A szövetkezetek kialakulása és fejlődése | |
A szövetkezeti mozgalom előhírnökei | 9 |
A szövetkezeti mozgalom kezdete | 10 |
A szövetkezetek jellege a XIX. század végén és a XX. század elején | 11 |
Szövetkezetek a XX. század második felében | 13 |
A szövetkezetek jogi szabályozása Magyarországon | |
A magyar szövetkezetek kialakulása és jogi szabályozása 1945-ig | 16 |
A szövetkezetek jogi szabályozása 1945-1959 között | 20 |
A mezőgazdaság átszervezése és a szövetkezeti viszonyok 1959-1968 között | 24 |
A szövetkezetek jogi helyzete 1968-1989 között | 26 |
Koncepcióváltás a szövetkezetpolitikában | 28 |
A nemzetközi szövetkezeti elvek | |
Az elvek áttekintése a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének tevékenysége alapján | 31 |
Az egyes elvekről | 35 |
Értékelés; néhány aktualizált elvről; a manchesteri konferencia szövetkezeti definíciójáról | 46 |
A szövetkezetek helye és szerepe a nemzetgazdaságban | |
A szövetkezetek formái és száma 1990. december 31-én | 49 |
A szövetkezetek formái és száma 1993 január 1-jén | 50 |
A szövetkezetek gazdasági helyzete az átalakulás után | 53 |
A szövetkezetek fogalma és tartalmi ismérvei | |
A gazdasági társaság és a szövetkezet közös és eltérő vonásai | |
A szövetkezet fogalma | 56 |
A szövetkezet fogalmából következő tartalmi ismnérvek | 58 |
A szövetkezet fogalma a hatályos törvény szerint | 59 |
A szövetkezet és a gazdasági társaság közös és eltérő vonásai | 60 |
A levonható konklúziók | 63 |
A szövetkezetek perspektívái. A hatályos szövetkezeti modell | |
A szövetkezetek és a piacgazdaság | 65 |
A hatályos modell szabályozási módszere | 68 |
A hatályos szövetkezeti modell tartalmi kérdései | 69 |
A hatályos modell megjelenési formái | 70 |
A szövetkezetek létrehozásának társadalmi és normatív feltételei | |
A szövetkezet jogi személyisége és törvényességi felügyelete | |
A szövetkezet megalakulásának szabályai | 72 |
A szövetkezet jogi személyisége | 79 |
A szövetkezet törvényességi felügyelete | 81 |
A szövetkezet státusváltozásai és megszűnése | |
A szövetkezet státusváltozásainak történelmi előzményei | 84 |
A státusváltozás jogi formái | 86 |
A szövetkezet megszűnése | 96 |
A szövetkezeti tagsági jogviszony | |
A szövetkezeti tagsági jogviszony alapkérdései | 99 |
A tagsági jogviszony keletkezésének feltételei | 100 |
A tagsági jogviszony tartalma | 104 |
A tagsági jogviszony megszűnése | 108 |
Tulajdonviszonyok a szövetkezetben | |
Történeti előzmények dióhéjban | 116 |
A szövetkezeti tulajdon létrehozásának módjai | 123 |
A szövetkezeti tulajdon sajátosságai | 124 |
A szövetkezeti tulajdon fogalma | 127 |
A tag és a szövetkezet közötti vgyoni viszonyok | |
Vagyoni viszonyok a szövetkezetekben 1948-1989 között | 130 |
Koncepcióváltás a vagyoni viszonyok megítélésében | 131 |
A vagyoni hozzájárulás különböző formái | 132 |
A tagokat megillető vagyoni jogosultságok | 138 |
A szövetkezeti gazdálkodás alapvető szabályai | |
Az 1945 utáni időszak rövid történeti áttekintése | 151 |
A szövetkezetek tevékenységének ágazati jellege | 155 |
A szövetkezetek gazdálkodása | 157 |
A szövetkezet gazdasági tevékenysége a hatályos törvény szerint | 160 |
A szövetkezeti önkormányzat rendszere | |
Az önkormányzat fogalmi elemei | 163 |
Az önkormányzat testületi szervei | 169 |
A tisztségviselők | 186 |
A szövetkezeti felelősségi viszonyok | |
A szövetkezeti jogi felelősség régi modellje | 189 |
A szövetkezeti felelősség mai modellje | 191 |
A felelősségre vonás feltételei | 194 |
A szövetkezeti érdekviszonyok, érdekképviselet | |
Érdekviszonyok a szövetkezetben | 197 |
Az érdekek csoportosítása | 198 |
Az érdekképviselet formái | 198 |
A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek feladatai | 201 |
Az érdekképviselet mai formái | 202 |
Az európai szövetkezeti társaságról szóló rendelettervezet | |
A szövetkezet helye az Európai Unióban | 206 |
A szabályozásra alapvető befolyást gyakorló gazdaságfilozófiai koncepciók | 207 |
Az egyes szabályok | 209 |