A magyar közgazdaság száz éve

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. GAZDASÁGI VISZONYAINK 1848 ELŐTT 5
1. Mezőgazdaság - Kereskedelem - Ipar 5
Sok a meg nem művelt föld. - A földművelés és az állattenyésztés elmaradottsága. - A robotmunka eredménytelen 6
Rossz gazdálkodás az Alföldön 8
A termények értékesítése nehéz 9
A belső kereskedelem csekély 10
A külkereskedelem 11
Kevés a gyár. - Az ipar és kereskedelem hiányának okai 13
2. A hitel kérdése 16
Széchenyi veti fel. - A hitelforrások 17
Az 1841. évi válság 18
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítása 19
Alapítóinak célja más volt, mint az első takarékpénztáraké 21
A bankkérdés és a közvélemény 22
II. AZ ABSZOLUTIZMUS ÉS A KIEGYEZÉS ÉVEI (1849-1873) 24
1. A mezőgazdaság 24
Az úrbériség megszűntének hatása. - A földbirtokosok nagy tőkeszükséglete 25
Külterjes gazdálkodás 26
Áttérés a búzatermelésre 27
Gazdasági gépek alkalmazása. - A gabonatermés mennyisége 28
A föld értéke 29
A bortermelés 30
Magyarország állatállománya 31
A ló-, szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés 32
Az állattenyésztés elsorvadásának okai 33
A magyar mezőgazdaság jellemzése 34
2. Kereskedelem és ipar 36
Külkereskedelem 36
Pest kereskedelme 37
A pénztelenség és a vállalkozói kedv hiánya hátráltatja az ipari fejlődést 38
A malomipar. - Cukorgyártás. - Szeszipar. - Vasgyártás 39
3. Hitelviszonyok - Gazdasági helyzet 41
Tőkehiány 41
Nincs elég hitelintézet 42
A külföldi pénz nem keres nálunk elhelyezést. - A francia és a német bankok 43
Az 1857. évi válság 44
Rossz termések után 1867 és 1868-ban gazdag aratás. - Alapítási láz 45
Gazdasági életünk hiányai 47
Az 1869-70. évi válság 48
Ujabb alapítások 1872-ben. - A bécsi „krach" következményei 50
Az állami pénzügyek katasztrofális helyzete. - A vasúti politika 51
A tőkeképződés hanyatlása 53
Keleti Károly jellemzése a közgazdasági viszonyokról 55
III. VÁLSÁG ÉS PANGÁS KORA (1873-1889) 58
1. Általános helyzet - Mezőgazdaság 58
A válság hosszantartó, párosult az állam pénzügyi válságával 58
A kiegyezés megújításának nehézségei 59
Termelési válság 60
A magyar búza kiszorul a világpiacról 61
A közös vámterület belső fogyasztásának emelkedése 62
A termőfölddel űzött rablógazdálkodás 63
A takarmány termelést elhanyagolják 65
A középbirtokos-osztály válsága ..67
A 80-as évek végén változás indul meg a mezőgazdaságban. - A bortermelés 68
Az erdőgazdaság 70
2. Kereskedelem és ipar 70
A kereskedelem fejlődésének akadályai 70
A közlekedésügy rendezése 71
A vámpolitika 72
Az 1879. évi vámtarifa 73
A külföld elzárkózása megnehezíti a kivitelt 74
Az áruforgalom adatai 75
A gazdasági válság hatása az iparra 76
Az állami iparpártolás megindul. - Az 1881:41. t.-c 77
A fogyasztási válság 79
Az 1885. évi kiállítás 79
A nagyipar válsága 80
A malomipar nehézségei 81
A szeszipar 82
A bőripar 83
A vasipar 84
A gépgyártás 85
A szénipar 86
3. Hitelviszonyok 87
A pénzpiac válsága 87
A tőke betétekben keres elhelyezést. - Nincs bizalom a részvények iránt 88
A váltóhitel 89
A kamatviszonyok. - Az államháztartás. 90
A korszak jellemzése 91
IV. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS VIRÁGKORA (1890-1914) 93
1. A mezőgazdaság 94
Mezőgazdasági statisztika 94
A kenyérmagvak termelését korlátozzák 96
A magyar gabonakivitel előnyei megszűntek 97
A monarchia fogyasztását sem tudja a gabonatermés mindig fedezni 98
A kapásnövények jelentősége emelkedik 99
A kereskedelmi növények 100
A dohány. - A gyümölcstermelés 101
A konyhakertészet. - A bortermelés 102
Az állattenyésztés nehézségei 104
A szarvasmarhatenyésztés, tejtermelés 105
A sertéstenyésztés és hizlalás 108
A lókivitel 109
A juh-, és baromfitenyésztés 110
Az erdőgazdaság 111
Az ország mezőgazdasági jellege 112
A túlnépesedés kérdése. - A birtokmegoszlás 113
2. A nagyipar kifejlődése 114
A magyar kormányok iparfejlesztési tevékenysége 114
Ausztria álláspontja 116
Az iparfejlesztés kezdetben kevés eredménnyel jár 118 .
Ipari statisztika 119
Az iparpártolás eszközei 121
Az új magyar gyárak helyzete 123
Az ipar és a társadalom 125
Az ipari fejlődés eredményei 127
Gyáriparunk hiányai 128
A malomipar 130
Az őrlési forgalom 131
A szesz-, söripar 133
A cukorgyártás fellendül 134
A cukoripar adatai 136
A széntermelés 137
A szénbányászat nehézségei 138
A széntermelés eredményei 139
A külföldi szén versenye 142
A vasipar 143
A textilipar elmaradt 144
A bőr-, vegyi- és papíripar 147
3. A kereskedelem és a közlekedés 148
A vámpolitikai viszonyok 148
A gazdasági „kiegyezés" bizonytalansága 149
A vámszövetségesek ellenséges érzülete 151
Külkereskedelmi forgalmunk 153
A vasutak és a vasúti forgalom 154
4. A közgazdaság helyzete 156
A politikai viszonyok káros hatása 156
Az államháztartás 157
A közgazdaság ellenállóképessége 158
A közös jegybank kérdése 159
A külpolitikai bonyodalmak hatása 160
5. Pénzpiac és hitelviszonyok 160
Gazdasági haladásunk nem mérhető a nyugati országokéhoz 160
Legnagyobb a fejlődés a hitelintézetek terén. 161
Ezek szervezete legközelebb állott a némethez 161
A 90-es években a tőkegyűjtés a főszerepük 162
A vállalkozási kedv hiánya miatt nálunk a 163
szokottnál nagyobb a hitelintézetek szerepe 163
Ellenállóképességük a politikai bonyodalmak idejében 164
Részvényeik értéke 165
Tőkéjük, tartalékaik 166
Saját és idegen tőke viszonya 167
Jelzálogkölcsönök 168
Váltóleszámítolás. - A tőkekoncentráció 169
A nagybankok szerepe 171
A tőkekoncentráció folyamata Magyarországon 173
Fiókintézetek, tőkefelemelés 174
A tőkekoncentráció és a jövedelem viszonya 176
A nagybankok szerepe az iparfejlesztés terén 177
A nagybankok és az ipari nagyüzemek viszonya 179
Az ipari vonatkozások kiépítése 181
V. A VILÁGHÁBORÚ ÉVEI 183
1. A mezőgazdaság 1853
Jelentősége emelkedik. - A termésmennyiség csökken 184
A műtrágya hiányzik 185
A többtermelés kérdése 186
Az állatállomány megcsappan 187
A dohány-, a szőlő- és bortermelés 187
A kereskedelmi növények 188
2. Az ipar a háború alatt 188
Az ipart a háború készületlenül találta 188
Nagyfokú munkanélküliség, melyet csakhamar lázas munka követ. - A nyersanyaggazdálkodás 189
Uj ipartelepek alakulnak. - Az ipari termelés növekvő nehézségei 190
A szénhiány. - A nyersanyaghiány 191
A fogyasztás korlátozása 192
A háborús iparfejlesztés tényezői 193
A termelés mennyisége 194
A munkateljesítmény 195
A szénbányászat 195
Üzemi zavarok az élelmezési nehézségek és a szállítási viszonyok miatt 196
A szénínség 198
A vasbányászat 198
A vasművek termelése, ennek akadályai 199
A fémipar 199
A textilipar. - A katonai és a polgári szükségletek 200
A bőripar 201
A malomipar. - A gabonabeszerzés és a lisztellátás 202
A tengeri feldolgozása 203
A cukoripar. - A cukor kivitele megszűnt. - Csökkenő termelés, növekvő fogyasztás 204
3. A külkereskedelmi forgalom 205
A gazdasági elszigetelődés 205
A kivitel hanyatlása. - A tengerzár 206
A forgalom adatai 207
A közös vámterület kereskedelmi mérlege 208
4. Pénz- és hitelügy 209
Az államháztartás 209
A korona értékcsökkenése 210
A jegybank igénybevétele a hadi kiadások fedezésére 212
A bankjegyforgalom megduzzadása 213
A pénzpiac a pénzhigítás hatása alatt 214
A betétek rendkívüli mértékű emelkedése 215
A pénzintézetek új üzletágai 216
A Pénzintézeti Központ 218
A tőzsdei forgalom. - Tőkeemelések 219
VI. A TRIANONI KORSZAK 220
1. A mezőgazdaság 220
Az ország megcsonkított mezőgazdasági területe és termelése 220
Az ország őstermelő jellege 222
A szántóföldek művelése nem változott 223
A gabonatermelés 224
A búza minősége 226
A jobb termelésre irányuló törekvések 227
A földbirtokmegoszlás 228
Ennek befolyása a termelés eredményére 230
A többtermelés és a kisbirtok 231
A szakismeretek hiánya 232
A tagosítás szükségessége 233
A széttagoltság hátrányai 234
A Dunántúl és az Alföld mezőgazdasági művelésének különbségei 235
Csonka-Magyarország egyoldalúan gabonatermelő maradt 236
A műtrágya alkalmazása 236
Az egész világra kiterjedő agrárválság 237
A magyar mezőgazdaság helyzete megváltozott 238
A búza válsága. - A boletta-rendszer 240
A mezőgazdaság adósságai 241
Adósvédelmi intézkedések 243
A mezőgazdaság felemelkedése az 1933. évi mélypontról 244
Kertgazdaság, gyümölcstermelés 245
Az állatállomány a világháború után 247
A szarvasmarhaállomány összetétele megváltozik 248
A kisbirtok állattenyésztése 249
A ló- és sertéstenyésztés 250
2. Az ipar a világháború után 251
Csonka-Magyarország megmaradt gyáripara 252
A gyáripar helyzete megváltozott; vámvédelem 253
Uj gyárak alakulnak 254
A gyáripar a szanálás idejében 255
Az állami beruházások 256
A gyáripar haladása a 20-as években 257
A világválság hatása 258
Az ipar racionalizálása 259
A fogyasztás és a termelés visszaesik. - A mélypont 1932-ben 260
A következő évben javulás kezdődik 262
Az ipari önellátás 264
Az egyes iparágak helyzete megváltozott 265
Az ipari fellendülés 1935-ben 266
Az ipari termelés jelentősége emelkedett. 267
A beruházási és a fogyasztási iparágak 268
A kisipar 269
A fegyverkezés meghozza a nehézipar konjunktúráját 269
Az európai háború hatása az iparra 270
Hadi intézkedések 271
A malomipar 273
A cukoripar, a cukorfogyasztás 274
A söripar, sörfogyasztás 277
A szeszipar, a szeszegyedáruság 278
A széntermelés a 20-as években 279
A gazdasági válság, az elzárkózás hatása a szénbehozatalra 281
A vas-, fém- és gépipar 282
A nehézipar konjunktúrája 283
A fonó- és szövőipar mutatja a legnagyobb fejlődést 284
Az elzárkózás, vámvédelem 285
Az új kereskedelmi szerződések sem ártanak ez iparágnak 286
A textilipar a válság idejében 287
A nyersanyagbehozatal nehézségei 287
A háború következményei 288
3. Külkereskedelem 289
Az új vámhatárok 289
A nagy behozatal a háború után 289
Az új magyar vámtarifa. - A forgalom emelkedése 1925-ben 290
A külföldi hitelek a kereskedelmi mérleg passzívumát növelik 290
1929-ben hirtelen javulás mutatkozik 291
A mezőgazdasági cikkek áresése befolyásolja a kivitelt 292
Az 1930. évi aktív mérleg 293
Az agrárolló hatása 293
A kivitel előmozdítása. - Az exportrádiusz változik 294
A búzakivitel nehézségei 295
A készáruk forgalma emelkedik 296
A kereskedelmi összeköttetések a politika befolyása alá jutnak 297
A háború és a külkereskedelem 298
A forgalom értéke 299
4. A pénz- és hitelügy 299
Az elvesztett háború következményei 299
A korona romlása 300
A tőzsdei forgalom 301
A hitelintézetek helyzete 302
A pénzügyi viszonyok javítására tett lépések: a takarékkorona, az állam lemond a Jegyintézet igénybevételéről. - A Magyar Nemzeti Bank. - A pengő-valuta 304
A pénzérték állandósulásának hatása az államháztartásra 305
A belföldi tőkeképződés 306
Külföldi hitelek özöne 307
Külföldi eladósodásunk 309
Az 1931. évi válság 310
A bankzárlat 311
A valutaforgalom szabadsága megszűnik 312
A hitelviszonyok mozdulatlansága 313
Az államháztartás fokozatos javulása 313
A transzferálás új rendszere 314
A külföldi adósságok terhe csökken 315
A belső tőkeképződés 315
Az 1938. évi milliárdos programm 316
A politikai események hatása 317
Az ötéves terv pénzügyi végrehajtása. - A pénzintézetek fejlődésének adatai 318
A hitelintézetek és a gyáripar 318
A nemzeti jövedelem 319
Jegyzetek.
I. fejezet 323
II. fejezet 324
III. fejezet 326
IV. fejezet 327
V. fejezet 331
VI. fejezet 332

Témakörök