Vegyipari szennyvizek és levegőszennyezés 1979. 2. szám

Előszó

Részlet a könyvből:
Magyarország vízgazdálkodási helyzete sok szempontból előnytelen. Az országban eredő vízmennyiség alapján hazánk a legkedvezőtlenebb adottságú európai országok közé tartozik, és a KGST-tagországok közül is itt a legkisebb a saját területen eredő lefolyás.
A térben és időben változékony, szélsőséges éghajlati viszonyok, valamint a talaj és a domborzat adottságai a felszíni lefolyás eloszlásának erős tér- és időbeli ingadozását eredményezik. Az ország teljes felszíni vízkészletének 96%-a a szomszédos országokból érkezik hazánk területére. A nyári kisvizek idején a felszíni vízkészlet csupán 1%-a magyarországi eredetű. A felszíni vízkészlet területi eloszlása kedvezőtlen: 90%-a a vízrendszer három nagy folyójának, a Dunának, a Drávának és a Tiszának a mederben összpontosul, és csak 10%-a jut a többi vízfolyásra. A három nagy folyó vízkészletéből a hazánkon 417 km hosszúságban átfolyó Dunára 70% jut, ami egyértelműen mutatja a folyam kiemelkedő Jelentőségét. Ugyanakkor a Duna nyolc országon folyik keresztül, s így annak valamennyi vízgazdálkodási problémája egyben nemzetközi jellegű, beleértve napjaink leglényegesebb kérdését, a víztisztaság biztosítását. A vízminőség javítása csakis a Duna menti országok széles körű összefogásával érhető el. Vízrajzi adottságaink és gazdaságfejlesztési terveink alapvetően érdekeltté tesznek bennünket a Duna vízkészletének és vízminőségének széles körű nemzetközi együttműködésen alapuló védelmében. Magasrangu jogszabályaink közül erre utal a 2006/1973./I.3I./Mt. számú határozattal közzétett Vízgazdálkodási Távlati Fejlesztési Koncepció, szorgalmazva a nemzetközi együttműködés szélesítését a határainkon beérkező és távozó vizek tisztaságának megóvása érdekében és az 1976. évi II. törvény 8.§-a is, deklarálva, hogy "a Magyar Népköztársaság az emberi környezet védelmét nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti". A nemzetközi együttműködés adekvát formáinak kialakításában, a kapcsolatok szervezett rendjének meghatározásában a kapcsolatok elmélyítésében, és a vitás kérdések feloldásában jelentős szerep vár a jogra.
A Duna nemzetközi jelentősége
A Duna nyolc országot közvetlenül, de összefüggéseiben egész Európát érintő nemzetközi folyó. A partjai mentén élő népek társadalmi-gazdasági helyzetéi, fejlődésének irányát és ütemét a Duna alapvetően befolyásolja. A Duna a Volga után, a Rajnát megelőzve Európa második, Közép-Európának pedig a legnagyobb folyója. Másodpercenként több mint 6000 köbméter vizet szállít a Fekete-tengerbe. Ma, aszerint, hogy melyik államon folyik át, a következő neveket viseli: Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Durarea, Dunav, Dunaj.
A Duna két forráspatakja, a Breg és a Brigach a németországi Fekete-erdőben ered 1100 m magasan, közel a svájci határhoz. A folyam két patak egyesülésénél, a tengerszint felett 678 méterre, Donaueschingennél kezdődik és 817 ezer négyzetkilométernyi vízgyűjtő-területet csatolva magához, tizenegy ország beléömlő vizeinek adományával nyolc ország területén 2784 km hosszúságban átfolyva, a Fekete-tengerbe torkollik. A dévényi kapuig /Porta Hungarica/, ahol a Kárpát-medence területére lép, ezer kilométernyi utat tesz meg. Ez az un. Felső-Duna 130 ezer négyzetkilométernyi terület vizeit gyűjti össze. A Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között Dévénynél lép be a folyó a középső szakaszra, ami a Vaskapuig tart. Ezenközben a folyam vízgyűjtőterülete Budapestnél 185 ezer, az országból való kilépésnél 209 ezer négyzetkilométernyire növekszik. A Vaskapunál a Duna áttörve a Kárpátok és a Balkán vonalát az AI-Dunai szakaszba lép, lezárva azt a Fekete-tengerbe ömléssel.
A Duna vízgyűjtő területét északon a Sváb és a Frank Jura, a Cseh-erdő, a Kárpátok, a Prut vízválasztója, délen az Alpok, a Balkán-hegység és Dobrudzsa vízválasztója határolja. A vízrendszer északi vízválasztója csak néhány 1000 métert meghaladó csúcsot érint, legmagasabb pontja a Magas-Tátrában a Kriván /2494 m/. Az Alacsony Tátrában a Királyhegy csúcsa még 1948 m magas, de a Szlovák Érchegységben már csak 7-900 m-en, míg a Duna-Tisza közén mindössze 120-140 m-en jár a vízválasztó. Merőben más jellegű a déli vízválasztó. Vissza