Általános közigazgatási ismeretek 4.

Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Csuth Sándor: Általános közigazgatási ismeretek 4. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	129 oldal
Sorozatcím:	Közigazgatási szakvizsga
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből

1. A SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE

1.1. A szervezés és vezetés társadalmi meghatározottsága, történetisége

A szervezés és vezetés, mint emberi tevékenység egyidős az emberi társadalommal, egyben társadalmi érték, mindenütt létezik, ahol emberi közösségek tevékenykednek, munkát végeznek. A társadalom tagjainak közös tevékenysége mindig valamilyen csoportos formában, szervezetek keretei között valósul meg. A közös tevékenység, az erők összefogása tette lehetővé az emberek kisebb-nagyobb csoportjainak fennmaradását, illetve eredményes működését. A társadalmi fejlődés egy meghatározott szakaszában az egyes emberek képességei, adottságai alapján végzett tevékenység differenciálódása elvezetett a munka társadalmi megosztásához. A munka bonyolultságának, összetettségének növekedésével megjelentek azok az emberek, akik képesek és alkalmasak voltak a csoport tevékenységének összehangolásával járó speciális feladatok ellátására, amellett, hogy még részt vettek a közös munkában is. A fejlődés több fokozaton keresztül vezetett a szellemi és fizikai munka különválásához. A társadalmi munkamegosztás során létrejöttek a szervezetek, mint az embereknek a társadalmi tevékenység során kialakult olyan együttesei, amelyek tagjait közös célok, s a célokból fakadó funkcionális kötelékek kapcsolnak össze. A szervezeteket mindig valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése céljából hozzák létre; a szervezet célja a szervezet által kielégítendő társadalmi igény megvalósítására való törekvés. A szervezés és vezetés minden közös emberi és társadalmi tevékenység szükségszerű velejárója, jelentősége annál jobban növekszik, minél fejlettebb a társadalom. A vezetés és a szervezés bonyolult és egymással szorosan összefüggő, egy időben kialakuló, az emberi munkához közvetlenül kötődő társadalmi viszonyok kifejeződése. Ezeknek a viszonyoknak egy része szabályozott (jogilag rendezett) és ezeket a szervezési-vezetési folyamatban (tevékenységben) irányadónak kell tekinteni. A másik részét viszont a közösség és a vezetés magatartása határozza meg (stílus, egyéniség, emberi értékek és adottságok). A vezetéssel szemben támasztott társadalmi követelményeknek csak az adott korhoz igazodó felkészültséggel, ismeretek birtokában lehet eredményesen megfelelni. Ilyen körülmények között a szervező-vezető tevékenység mind tovább differenciálódik, mérete és hatása kiterjedtebbé válik, valamint módszerei és eszközei folyamatosan átalakulnak. Vissza

Tartalom

1. A SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE .. 7
1.1. A szervezés és vezetés társadalmi meghatározottsága, történetisége 7
1.2. Szervezési és vezetési alapfogalmak 8
1.2.1. A szervezés és vezetéstudomány tárgya 8
1.2.2. A vezetés fogalma és lényege 9
1.2.3. Az irányítás és a felügyelet 10
1.2.3.1 Az irányítás 10
1.2.3.2. A felügyelet 12
1.2.3.3. Az ellenőrzés 13
2. A VEZETÉS FOLYAMATA, FUNKCIÓI 17
2.1. A vezetés folyamata, cselekvési formái 17
2.2. A vezetési funkciók időbeli és logikai kapcsolata 17
2.3. A vezetés funkciói 19
2.3.1 A tájékozódás (információ) 19
2.3.2 A tervezés 23
2.3.3 A döntés 26
2.3.4 A szervezés 29
2.3.5 Az ellenőrzés 31
3. A VEZETÉS GYAKORLATA, MÓDSZEREI 35
3.1. A vezetés módszerei, stílusa 35
3.2. A vezetés eszközei 38
3.2.1 A vezetés jogi eszközei 38
3.2.2 A vezetés nem jogi eszközei 41
3.3. a vezetés szervezeti formái 43
3.3.1 Testületi vezetés 44
3.3.2 Egyszemélyi vezetés 45
3.3.3 A vezető személye 46
4. A KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉS SZERVEZETELMÉLETI ALAPJAI, A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE. 49
4.1. A szervezet fogalma és jellemzői 49
4.1.1. A szervezet fogalma 49
4.1.2. A szervezet belső jellemzői 52
4.1.2.1. Alaptevékenység, alaptechnológia, szervezeti outputok, szervezeti méret 52
4.1.2.2. Struktúra 53
4.1.2.3. Szervezeti kultúra 55
4.1.2.4. A szervezet magatartási és hatalmi viszonyai 56
4.1.2.5. A szervezeti teljesítmény fogalma és kapcsolata a szervezeti jellemzőkkel 57
4.2. A közigazgatási szervezet főbb sajátosságai 59
4.3. A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetőségei és tendenciái 60
4.3.1. Az Új Közmenedzsment általános vonásai 60
4.3.2. Stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment 61
4.3.3. Változásvezetés 63
5. A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI ÉS A MINŐSÉG 65
5.1. A folyamatközpontú közigazgatás-szervezés 65
5.2. A folyamatok technologizálása 65
5.2.1. Ügymenetvizsgálat 65
5.2.2. A szervezet átvilágítását támogató résztechnikák 66
5.3. CSOPORTOS SZELLEMI ALKOTÓTECHNIKÁK 71
6. AZ INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA HATÁSA A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉRE (ÜGYVITELRE) 75
6.1. A papíralapú és elektronikus ügyintézési terminológia összehangolása 75
6.2. AZ informatika hatása az ügyvitelre 75
6.3. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELŰSÉG - DIGITÁLIS ALÁÍRÁS 76
6.3.1. A titkosításra, hitelesítésre szolgáló módszerek 76
6.3.2. Az elektronikus aláírás létrehozása és ellenőrzése 77
6.4. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI TECHNOLÓGIA HATÁSA A MUNKAMEGOSZTÁSRA, A SZERVEZET FEJLESZTÉSÉRE ÉS A VEZETÉSI
MÓDSZEREKRE 77
6.4.1. A munkamegosztás rendje a közigazgatási szervezeti rendszeren belül 77
6.4.2. A hagyományos ágazati struktúra hatása a munkafolyamatokra 78
6.4.3. A számítástechnika alkalmazásának helyzete 79
6.4.4. A hagyományos és elektronikus ügyvitel ellentmondásai 79
6.4.5. A korszerűsítés pénzügyi feltételrendszere 80
6.4.6. Az emberi tényező informatikai képzettsége 81
7. KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT 83
7.1. A közszolgálati menedzsment fogalma és sajátos működése 83
7.2. A közszolgálati menedzsment fejlődésének irányai a világ fejlett országaiban 85
7.3. A vezető, mint munkáltató a közigazgatásban 88
7.3.7. Az emberi erőforrás stratégiai kialakítása 88
7.3.2. Az emberi erőforrás igény tervezése 89
7.3.3. Díjazási, ösztönzési rendszer kialakítása 90
7.3.3.1. Juttatások 91
7.3.4. Teljesítményértékelés 93
7.3.5. Továbbképzés és az emberi erőforrás fejlesztése 93
7.3.6. A szociális partnerekkel fenntartott kapcsolatok rendszere, a közszolgálati érdekegyeztetés 95
1 A. A közszolgálati jog gyakorlata 95
7.4.1. A közszolgálati igények érvényesítésének általános munkajogi követelményei 95
7.4.2. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 96
7.4.3. A közszolgálati jogviszony alanyai 97
7.4.3.1. A közigazgatási szerv, mint munkáltató 97
7.4.3.2. A köztisztviselő fogalma 97
7.4.4. A köztisztviselői jogviszony létesítése 98
7.4.4.1. Az alkalmazás általános feltételei 98
7.4.4.2. Az alkalmazás különös feltételei 99
7.4.4.3. A köztisztviselő kiválasztása 99
7.4.4.4. A köztisztviselő kinevezése 100
7.4.4.5. A kinevezés módosítása 102
7.4.5. A közszolgálati jogviszony megszűnése 103
7.4.5.1. A közszolgálati jogviszony megszűnésének esetei 103
7.4.5.2. A végkielégítés célja, feltételei, összege 104
7.4.6. A vezetői megbízás 105
7.4.7. Főtisztviselők 105
7.4.8. Az előmenetel, mint a karrier típusú közszolgálat alapelve 106
7.4.8.1. A besorolási, előmeneteli rend 106
7.4.8.2. A köztisztviselő minősítése 108
7.4.9. A közszolgálati jogviszony tartalma 109
7.4.9.1. A köztisztviselő általános kötelezettségei és jogai 109
7.4.9.2. A köztisztviselő sajátos kötelezettségei és jogai 110
7.4.9.3. Egyéb, a munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok és kötelezettségek 115
7.4.10. Felelősségi rendszer 117
7.4.10.1. A fegyelmi felelősség 117
7.4.10.2. A kártérítési felelősségrendszer 122
7.4.10.3. A köztisztviselők büntetőjogi felelőssége 125
7.4.10.4. A vezetők eredményfelelőssége 125
7.4.10.5. Etikai kódex, etikai eljárás 125
7.4.11. A közszolgálati jogvita 126
AJÁNLOTT IRODALOM 129