Nemzetközi pénzügyek

Tartalom

I. RÉSZ
1. A nemzetközi elszámolások általános elméleti és gyakorlati kérdései 11
1.1. A nemzetközi elszámolások elméleti kérdései 11
7.7. 7. A nemzetközi elszámolások jellemzői, jogcímei és eszközei 11
7.7.2. A nemzetközi elszámolások formái 17
1.2. A nemzetközi pénzügyi elszámolások a gyakorlatban 23
7.2.7. Bankok szerepe a nemzetközi elszámolásokban 23
7.2.2. Fizetési eszközök és fizetési módok
a nemzetközi kereskedelemben 25
7.2.2.7. Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben 25
7.2.2.2. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben 39
1.3. Bankgaranciák, bankkezességek a nemzetközi kereskedelemben és a külgazdasági
kapcsolatokban 68
1.4. A nemzetközi fizetésekben szerepet játszó SWEFT és a TARGET 75
2. A nemzetközi pénzügyi mérlegrendszerek 83
2.1. A nemzetközi elszámolások mérésének fontossága 83
2.2. Nemzetközi pénzügyi mérlegek összeállításának szükségessége és információjuk tartalma 85
2.3. A nemzetközi pénzügyi mérlegek kialakulása ..
2.4. A külkereskedelmi mérleg - mint az árumozgások mérlege
2.5. A nemzetközi fizetési mérlegrendszer
2.5.7. A nemzetközi fizetési mérlegrendszer lényege, szerepe
2.5.2. A fizetési mérleg és a növekedési ütem néhány összefüggése
2.5.3. A fizetési mérleg-elméletek
2.5.3.1. A merkantilizmus fizetésmérleg elmélete
2.5.3.2. A fizetési mérleg klasszikus elmélete
2.5.3.3. A fizetési mérleg neoklasszikus elmélete
2.5.3.4. A fizetési mérleg elméletek fejlődése a II. világháború után .
2.5.4 A fizetési mérleg összeállítása, tartalma, típusai és elemzése
2.5.5. A fizetési mérleg szaldója és az egyensúlyhiány
Pénzügy- és devizapolitika, devizagazdálkodás .
3.1. A pénzügy-és devizapolitika jelentősége
3.2. A devizapolitika részterületei
3.3. A devizagazdálkodás
Valutaárfolyam és árfolyam-politika
4.1. A valutaárfolyam fogalma, jellemzői és vele szemben támasztott követelmények
4.2. A valuta árfolyama és a komparatív előnyök közötti kapcsolat
4.3. Árfolyamelméletek
4.3.1. A váltóárfolyam klasszikus elmélete
4.3.2. Vásárlóerő-paritás elmélete
4.3.3. Egyensúlyi árfolyamelmélet
4.3.4. Az irányított valutaárfolyam-elmélet
4.3.5. Kamatparitáson alapuló árfolyamelmélet
4.3.6. Rögzített és szabadon ingadozó árfolyamelméletek 143
4.3.7. A kúszó valutaárfolyam-elmélet 144
4.4. Árfolyamrendszerek - árfolyamtípusok 144
4.4.1. Az árfolyamrendszer megválasztására ható körülmények 145
4.4.2. Az árfolyamrendszerek alaptípusai 147
4.4.3. Hivatalosan meghatározott árfolyamok típusai 149
4.4.4. Piacok által érvényes árfolyamtípusok 154
4.4.5. A többesárfolyamrendszer 158
4.4.6. A valutaövezet 159
4.5. A valutaárfolyam mechanizmusa a gazdaságban .. 161
4.6. A külkereskedelem befolyásolásának valutáris eszköztára 166
5. A magyar devizapolitika és árfolyam-politika fejlődése 171
5.1. A „kötött" devizagazdálkodás fejlődése és a „szabad", liberalizált devizaszabályozás
bevezetése 171
5.2. Árfolyam-politika, árfolyamrendszer és az árfolyam-alakítás módszere
hazánkban 184
6. A nemzetközi pénzügyi és valutáris kockázatok 201
6.1. A problémakör általános kérdései 201
6.2. A nemzetközi pénzügyi kockázatok főbb fajtái ... 203
6.2.1. Országkockázat 203
6.2.2. Valuta- (árfolyam-) kockázat és a kamatkockázat 212
6.3. Árfolyam- és kamatkockázat kezelésére szolgáló néhány példa és megoldás 216
7. Nemzetközi pénz- és tőkepiacok, tőkeáramlások 225
7.1. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok jellemzői, alanyai, szerkezete 225
7.2. Az euró-, az off-shore és a xenopiacok kialakulása, lényege 230
7.3. Nemzetközi pénz- és tőkepiacok csoportosítása 233
7.4. Nemzetközi tőkeforgalom, tőkeáramlások és a globalizáció 241
7.5. A külföldi (direkt) beruházások, tőkebefektetések jellemzői, közgazdasági
motivációi és hatásai 246
7.5.1. A közvetlen külföldi beruházások lényege, kialakulása, fejlődése és hozzá kapcsolódó elméletek 246
7.5.2. A külföldi működőtőke-befektetés iránya és annak alakításában szerepet játszó
gazdasági és politikai tényezők 249
7.5.3. Külföldi működőtőke-befektetések az elmúlt évtizedekben 251
7.5.4. Külföldiek működőtőke-befektetései Magyarországon 257
7.5.5. Magyarországi működőtőke-kiáramlás az 1990-es években 261
8. A kölcsöntőkék nemzetközi átcsoportosítása.
A nemzetközi hitelpiacok és pénzügyi innovációk 267
9. Eladósodás, adósságkezelés a világgazdaságban.
Nemzetközi pénzügyi válságok az 1990-es években 275
9.1. Az eladósodás létrejötte, lényege, gazdasági háttere 275
9.2. .Az eladósodás belső okai, külső tényezői és a tőkemenekítés problémái 277
9.3. .Az eladósodás mérése - a nemzetközi fizetőképesség főbb mutatói 283
9.4. Az adósságválság kitörése 288
9.5. Törekvések az adósságválság enyhítésére és az adósságkezelés 291
9.5.1. A nemzeti adósságkezelő politika 291
9.5.2. Nemzetközi törekvések az adósságállománykezelésére 294
9.6. Nemzetközi pénzügyi válságok az 1990-es években 299
9.7. Magyarország eladósodása és az adósság kezelése 309
II. rész
1. A nemzetközi valutarendszer kialakulása, fejlődése a EL világháború végéig 329
1.1. A nemzetközi valutáris rendszer lényege és néhány főbb ismérve 329
1.2. Az aranyérme előtti idők 330
1.3. Az aranystandardrendszer és módosult formája ... 333
1.4. Az aranydeviza-rendszer kialakulása és főbb jellemzői 341
2. A nemzetközi valutáris rendszer II, világháború utáni újjászervezése, felbomlása
és a reformtörekvések 351
2.1. Tervezetek az új nemzetközi monetáris rendszer létrehozására 351
2.2. A Bretton Woods-i valutáris rendszer lényege, alapelvei, fejlődése és
felbomlása 355
2.3. Törekvések a nemzetközi monetáris rendszer reformjára 366
2.4. A világ nemzetközi pénzügyi helyzete az 1980-as, 1990-es években 369
2.5. Az egykori KGST-országok pénzügyi rendszerének néhány jellemzője 375
3. Nemzetközi monetáris együttműködés intézményi keretei a világgazdaságban 381
3.1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 381
3.1.1. Az IMF megalakulása, célja, szervezete, tagsága és szavazási rendszere 381
3.1.2. Az IMF alaptőkéje, kölcsönforrásai és tartalékeszközei 381
3.1.3. Az SDR - a mesterségesen létrehozott nemzetközi pénz 395
3.1.4. Az IMF árfolyam-politikája és a konvertibilitás értelmezése 400
3.1.5. Az IMF részvétele a nemzetközi hitelforgalomban 410
3.1.5.1. A Bretton Woods-ban kialakított hitelezési alapelvek 410
3.1.5.2. Az IMF által nyújtott hitelek fajtái és jellemzői 411
3.1. p 3. Az IMF-hitelek feltételessége 418
3.1.6. Az IMF és Magyarország kapcsolata 423
3.2. A Világbank-csoport, 425
3.2.1. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank-IBRD 425
3.2.1.1. Az IBRD megalakulása, tevékenysége, tagsága és szervezete 425
3.2.1.2. Az IBRD hiteleinek forrásai, hitelei, a hitelnyújtás feltételei és a finanszírozási szakaszok 431
3.2.1.3. Az IBRD és Magyarország kapcsolatai 446
3.2.2. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság - IFC 450
3.2.2.1. Az IFC megalakulása, célja, alaptőkéje, szervezete 450
3.2.2.2. Az IFC beruházási politikája 454
3.2.2.3. Az IFC és Magyarország kapcsolatai 455
3.2.3. A Nemzetközi Fejlesztési Társaság - IDA .. 456
3.2.3.1. Az IDA megalakulása, célja, szervezete és alaptőkéje 456
3.2.3.2. Az IDA kölcsönzési politikája és magyarországi kapcsolata 458
3.2.4. A Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA) és a Beruházási Viták
Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 461
3.3. Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) 464
3.3.1. Az OECD megalakulása, célja, szervezete 464
3.3.2. Az OECD országok gazdasága az ezredfordulón 467
4. Nemzetközi monetáris együttműködés intézményi keretei Európában 473
4.1. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 473
4.1.1. Az EBRD megalakulása, célja, tevékenysége, tagjai, alaptőkéje,
hitelezése és szervezete 473
H 7. | KÉ| EBRD és Magyarország kapcsolata 481
4.2. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 482
4.2.7. Az EIB megalakulása, célja, tevékenysége, szervezete, forrásai és hitelműveletei 482
2.2. Magyarország kapcsolata 487
4.3. Az Európai Központi Bank (ECB) 488
4.3.1. Az ECB megalakulása, szervezeti felépítése, jegyzett tőkéje és monetáris
eszköztára 488
4.5.2. A nemzetközi szintű képviseletének rendszere 493
4.4. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 494
4.4.1. A BIS létrejötte, tevékenysége, tagjai, alaptőkéje, szervezeti rendszere 494
4.4.2. A Bank célja és feladatai 495
5. Pénzügyi és monetáris integráció Európában 505
5.1. A gazdasági integráció 505
5.7.7. Az európai integráció fejlődése - az Európai Gazdasági Közösség (EGK)
születése és bővülése 505
5.1.2. Az Európai Unió intézményei és döntéshozatali rendszere 511
5.1.3. A vámuniótól az egységes európai piacig .. 517
5.2. A pénzügyi-monetáris integráció létrejötte, fejlődése, fordulópontjai és fázisai 520
5.2.1. Előzmények 520
5.2.2. A fejlődés első szakasza 522
5.2.3. A fejlődés második szakasza 533
5.2.4. A fejlődés harmadik szakasza 539
5.2.5. A fejlődés negyedik szakasza az EMU beindítása 550
5.2.6. Az euró kezdeti évei 555
5.2.7. Az EU integrációs helyzete Nizza és Göteborg után 562
5.2.8. Magyarország és az EMU 574
Mellékletek 579
1. számú melléklet 581
2. számú melléklet 582
3. számú melléklet 583
4. számú melléklet 584
Forrásmunkák jegyzéke 585-600

Témakörök