Előszó | 11 |
A fitotechnikai műveletek fogalomköre és helye a termesztéstechnológiában | 15 |
Néhány régebbi és újabb szakkifejezés újszerű értelmezése | 16 |
A fitotechnika kifejezés megjelenése és értelmezése a hazai irodalomban | 16 |
A technika és technológia fogalomkörének változása | 18 |
Az agrotechnika fogalmának régebbi és újabb értelmezése | 18 |
A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek rendszerbe foglalása | 19 |
Az ültetvénylétesítés és a termesztéstechnológia műveleteinek legfőbb jellemzői a hagyományos és a korszerű termesztésben | 26 |
Az ültetvénylétesítés sajátosságai | 27 |
A termesztéstechnológia műveletei | 27 |
A termesztéstechnológiák fejlődésére ható fontosabb tényezők | 37 |
A környezeti (ökológiai) feltételek | 37 |
A termelési mód (a termelőerők és a termelési viszonyok) | 38 |
A szőlőfajta | 39 |
Egyéb tényezők | 39 |
A szőlő szervezeti felépítésének sajátosságai és ezek kapcsolata a fitotechnikai műveletekkel | 40 |
Összefoglaló megállapítások | 42 |
A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások) történeti fejlődése | 43 |
Az egyes korszakok (fejlődési szakaszok) meghatározásának módja | 43 |
A filoxéravész előtti metszési eljárások | 44 |
A metszési eljárások fejlődése a filoxéravésztől a nagyüzemek kialakulásáig | 48 |
A filoxéravész utáni metszési eljárások | 54 |
A nagyüzemi módszerek útkeresésének időszaka | 77 |
A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódok kialakulása | 79 |
A művelési és metszési eljárásoknak a II. ötéves terv ideje alatt (1961-1965 között) kialakult két irányzata | 80 |
A magasművelés elterjedése és a 2,4 m sortávolságú szőlők korszerűsítése | 85 |
A nagyüzemi szőlőültetvények területének alakulása a III., a IV. és az V. ötéves tervidőszak (1966-1980) alatt | 93 |
Az új szőlőültetvények területének alakulása 1951-1980 között | 96 |
A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódokkal kapcsolatos első kísérleti eredmények | 97 |
A jelenlegi fejlesztés szükségessége és irányai | 104 |
A művelési és metszési eljárások fejlesztése közben jelentkező ellentmondások és feloldásuk | 104 |
Összefoglaló megállapítások | 107 |
A fitotechnikai műveletek, a fajta, a tőszám és az ökológiai potenciál kapcsolata | 109 |
Az ökológiai potenciál általános és szőlészeti értelmezése | 111 |
A környezet és a szőlő dialektikus egysége | 113 |
Az ökológiai potenciál hasznosításának tényezői | 115 |
A szőlőfajta | 116 |
A tőszám (az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek száma) és a vele összefüggő tőkeművelésmódok és támaszrendszerek | 136 |
A fitotechnikai műveletek | 143 |
Összefoglaló megállapítások | 144 |
A fitotechnikai műveletek csoportosítása és rövid jellemzésük | 147 |
A fásmetszések | 148 |
A fásmetszések csoportosítása | 149 |
A nagyüzemi metszésmódok sajátosságai | 152 |
Tendenciák a nagyüzemi metszésmódok fejlesztésében | 154 |
A zöldmunkák | 155 |
A zöldmunkák csoportosítása | 155 |
A zöldmunkák sajátosságai a nagyüzemekben | 157 |
Tendenciák a zöldmunkák fejlesztésében | 158 |
A metszést kiegészítő fitotechnikai műveletek | 158 |
Fitotechnikai hatásokkal is járó egyéb műveletek | 159 |
Összefoglaló megállapítások | 159 |
A tőkeművelésmódok, a támaszrendszerek csoportosítása és rövid jellemzésük | 161 |
A tőkeművelésmódok csoportosítása támaszrendszerük szerint | 161 |
A tőkeművelésmódok rövid jellemzése | 162 |
A nagyüzemi tőkeművelésmódok sajátosságai | 174 |
Tendenciák a tőkeművelésmódok fejlődésében | 174 |
A támaszrendszerek csoportosítása | 174 |
A karós és huzalos támaszrendszerek rövid jellemzése | 178 |
A nagyüzemi támaszrendszerek sajátosságai | 179 |
Tendenciák a támaszrendszerek fejlesztésében | 179 |
Összefoglaló megállapítások | 180 |
A fitotechnikai műveletek biológiai alapjai | 183 |
A szőlő termésképződése, rügyeinek differenciálódása | 183 |
A rügyvizsgálatok célja, módszerei, a vizsgálatok eredményeinek elméleti és gyakorlati jelentősége | 184 |
A termékenységi együtthatók elméleti értéke és gyakorlati használhatósága | 189 |
A rügyek termékenységét alakító tényezők | 197 |
Megállapítások | 201 |
A tőkék rügy-, hajtás- és fürtterhelése | 202 |
A terhelés értelmezése | 202 |
A rügy-, hajtás- és fürtterhelés beállítása | 203 |
Az optimális rügyterhelés meghatározása | 212 |
Megállapítások | 214 |
A termőegyensúly | 215 |
A termőegyensúly fogalomköre | 215 |
A termőegyensúly beállításának és fenntartásának módjai | 217 |
A temrőegyensúly tényezői és a közöttük levő kapcsolat | 218 |
A temrőegyensúlyt meghatározó optimális rügyterhelés, továbbá az ún. alul- és túlterhelés jellemzői és következményei | 225 |
A teljesítőképesség mérése | 227 |
Megállapítások | 228 |
A levélfelület nagyságának, térbeli elhelyezésének és fotoszintetikus aktivitásának sajátosságai | 229 |
A zárt állományú növények és a szőlő napfényenergia-megkötése | 229 |
A levélfelület nagysága és jelentősége az intenzív termesztésben | 230 |
A levélfelület nagyságának szerepe a mennyiség és minőség alakulásában | 234 |
A levélfelület meghatározásának módszerei | 237 |
A levélfelület fotoszintetikus aktivitásának növelése | 238 |
Az asszimiláták transzlokációja | 245 |
Az önárnyékolás kialakulásának okai a nagyüzemi ültetvényekben | 248 |
A levélfelület térbeli elhelyezése | 255 |
A nagy vegetáció fenntartása és a növekedésszabályozó vegyi anyagok használata közötti ellentmondás | 257 |
A szőlő zöldmunkák nélküli termesztésének lehetősége | 258 |
Megállapítások | 259 |
A szőlőtőkék regenerálóképessége, összefüggésben a termelésbiztonsággal | 260 |
A termelésbiztonság jelentősége hazánk szőlőtermesztésében | 260 |
A fagytűrő képesség problémaköre | 266 |
A regenerálóképesség szőlészeti értelmezése | 267 |
A regenerálóképesség vizsgálati módszerei | 267 |
A hajtás- és termésregeneráló képességgel kapcsolatos kísérletek | 268 |
A hajtás- és termésregeneráló képesség ismeretének gyakorlati jelentősége | 271 |
Megállapítások | 271 |
A metszés nélküli szőlő viselkedése | 274 |
A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai | 276 |
A termésmennyiség és -minőség alakulása | 278 |
Megállapítások | 281 |
A fitotechnikai műveletek hatása a levelek ásványianyag-összetételére és a vesszők szénhidráttartalmára | 283 |
A levelek NPK-tartalma | 283 |
A vesszők szénhidráttartalma | 289 |
Megállapítások | 290 |
Összefoglaló megállapítások | 290 |
A fitotechnikai műveletek technikai (gépesítési) vonatkozásai | 295 |
A fitotechnikai műveletek gépesítését könnyítő támaszrendszerek fejlesztése | 295 |
A metszés gépesítése | 299 |
A zöldmunkák gépesítése | 301 |
Összefoglaló megállapítások | 303 |
A külföldi országok fitotechnikai műveleteinek összefoglaló értékelése | 305 |
Az európai szőlőtermesztő országokban elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok | 305 |
A nyugat-európai (közös piaci) országok minőségi borvidékein elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok | 306 |
A közép- és kelet-európai szocialista országok nagyüzemeiben elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok | 307 |
A mediterrán országokban a tömegborok termeléséhez alkalmazott tőkeművelés- és metszésmódok | 309 |
Egyéb tőkeművelés- és metszésmódok | 311 |
Tőkeművelés- és metszésmódok az Európán kívüli szőlőtermesztő országokban | 313 |
Összefoglaló megállapítások | 314 |
A legfontosabb nagyüzemi gyakorlati tudnivalók | 317 |
A termőhely | 317 |
A szőlőfajta | 318 |
A sor- és tőtávolság | 319 |
A tőkeművelésmód | 320 |
A támaszrendszer | 320 |
A tőkék nevelésének és termőre fordításának módja | 321 |
A metszésmód | 321 |
A zöldmunkák | 322 |
Amit a kistermelő hasznosíthat | 323 |
Felhasznált irodalom | 327 |
Tárgymutató | 343 |