A magyar állattenyésztés fejlődése

Szerző

Dr. Éber Ernő

Szerkesztő

Dr. Rácz Jenő

Lektor

Dr. Heckenast Gusztáv

Budapest

'Dr. Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése ' összes példány

Kiadó:	Agroinform Kiadóház
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	519 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A Közgazdasági és Jogi Kiadó 1961-ben megjelent kiadásának reprintje. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS KEZDETEI	9
A finnugor őskor	12
Az ugor-korszak	13
A magyarság különválása	15
A magyarság Levédiában	18
A honfoglalók lovai	19
A racka-juh	21
A magyar szürke szarvasmarha	22
Az ősi sertésállomány	22
A magyar tyúkfajta	24
A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS	25
A feudális földtulajdon és munkaszervezet kialakulása	27
A nagybirtok	29
A jobbágyság helyzete	31
Az állatállomány fejlődése	36
Keleti vérű lótenyésztés	37
A magyar szürke szarvasmarha elterjedése	39
Nagyarányú juhtenyésztés	39
Makkoltató sertéstartás	40
A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORA	41
A hódoltság hatása a mezőgazdaságra	43
A mezőgazdaság a királysági és erdélyi területen	46
Az állatállomány és az állattartás színvonala	49
Szarvasmarhatenyésztés a kivitel jegyében	51
Idegen vér a magyar lótenyésztésben	55
Juh- és sertéstenyésztés	57
Állattenyésztési ismeretek a XVI-XVII. században	59
Az állattenyésztési irodalom csírái	61
A TIZENNYOLCADIK SZÁZAD	63
Elnéptelenedés és anyagi pusztulás	66
Bécs gyarmatosító politikája	66
Földesurak és jobbágyok	70
Lassú fejlődés a mezőgazdaságban	71
Gyönge takarmánybázis	73
Állattenyésztés a jobbágyi és földesúri gazdaságokban	75
A lótenyésztés központi irányításának kezdetei	78
Spanyol, nápolyi, berber, arab, angol és német vér a lótenyésztésben	78
A lóállomány és a lótartás színvonala	80
A hadsereg lóellátásának kérdése	82
A mezőhegyesi katonai ménes alapítása	84
A bábolnai állomás alapítása	85
A juhtenyésztés átalakulása a merinó juhok behozatalával	86
A merinó-import megindulása	86
Infautado-negeretti, escurial-electoral	88
A magyar merinótenyésztés kezdetei	89
A tejelő szarvasmarha tenyésztésének megindulása	91
Elégtelen szarvasmarhaállomány	92
A ridegtartás uralkodó jellege	95
Az istállózó tartás kérdései	98
A szántóföldi takarmánytermelés kezdetei	99
A mangalica-sertés behatolása	102
Az állattenyésztési rodalom és ismeretterjesztés	105
V. A REFORMKORSZAK	109
Tovább tart a vámblokád	111
A gazdasági fejlődés kerékkötője: a jobbágyi intézmény	112
A szállítás és értékesítés problémája	116
A világpiac és a magyar mezőgazdaság	117
A pénzromlás	118
Az állattenyésztés szerkezete, színvonala és gazdasági helyzete	120
Állattenyésztés a kos csillagképében	120
Az állatállomány nagysága és összetétele	123
Az állattartás színvonala	125
Az állattenyésztés gazdasági helyzete	130
A külkereskedelmi forgalom	132
A magyar juhtenyésztés fénykora	134
A juhállomány nagysága és összetétele	134
Fajta és tenyészirány	135
Gyapjúhozam, gyapjúminőség	136
Testméretek	138
Istállózás	138
A juhok takarmányozása	140
A hágatás és elletés ideje	141
Egyszeri vagy kétszeri nyírás	142
A juhok fejése	143
A juhtenyésztés jövedelmezősége	144
Az angol vér terjedése a magyar lótenyésztésben	147
Satnyulás és vegyes vér	147
A fajta kérdése	148
A katonai ménesek fejlődése	151
Mezőhegyes	152
Bábolna	153
Udvari és magán-ménesek	155
A köztenyésztés állapota	156
Az első lóversenyek	159
A lótenyésztés gazdasági helyzete	160
Széchenyi és a magyar lótenyésztés	161
Lassú fejlődés a tejelő szarvasmarhatartásban	163
A hanyatlás gazdasági és szervezeti okai	163
A marhavész pusztításai	167
A marhaállomány össztétele	169
A tejhozam	171
Külföldi tenyészállatok	172
Az állomány földrajzi megoszlása	172
Javuló sertéstenyésztés	175
A tartott sertésfajták	175
Tenyésztési és tartási irányelvek	177
Az állattenyésztési irodalom	182
Takarmányozási ismeretek	184
Örökléstani ismeretek	185
Könyvek, folyóiratok	188
Oktatás	188
AZ ABSZOLUTIZMUS KORA	191
A jobbágyfelszabadítás hatása	194
A bámsorompó megszűnése	197
A városok és a közlekedés fejlődése	198
Az állattartás általános helyzete	200
Az állatállomány alakulása	200
Javuló gabonakonjunktúra, stagnáló állattenyésztés	203
A takarmányozási helyzet	208
Az országos törzskönyvezés kezdetei	211
Kiállítások, versenyek	212
Az 1863-as szabály	212
Kormányzati intézkedések a lótenyésztés fejlesztésére	215
A lótenyésztés helyzete	215
A fajta-kérdés	217
Kisbér	220
Bábolna	221
Mezőhegyes	222
Méntelepek	223
Magánménesek	224
Lóversenyek	225
A jutalmazási rendszer	226
A köztenyésztés színvonala	226
Növekedő lókivitel	228
A nyugati fajták szórványos behatolása a szarvasmarhatenyésztésbe	230
Az állomány alakulása	230
A szarvasmarhatenyésztés helyzete	231
Az állomány hasznosítása	233
A jobb fajta és jobb tartásmód kérdései	235
A bonyhádi tájfajta kezdetei	237
Csekély szarvasmarhakivitel	238
A keleti marhavész	239
A juhtenyésztés irányváltozása	240
Az állomány valószínű alakulása	240
A jövedelmezőség kérdései	241
Finom és durvább gyapjú	243
A fejés kérdése	246
Feladatok a juhtenyésztés körül	246
Törzskönyvezés	247
A gyapjú mosása	247
Gyapjútermelés és kivitel	248
A sertéstenyésztés fejlődése	250
Szegényes állattenyésztési tudomány és irodalom	254
Oktatás	257
A DUALIZMUS KORSZAKA	259
A mezőgazdaság helyzete a közös vámterületen	262
A parasztság helyzete	266
Elégtelen belföldi fogyasztás, extenzív mezőgazdaság	268
Az állattenyésztés külső piacai	271
Az állattenyésztés általános helyzete	275
A takarmánybázis	275
A rétek és legelők területének csökkenése	276
A szántóföldi takarmánytermesztés	279
A takarmányok adagolása	281
A silózás kezdetei	282
Az állatállomány	282
Állattenyésztés és nemzeti jövedelem	285
Az állattenyésztés és az államapparátus	286
A gazdasági egyesületek	291
Törzskönyvezés	292
Országos tenyészállatkiállítások és vásárok	293
Az állategészségügy	293
Az állattenyésztés az első világháború idején	295
A szarvasmarhatenyésztés új irányai	298
A magyar szürke szarvasmarha kitenyésztésének kérdése	298
A tenyészkerületek első megállapítása	301
A nyugati fajták térhódítása	303
Tenyészállat-import	304
Fajta szerinti megoszlás	305
Tisztavérű szimmentáli tenyészetek	306
A bonyhádi tájfajta javítása szimmentálival	307
Apaállat-ellátás	308
Járványok	309
Hizlalás és kivitel	309
A tejgazdaság gyors fejlődése	311
Tejszövetkezetek	312
Lefejő tehenészetek	314
A lótenyésztés javuló irányzata	317
Állami ménesek	318
Javaslat az állami ménesek feloszlatására	320
Kisbér	321
Bábolna	322
Mezőhegyes	323
Fogaras	325
Méntelepek	326
Ménesek és zugmének	328
A fajtakérdés	328
Lóversenyek	329
A lótenyésztés irányításának szervezete	330
Törekvések a jövedelmezőség javítására	331
Külföldi sikerek	332
A lótenyésztés az első világháborúban	334
Egyoldalú zsírsertéstenyésztés	336
Az ipari sertéshizlalás kezdetei és a kivitel	336
A fajtakérdés	339
Fajta szerinti megoszlás	341
A mangalica hibái	342
A hússertés lassú térfoglalása	343
A sertésvész pusztításai	345
A hanyatló juhtenyésztés	347
Az állomány és összetétele	347
A fésűs irányzat	352
Húsjuhok	353
Racka, cigája	354
Gyapjúaukciók és kivitel	355
A baromfitenyésztés kifejlődése	358
Fejlődő állattenyésztési tudomány	365
Szakoktatás	366
Intézmények	368
A tudományos munka	370
Örökléstan	371
Takarmányozás	373
KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZT	377
A területváltozás hatásai	383
Szerkezeti változások a mezőgazdaságban	385
Egészségtelen birtokmegoszlás	385
Az állattenyésztés eltérő jelentősége a kis- és nagybirtokon	387
Az általános gazdasági helyzet és gazdaságpolitika	389
Az állattenyésztés helyzete a két világháború közt	392
Az állatsűrűség változásai	392
Szűkös takarmánybázis	393
A rétek és legelők hozama	396
A szántóföldi takarmánytermelés	398
Szálastakarmányok	399
Abraktakarmányok	399
Kukoricaszár és szalma	401
A növénytermelés takarmányozásra használt hányada	402
Az állatállomány és a talajerő	403
Az állatállomány területi megoszlása	404
Az állatállomány időbeli változásai	405
Az állati termékek termelése	406
Belföldi fogyasztás és export	410
Az árak és a fövedelmezőség alakulása	417
Az állattenyésztés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez és a mezőgazdasági pénzbevételhez	423
Az állattenyésztés minőségi fejlődése	425
Az állattartás gépesítése	428
A szarvasmarhatenyésztés	429
Az állomány hosszas stagnálása, majd növekedése	429
Változások az állomány területi megoszlásában	432
Az állomány fajta szerinti összetétele	433
A minőségi javulás tényezői	434
A köztenyésztés apaállat-ellátása	435
A tenyészállatbehozatal	436
Törzskönyvezés és tejelés-ellenőrzés	437
Vágóállat-termelés és felhasználás	438
A szarvasmarhahizlalás rentabilitása	440
Az igásökör-állomány	442
A tejtermelés	443
A tejtermelés ár- és jövedelmezőségi helyzete	446
Sertéstenyésztés	451
Mennyiségi növekedés időszakos hullámzással	451
Az állomány évközi hullámzása	456
Vágósertés-termelés és felhasználás	457
Az exportpiacok	458
A tenyésztés és a hizlalás jövedelmezősége	460
A minőségi fejlődés	465
Lótenyésztés	469
Túlméretezett volt-e a lóállomány?
Fajta szerinti megoszlás	473
Az állam tenyésztéspolitikai intézkedései	478
Juhtenyésztés	482
Az állomány a gyapjúkonjunktúra függvénye	482
Az állomány elhelyezkedése	485
Gyapjútermelés és felhasználás	486
Vágójuh-termelés és felhasználás	487
A juhok fejése	488
A minőség és a jövedelmezőség	489
Baromfitenyésztés	493
Kisüzemi, extenziv baromfitenyésztés	493
Az állomány területi megoszlása	494
Az állomány és a termelés időbeli változásai	495
A kivitel alakulása	497
Árak és jövedelmezőség	499
A minőség	501
Az állattenyésztési tudomány eredményei és fogyatékosságai	503
Állami kísérletügyi és kutatóintézetek	504
Állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás	504
Tejgazdasági Kísérleti Állomás	506
Gyapjúminősítő Intézet	508
A gazdasági akadémiák	509
Az egyetemi oktatás	511
Doktori értekezések	516
A tudomány hatása a gyakorlatra	518

Témakörök

Dr. Éber Ernő

Dr. Éber Ernő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Éber Ernő könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem