A Tápió-mente

Előszó

A Tápió-mente, megvallom, számomra - és azt hiszem sokunk számára - csak egy elsuhanó táj volt a vonat ablakából, egy táj, amin átutazni szoktunk. E kötet szerzője volt az, aki belőlem - és tudom, hogy sokunkból, sok átutazóból - vissza-visszatérő látogatót varázsolt S azóta a név: Tápió-mente mögött már képek, emlékek, élmények sorakoznak: a tápiószelei Blaskovich-kúria, a tápiószentmártoni Kincsem Lovaspark és a virágföldkertészet, aztán a Tápió elhagyott medre és a Kárpátok hegykoszorújából, ki tudja mily' módon a Tápiómentére leköltözött virágritkaság, az alhavasi zászpa. (Egy szép példányára néhány éve a Szerző, egy közös tanulmányutunk alkalmával, a Gyimesek felé tartva, a Pogány-havas magasán hívta fel figyelmemet, a lokálpatrióta jóleső büszkeségével említve: ott díszlik e virág a Tápióvidéken is!) A könyv sok-sok esztendő kutató- és gyűjtőmunkájának, mégpedig sokszor a kutatás-gyűjtés legnehezebb, legfárasztóbb aprómunkájának gyümölcse. Oldalain a Szerző a Tápió-mente földrajzának, helytörténetének nagy ívű foglalatát nyújtja, amelyből a térség földtani-felszínalaktani fejlődéstörténetéről, éghajlati, növényzeti és talajviszonyairól, valamint történelmi eseményeiről, irodalomtörténeti emlékeiről éppúgy tájékozódhatunk, mint a mezőgazdaság átalakulásáról, a munkanélküliség gondjairól, a telefonellátottság javulásáról, vagy éppen a Tápió-mente '90-es évekbeli választási földrajzáról. Ezernyi adat, utalás, feltárt összefüggés, ezernyi színes mozaik - és ezekből a mozaikokból áll össze a haza. Külön fejezet, arcképcsarnok ismerteti azon személyek, személyiségek adatait, akik valami módon kapcsolódnak, kötődnek e tájhoz. Szerepel sorukban egy neves építészmérnök, számos, városainkat meghatározó középület tervezője, a térség szülötte, akinek művei között ott találjuk a szülőfalujának tervezett iskolát is. Gondoljuk meg, lehet-e felemelőbb, magasztosabb feladat, megbízatás egy építész számára, mint iskolát tervezni, építeni a szülőföldnek! E kötet szerzője nem építőművész, de elvégezte ugyanezt a nemes, magasztos feladatot. Geográfusként, a táj krónikásaként iskolát emelt - földrajzi, éghajlati, népességmozgalmi adatokból, kultúrhistóriai leírásokból - szülőföldje számára. ^A Szerző könyvében többször említi a régió - múltból örökölt - hátrányos helyzetét. Gondolom ő maga volna a legboldogabb, ha műve - legalábbis e megállapítás tekintetében - mihamarabb elavulna. Ehhez persze még sok fáradozásra van szükség. Dusek tanár úr a rá hárulót elvégezte... Vissza