel-, Német- és Olaszország őstermelésének néhány jellegzetes vonása. - Közép-Európa őstermelése a statisztika tükrében. - Művelési ágak. - A szántóföld és a lélekszám aránya. - A Duna-medence mezőgazdasági termelése európai és világviszonylatban. - A tengerentúl előretörése. - A főtermények - búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya, cukorrépa - országonkinti vetésterülete, termése, termésátlaga. - Termelési tendenciák a háború után. - A búzatermelés térfoglalása, a rozs-, árpa- és zabtermelés háttérbeszorulása. - A keleti termésátlagok jóval alacsonyabbak, mint a nyugatiak, de javulnak. - Cukortermelés. - Erdőgazdaság. - Állattenyésztés. - Baromfiállomány
3. Az agrártermelés és fogyasztás mérlege az egyes államokban és a
nagyobb gazdasági egységekben ... 100
Az export- és importállamok termésének és szükségletének összevetése főterményekből, az 1928-30. évek átlagában. - Az önellátás fokozódása a következő években. - Az importállamok fejenkinti fogyasztása alacsony, felvevőképességük növelhető. - A dunai államok búzafeleslege világviszonylatban csekély, Európa könnyűszerrel felveheti. - Az európai kedvezményezés jelentősége és indokoltsága. - A felesleg és hiány nagysága főtermények és államok szerint. - A főtermények mérlege a dunai államok közti együttműködés különböző kombinációiban. - Önellátóképesség nagyobb közép-dunai gazdasági egységekben. - A mérleg alakulása a Bulgáriával és Lengyelországgal bővített területen. - A Dunamedence és Németország. - Kombinációk Olaszország bekapcsolásával. - A kilenc középeurópai állam együttese. - Ellátottság a mezőgazdaság egyéb termékeiből. - A cukor-, bor-, hús- stb. szükséglet a szűkebb és tágabb Duna-medencében. - Az agrárellátottság mérlege a szorosabban vett Duna-medencében aktív, Közép-Európában passzív. - A számítások értéke. - Az exportkapacitás fokozódásának lehetősége
4. A dunai államok belső agrárpolitikája 120
Az országokon belüli és a nemzetközi terápia. - A protekcionizmus és az autarchikus törekvések elhatalmasodása. - A protekcionizmus kritikája. - Autonóm agrárpolitikai intézkedések Magyarországon, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban. - összefoglalás és bírálat
5. A nemzetközi agrárpolitika és a dunai együttműködés 129
A nemzetközi agrármozgalmak kettős iránya : az agrárállamok egymásközti és a kiegészítő államokkal való együttműködése. - Az agrárkonferenciák tárgyalásainak és a többi nemzetközi értekezletek agrárvonatkozású anyagának ismertetése. - A bukaresti, varsói, belgrádi, szófiai stb. agrárértekezletek, a római gabonavilágkongresszus, az ottawai és stresai konferencia. - A londoni búzakonferencia. - A termelés redukálása. - Az átszervezési probléma. - A termelés államközi felosztása. - A fogyasztás növelése. - Nemzetközi agrárhitel. - Az agrártermékek értékesítése. - Szállítás, tárolás. - Minőségi termelés, standardizálás. - Revalorizáció, árpolitika. - Agrár-vámpolitika, agrárpreferenciák. - Európa dunai éléstárának versenyképessége és agrár jövője
VI. AZ IPARI PROBLÉMA.
1. Az ipar nehézségei a Duna-medencében 146
Az ipar háború utáni nagy fellendülése. - Az ipari válság. - A nyersanyagok árkatasztrófája. - A munkanélküliség a dunai államokban. - Ipari munkanélküliség, mint az iparosítás okozata. - Az ipar nehézségei a dunai államokban. - Az erőforrások célszerűtlen elosztódása s az új államhatárok által okozott más zavarok. - Magyarországnak nincsenek
ipari nyersanyagai. - Szénhiány és vasbőség Ausztriában. - Csehszlovákia nagy ipari exportlehetősége fogyasztópiacok nélkül. - Erőltetett iparosítás Jugoszláviában és Romániában
2. Az ipari termelés leltára 155
Az energiatermelő erőforrások szisztematikus ismertetése. - Egyenlőtlen elosztódásuk a Duna-medencében. - Szénnel Észak, petróleummal Kelet van ellátva. - Magyarország
szegénysége kiépíthető vízierőkben és fában. - Az ipari nyersanyagtermelés. - A vas-, acél-, arany- és ezüsttermelés alakulása. - A bánya- és kohótermelés leltára a szűkebb és tágabb Duna-medencében. - A feldolgozóipar. Az autarchia egyik jellegzetes iparága. - Függelék: A középeurópai államok energiagazdálkodása
3. Iparpolitikai megfontolások 163
A Duna-medence ipari mérlege. Felesleg vagy hiány nyersanyagokból és gyártmányokból. - A nemzetközi együttműködés szempontjából az ipar szerepe másodrangú. - Iparfejlesztés, ipari protekcionizmus. - Szüksége Magyarországon. - A mezőgazdaság és ipar egyensúlybahozása. - A visszafejlesztésnél a szociális szempont mérsékletre int. -
Az ipari vámvédelem lazítása. - Az ipar irányítása s a túlfej lődés fékezése állami és nemzetközi beavatkozással. - A kartellek szerepe. - A nemzetközi rajonirozás az oltalomra
szoruló ipar szolgálatában
VII. A FORGALOM PROBLÉMÁJA.
1. A dunai államok külkereskedelmének szerkezete 170
Az 1929-ig emelkedő külkereskedelem katasztrófája. - A dunai államok külkereskedelme egymásközti és világviszonylatban. - Az ipari államok élénkebb külforgalma. - Az egy lakosra eső külkereskedelmi érték. - Ausztriában és Németországban a legmagasabb, Magyarországon közepes. - Aktívum és passzívum. - A fő árucsoportok. Gyártmányok és agráráruk erős aránykülönbsége országonkint. - Magyarország kivitelének sokoldalúsága
2. A dunai együttműködés a külkereskedelmi adatok világánál ... 176
A magyar áruforgalom középeurópai tendenciái. - Aránya Ausztria és Csehszlovákia felé szűkült, Németország és Olaszország felé bővült. - Ausztriával és Csehszlovákiával normális
években a magyar külforgalom fele bonyolódik le. - Magyarország és Ausztria egymást kereskedelmileg nagyfokban kiegészítő területek. - A Csehszlovákiával való kapcsolat jelentősége, meglazulásának oka. - A többi államokkal való összefogásunk latravetése. - Fontosabb államcsoportok részesedése a magyar áruforgalomban. - Az egyes államok közti kölcsönös kapcsolódás mértéke. - A dunai államok különböző csoportosulásainak hordereje a főbb áruk szempontjából. - A dunai öt állam kölcsönös árucseréje egész forgalmuknak csak egyharmada. - A gazdasági közeledés a külforgalom arányát és irányait megváltoztatná. - Az ötös együttes kereskedelmi mérlege a kívüleső területtel erősen passzív volt, de az import korlátozásai folytán 1931-ben aktív lett. - Németország és Olaszország szerepe a Duna-medence külkereskedelmében. - Különösen a német
export jelentős s még fejlődésképes, ami egyik oka Németország magatartásának a dunai államok összefogásával szemben. - A dunai államok egymásközti forgalmában a magyar arány a legnagyobb. - A Duna-medence árucseréje befelé összezsugorodott, Nyugatra teret nyert. - A dunai államok egymásközti forgalmában Csehszlovákia és Magyarország mérlege aktív. - Kifelé a Duna-medence mérlege Németországgal passzív, Olaszországgal aktív. - Több államból képzett egységek aktívumának vagy passzívumának nagysága. - Függelék : Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia külkereskedelme főbb
áruk szerint általában és a másik négy állammal. Lengyelország, Németország és Olaszország külkereskedelme országok szerint
3. A kereskedelempolitika modern fegyvertára 205
Szabadkereskedelem, védvám, legtöbb kedvezmény, preferencia. - A legtöbb kedvezmény vagy a preferencia jelent-e több liberalizmust? - Nyílt és burkolt, vámuniószerű és protekciós preferencia. - A preferencia a helyes iránya a vámok leépítéséhez vezet. - Kereskedelmi szerződések és szövetségek. - A háború utáni kereskedelempolitika tendenciái. Az elzárkózás túlzásbavitele. - A vámharc kiélesedése és komplikálódása. - Kontingens, kompenzáció, kliring. - Magyarország háború utáni kereskedelmi politikája. -
Magyarország szerződéses viszonyának alakulása Ausztriával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Romániával, Németországgal, Olaszországgal stb.
4. Nemzetközi törekvések a kereskedelempolitikai összefogás terén 219
Kereskedelempolitikai együttműködési tervek. - Gazdasági egységfront a hadviselők között. - Kísérletek a gazdasági kapcsolatok fenntartására Magyarország és az elcsatolt
területek között. - Dunai konfederáció, kisantant, neopánszláv gazdasági szövetség, Balkán államok szövetsége. - Univerzális tervek. A két genfi konferencia. - Európai megoldási kísérletek. Európai Vámegyesület, a Népszövetség Európa-bizottsága. - Regionális tervek. - A dunai és középeurópai agrárállamok blokkja. - A német-osztrák vámunió és annak kritikája. - Poncét terve. - A Brocchiféle háromágú szerződés. - A Tardieu-terv. - Ellenzése
német-olasz részről. - Előnyei és hátrányai az egyes államok szempontjából. - Németország és Olaszország bevonásának fontossága. - A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tanácskozásai. - A stresai konferencia. - A brit birodalom ottawai összezárkózása. - A londoni világgazdasági konferencia sikertelensége. - Az olasz dunai memorandum. -
Előnyeit a német kiegyensúlyozás fokozhatná
5. A jövő kereskedelempolitikájának helyes útjai 237
A kereskedelempolitikai együttműködés eszméjének fejlődése. - Az együttműködés alaki és tartalmi szempontból. - A preferencia-gondolat térfoglalása. - A hivatalos fórumok is eltérnek a legtöbb kedvezmény szigorú értelmezésétől. - Kétoldalú, összefüggő kétoldalú, többoldalú szerződések. - Átmeneti etappok a vámkorlátok lebontása felé vezető úton. - Preferenciális szerződések, vám- és gazdasági szövetség, vámunió. - A nagy egységek kritikája. - A középutat jelentő preferencia-szerződések és gazdasági szövetségek opportunitása
6. A közlekedés és közlekedési politika szempontjai 246
A dunavölgyi agrár és ipari feleslegek kicserélődésének főút ja Magyarországon vezet át. - A háború utáni összhangzavar a Duna-medence közlekedésében. - A vasútvonalak
elégtelensége és fogyatékosságai az egyes államokban. - A vasút és posta főbb adatai. - A közlekedési politika, mint a vámpolitika korrektívuma. - Nemzetközi együttműködés
és egységesítő törekvések a vasúti közlekedésben és postaszolgálat terén. - A közutak jelentősége és egyenlőtlen eloszlása a Duna-medencében. - Automobilizmus. - Az
államhatárok megszaporodása a vízi közlekedés akadálya. - Jugoszlávia és Románia korlátozott tengerre jutási lehetőségei. - A Duna közgazdasági és közlekedési jelentősége. -
A Duna, mint tengeri kijárat. - Észak és Dél tengereinek vízi összekapcsolása. - Magyarország fontos tranzitó szerepe a Duna forgalomban. - A Duna-akta hiányosságai. -
A vizi közlekedéspolitika fontosabb feladatai
VIII. AZ ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI PROBLÉMA.
Nemzetközi együttműködés a gazdasági élet összterületén A pénzügyi kérdés másodlagossága. - A pénzügyi problémák inkább világproblémák, kevésbbé regionális jellegűek. - A Dunavölgy tőkeszegénysége. - Az általános gazdasági együttműködés elgondolásai. - A gazdasági világszervezet tervének háború utáni meghiúsulása. - Népszövetség. - Coudenhove és Briand Páneurópája. - Hantos Elemér összgazdasági terve. - Átfogó gazdasági politika egyéb tervekben. - A kisantant államok gazdasági szövetsége. -
Gazdasági harmónia a nagyobb gazdasági területeken. - A világgazdálkodás rajonirozása a nagy egységek hálózatában. - A szerves gazdasági szövetségek előnyei. - Nemzetközi gazdasági uniók és azok összefonódása. - Európa különállása agrárszempontból. - Autarch Európa. - Függelék:
Az államadósság, az aranytartalék, a bankjegyforgalom, a bankkamatláb és a fizetési mérleg adatai
2. A politika beárnyékolja a gazdasági probléma megoldását 279
A politika útját állja a gazdaságilag legcélszerűbb megoldásoknak, a szerves gazdasági összefogások elleni aggályok azonban túlzottak. - A politika közrejátszása a különféle tervekben. - A «kis győztesek» közös frontja és a legyőzöttek szolidaritása. - A nagyhatalmak kulisszája. - Az osztrák-német egyesülés elleni sakkhúzások. - Az olasz
formula sikere is összefügg az Anschluss-félelemmel. - A germán veszedelmet túlozzak, a szláv-vörös veszedelem fenyegetőbb. -- Ennek konzekvenciái. - Magyarország a megoldás kulcsa. - A békerevizió, mint gazdasági megoldás. - A békerevizió nemzetközi érdek. A szláv présbe szorult Románia helytelen szövetségi politikája. - A nemzetiségi és önrendelkezési elv alkalmazása a Felvidék, a Délvidék és Erdély szempontjából.
IX. BEFEJEZÉS 293
Vajúdó világ. - A tanulságok összefoglalása. - A kérdőjel két ága. - A Duna-medence gazdasági békéje

Témakörök