A keynesi gazdaságtan válsága, avagy a keynesianizmus objektív korlátai

Előszó

A keynesi elmélet és a Keynes nevével fémjelzett gazdaságpolitika a 70-es évek elején kétségtelenül válságba került. A 70-es évek végétől , és különösen a 80-as évek elejétől egy neokonzervatív fordulat játszódott le, amelyet a közgazdasági elmélet területén monetáris el lenforradalomnak szokás nevezni. Bár ma is jelentős azoknak a közgazdászoknak a tábora, akik ragaszkodnak a keynesi tradíciókhoz és az sem állítható, hogy az állami gazdaságpolitikák teljes mértékben a monetarista alapelvekhez igazodnának - mint ahogy nem beszélhetünk ilyen egyértelmű megfelelésről a keynesianizmus esetében sem a korábbi időszakot illetően - feltétlenül szükség van ezen folyamatok elméleti tisztázására. Tanulmányunk létrejöttét éppen ez az elméletben és a gyakorlatban lejátszódó fordulat indukálta. Arra szeretnénk magyarázatot találni, hogy mely gyakorlati és elméleti tényezők tették szükségszerűivé ezt a fordulatot. Ez szükségessé teszi egyrészt a tőkés újratermelési folyamat és az állami gazdaságpolitika valóságos viszonyának történeti elemzését, másrészt magának a keynesi elméletnek a vizsgálatát. E két feladat végül is abban összegződik, hogy a keynesi elmélet kritikai értékeléséből kiindulva választ adjunk arra a kérdésre, hogy melyek az állami gazdaságpolitika objektív lehetőségei és korlátai.
Tanulmányunkban törekszünk bebizonyítani, hogy a keynesi elmélet fogyatékosságai - minden pozitívuma ellenére - szükségessé teszik Keynes meghaladását: igyekszünk kimutatni, hogy az állami keresletteremtés keynesi receptje történeti létjogosultsága ellenére sem képes orvosolni a tőkés gazdaság valóságos ellentmondásait, ezért a monetáris ellenforradalmat bizonyos szempontból erre az elméleti kihívásra adott szükségszerű, de lényegében helytelen válasznak tekintjük.
A keynesi gazdaságtan fogyatékosságainak és maradandó értékeinek elhatárolása hozzásegít bennünket ezen elmélet meghaladásához és egyúttal ahhoz, hogy bebizonyítsuk, miért nem jelent kiutat a monetarizmus és miért nem söpörheti el a keynesianizmus eredményeit.
Ezen feladat megoldásához véleményünk szerint a vebleni és schumpeteri, de elsősorban a marxi tradíció felelevenítésére van szükség. A szerzők Vissza