A Szeged-belvárosi kaszinó százéves története

Előszó

A Szeged-belvárosi Kaszinó 1929. évi április 24-én fogja százéves fennállását megünnepelni s az ünnepséget előkészítő kaszinói választmány megbízásából jött létre ez a könyv, amely a mondott értékes kulturintézetet alkotó kaszinóegyesület százesztendős történetét foglalja magában.
A franciák, akik magukat 1919. évben a kaszinóba beszállásolták, a kaszinó 1880 előtti régi jegyzőkönyveit és levéltárát, továbbá Széchenyi István és fiai Ödön és Béla, nemkülönben Klauzál Gábor, gróf Károlyi Sándor, Horváth Mihály és más nagyjaink leveleit, amiket kaszinóhoz intéztek, a kályhába gyújtáskor elégették s emiatt a rendelkezésre álló publikált adatokból a kaszinó szerves történetét nem írhattam meg.
Ez az oka, hogy a kaszinó százesztendős multjából csupán kulturképeket és azokról a szereplő egyénekről, akik a kaszinói életben vezető szerepet játszottak, a művelt úri társaság szíve-lelke voltak, egyéniségükkel és jellemükkel kortársaiknak követendő nemes például szolgáltak, tudásukkal, szellemükkel, házi és családi életük magasabb kulturfokával, koruknak igényeire, ízlésére és előkelő társas életére világosságot derítettek, vagy jó kedélyükkel és eredeti humorukkal környezetüket felvillanyozták: csak biografikus jellemrajzokat adhattam.
Ezek a kultúrképek és kaszinói alakok mozaikszerű rajzokat alkotnak könyvemben és körvonalaik nem olvadnak egységes formába s az adatok hiánya az oka, hogy művem strukturája szakadékos és nem mindenütt sikerül egyik korszakból a másikba való átmenet kapcsolása zökkenés nélkül. Vissza