Jogalkotás, jogalkalmazás hazánk EU-csatlakozása küszöbén

Tartalom

Előszó 11
Rövidítések jegyzéke 13
I. Fejezet
Magyarország EU-csatlakozásának közjogi feltételei 15
1. A jogharmonizáció közjogi kérdései 17
2. Az Európai Bíróság joggyakorlata 18
3. A jogharmonizáció „mérlege" 19
4. A csatlakozás alkotmányjogi összefüggései 22
4.1. A szuverenitás kérdése 22
4.2. A közösségi jog elsődlegességének kérdése 23
5. A csatlakozás és a magyar Alkotmány 24
6. Az európai alkotmányozási folyamat de lege ferenda 25
II. Fejezet
Magyar jogalkotás, jogalkalmazás az EU-csatlakozásunk küszöbén 27
1. Az Európai Unió alkotmányos vívmányai 29
2. Az Európai Alkotmányozó Konvent szerepe 31
3. A csatlakozás alkotmányos feltételeiről 34
III. Fejezet
Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai
1. A probléma: a nemzetközi jog és a belső (nemzeti) jog
konfliktusa általában 39
1.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya de lege lata 39
1.2. Néhány külföldi példa 44
2. Jogdogmatikai alapok 45
2.1. A három alapprobléma 45
2.1.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának
megoldatlansága 45
2.1.2. A felségjogok átruházásának megoldatlansága 49
2.1.3. A felségjogok átruházásának speciális esete:
felségjogok átruházása az EU-ra 51
3. Jogpolitikai alapok 52
3.1. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról 52
3.2. Felségjogok átruházása nemzetközi, ezen belül államközi
szervezetre 53
3.3. A felségjog- vagy hatáskör-átruházás speciális alesete
csatlakozás az EŰ-hoz 56
4. Utóhang 60
IV. fejezet
Konvergáló és divergáló közigazgatási tendenciák a közös Európában 61
1. Rendszerváltás, modernizáció, európanizálódás 63
1.1. A tagállami közigazgatás eredményessége 64
1.2. A közigazgatás fejlődése 66
2. Az Európai Unióban nemcsak végrehajtók, hanem
döntés-előkészítők is leszünk 67
2.1. A tagállami érdekérvényesítés 67
12. Részvétel a döntés-előkészítésben 67
2.3. Tagállami szintű döntéshozatal 70
3. Divergens hatások az Európai Igazgatási Térségben 71
V. Fejezet
A magyar bíróé kar felkészítése az EU jog alkalmazására 75
1. A magyar igazságszolgáltatás helyzete figyelemmel hazánk
küszöbön álló csatlakozására az Európai Unióhoz 77
2. A bitói kar felkészítésének további feladatai 79
3. Gondolatok az ítélkezés szemléletváltásának szükségességéről 79
VI. Fejezet
A magyar ügyvédség felkészülése az EU jog alkalmazására
1. Az EU-csatlakozásra való felkészülés általános kérdései 83
2. Európai Közösségek alapelvei 85
3. A Társulási Megállapodás hatálya 86
4. Jogi szolgáltatások a Társulási Megállapodásban 87
5. Külföldi ügyvédek magyarországi tevékenységének jelenlegi
szabályozása 87
6. Várható új jogi szabályozás 88
6.1. A Tanács 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás
tényleges gyakorlásának elősegítéséről 89
6.2. A Tanács 89/48/EGK irányelve a felsőoktatásban, a legalább
hároméves felsőoktatási képzésben szerzett diplomák
kölcsönös elismerésének általános rendszeréről 90
6.3. A Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak
abban a tagállamban történő állandó gyakorlásáról,
amely nem azonos a szakképesítés megszerzésének
(bejegyzés helyének) tagállamával 91
6.3.1. A hazai szakmai cím használata a fogadó országban 91
6.3.2. A fogadó ország ügyvédeinek sorába történő belépés 92
7. Felkészülés a közösségi jog alkalmazására 93
VII. Fejezet
A magyar jogközelítési folyamat közelmúltja, jelene és várható jövője 95
1. Kritikai meglátások a jogalkotási jogközelítés szakmai gyakorlata
szempontjából 98
2. A jelen magyar jogközelítési folyamat kritikája a jogközelítési
módszertani szempontokat figyelembe véve 100
3. A jogközelítési záradékok problematikája 102
3.1. A jogközelítési záradék tartalmi követelményei 103
32. A jogközelítési záradék hiánya 106
3.3. A „tökéleden jogközelítési záradékok" 107
4. A jogközelítési kodifikáció felelőssége 113
5. A csatlakozási tárgyalások vezérelte jogközelítési folyamat
jelenlegi "kálója" 116
VIII. FEJEZET
A magyar vállalati jog és az európai jogharmonizáció 121
1. Bevezető gondolatok 123
2. A vállalati jog európai szabályozása 124
3. A magyar vállalati jogi jogharmonizáció jelenlegi állása 126
4. A jogharmonizációs stratégia 126
5. A másodlagos gazdasági jog helyzete 127
Utószó 129
1. Az Alkm.tv. elfogadásáig vezető út 131
2. Az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás kritikai
elemzése 139
2.1. Az EU konkrétan megnevezésre került 137
2.2. Konkrét utalás az uniós alapszerződésekre 138
2.3. A „közös hatáskörgyakorlás" új doktrínája 142
2.4. Alkotmányos hatáskörgyakorlás az „EU intézményei útján"? 144
2.5. Az Alkotmány 7. § (I) bekezdése „sorstalansága" 145
2.6. Ami még hiányzik... 147
3. Csatlakozásunk alkotmányos céljai 147
4. A képviselet kérdése a csatlakozás utáni Európa-politika
formálásában 148
5. Következtetések helyett 149
Függelék 153
Summary In English (Angol nyelvű összefoglaló) 175

Témakörök