Az öröklődés anyagi alapja | 9 |
Az öröklődés sejtszintű alapja | 9 |
Az öröklődés molekuláris alapja | 11 |
Citokémiai bizonyítékok | 12 |
Genetikai bizonyítékok | 12 |
Virológiai bizonyíték | 15 |
A DNS szerkezete | 17 |
A DNS primér szerkezete | 17 |
A DNS szekunder szerkezete: a Watson-Crick modell | 22 |
A DNS denaturációja és renaturációja | 28 |
A hibridizáció | 30 |
A DNS harmadlagos és negyedleges szerkezete | 32 |
RNS virusok | 33 |
Az örökítő anyag müködése | 35 |
A replikáció (másolat készítés) | 35 |
A DNS-replikáció mechanizmusa | 36 |
A replikációban résztvevő enzimek | 39 |
Egyfonalas, cirkuláris DNS replikációja | 42 |
Kétfonalas, cirkuláris DNS replikációja | 45 |
Kétfonalas, lineráris DNS replikációja | 50 |
RNS virusok replikációja | 52 |
Transzkripció (átirás) | 54 |
Messenger hipotézis | 55 |
A messenger (küldönc) RNS | 57 |
Az átirás folyamata | 57 |
Az átirás iránya | 58 |
Az "értelmes" fonal kiválasztása | 60 |
Az átirás egysége | 61 |
A riboszóma RNS (rRNS) átirása | 61 |
A transzfer RNS (tRNS) átirása | 62 |
Az átirás elsődleges terméke | 63 |
Transzláció (forditás) | 66 |
A riboszóma, mint a proteinszintézis helye | 67 |
A transzfer (szállító) RNS bázisösszetétele és térszerkezete | 68 |
Az aminósavak kötődése a tRNS-hez | 71 |
A polipeptidlánc szintézise | 71 |
A genetikai kód | 73 |
A kodon és antikodon kölcsönhatása | 76 |
Gén | 78 |
A gének szekezete | 79 |
A cisztron fogalma | 82 |
Allélikus komplementáció | 84 |
Kolinearitás a gének és a polipeptidek között | 85 |
A genetikai anyag megváltozása (mutáció) | 87 |
Bevezetés | 87 |
A mutáció szekezeti alapja | 88 |
A mutáció kémiai alapja | 91 |
Tranzició | 91 |
Transzverzió | 97 |
Addició, deléció | 99 |
Kémiai mutagének | 103 |
Fizikai tényezők szerepe | 106 |
Az ionizáló sugárzások hatása | 106 |
UV hatás | 107 |
A DNS szerkezeti megváltozásainak megelőzése, ill. a változások helyreállitása | 109 |
Mutáció iránya | 111 |
Génen belüli szupresszió | 112 |
Génen kivüli szupresszió | 112 |
Mutáció iránya | 116 |
Mutációs ráta genetikai kontrollja | 117 |
Virusok hatása a mutációs rátára | 118 |
Hőmérséklet hatása a mutációs rátára | 118 |
Sugárdózis-mutációs ráta összefüggése | 119 |
Kémiai mutagének hatékonysága | 121 |
A mutáció hatásai | 122 |
Letális mutációk | 122 |
Gyógyszerrel szemben rezisztens és szenzitiv mutánsok | 128 |
Konstitutiv mutánsok | 130 |
Polár mutánsok | 131 |
Szomatikus mutáció | 131 |
Mutációk kimutatásának módszerei | 131 |
Izolált mukleinsavakban létrejött mutáció tesztelése | 132 |
Mutáció kimutatása baktériumokban | 132 |
Mutációk vizsgálata magasabbrendü növényekben | 134 |
Mutációk tesztelése Drosophila melanogasteren | 135 |
Emlősökre kidolgozott mutáció kimutatási módszerek | 140 |
Prokarióta szervezetek öröklődésének alapjai | 142 |
Prokarióta szervezetek genetikai jellemzése | 142 |
Baktériumok | 144 |
Bakteriofágok | 146 |
A genetikai átadás formái | 165 |
Bakteriális konjugáció | 165 |
Episzómák és plazmidok | 177 |
A bakteriális transzdukció | 181 |
Fágok keresztezése | 194 |
A rekombináció mechanizmusa | 197 |
Helyspecifikus rekombináció | 197 |
Általános rekombináció | 199 |
"Illegitim" vagy nem homológ rekombinációk | 208 |
A genetikai térképezés | 209 |
Genetikai térképezés bakteriofágokban | 209 |
Genetikai térképezés konjugáció segítségével | 211 |
Genetikai térképezés transzdukcióval | 214 |
Genetikai térképezés transzformáció során | 218 |
Az eukarióta genom szerveződése | 220 |
Prokarióta és eukarióta szervezetek összehasonlítása | 220 |
DNS szint változások és a sejtciklus | 222 |
Kromoszóma-ciklus és a mitózis | 225 |
Mitózis variációk | 229 |
A kromoszóma szerkezete | 230 |
Fénymikroszkópos szerkezet | 230 |
Elektronmikroszkópos ultrastruktura | 237 |
Molekuláris szerkezet | 238 |
A gének szerveződése az eukarióta kromoszómában | 245 |
Szetellit DNS | 245 |
A NOR régió riboszóma génjei | 246 |
Ismételt (repetitiv) és egyedi (unique) gének | 248 |
A meiózis | 249 |
A meiózis fázisai | 249 |
A szinaptonémás komplex | 254 |
Kiazma és crossing over | 255 |
A meiózis biokémiai háttere | 257 |
A meiózis genetikai következményei | 258 |
A meiózis genetikai kontrollja | 259 |
Citogenetikai alapfogalmak | 261 |
Kromoszómaszám | 261 |
Kariotipus | 262 |
Speciális kromoszómák | 262 |
Gyürü kromoszómák | 262 |
Telocentrikus és izokromoszómák | 263 |
Di- és multicentrikus és diffuz centromérás kromoszómák | 264 |
B-kromoszómák | 264 |
Ivarkromoszómák | 265 |
Az ivarkromoszómák eredete | 266 |
Him heterogamétás ivarmeghatározás | 267 |
Női heterogamétás ivarmeghatározás | 267 |
A heterogamétás szex kimutatása | 268 |
Az ivarmeghatározási mechanizmus | 269 |
Az X kromoszóma heterokromatinizálódása | 271 |
Gonoszómás mozaikosság | 272 |
Kromoszóma-szerkezeti megváltozások | 273 |
Deficiencia (kromoszómarész kiesés) | 274 |
Duplikáció (kettőződés) | 276 |
Inverzió (megfordulás) | 277 |
Transzlokáció | 281 |
Kromoszómaszám megváltozások | 283 |
Aneuploidia | 284 |
Poliploidia | 288 |
Mendelező tulajdonságok genetikája | 295 |
Szabadon kombinálódó gének | 297 |
Haploid szervezetek nukleárisan determinált jellegeinek öröklésmenete | 297 |
Diploid szervezetek nukleárisan determinált jellegeinek öröklésmenete | 300 |
Kapcsolt gének | 313 |
Linkage fogalma | 314 |
Szex linkage | 315 |
Crossing over fogalma | 319 |
Szomatikus crossing over | 320 |
Genetikai térképezés | 322 |
A térképezés fogalma és alapelvei | 322 |
Genetikai térképezés Neurospórában | 324 |
Genetikai térképezés Drosphila melanogasterben | 328 |
Genetikai térképezés kukoricában | 328 |
Genetikai és citológiai térkép viszonya | 332 |
Mennyiségi bélyegek genetikája | 334 |
Statisztikai módszerek alkalmazása a quantitatív jellegek tanulmányozásában | 334 |
A quantitatív jellegek öröklődésének genetikai alapjai | 337 |
Additiv poligénes hatás | 337 |
Multiplikatív poligénes hatás | 342 |
A quantitatív jellegeket szabályozó gének száma | 344 |
Genetikai és környezetei varianciakomponensek | 345 |
A fenotipusos variabilitás komponensei | 345 |
Heritabilitás | 347 |
A mennyiségi bélyegeket befolyásoló egyéb tényezők | 348 |
A beltenyésztés és idegen-keresztezés hatása a mennyiségi bélyegekre | 351 |
Extranukleáris (extrakromoszómás) öröklődés | 356 |
Az extranukleáris rendszer általános jellemzői | 356 |
Az organellum DNS sajátságai | 357 |
Az organellum DNS-replikációja | 358 |
Az organellum DNS irreverzibilis elvesztése | 358 |
Az extranukleáris rendszer genetikai analízise | 360 |
A Chamydomonas extranukleáris rendszerének genetikai analízise | 362 |
Az élesztő mitokondriumok genetikai rendszerének analizise | 367 |
Az extranukleáris rendszer genetikai analizise Neurosporában | 372 |
Extranukleáris tényezők a magasabbrendü növényekben | 375 |
Klorosplasztiszok és mitokondriumok eredete és autonómiája | 384 |
Extranukleáris öröklődés állati szervezetekben | 390 |
Fakultatív extranukleáris tényezők | 391 |
Fenotipus és genotipus | 394 |
Allélek kölcsönhatása a fenotipus kialakitásában | 394 |
Dominancia | 394 |
Paramutáció | 396 |
A tulajdonságok meghatározásában közremüködö gének száma és a fenotipusos hatás kapcsolata | 399 |
Egy gén egy bélyeg kapcsolat értelmezése | 399 |
Egy gén hatása több bélyegre (pleiotrópia) | 401 |
Több gén hatása a fenotipusos jellegek kialakitására | 403 |
A környezet fenotipusos hatásai | 405 |
Fenotipus és környezet kölcsönhatása | 405 |
Fenokópiák, modifikációk | 406 |
Génbevitel eukarióta fajokba | 410 |
Szexuális génátvitel (hibridizáció) | 410 |
Paraszexuális génátviteli lehetőségek | 411 |
Sejtmagtranszplantációs eljárás | 411 |
Sejtfuziós módszerek | 411 |
Genetikai irnformáció átvitele izolált organellumokkal | 414 |
Virusok és baktériumok a genetikai információ átviteli kisérletekben | 414 |
Transzformációs kisérletek eukarióta szervezetekkel | 415 |
Információátvitel izolált génekkel | 417 |
Genetikai szabályozás és a differenciáció | 419 |
Genetikai szabályozás prokariótákban | 419 |
Az enzimszintézis szabályozásának operon modellje | 420 |
Genetikai szabályozás és differenciáció eukariótákban | 425 |
A differenciált replikáció | 428 |
A differenciált transzkripció | 429 |
A differenciált transzláció | 437 |