Latin nyelvtan II.

Tartalom

1. §. A mondattan meghatározása és felosztása 5
ELSŐ RÉSZ.
Az egyszerű mondat.
2. §. A mondat részei 5
ELSŐ SZAKASZ.
Mondatrészek.
3. §. 1. Az állítmány (praedicatum) 6
4. §. Általános alanyt kifejező állítmány 6
5. §. 2. Az alany (subiectum) 7
6. §. Az állítmány és alany egyezése 7
7. §. Az állítmánynak több alannyal való egyezése 8
8. §. Állítmánykiegészítő alany 8
9. §. Állítmánykiegészítővel járó igék 9
10. §. Állítmánykiegészítő alany (főnév) egyezése 9
11. §. Különös egyezési esetek 9
12. §. Állítmánykiegészítő alany (melléknév) egyezése 10
13. §. Különös egyezések 10
14. §. 3. A tárgy (obiectum) 10
15. §. Tárgyas igék, melyek a magyarban tárgyatlanok 11
16. §. Tárgyatlan ige tárgyassá válhatik 12
17. §. Belső tárgy tárgyatlan igék mellett ... 13
18. §. Tárgy személytelen igék mellett 13
19. §. Tárgy felkiáltó csonka mondatokban 14
20. §. Állítmánykiegészítő tárgy (obiectum prcedicativum) 14
21. §. A főnévi igenév mint tárgy - 14
22. §. 4. A határozó (adiectum) 15
1. Helyhatározók.
23. §. Helyhatározók e kérdésre : hol? ubi?. 15
24. §. Locativus. Hol? kérdésre 16
25. §. Hely határozók hol? kérdésre: praepositiós abl. 16
26 §. A magyartól eltérő latinismus - 16
27. §. Más praepositiók hol? kérdésre ablativusszal 17
28. §. Praepositiók hol? kérdésre accusativusszal 17
29. Más praepositiók hol? kérdésre accusativusszal 18
30. §. Helyhatározók e kérdésre: honnan? unde? 18
31. §. Képes hely határozó ablativus 19
32. §. Helyhatározók honnan? unde? kérdésre 19
33. §. Helyhatározók hová? quo? kérdésre 19
34 §. A térbeli kiterjedés accusativusa 20
35. §. Helyhatározók hová? quo? kérdésre 20
2. Időhatározók.
36. §. Időhatározók mikor? quando? kérdésre 21
37. §. Mikor? kérdésre prsepositiós ablativus 21
38. §i Mikor? kérdésre prsepositiós accusativus 21
39. §. Időhatározók mióta? ex quo tempore? kérdésre 22
40. §. Időhatározók meddig? quamdiu? stb. kérdésre 22
41. §. Időtartósságot meghatározó accusativus 23
3. Állapothatározók.
42. §. Az állapothatározók három fő faja 23
43. §. Társhatározó 23
44. §. Eredethatározó 24
45. §. Eredethatározó ablativus copise et inopiae (igék mellett) 24
46. §. Ablativus copiae et inopiae (melléknevek mellett) 24
47. §. Eredethatározó az ,opus est' mellett 25
48. §. Eredethatározó ablativus comparationis 25
49. §. Eredethatározó ablativus limitationis 25
50. §. Eredethatározó ablativus auctoris 26
51. §. Eredethatározó genitivus (Genitivus memoriae) .. 26
52. §. Véghatározó accusativus 27
53. §. Véghatározó prsepositiós accusativussal 28
54. §. Görögös accusativus mint véghatározó 28
4. Részeshatározók.
55. §. Részeshatározó dativus 29
56. §. Részeshatározó dativus commodi vei incommodi 29
57. §. Részeshatározó dativus agentis (auctoris) 29
58. §. Magyartól eltérő részeshatározó dativus 29
59. §. Részeshatározó dativus összetett igék mellett 31
60. §. Változó szerkezetek ugyanegy jelentésben 31
61. §. Változó szerkezetek más-más jelentésben 32
62. §. Részeshatározó dativus melléknevek mellett 32
5. Módozathatározók.
63. §. A módozathatározók fajai 32
64. §. Módhatarozók (ablativus modi) 33
65. §. Eszközhatározó ablativus instrumenti 33
66. §. Ablativus mensurse 34
67. §. Ablativus pretii 34
68. §. Módhatározó praepositiók 34
69. §. Genitivus causae a verba iudicialia mellett 35
70. §. Genitivus causae személytelen igék mellett 35
71. §. Ablativus causae 36
72. §. Okhatározó praepositiók 36
73. §. Célhatározó dativus (dat. finalis) 37
74. §. A gerundium dativusa mint célhatározó 37
75. §. Célhatározó praepositiók 37
5. A) A jelző. (Attributum.)
76. §. A jelző (attributum) 38
77. §. I. A melléknévi jelző 38
78. §. A melléknévi jelző egyezése 38
79. §. Több jelző egyezése 38
80. §. Főnév a melléknévi jelző helyett 39
81. §. Jelzőt helyettesítő határozói kifejezés 39
82. §. Allítmányi jelző (attributum praedicativum) 39
83. §. II. Főnévi jelző. 1. Főnévi jelző genitivusban. a) Genitivus possessivus 40
84. §. Causa, gratia 40
85. §. Allítmányi birtokos jelző 41
86. §. Gen. possessivus interest és refert mellett i 41
87. §. b) Genitivus subiectivus és gen. obiectivus 42.
88. §. Gen. obiectivus melléknevek mellett 43
89. §. c) Genitivus explicativus 44
90. §. d) Genitivus qualitatis 44
91. §. e) Genitivus partitivus 44
92. §. f) Genitivus pretii - 45
93. §. 2. Főnévi jelző ablativusban. Ablativus qualitatis 46
94. §. B. Az értelmező (appositio) 46
95. §. Allítmányi értelmező (appositio praedicativa) 47
MÁSODIK SZAKASZ.
A szófajoknak mondatrészekül való használata 48
Az ige.
Az ige nemeiről.
96. §. a) Cselekvő ige (activum). Tárgyas ige tárgyatlan jelentésben 48
97. §. Körülírás vagy egyszerű átható ige műveltető helyett 48
98. §. b) Szenvedő ige (passivum) 48
99. §. c) Álszenvedő ige (deponens) ..: 49
Az igealakok használata.
100. §. A) Az indicativus alakjai 49
1. A folyó cselekvés időalakjai.
101. §. Praesens imperfectum .50
102. §. Praeteritum imperfectum 50
103. §. Futurum imperfectum 51
2. A befejezett cselekvés időalakjai.
104. §. Praesens perfectum 51
105. §. Praeteritum perfectum ..,..; 52
106. §. Futurum perfectum 52
3. A bekövetkező cselekvés időalakjai.
107. §. Tempóra periphrastica 53
B) A coniunctivus alakjai 53
1. A coniunctivus folyó cselekvésü időalakjai.
108. §. Praesens imperfectum 53
109. §. Praeteritum imperfectum 54
2. A coniunctivus befejezett cselekvésü időalakjai.
110. §. Praesens perfectum 54
111. §. Praeteritum perfectum .. 54
112. §. Összefoglalás 55
113. §. C) Az imperativus használata 55
Az ige névszói alakjai.
114. §. I. Infinitivus , 55
115. §. Infinitivus historicus 56
116. §. Accusativus cum infinitivo . 56
117. §. Nominativus cum infinitivo 57
118. §. Az infinitivusok időviszonyai 57
119. §. II. Gerundium s gerundivum 57
120. §. Gerundiumos és gerundivumos szerkezetek 58
121. §. A gerundium és gerundivum eseteinek használata 58
122. §. Tárgyatlan igék gerundivuma 59
123. §. III. Supinum (accusativus) 59
124. §. Supinum (ablativus) 60
125. §. IV. Participium 60
126. §. Participium coniunctum 60
127. §. Participium absolutum (= ablativus absolutus) 61
128. §. Abl. abs. szenvedő mondat helyett 62
129. §. A participiumok idő viszonyai 62
A főnév.
130. §. A főnév használata 63
131. §. Alany helyett eszközhatározó 63
132. §. Az. egyes és többes szám használata .. 64
133. §. Latin többes, magyar egyes 54
134. §. Két szó egy fogalom kifejezésére (hendiadys) 64
A melléknév.
135. §. A melléknév 64
136. §. A melléknév, mint tulajdonnév jelzője. . . . . 65
137. §. Két melléknév kapcsolata 65
138. §. A középfok sajátságos használata 65
139. §. A felsőfok használata 66
140. §. Főnévként használt melléknevek 66
A névmások.
141. §. A. Pronomina personalia et possessiva 67
142. §. B. Pronomina reflexiva 67
C. Pronomina determinativa 68
143. §. I. Is, ea, id 68
144. §. II. Idem, eadem, idem 68
145. §. III. Ipse, a, um 68
D. Pronomina demonstrativa 69
146. §. Hic; ille ; iste 69
147. §. E. Pronomina relativa 69
148. §. F. Pronomina interrogativa 70
Pronomina indefinita ; 70
149. §. 1. Aliquis, quispiam, quis. 70
150. §. 2. Quiequam és ullus 70
151. §. 3. Quidam 71
152. §. 4. Quisque ; unusquieque 71
153. §. 5. Példák a többi határozatlan névmásra 71
154. §. A határozószók 72
155. §. Viszonyszók (prsepositiones) 72
156. §. Kötőszók 73
HARMADIK SZAKASZ.
Az egyszerű mondatok nemei.
157. §. Összefoglalás 73
158. §. 1. A kijelentő mondat . 73
159. §. 2. A kívánó mondat 74
160. §. 3. A kérdő mondat 74
A felelés kifejezésmódja.
161. §. Igenlés. Tagadás 75
MÁSODIK RÉSZ.
162. §. Az összetett mondat 76
ELSŐ SZAKASZ.
163. §. Mellérendelt mondatok 76
Mellérendelő kötőszók.
164. §. I. Kapcsolók (coniunctiones copulativae) 77
165. §. II. Szétválasztok (coniunctiones disiunctivae) 78
166. §. III. Ellentétesek (coniunctiones adversativse) 78
167. §. TV. Magyarázók (coniunctiones explicativse) 79
168. §. V. Következtetők (coniunctiones conclusivse) 79
MÁSODIK SZAKASZ.
169. §. Alárendelt mondatok 79
170. §. Módok a mellékmondatokban 80
Időviszonyok és idők a mellékmondatokban.
171. §. Consecutio temporum 80
172. §. önállóbb helyzetű mellékmondatok igealakjai 83
173. §. Fő- és mellékmondatokban más-más idő 84
174. §. Az idők kiegyenlítődése 84
175. §. Alanyi és tárgyi mellékmondatok 85
176. §. Függő kérdés 85
177. §. Függő kérdés helyett egyenes kérdés - 85
Alanyi és tárgyi mellékmondatoknak mondatrészekké változtatása.
178. §. Accus. cum infinitivo alanyi mellékmondat helyett 86
179. §. Nom. cum infinitivo alanyi mellékmondat helyett 86
180. §. Accusativus cum infinitivo tárgyi mellékmondat helyett 87
181. §. Acc. c. inf. a verba affectuum mellett 88
Határozó mondatok.
182. §. I. Hely határozó mondatok 88
183. §. II. Időhatározó mondatok 89
183. §. I. Cum 89
184. §. II. Postquam, ut, ubi, simulac stb 90
185. §. III. Antequam, priuequam 90
186. §. IV. Dum, donec, quoad, quamdiu 90
III. Állapothatározó mondatok.
187. §. Az állapothatározó mondatok fajai 91
188. §. Föltételes mondatok 91
189. §. Óhajt ó értelmű föltételes mondatok 94
190. §. Megengedő mondatok 94
191. §. Eredethatározó mondatok 94
192. §. Következményes mondatok 95
IV. Módozathatározó mondatok.
193. §. A módozathatározó mondatok fajai 96
1. Módhatározó mondatok.
194. §. Hasonlító mondatok 96
195. §. Föltételes hasonlító mondatok 98
2. Okhatározó mondatok.
196. §. Okhatározó mondatok 98
3. Célhatározó mondatok.
197. §. Célhatározó mellékmondatok 99
198. §. Célzatos alanyi és tárgyi mondatok 100
199. §. Célzatos mondat helyett acc. c. inf. vagy puszta inf 101
200. §. Verba timendi 101
20]. §. Verba impediendi 102
202. §. Verba dubitandi 102
203. §. Határozó mondatoknak mondatrészekké alakítása 102
204. §. Jelző mellékmondatok 103
205. §. A jelzett szó helye 103
206. §. A vonatkozó névmás egyezése 104
207. §. Relatív mondatfüzés 105
208. §. A jelző mondat s a tőle függő mondat egybeolvasztása 106
209. §. Módok a jelző mondatokban 106
210. §. Értelmező mellékmondatok 108
211. §. Függő beszéd 108
HARMADIK SZAKASZ.
212. §. A szórend, a) Egyszerű szórend 110
213. §. b) Nyomatékos szórend 111
214. §. Mondatok rendje 112
I. FÜGGELÉK.
VERSTAN.
I. A szótagok időmennyisége 113
215. §. Hányféle a szótag? -113
216. §. A tőszótagok mennyisége . 114
217. §. Többtagú szók végső szótagjának mennyisége 114
II. A latin vers alkotó részei 115
218. §. Verslábak 115
219. §. A verssor terjedelme 116
220. §. Lábmetszet, sormetszet 116
221. §. Vers-ejtés (scansio) 116
III. Egy pár versnem ismertetése 117
222. §. 1. A dactylicus hexameter 117
223. §. 2. A dactylicus pentameter , 118
224. §. 3. A iambusi trimeter 118
II. FÜGGELÉK.
225. §. A római naptár 119
226. §. Szokásos névrövidítések. Más rövidítések 120
Tárgymutató 122

Témakörök