A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Tiszántúl öntözése

Az 1937. XX. t.-c. alapján épülő öntözőművek általános alapelveinek és kerettervének ismertetése

Szerző
Budapest
Kiadó: "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 280 oldal
Sorozatcím: A m. kir. földmívelésügyi minisztérium kiadványai
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Számos szövegközti fekete-fehér ábrával és kihajtható tervrajzzal, valamint egészoldalas képpel illusztrálva. Kivehető mellékletekkel. Nyomtatta a "Pátria"-nyomda R.-T., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az öntözéses gazdálkodás nagy fontosságára legtalálóbban Magyarország Kormányzója mutatott rá. Ő Főméltósága a következőket jelentette ki:
,,Komolyan belekezdünk az Alföld öntözési problémájának... Tovább

Előszó

Az öntözéses gazdálkodás nagy fontosságára legtalálóbban Magyarország Kormányzója mutatott rá. Ő Főméltósága a következőket jelentette ki:
,,Komolyan belekezdünk az Alföld öntözési problémájának megoldásába. Az a munka, amelyhez most fogunk hozzá, első részlete annak a nagy országos vállalkozásnak, amely évtizedek során oda fog vezetni, hogy az Alföld törzsökös magyarságának sorsán segítsen, a most terméketlen, vagy kevésbbé használható szikeseink jórészét rendszeres művelésre alkalmassá tegye és az alföldi gazdálkodást az időjárás szeszélyeitől minél nagyobb mértékben függetlenítve, a mainál bőségesebb termést biztosítson.''
A m. kir. kormány kezdeményezésére a törvényhozás az 1937. évi XX. törvénycikkel mozdította elő az öntözés lehetőségét. Az öntözés kérdésének gazdasági fontosságától át volt hatva boldogult elődöm. Gömbös Gyula is, s érdeklődésével nekem, aki az ő kormányában földmívelésügyi miniszter voltam, megkönnyítette munkámat.
Az öntözéses gazdálkodás elterjedése a magyar mezőgazdaság jövőjét szolgálja. Alföldünk nehéz helyzetbe jutott mezőgazdasági termelését a fejlődés és boldogulás útjára kell vezetni. El kell távolítani azokat az akadályokat, amiket éghajlatunk és talajaink állítanak a mezőgazdaság fejlődésének útjába. Meg kell változtatni az alföldi termelés mai rendszerét, amely a fejlődést és a kor igényeihez való alkalmazkodást alig engedi meg.
Ez természetesen hosszú folyamat. A megszokott termelési rendszeri csak fokozatosan lehet átalakítani, s ezzel a termést egyenletessé, biztossá, a művelést pedig belterjessé tenni. Ezt a változást nem lehet a mezőgazdaságra forradalmi módon máról-holnapra reáerőszakolni.
Ma még nem lehet ennek az átalakulásnak végső eredményét tisztán látni. Ezért nem is szabad az öntözéssel való újszerű gazdálkodást egyszerre igen nagy területen bevezetni. Időt és alkalmai kell adni a gazdaközönségnek, hogy az új gazdálkodást megismerje és azzal megbarátkozzék. A fejlődés helyes és természetes útja az, ha kisebb arányokban kezdjük meg az öntözéses gazdálkodásra, való áttérési és csakis az elért eredményekkel és a felmerülő szükséghez képest fokozatosan terjesztjük ki az öntözést nagyobb és nagyobb területekre.
A magam részéről tisztában vagyok azokkal a rendkívüli nehézségekkel, amelyeket ilyen nagy országrész gazdasági rendszerének megváltoztatása jelent. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ. Írta: DR. DARÁNYI KÁLMÁN V
BEVEZETÉS. Írta: DR. KÁLLAY MIKLÓS VII
A TERVEZETT MUNKÁLATOK ISMERTETÉSE 1
I. fejezet. LAMPL HUGÓ : A vízrendezési és vízhasznosítási munkálatok múltja és jövője Magyarországon 3
II. fejezet. TRUMMER ÁRPÁD : Az Alföld öntözésére vonatkozó eddigi tervezések.
1. A magyar vízimunkálatok fejlődése 28
2. A Tisza-Körös közötti öntözőcsatorna első tervei 29
3. Egyéb alföldi öntözőcsatornák tervei 33
4. A világháború utáni tervek 39
5. A tervezési csoport tevékenysége 45
III. fejezet, vitéz FILEP LAJOS: A Tisza-folyó vízállásai és vízmennyiségei.
1. A Tisza-folyó vízjárása 48
2. A hajózásra szükséges vízmennyiség 50
3. Az öntözésre felhasználható vízmennyiség 53
4. Vízerőhasznosítás 55
IV. fejezet. NÉMETH ENDRE: Az öntözés előfeltételei és lehetőségei.
1. Magyarország helyzete az öntözés tekintetében 57
2. Az öntözési lehetőségeket befolyásoló körülmények 61
3. Az öntözővízszükséglet megállapítása 71
4. Vízveszteségek a csatornahálózatban 85
5. A vízbeszerzés lehetőségei 90
V. fejezet. TRUMMER ÁRPÁD : A tiszántúli nagy öntözőcsatorna terveinek ismertetése.
1. Bevezetés 96
2. A tervváltozatok rövid ismertetése 97
3. A duzzasztómű és a tiszai hajózsilip 102
4. Az öntöző-és hajózó főcsatorna vonalozása, esésviszonyai és vízmennyisége 108
5. A csatornaszelvények és a hajózás 110
6. Hajózózsilipek a főcsatornán 117
7. Hidak 118
8. Az öntözési berendezések 120
9. Öntözhető területek 123
10. Tározás és vízgazdálkodás 129
11. Kiegészítő berendezések 134
12. Ármentesítés és belvízlevezetés 135
VI. fejezet. TRUMMER ÁRPÁD: A csatornavonalak összehasonlítása.
1. Népességi és gazdasági viszonyok 139
2. Várható eredmények 140
3. A befektetési költségek 141
4. Az egyes változatok értékelése 143
5. A hajózás és az öntözés 145
6. Az öntözések jövedelmezősége 146
7. A csatornarendszer jövedelmezősége 150
VII. fejezet. TRUMMER ÁRPÁD : Az öntözések fokozatos fejlesztésének végrehajtása.
1. A fokozatos megépítés lehetősége 153
2. A munkálatok további fejlesztésének módjai 155
VIII. fejezet. TRUMMER ÁRPÁD : Az öntözések fokozatos elterjedése érdekében te, vezeti munkák.
1. Az idetartozó munkák szükségességének okai 164
2. A tiszafüredi szivattyútelep és csatornarendszer 167
3. Az algyői szivattyútelephez tartozó csatornarendszer 171
4. A szivattyútelepek gazdasági mérlege 174
5. A társulati csatornákból való öntözés 176
IX. fejezet. FREYTAG FERENC: A Körösök völgyében tervezett munkák ismertetése.
1. Bevezetés 180
2. A tervezett munkálatok általános ismertetése 189
3. A békésszentandrási vízlépcső műtárgyai 196
4. Az öntözés és az élővízzel való táplálás műtárgyai 201
5. A munkálatokból várható eredmények 202
X. fejezet. NÉMETH ENDRE: Az öntözések berendezése és üzeme.
1. Bevezetés 208
2. Az állami csatornahálózat továbbfejlesztése társulati úton 209
3. A víz szétosztására és mérésére szolgáló műtárgyak 214
4. Az öntözendő terület előkészítése 220
5. A vízszolgáltatás módja és az öntözés gyakorlata
XI. fejezet. RISZDORFER .JÓZSEF : A tiszalöki vízerőtelep.
1. Bevezetés, általános irányelvek 237
2. A vízierőtelep jellemző hydraulikus adatai 239
3. A vízierőtelep teljesítménye 242
4. A vízierőtelep általános elrendezése 245
5. A vízierőtelep építési költsége és jövedelmezősége 246
6. A termelt energia elhelyezési lehetőségei 250
7. Befejezés 251
XII. fejezet. TRUMMER ÁRPÁD: A munkálatok végrehajtása.
1. A pénzügyi fedezet és a munkaterv összefüggése 254
2. Az általános munkaterv 255
3. Az egyes csoportok részletes munkaterve 257
4. A munkálatok végrehajtásának összefoglalása 260
XIII. fejezet. NÉMETH ENDRE : Tanulmányok, kísérletek és az öntözések elterjesztésére vonatkozó tevékenység 264
UTÓSZÓ. Írta : TRUMMER ÁRPÁD 271
Ábrák és képek jegyzéke 275
Mellékletek jegyzéke 280

ÁBRÁK, KÉPEK ÉS MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
A) ÁBRÁK.
1. sz. ábra. Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt 3
2. sz. ábra. A védgátak hosszának fejlődése. Az ármentesített terület növekedése 4
3. sz. ábra. Magyarország árvédelmi töltései 5
4. sz. ábra. Magyarország és Európa nevezetesebb ármentesítő munkálatai 6
5. sz. ábra. A Sebes-Körös völgyeinek képe 1815-ben 7
6. sz. ábra. A szabályozott Sebes-Körös vidékének mai képe 8
7. sz. ábra. A vízitársulatok lecsapoló és belvízlevezető csatornahálózata 9
8. sz. ábra. A felszíni vizek levezetése érdekében végzett munkálatok 10
9. sz. ábra. A múltban végzett vízimunkálatok jelentősége 14
10. sz. ábra. Az ország lakosságának szaporodása és a mindenkori lakosság eltartásához szükséges termésmennyiség, valamint a jövőben öntözendő területek közötti összefüggés a jövő században 17
11. sz. ábra. Az évenkénti tengeritermés, a behozatal és kivitel mennyisége, valamint a csapadék közötti összefüggés 22
12. sz. ábra. Az öntözések fejlődése Magyarországon évtizedenkint 23
13. sz. ábra. Az öntözések megyénkinti megoszlása 1934-ben 24
14. sz. ábra. Az Alföld csapadékviszonyai 25
15. sz. ábra. A növényzet vízszükséglete 25
16. sz. ábra. Hazai víziberuházások 26
17. sz. ábra. A Közép-Tiszának átnézeti térképe a Tisza-körösi hajózási és öntözési csatorna számára 1867-ig keletkezett tervek szerinti csatornavonalakkal 32
18. sz. ábra. Czverdely-Trummer-féle öntözési terv helyszínrajza 41
19. sz. ábra. Ruttkay által tervezett öntözések 42
I. sz. tábl. A Tisza-folyó havi jellemző vízállásai 48
II. sz. tábl. A Tisza-folyó havi jellemző vízmennyiségei 48
III. sz. tábl. A Tisza-folyó évi jellemző vízállásai 56
20. sz. ábra. A csapadék évi eloszlása 59
21. sz. ábra. A tiszafüredi szivattyútelepes öntözőrendszer átnézetes talajtani térképe 66
22. sz. ábra. A tiszalöki duzzasztóműhöz csatlakozó öntözőrendszer átnézetes talajtani térképe 67
23. sz. ábra. A csapadék eloszlása a tenyészidőben 69
24. sz. ábra. Az 1923. év csapadéka a tenyészidőben 70
25. sz. ábra. Müntz- és Lainé-féle víznyelőképességmérő-készülék 75
26. sz. ábra. A hőmérséklet és telítettségi páratartalom közötti összefüggés 79
27. sz. ábra. A Tisza tokaji mederszelvényén átfolyó vízmennyiségek változása. 1904 és 1917 92
28. sz. ábra. A Tisza tokaji mederszelvényén átfolyó vízmennyiségek változása. 1923 és 1935 93
29. sz. ábra. A veresmarti duzzasztómű és tározómedence helyszínrajza 98
30. sz. ábra. Az „A" jelű tervváltozat főcsatornájának keresztszelvényei 111
31. sz. ábra. A „B" jelű tervváltozat főcsatornájának keresztszelvényei 112
32. sz. ábra. A „C" jelű tervváltozat főcsatornájának keresztszelvényei 113
33. sz. ábra. Csatornakeresztszelvény bemerülő hajóval 114
34. sz. ábra. Tározómedencék töltésének általános szelvénye 131
35. sz. ábra. Gépházépület 169
36. sz. ábra. A Körösvölgy általános helyszínrajza 180
37. sz. ábra. A Körösök és a Berettyó vízrendszere 180
38. sz. ábra. A gyulai csapadékmérő állomás adatai 182
39. sz. ábra. A gyomai vízmércén észlelt vízállások 183
40. sz. ábra. A Sebes-Körös vízhozamai Kőrösladánynál 184
41. sz. ábra. A Hármas-Körös vízrajzi adatai 184
42. sz. ábra. A Hármas-, Kettős- és Fehér-Körös hosszszelvénye 186
43. sz. ábra. A bökényi hajózózsilip forgalma 187
44. sz. ábra. A hajózási időszakban előforduló vízállások gyakorisága és tartóssága 188
45. sz. ábra. Az évi kivitelre kerülő búzamennyiségek a Körös-völgyön 190
46. sz. ábra. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna hossz-szelvénye 192
47. sz. ábra. A Sebes-Körös hossz-szelvénye 193
48. sz. ábra. Öntözővíz tárolására alkalmas főcsatornák és holtágak 194
49. sz. ábra. Öntözővíz vezetésére és tárolására alkalmas társ. főcsatornák 196
50. sz. ábra. A munkahely a duzzasztómű építése idején 197
51. sz. ábra. Az oldalcsatorna helyszínrajza 198
52. sz. ábra. A duzzasztómű általános elrendezése 200
53. sz. ábra. A duzzasztómű általános elrendezése 200
54. sz. ábra. A hajózózsilip általános elrendezése 202
55. sz. ábra. A búza szállításának útja a Körös-vidékről Csongrádra 203
56. sz. ábra. A törpebirtokosok és mezőgazdasági napszámosok munkaképességének kihasználási hányada 205
57. sz. ábra. A tiszafüredi szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőrendszer egyik részlete 211
58. sz. ábra. Negyedrendű öntözőcsatorna vizének szétosztása 212
59. sz. ábra. Harmadrendű csatorna terelőzsilipje 214
60. sz. ábra. Osztómű vízmérő bukókkal 215
61. sz. ábra. Bujtató rajza 216
62. sz. ábra. Bazin-féle vízmérő-bukó 216
63. sz. ábra. Cipoletti-féle vízmérő-bukó 216
64. sz. ábra. Csöves Venturi-mérő 217
65. sz. ábra. Venturi-mérő nyitott csatornában 218
66. sz. ábra. Önműködő vízmennyiségmutató 219
67. sz. ábra. Kisebb öntözőgazdaság mintaterve 222
68. sz. ábra. Hordozható tiltok 223
69. sz. ábra. Egyszerű vízemelőszerkezet 224
70. sz. ábra. Nyomás alatti átfolyással működő vízmennyiségmérő 228
71. sz. ábra. Grafikus öntözési naptár 231
72. sz. ábra. A Tisza vízrajzi adatai Tokajnál 238
73. sz. ábra. A tiszalöki vízerőtelep jellemző adatai 240
74. sz. ábra. A tiszalöki vízerőtelep teljesítőképessége 243
75. sz. ábra. A tiszalöki vízierőtelep energiatermelése 244
76. sz. ábra. A tiszalöki vízierőtelep általános elrendezése 246
77. sz. ábra. Egy lakosra eső áramfogyasztás KW-órában 251
78. sz. ábra. A tervezett munkálatok építési programmjának ábrázolása 256
79. sz. ábra. Az évi költségfedezet és a kiadások megoszlása 257
80. sz. ábra. A költségfedezetnek és az évi kiadások felhasználásának ábrázolása 258
81. sz. ábra. A tervezett munkálatok fontosabb adatai 262
B) KÉPEK.
1. sz. kép. A bökényi Poirée-keretes duzzasztómű 180
2. sz. kép. A bökényi támkapus hajózózsilip 180
3. sz. kép. A halásztelki kettős átvágás építésközben 180
4. sz. kép. Hármas-Körös az öcsödi folyószakaszon 180
5. sz. kép. Az Élővízcsatorna Gyulánál 180
6. sz. kép. A Holt-Körös Szarvasnál a gróf Bolza-féle park mellett 188
7. sz. kép. A Kurca Szegvár alatt 188
8. sz. kép. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna torkolati zsilipje a Hármas-Körös felől nézve 188
9. sz. kép. Vízmérő-bukó 208
10. sz. kép. Venturi-rendszerű vízmennyiségmérő 208
11. sz. kép. Szivornya vízzel való megtöltése 208
12. sz. kép. Árasztóöntözés szivornyákkal 208
13. sz. kép. Cukorrépa öntözése bádogszivornyákkal 208
14. sz. kép. Lucerna csörgedeztető öntözése bádogszivornyákkal 208
15. sz. kép. Talaj gyalu (Fresno seraper) 208
16. sz. kép. Lóval vontatott töltéshúzó keret (Ridger) 208
17. sz. kép. Különleges cserepekből készült csatornaburkolat 216
18. sz. kép. Öntözőcsatorna burkolása cementhabarcsba rakott téglával 216
19. sz. kép. Félkörszelvényű csatornaburkolat 216
20. sz. kép. Dróthálós betonlapokkal burkolt öntözőcsatorna 216
21-23. sz. kép. Hordozható bádogcsatornák az öntözés szolgálatában 216
24. sz. kép. Fából készült elosztózsilipek 216
25-26. sz. kép. Betonelosztózsilipek, beton, illetve tégla előfenékkel 216
27. sz. kép. Árasztóöntözés. Az öntözőárok elrekesztése hordozható fatiltókkal 224
28. sz. kép. Búzatábla árasztóöntözése. Az öntözőárok elrekesztése hordozható ponyvás tiltókkal 221
29. sz. kép. Egyszerű láncos vízemelőszerkezet 200-300 l/perc teljesítménnyel 221
30-31. sz. kép. Járgányos serleges vízemelőszerkezet 400-600 l/perc teljesítménye 224
32. sz. kép. Motorral egybekapcsolt szivattyú 224
33. sz. kép. Permetezőberendezés motorral egybekapcsolt szivattyúja a csatlakozó csővezetékkel 224
34. sz. kép. Permetezőberendezés szórófeje 224
35. sz. kép. Permetezőberendezés fő- és szárnyvezetéke „hattyúnyakú" csőcsatlakozással 224
36. sz. kép. Permetezőberendezés szárnyvezetéke és szórófeje működés közben 224
C) MELLÉKLETEK.
AZ V. FEJEZETHEZ.
I. sz. melléklet. A főcsatorna „A" jelű változatának helyszínrajza. 1 : 500.000.
II. sz. melléklet. Öntöző- és hajózó főcsatorna hossz-szelvénye. „A" jelű tervváltozat.
III. sz. melléklet. A főcsatorna ,,B" jelű változatának helyszínrajza a tervezett egyéb munkálatok feltüntetésével. 1 : 500.000.
IV. sz. melléklet. Öntöző- és hajózó főcsatorna hossz-szelvénye. ,,B" jelű tervváltozat.
V. sz. melléklet. A főcsatorna ,,C" jelű változatának helyszínrajza. 1 : 500.000.
VI. sz. melléklet. Öntöző- és hajózó főcsatorna hossz-szelvénye. „C" jelű tervváltozat.
Vll/a. sz. melléklet. A tiszalöki vízlépcső általános helyszínrajza.
Vll/b. sz. melléklet. A Tiszalöknél létesítendő duzzasztómű és hajózózsilip általános elrendezése.
VIII. sz. melléklet. A tiszalöki duzzasztómű általános terve.
IX. sz. melléklet. A tiszalöki hajózózsilip általános terve.
X. sz. melléklet. A főcsatorna felső hajózózsilipjének általános terve.
XI. sz. melléklet. Közúti vasbetonhíd 36-0 m nyilással
XII. sz. melléklet. Közúti vasbetonhíd 20-0 m nyílással.
XIII. sz. melléklet. Háromnyílású h. é. vasúti híd.
XIV. sz. melléklet. 20-0 m egynyílású fő vasúti híd.
XV. sz. melléklet. Vízkivételi mű általános terve.
A VI. FEJEZETHEZ.
XVI. sz. melléklet. A Tisza-Körösvidék helyszínrajza a „B" jelű tervváltozat csatornarendszerének feltüntetésével, 1 : 200000.
A VIII. FEJEZETHEZ
XVII. sz. melléklet. A tiszafüredi szivattyútelepes öntözés helyszínrajza.
XVIII. sz. melléklet. A tiszafüredi szivattyútelep általános terve.
XIX. sz. melléklet. A tiszafüredi szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőrendszer csatornahídja csillapítóm.edencével.
XX. sz. melléklet. A tiszafüredi szivattyútelepről kiinduló öntöző főcsatorna hosszszelvénye.
XXI. sz. melléklet. A Tiszán Algyőnél tervezett szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőcsatornák helyszínrajza.
XXII. sz. melléklet. Az algyői szivattyútelep általános terve.
XXIII. sz. melléklet. Az algyői szivattyúteleppel kapcsolatos öntözőrendszer főcsatornáinak hossz-szelvénye.
A VII. FEJEZETHEZ.
XXIV. sz. melléklet. A tervezett nagy öntözőcsatornarendszer fejlesztésének átnézetes térképe.

3 DB KIVEHETŐ TÉRKÉP
Termelés-technikai talajismereti térkép 1 : 75.000
Termelés-technika talajismereti térkép 1 : 25.000
A Durance-menti öntözőcsatornák általános térképe
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem