kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 931 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 15 |
Bevezetés | 16 |
A szarvasmarhatenyésztés világhelyzetének ökonómiai áttekintése | 19 |
A szarvasmarhatenyésztés helyzete és gazdasági jelentősége a világ különböző terüeltein | 21 |
Szarvasmarha-állomány és -sűrűség | 21 |
A szarvasmarha-állomány termelése | 30 |
A szarvasmarha-állomány bruttó termelése | 37 |
Marha- és borjúhús-, valamint tej- és tejtermék-fogyasztás | 55 |
A szarvasmarhatenyésztés üzemgazdasági és népgazdasági jelentősége | 63 |
Társadalmi, ökonómiai és természeti tényezők befolyása a szarvasmarhatenyésztés irányára és volumenére | 70 |
A társadalmi tényezők befolyása | 70 |
Termelési viszonyok | 70 |
Vallásos nézetek | 76 |
Gazdasági tényezők | 77 |
Természeti tényezők | 82 |
A társadalmi termelés megszervezése a szarvasmarhatenyésztésben | 97 |
A tej- és marhahús-termelés koncentrációja | 97 |
Üzemi koncentráció | 100 |
Területi (territoriális) koncentráció | 105 |
Koncentráció a tej- és húsiparban | 107 |
A tej- és marhahús-termelés specializációja | 109 |
Ágazati specializáció | 109 |
Területi (territoriális) specializáció | 114 |
Üzemi specializáció | 117 |
Kombináció a tej- és marhahús-termelésen belül és ezek koordinálása más termelési ágazatokkal | 118 |
Kooperáció a tej- és szarvasmarha-termelésben | 119 |
Horizontális kooperáció | 119 |
Vertikális kooperáció | 121 |
A tej- és marhahús-termelés területi megoszlásának néhány alapvető tényezője Közép-Európában | 127 |
Gazdaságpolitikai intézkedések befolyása a szarvasmahatenyésztésre | 130 |
Árképzés és árarányok | 130 |
Gazdaságpolitikai intézkedések a termelés befolyásolsára és a piac szabályozására | 137 |
Önköltség, jövedelmezőség és munkatermeléskenység a szarvasmarhatenyésztésben | 140 |
Önköltség és jövedelmezőség | 141 |
Munkatermelékenység | 148 |
A szarvasmarhatenyésztés termékei a világkereskedelemben | 153 |
Export- és import-centrumok | 153 |
Az áruforgalom volumene és iránya | 154 |
Irodalom | 161 |
A hasznosítási és koncentrációs típus jelentősége a nemesítésben | 165 |
Típustani alapismeretek | 167 |
A hasznosítási típusok anatómiai-fiziológiai lényege | 170 |
A belső elválasztású mirigyek funkciója és a marha hasznosítási típusa | 174 |
A mellékvese kéregálloányának funkciója, mint a szarvasmarha konstitúciójának értékmérője | 180 |
A konstitúció a szarvasmarhatenyésztésben | 184 |
A konstitúció, a habitus, a komplexió és a vérmérséklet típusai | 185 |
A konstitúció és a megbetegedés | 188 |
A konstitúció jegye | 189 |
Gondoskodás a konstitúciórl | 190 |
A szarvasmarha egyes hasznosítási és konstitúciós típusainak értékelése | 190 |
A hasznosítási típus alapvető jellemzése | 190 |
A típus és a tejtermelés | 191 |
hasznosítási típus és a testalak | 191 |
Legfontosabb alapelvek a küllem bírálatában | 193 |
Az egyes testrészek elbírálása | 196 |
A hasnosítási típus elbírálása méretfelvétellel | 196 |
A testméretek és tulajdonságok örökölhetősége | 199 |
Fenotípusos és genotípusos korrelációk | 203 |
A tenyészcél a szarvasmarha hasznosítási típusának kiválasztása szempontjából | 206 |
A szarvasmarha mellkasának minősítése | 210 |
A tőgy alaktani tulajdosnágainak jelentősége és értékelése | 214 |
A vágómarha elbírálása és minősítése | 223 |
Gazdasági szempontok a szarvasmarha hasznosítási típusainak kialakításában | 224 |
Irodalom | 228 |
A szarvasmarhafajták és jelentőségük | 235 |
A fajta fogalma | 237 |
A szarvasmarhafajták eredete. A marha ősei, rokonai és vadon élő fajai | 238 |
Fajtaelőállítás | 248 |
A szarvasmarhafajok és -fajták miliőviszonyai | 253 |
A fajták felosztása | 255 |
Nemzetközi jelentőségű fajták, ezek elterjedtsége és típusváltozatai | 259 |
Tejelő fajták | 259 |
Lapálymarhák | 259 |
Jersey marha | 271 |
Guernsey marha | 275 |
Ayrshire marha | 277 |
Kettős hasznosítású fajok | 279 |
Dairy shorthorn | 279 |
Hegyi tarka fajták | 280 |
Borzderes marha | 285 |
Húsfajták | 289 |
Aberdeen-angus | 289 |
Hereford | 291 |
Charolais | 293 |
Hús-shorthorn | 294 |
Az európai szocialista országokban tartott jelentősebb szarvasmarhafajták | 296 |
Bulgária | 296 |
Csehszlovákia | 297 |
Jugoszlávia | 299 |
Lengyelország | 300 |
Magyarország | 303 |
Német Demokratikus Köztársaság | 305 |
Románia | 308 |
Szovjetunió | 309 |
Egyéb helyi jelentőségű fajták | 317 |
A korábban nem említett, valamint további helyi jelentőségű fajták | 325 |
Irodalom | 327 |
A tenyésztés genetikai alapjai. Szelekciós módszerek és tenyésztési eljárások | 331 |
A tenyésztés alapjai | 333 |
A populációgenetika alapjai | 344 |
Az örökölhetőség (öröklődhetőség) fogalma | 347 |
A h2-érték jelentősége és alkalmazhatósága a gyakorlati nemesítőmunkában | 349 |
Az ismétlődhetőség (ismételhetőség) | 352 |
Szelekciós differenciál (szelekciós különbözet) | 354 |
Regresszió | 354 |
Fenotípusos és genetikai korrelációk és jelentőségük | 356 |
Genotípusos-környezet interakció | 358 |
Tenyészcélok | 360 |
A szarvasmarha faji adottságai a tenyésztőmunka szemszögéből tekintve | 361 |
A szelekciós haladás populációgenetikai alapjai | 364 |
Az immunogenetika és gyakorlati alkalmazása | 374 |
Tenyészértékbecslés | 380 |
Tenyészértékbecslés a saját termelési érték (fenotípus) alapján | 381 |
Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági rokonok értékelése alapján | 385 |
Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján | 391 |
Tenyészértékbecslés a recesszív örökletes hibák vizsgálatának segítségével | 401 |
A szarvarmarha testalakulásának bírálata | 407 |
Szelekció a hústermelés növelésére | 415 |
Szelekció a tej- és hústermelés együttes növelésére | 421 |
Tenyésztési eljárások | 433 |
Fajtatiszta tenyésztés | 434 |
Vonaltenyésztés | 438 |
Vérfrissítés | 440 |
Beltenyésztés | 441 |
Keresztezés | 448 |
Nemesítő keresztezés (cseppvérkeresztezés) | 448 |
Fajtaátalakító keresztezés | 451 |
Kombinatív keresztezés | 453 |
Haszonállat-előállító keresztezés | 454 |
Modell a tenyésztés-tervezés számára | 458 |
Irodalom | 461 |
A szarvasmarha termelését befolyásoló legfontosabb tényezők | 471 |
Tejtermelés | 472 |
Különbségek az egyes fajták termelése között | 473 |
A tejtermelésben mutatkozó különbségek okai | 473 |
A termelőképesség megállapítása | 474 |
A tej alkotórészei közötti összefüggések | 475 |
A takarmányozás hatása a tejtermelésre | 478 |
A tehenek tápláltsági állapota | 478 |
Táplálóanyag-értékesülés szabad takarmányfogyasztás esetén | 480 |
Táplálóanyag-értékesülés különböző nagyságú tejtermelésnél | 481 |
Táplálóanyag-ellátás, a tejtermelés és a tejösszetétel közötti összefüggések | 483 |
A takarmányok hatása a tejtermelésre | 486 |
Takarmánykiegészítők hatása a tejteremlésre | 491 |
A takarmányok struktúrájának és konzisztenciájának hatása a tejtermelésre | 493 |
Az éghajlat hatása a tejtermelésre | 493 |
Hőmérséklet | 494 |
A levegő páratartalma | 498 |
Légnyomás, légmozgás, napsugárzás | 499 |
A tartási mód hatása a tejtermelésre | 500 |
Az istállóban tartás rendszerének hatása | 500 |
A technológiai jellegű tényezők hatása | 508 |
A fejési technika hatása a tejtermlésre | 510 |
A tőgy előkészítésnek hatása a tejtermelésre | 511 |
A fejés technikája | 514 |
A két fejés közötti idő és a fejések gyakorisága | 516 |
A tejtermelést és a hústermelést befolyásoló tényezők | 521 |
A szárazonállás időszaka | 521 |
Ellési életkor | 522 |
Egyéb ényezők hatása a tejtermelésre | 524 |
A tehenek életkora és az ellések száma | 524 |
Ivarzás és vemhesség | 524 |
Az ellés időpontja | 525 |
Két ellés közötti idő | 526 |
Különböző tényezők közötti összefüggések és ezek hatása a tejtermelésre | 526 |
Testnagyság, testméretek | 526 |
Növekedési erély: tejtermelés | 531 |
A tőgyműködés jellemzői: tejtermelés | 532 |
A ború ivarának, születési súlyának és az ikerellsnek hatása a tejtermelésre | 536 |
Hústermelés | 536 |
A vágóértékkel szemben támasztott alapvető követelmények | 536 |
A fajta és az életkor hatása a vágóértékre | 540 |
A fajta befolyása | 540 |
A vágóállatok életkora | 543 |
Az ivar befolyása a vágóértékre | 546 |
Az ivarral kapcsolatos összefüggések | 546 |
Az ivartalanítás | 548 |
A táplálóanyag-ellátás és takarmányozás hatása a hizlalási eredményekre és a vágóértékre | 551 |
A takarmányadag táplálóanyag- és vitamintartalma | 553 |
A felnevelés intenzitása (takarmányozás a felnevelés alatt) | 554 |
Az évszakok hatása | 555 |
A takarmányadag jellegének és összetételének hatása a hizlalás eredményére | 556 |
Abraktakarmányok felhasználása a növendékmarhák hizlalásában | 558 |
Egyéb tényezők hatása a hizlalás eredményére és a takarmányértékesítésre | 559 |
Az egyediség, a fajta, az életkor és a hizlalási időtartam hatása a hizlalás eredményére és a takarmányértékesítésre | 560 |
Az ivar hatása a húsminőségrre | 564 |
A szarvasmarha növekedése és fejlődése | 565 |
A növekedés szakaszai | 565 |
A súlygyarapodás összetételének változásai | 567 |
A növekedést befolyásoló tényezők | 568 |
Növekedési normák | 569 |
Növekedési rendellenességek | 570 |
Fejlődés és növekedés | 571 |
A testarányok fejlődése | 571 |
A támasztó- és mozgásszervek fejlődése | 573 |
A belső szervek fejlődése | 577 |
A tőgy növekedése és fejlődése | 577 |
A szarvasmarha növekedésének és fejlődésének befolyásolása | 578 |
A szarvasmarha viselkedése és termelése | 579 |
A szarvasmarha viselkedése a legelőn és az istállóban | 579 |
A borjak viselkedése a legelőn | 580 |
Kifejlődött szarvasrmarhák és tehenek viselkedése | 581 |
Viselkedés szállításkor | 585 |
Irodalom | 586 |
A szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi reprodukciójának alapjai | 599 |
A reprodukció jelentősége | 601 |
A reprodukcó folyamatát befolyásoló ökonómiai-technológiai tényezők | 603 |
A nőivarú szarvasmarha szaporodási képessége és annak befolyásolhatósága | 611 |
Tenyészérettség és első borjazási életkor | 614 |
Service periode és borjazási intervallum | 619 |
Temelés és termelékenység | 622 |
Veszteségek a vemhesség alatt és ellési komplikációkból kifolyóan | 623 |
Az ikerellések jelentősége és előfordulása | 627 |
Hormonáli úton indukált poliovuláció és ivarzás-szinkronizáció | 630 |
A felnevelés mint a szelekció alapja | 632 |
A fiatal tehenek kiválasztásának kritériumai | 643 |
Technológiai-ökonómiai szempontok a fiatal tehenek vizsgálatához | 647 |
Irodalom | 653 |
A szarvasmarha takarmányozásának fiziológiai és biológiai alapjai | 659 |
A szarvasmarha takarmányozásának fiziológiai és biológiai alapjai | 661 |
A kérődzők emésztésének és anyagcseréjének specifikus jellegzetességei | 664 |
A kérődzők emésztőcsövének felépítése | 664 |
A bendő mikroorganizmusainak jellemzése | 665 |
Az emésztőcső és a kérődzés motorikája | 670 |
A nitrogénvegyületek emésztése | 671 |
A szarvasmarha szénhidrát-emésztése | 674 |
A cellulóz elbontása | 674 |
A keményítő elbontása | 675 |
A hemicellulózok és pektinek elbontása | 676 |
A cukrok elbontása | 676 |
A lignin szerepe | 676 |
A zsírok emésztése | 677 |
Vitaminok szintézise a bendőben | 677 |
Ásványi sók, és a bendőben végbemenő folyamatok | 678 |
Az emésztési termékek hasznosítása a szarvasmarha szervezetében | 679 |
A bendőben végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei | 682 |
A kifejlődött szarvasmarha takarmányszükséglete | 685 |
Fehérjeszükséglet | 686 |
Energiaszükséglet | 687 |
Ásványianyag-szükséglet | 692 |
Vitaminszükséglet | 693 |
A szarvasmarha takarmányai | 693 |
Tömegtakarmányok | 694 |
Abraktakarmányok | 694 |
A takarmányadagok összeállítása | 700 |
A takarmányalkotórészek hiányának hatása és tünetei a szarvasmarhán | 703 |
Fehérjehiány | 708 |
Energiaanyagok hiánya | 708 |
Ásványi anyagok hiánya | 709 |
Vitaminhiány | 709 |
Tejelő tehenek nyári takarmányozása | 710 |
A legelők okszerű hasznosítása | 711 |
Takarmányozás kaszált zöltakarmányokkal | 711 |
A tejelő tehenek téli takarmányozása | 714 |
A bikák takarmányozása | 716 |
A hízómarhák takarmányozása | 718 |
Borjúhizlalás | 719 |
A növendék hízómarhák takarmányozása | 721 |
Intenzív hizlalás | 721 |
Növendékmarhák extenzív hizlalása | 722 |
Kifejlett hízómarhák takarmányozása | 723 |
A borjak és növendékmarhák felnevelésének fiziológiai és biológiai alapja | 725 |
A borjak és növendékmarhák felnveleésének fiziológiai és biológiai alapjai | 727 |
A szarvasmarha növekedése és fejlődése | 727 |
A szarvasmarha magzati fejlődése | 728 |
A szarvasmarha növekedése és fejlődése a születéstől az érettségig tartó periódusban | 730 |
A növendékmarha növekedését és fejlődését befolyásoló tényezők | 731 |
Genetikai hatások | 731 |
Takarmányozási szint | 733 |
Ivar | 735 |
Vemhesség | 736 |
Laktáció | 736 |
A fiatal borjak emésztésének sajátosságai | 737 |
A növendékmarha táplálóanyag-szükséglete | 739 |
Nitrogéntartalmú anyagok | 740 |
energia-anyagok | 742 |
Ásványi anyagok | 743 |
Kalcium és foszfor | 744 |
Magnézium | 744 |
Nátrium, kálium és klór | 746 |
Réz | 746 |
Vas | 746 |
Mangán | 747 |
Kobalt | 747 |
Jód | 747 |
Egyéb elemek | 747 |
Vitaminok | 748 |
A-vitamin | 748 |
D-vitamin | 748 |
E-vitamin | 749 |
K-vitamin és a B-vitamin-csoport vitaminjai | 749 |
A borjúnevelés takarmányai | 749 |
Anyatej (föcstej) | 750 |
Teljes tej | 751 |
Fölözött tej | 751 |
Sovány-tejpor | 753 |
Iró | 753 |
Savó | 753 |
Tejpótló tápok | 753 |
Abraktakarmány | 755 |
Széna | 756 |
Zöldtakarmányok | 756 |
Erjesztett takarmányok | 757 |
Gyökgumós növények | 757 |
Borjak és növendékmarhák takarmányozásának technikája | 758 |
A tenyészüszők és a későbbi hizlalásra szánt borjak takarmányozása | 758 |
Felnevelés teljes tejjel | 758 |
Felnevelés korlátozott teljestej-adagokkal | 759 |
A tej korai elvonása a borjaktól | 760 |
Fiatal borjak takarmányozása a legelőn | 761 |
Borjak felnevelése tejpótló tápokkal | 761 |
Borjak felnevelése dajkatehenekkel | 761 |
Felnevelésre szánt növendékbikák takarmányozása | 762 |
Az egyes borjúnevelési rendszerek jelentősége és perspektívái | 763 |
Húsfajtájú borjak felnevelésének sajátosságai | 764 |
Hathónaposnál idősebb tenészüszők takarmányozása | 765 |
Növendék tenyészbikák takarmányozása | 767 |
Takarmányadagok összeállítása növendékmarhák számára | 767 |
A felnevelés intenzitásának hatása a későbbi termelésre | 768 |
A borjak növekedésére ható tényezők | 769 |
Az ivarérést befolyásoló tényezők | 770 |
A jövőbeni tejtermelésre ható tényezők | 771 |
A termékenységet befolyásoló tényezők | 772 |
Az élettartamot befolyásoló tényezők | 773 |
A felnevelés intenzitásának hatása a növendékbikák teljesítőképességére | 774 |
Az intenzív felnevelés hatása a húsfajták használatára | 774 |
A növendékmarhák növekedésének optimális üteme | 775 |
Irodalom | 777 |
A tej- és marhahús-termelés technológiája | 779 |
Alapvető technológiai szempontok | 781 |
Szarvasmarhatartás és épületei | 783 |
A növendéknevelés és -hizlalás épületei | 783 |
Borjúistállók | 783 |
Növendék- és hízómarha-istállók | 789 |
Tehénistállók | 795 |
Kötött tartású istállók almozással | 796 |
Kötött tartású istállók almozás nélkül | 799 |
Kötetlen tartású istállók almozással | 801 |
Kötetlen tartású istállók alom nélkül | 802 |
Elletőistállók | 802 |
Istállóklíma | 803 |
Tejházak és fejőállások | 804 |
Takarmányelőkészítő és -tároló helyiségek | 806 |
Trágyatelepek és trágyalétárolók | 809 |
Kifutók és legelő berendezések | 810 |
Tejtermelő-telepek | 811 |
A szarvasmarhatartás munkafolyamatainak gépesítése | 812 |
A takarmányozás gépesítése | 812 |
A szilázs és széna kivétele | 812 |
A takarmányelőkészítés gépesítése | 821 |
A nedvdús takarmányok, széna és abrak adagolásának gépesítése | 821 |
A kitrágyázás gépesítése | 830 |
Tehénistállók kitrágyázása | 833 |
Borjú- és növendékmarha-istállók kitrágyázása | 842 |
Hízómarha-istállók kitrágyázása | 843 |
Tejtermelés | 845 |
Kézi fejés | 845 |
Gépi fejés | 846 |
Sajtáros fejőberendezések | 848 |
Csővezetékes fejőberendezések | 848 |
Fejőállások | 849 |
A tej hűtése, szűrése és tárolása | 855 |
A tej hűtése tárolóban | 856 |
Ellenáramú csörgedeztető hűtés | 856 |
Tejszállítás | 857 |
Kannás szállítás | 857 |
Szállítás tejtankkal | 857 |
Tejtovábbítás csővezetékben | 858 |
Alapvető higiéniai szempontok | 858 |
Egyedi megjelölés, dokumentáció és termelésellenőrzés nagy szarvasmarha-állomáyokban | 859 |
Az egyedi megjelölés, dokumentáció és termelésellenőrzés jelentősége | 859 |
Megjelölési eljárások | 859 |
Dokumentáció | 864 |
Termelésellenőrzés | 867 |
Teljesítményellenőrzés a felnevelésben | 868 |
Tejelésellenőrzés és tejösszetétel-vizsgálat | 870 |
A hizodalmasság és a vágóérték vizsgálata | 875 |
A szarvasmarhatarás munkaszervezése | 879 |
A növendéknevelés munkaszervezése | 880 |
Az almozás és kitrágyázás munkaszervezése és technikája | 881 |
A takamány előkészítése és a takarmányozás munkaszervezése és technikája | 884 |
Munkaidő-szükséglet és munkaköltségek különböző tartási rendszerekben | 886 |
A tejtermelés megszervezése | 888 |
Az almozás és kitrágyázás munkaszervezése és technikája | 889 |
A takarmányelőkészítés és takarmányozás munkaszervezése és technikája | 890 |
A fejésnél alkalmazott, a tartási rendszertől függő munkaszervezés és technika | 891 |
Munkaidő-szükséglet és munkaköltségek különböző tartási rendszerekben | 893 |
Munkaszervezés a marhahizlalásban | 894 |
Az almozás és kitrágyázás munkaszervezése és technikája | 895 |
A takarmányelőkészítés és takarmányozás munkaszervezése és technikája | 895 |
Munkaidő-szükséglet és munkaköltségek különböző tartási rendszerekben | 896 |
A tej- és marhahús-termelés szervezési formái | 897 |
A termelés szervezési formáját meghatározó tényezők | 898 |
A termelés szervezése | 900 |
Termelés több termelési irány esetében | 900 |
Specializált tejtermelő üzem | 905 |
Üszőnevelő üzem | 906 |
Marhahizlaló üzem | 909 |
Munkaszervezés, normák, a munka értékelése és díjazása a tej- és marhahús-termelésben | 910 |
A munkaszervezés alapjai | 910 |
A munkafolyamat szervezése | 912 |
Munkanormatívák, a munka értékelése, díjazása és premizálása | 918 |
A javadalmazás általános alapelvei | 918 |
A munka értékelése | 919 |
A munka díjazása | 924 |
Irodalom | 928 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.