Előszó
Könyvünk célja, megismertetni és elősegíteni a távérzékelés gyakorlati alkalmazásának összefüggéseit, valamint a földi, a légi és az űr-távérzékeléssel készült alapanyagok felhasználási módszerét...
Tovább
Előszó
Könyvünk célja, megismertetni és elősegíteni a távérzékelés gyakorlati alkalmazásának összefüggéseit, valamint a földi, a légi és az űr-távérzékeléssel készült alapanyagok felhasználási módszerét úgy kialakítani, olyan természetes és magától értetődő módon, mintha pl. térképekről volna szó. Nem véletlen a hasonlat, mert minden távérzékelt anyag valamilyen képe, esetleg közvetlenül térképe a tárgynak, tájnak, vagy folyamatnak, amit éppen vizsgálunk. Elgondolásunk megvalósításában - a távérzékelést a felhasználók szempontjából tekintve -, a szükséges alapismeretek vázlatos összefoglalása után, az alkalmazási lehetőségekről szólunk, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Geodéziai Intézetében 1972 óta folyó, távérzékeléssel kombinált környezetvizsgálati kutatások leírásaiból és különböző esettanulmányokból adunk válogatást. A jelenleg ismert külföldi szakanyagok, kézikönyvek között nincs olyan összeállítás, amely a távérzékelés elméleti és gyakorlati tudnivalóit egyenlő részletességgel tárgyalná. A legtöbb megjelent mű, szerzőkollektívák által írt anyagrészek egymás mellé helyezett, heterogén halmaza. Előszeretettel foglalkoznak a különböző, egyelőre még elérhetetlen szenzorrendszerekkel, hordozóeszközökkel, magas műszerezettségű digitális képfeldolgozással, de hogy tulajdonképpen mindez mire jó, mit old meg és miért célszerű egyszerű, vagy bonyolult módszereket használni, nagyon homályos megfogalmazású. Mi is foglalkozhatnánk a távérzékelő rendszerekkel önmagukban, hiszen az erre vonatkozó ismeretanyag háromszorosan kitöltené könyvünk tervezett terjedelmének kereteit. Tárgyalhatnánk a térképező és interpretációs módszereket, vagy elemezhetnénk csupán a távérzékelést és az adatfeldolgozást terhelő hibaforrásokat, de a szakembernek - aki a távérzékelést mint vizsgálati módszert gyakorlati célra kívánja alkalmazni -, vajmi kevés öröme lenne a felsoroltakban, bár magyar nyelven mindez még nem került az olvasókhoz. Könyvünk alapelve szerint a távérzékelés átvitt és valós értelemben egyaránt nem cél, hanem csak eszköz egy sor ismeretlen jelenség megfigyeléséhez, feltárásához és jelenség megfigyeléséhez, feltárásához és analíziséhez. A távérzékelés a területi dinamikus mérőeljárások legújabb módszerének tekinthető, bár alapelve - a látás - egyidős az emberiséggel és mint megfigyelési mód, a csillagászok fegyvertárából évszázadok óta ismert. A földfelszín jelenségeinek állapotvizsgálata, vagy az összefüggések feltárása, mint igény, már az ötvenes évek elején megfogalmazódott. Kiváltó oka az volt, hogy a fokozódó iparosodás és az urbanizáció a világon csaknem mindenütt tönkretette a természeti tájat és az eredeti ökoszisztémát. A romló környezetállapottól az élővilág közérzete is elromlott és teherbíró képessége erősen lecsökkent, a művi környezet létesítményei pedig gyors pusztulásnak indultak. Az eddig keletkezett kár számokkal csaknem kifejezhetetlen és a folyamat felgyorsulva, egyre veszélyesebb hatású, így a közeljövő helyzete mind kedvezőtlenebb. Sürgősen tenni kell valamit.
Vissza