I. Magyar Tájökológiai Konferencia

Szirák, 2004. szeptember 17-19./Végleges program, összefoglalók, résztvevők listája

Szerző

'Dr. Csorba Péter: I. Magyar Tájökológiai Konferencia ' összes példány

Kiadó:	SZIE, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Tájökológia Tanszék
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	83 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	További szerzők a könyvben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

A földrajzi tájak csaknem mindegyikének működését, szerkezetét és külső megjelenését 6+1 tájalkotó tényező alakítja. Az öt természeti tényező; geológiai, domborzati, éghajlati, vízrajzi, talajtani és biogeográfiai adottság mellé sok tájban már az előzőekhez hasonló súlyú antropogén tájalkotó elem társul. A hat természetes tájalkotó tényező közül geológiai alapja, domborzata és éghajlata minden tájnak van. A másik három közül azonban sok táj esetében hiányozhat valamelyik. Sőt pl. egy szaharai szabadon mozgó homokbuckás tájban nincs hidrológiai, sem talajtani sem pedig biogeográfiai tájformáló tényező. A szárazföldek tájai közül viszonylag sok talaj és növényzettől mentes van. Ez a két tájalkotó tényező mindig együtt fordul elő, vagy együtt hiányzik. A vízrajz, mint tájalkotó tényező jóval ritkábban hiányzik, bár sok csapadékhiányos tájban csak epizodikus szerepet játszik a táj működésében és megjelenésében. A 6+1 tényező +1 tagja; az emberi jelenlét tájformáló szerepe mára kimutatható csaknem mindenütt. Az emberi hatás jelen lehet távoli tájak működésében a légkör és a víz közvetítésével (szennyezésével) is. Az öt természetes tájalkotó tényező a felsorolás sorrendjében játszik egyre gyengülő szerepet a táj működésében. Azaz a geológiai alap és szerkezet megszabja a domborzati formák elrendeződését és működését, a domborzatnak nagy szerepe van az éghajlat alakításában, az előbbi három irányítja a hidrológiai tényezőt, a felsorolt négy közös hatásaként jön létre a talaj, és mindezektől együttesen függ az élővilág kialakulása. A kauzális kapcsolat persze nem mindig olyan szigorú függőség, az éghajlat, pl. kevésbé függ a geológiai szerkezettől, a kőzettani felépítéstől. Ha a tájakat külső megjelenésük oldalról vesszük szemügyre, a 6+1 tájalkotó fontossági sorrendje megváltozik, hiszen a táj megjelenését, látható táj szerkezeti sajátosságait főleg a domborzat, a vízrajz és az élővilág alakítja, s messze nincs olyan jelentősége a geológiai felépítésnek, az éghajlatnak, vagy a talajnak abban, hogy milyen tájtípusról van szó. Az emberi jelenlét - beépítettség, mesterséges formák kialakítása azonban - a táj képének is egyre meghatározóbb eleme. Vannak városi, ipari, bányászati tájak, ahol az emberi jelenlét teljesen elnyomja a táj egykori természeti képét, vizuális megjelenését. A tájökológiai elemzés nem nélkülözheti egyik aspektust sem, a táj működésének és külső megjelenésének egyaránt jelentős szerepe van az ökológiai táj szerkezetben, a táj stabilitásban, a tájtervezés megalapozásában. A gyakorlati tájvédelmi munkához tehát nem lényegtelen tudni, hogy melyek a domináns, és melyek az alárendelt tájalkotó tényezők? Láttuk, hogy a két szempont valószínűleg eltérő fontossági sorrendet fog eredményezni. A hazai tájak jellemzése ritkán jut el annak megállapításához, hogy az adott tájban melyek a lényegi, és melyek a kevésbé jelentős szerepet játszó tájalkotók? Nagyjából megelégszünk a szokványos „erősorrend" - geológia-domborzat-éghajlat-vízrajz-talaj-növényzet-állatvilág - jellemzésével. Márpedig egy táj egyedi jellegét, azt ami miatt minden táj különbözik a másiktól, azt amit adott esetben védeni kellene, az pontosan a megszokottól eltérő sajátosság. Pl. hogy ha egy tájban a vártnál nagyobb szerepet kap a vízrajz, vagy a növényzet térbeli elrendeződése, esetleg a tájhasználat típusa. A tájak geográfiai, tájökológiai jellemzését ki kellene egészíteni egy olyan elemzéssel, ami a tájat alkotó természeti és antropogén tényezők dominanciáját, vagy alárendelt jellegét vizsgálja. Vissza

Tartalom

TUDOMÁNYOS PROGRAM 3
SZÓBELI ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI 11
Plenáris előadások
Uralkodó és alárendelt tájalkotó tényezők 11
A tájökológia néhány elméleti és gyakorlati kérdése
Az ember tájformáló szerepe a régészet tükrében 12
A városökológia aktuális kérdései 13
Táj kapcsol ódás, érdekütközés és regionalizmus 14
Agroökológia - tájökológia 15
Borvidékeink földhasználat-változásainak tájökológiai értékelése 17
Tájalkotók (élő, élettelen) vizsgálata
A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti részén 18
Komplex (funkcionális és szerkezeti) tájökológiai kutatások a dél-alföldi régió határmenti
területein 19
Az ökológiai rendszer néhány belső kapcsolatának értékelése a Nyugat-Mecsekben 20
Talajkor meghatározása radiokarbon módszerrel 21
Tájtörténet
A Duna-Tisza köze történeti és aktuális élőhelytérképei 22
A történeti táj használat és a tájmintázat összefüggései Gyimesben 23
A tájhasználat és a vizes élőhelytípusok változása a Csicsói-holtág térségében (Alsó-Csallóköz) a XIX. század elejétől napjainkig 24
Táj szerkezeti változások a Felső-Szigetközben az elmúlt 20 év alatt 25
Tájhasználat
A fenntartható tájhasználat új lehetősége Magyarországon: a szarvasgomba termesztés 26
A táj esztétika jelentősége 27
Mozaikos szerkezetű dombvidéki szőlőhegyek értékei, szerepük a magyar tájban 28
Ártéri gyümölcsösök és erdők a Szatmár-Beregi síkságon, 29
és ökoturisztikai hasznosíthatóságának vizsgálata 29
Az árvízvédelem és a táj gazdálkodás kapcsolata 30
Ökológiai gazdálkodás táj használati szempontjai, eredményei és hatása 31
Tájvédelem 1.
A tájvédelem aktuális problémái Észak-Magyarországon 32
Táj- és természetvédelmi szempontok érvényesítése a terület- és településrendezésben 33
A szabványosítás szerepe a táj- és természetvédelemben 34
Tájvédelem a közigazgatásban 36
A megújuló energiaforrások hasznosításának tájvédelmi vonatkozásai 37
Tájértékelés
A földtudományi természetvédelmi felmérés értékelés-módszertani vonatkozásai és
tapasztalatai
Magyarország részletes aktuális élőhelytérképe és felhasználási lehetőségei 39
Fontosabb fafajaink elterjedésének változása a klímaváltozással összefüggésben 40
Mezőgazdasági szempontú tájértékelés a Káli-medencében 41
Magyarország sík- és dombvidéki tájainak agrogeológiai értékelése 43
Tájvédelem 2.
KÉP - hazánk környezetállapot-értékelés módszertan fejlesztési program koncepciója,
várható eredményei 44
Egy inváziós növényfaj, a bálványfa (Ailanthus altissima) tájökológiai, jelentősége a Duna-Tisza közén 45
Hollókő értékmegőrzésének tájvédelmi szempontjai 46
Kisvízfolyás rendezések tájvédelmi szempontjai 47
POSZTEREK ÖSSZEFOGLALÓI 48
A Fertő uralkodó vízszintjei és a tájhasználat módozatai a szabályozások előtt: A dél-délkeleti mederrész példája 48
A szigetközi erdőállományok változásai a Duna elterelésének hatására 49
Három bükkös erdőrezervátum lékjeinek vizsgálata távérzékeléses módszerekkel 50
Veszélyeztetett Közép-dunai halfajok és a vízrendezési lehetőségek 51
Kunhalmok vegetációdinamikájának szezonális változásai és összefüggésük a talajaik
vízháztartásával 52
A Cibulka-patak vízellátottsága és vegetációszerveződése 53
A növényzet változásának értékelése az Aggteleki karszton 54
Domborzatértékelés a Bükk-fennsíkon légifelvételek felhasználásával 55
A Váli-völgy, mint ökológiai folyosó 56
Vizes élőhelyek vizsgálata nagy spektrális fölbontású távérzékelési módszerrel 57
A fragmentáció hatásai a természetközeli gyepek pusztulására a Duna-Tisza közén 58
A települések és az úthálózat szerepe a Duna-Tisza közi természetközeli gyepek
pusztulásában 59
Zalai szőlőhegyek táj értékei 60
Somogy megyei lápok hidrobiológiái vizsgálata 61
Monitoring rendszerek a kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik vizsgálatában 62
Egy tájökológiai mintapélda a belvízgazdálkodás és a természetvédelem összehangolására a Beregben 63
Tájértékelési és tájvédelmi terepgyakorlat vizsgálati eredményei a pénzesgyőr-hárskúti
hagyásfás legelőn 64
(Magas-Bakony) 64
Botanikai értékek és tájhasználat kapcsolata 65
a Putnoki-dombságban 65
Kunhalmok, mint az egykori környezet rekonstrukciójának lehetséges alanyai 66
Gyál melletti bronzkori település talajok alapján végzett környezeti rekonstrukciója 68
Cönológiai vizsgálatok dél-tiszántúli gyepeken 69
Egy természetközeli, bolygatott élőhely botanikai állapotfelmérése 70
Poa formák homoki élőhely nedvesség grádiense mentén 71
Uránipari meddőhányók és zagytározók rekultivációja 72
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének
hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 73
A csatornaparti üdülő-ingatlanok tájformáló szerepe a Dunamenti-síkság központi részén 74
RÉSZTVEVŐK LISTÁJA 75

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem