Előszó | 9 |
A pszichoszomatikus orvoslás története | 11 |
Általános szempontok | 11 |
A fejlődés áttekintése | 12 |
Mélylélektani irányzat | 15 |
Pszichofiziológiai irányzat | 17 |
Az alapkérdések áttekintése | 18 |
Összeegyeztető (dinamikus-pszichopathológiai) irányzat | 19 |
Újabb irányzatok | 20 |
A pszichoszomatikus orvoslás gyakorlatának fejlődése | 22 |
Szemléletmód és fogalommeghatározások | 24 |
A test-lélek kérdéskör | 24 |
Rendszerelméleti szempontok | 25 |
Kibernetikus nézőpontok | 28 |
A személyiség és a környezet jelentősége | 30 |
Pszichoszomatikus orvostudomány vagy pszichoszomatikus szemléletmódú orvoslás | 32 |
A pszichoszomatikus betegségek problematikája | 37 |
Az emóciók jelentősége és pszichovegetatív összefüggéseik | 39 |
A pszichovegetatív organizáció | 42 |
Az arousal vagy aktivációs szint szerepe | 42 |
A tünetképzés mechanizmusa | 44 |
A tünet kialakulása és oka | 44 |
A tünetképzés modellje | 44 |
A stressz-kérdés | 46 |
Az egyéni válaszminta-specificitás szerveződése | 47 |
A személyiség szerepe | 49 |
A pszichoszomatikus beteg személyiségtípusa és reakciósmódja | 49 |
A pszichoszomatikus zavarok kialakulásának föltételei és jellegzetességei | 51 |
Az organikus sérülékenység jelentősége | 52 |
A pszichoszomatikus folyamat és a neurózis összefüggései, különbségei | 53 |
A pszichoszomatikus betegségtörténés | 57 |
A mélylélektani irányzatok | 58 |
A konverziós modell | 59 |
Szervneurózistan | 62 |
A funkcionális fejlődés tana | 62 |
A libidóteoretikus modell | 64 |
A de- és reszomatizálási elv | 64 |
Én-strukturális sajátosságok | 65 |
A francia iskola | 65 |
Alexitimiás jellegzetességek | 67 |
A pszichoneurózis szomatizálódása | 69 |
A kétfázisú elfojtási koncepció | 69 |
Specifikus pszichodinamikus konfliktus | 70 |
Multifaktoriális eredetű betegségfejlődés | 77 |
Az archaikus én-betegségek koncepciója | 79 |
Az agresszió kérdése | 85 |
Bírálatok | 86 |
Pszichofiziológiai irányzatok | 89 |
Tanuláselméleti vizsgálatok | 90 |
Stresszelméleti vizsgálatok | 102 |
Epidemiológiai vizsgálatok | 110 |
Pszichoszociális vizsgálatok | 116 |
Személyiségtipológiai vizsgálatok | 124 |
Kísérleti pszichofiziológiai vizsgálatok | 129 |
Egyéb irányzatok | 137 |
Orvosi antropológiai megközelítés | 137 |
Létanalitikus felfogás | 139 |
Transzkulturális pszichoszomatika | 140 |
A "syndrome-shift" és "border-line" szempontú megközelítés | 142 |
A pszichés és a szomatikus változók viszonyulási sémája | 143 |
A szomatopszichikus betegségtörténés | 145 |
Az organikus betegségek pszichés következményei | 146 |
A betegségi létezés dinamikája | 147 |
Fenomenológiai értékelés | 148 |
A betegségi létezés kérdései | 149 |
A betegségélmény feldolgozásának tipikus útjai | 150 |
A krónikus betegségben szenvedők pszichés kérdései | 152 |
Az invalidizmus | 154 |
A környezet szerepe a krónikus beteg pszichés állapotában | 155 |
A betegségi létezés perspektívái | 156 |
Az orvos-beteg kapcsolati történés | 158 |
Szerepelméleti megközelítés | 160 |
Dinamikus lélektani megközelítés | 162 |
Az orvos-beteg kapcsolat mint terápiás eszköz | 164 |
Az orvos-beteg kapcsolat általános jelentősége | 166 |
A pszichés iatrogénia mechanizmusai | 167 |
A pszichés iatrogénia értelmezése | 168 |
A pszichés iatrogénia meghatározása | 168 |
A pszichés iatrogéniák felosztása | 169 |
A "másodlagos pszichés ártalom" fogalma | 170 |
A másodlagos pszichés ártalom patogenezise | 170 |
Lehetőségek | 174 |
A "másodlagos pszichés ártalmak" fajtái | 177 |
A megelőzés | 178 |
A pszichoszomatikus gyógyítás (és megelőzés) általános elvei | 179 |
A pszichoszomatikus betegségek gyógyszeres kezelésének néhány szempontjai | 182 |
A pszichoszomatikus betegségek pszichoterápiás lehetőségei | 182 |
A relaxációs módszerek rövid áttekintése | 184 |
A pszichoszomatikus gyógyítás gyakorlata | 186 |
Exploráció helyett interjú | 186 |
Az interjúban az orvos önmagához intézett kérdései | 188 |
Az orvosi beszélgetés | 189 |
A diagnosztikus beszélgetés | 189 |
Az első beszélgetés | 189 |
További beszélgetések | 191 |
Egyéb diagnosztikus beszélgetések | 192 |
A családtagokkal történő beszélgetések | 193 |
A diagnózis és értelmezése | 194 |
A terápiás beszélgetés | 197 |
Intervenciók | 197 |
Tanácsadások | 204 |
Meggyőzések | 205 |
Egy-egy beszélgetés és az interjú befejezése | 205 |
A beszélgetés befejezése továbbküldéssel | 207 |
Gyakorlati nehézségek és megoldásmódok | 209 |
Egyéb terápiás kérdések | 214 |
A főorvosi vizit problémái | 214 |
A "betegség" felkutatása és az ebben résztvevők szerveződése | 214 |
A betegközpontúság biztosítása | 215 |
A "helyzeti kör" modellje | 217 |
A "szemközti helyzet" modellje | 217 |
A "szemközti helyzet" modelljének használhatósága a vizitek empirikus vizsgálatában | 218 |
A placebó-kérdés | 218 |
A biofeedback elméletének és klinikai gyakorlatának kérdései | 223 |
A biofeedback-kutatások alapkérdései, problémái és eredményei | 225 |
A biofeedback-terápiák eredményei és problémái | 234 |
A pszichoszomatikus (belgyógyászati) osztály működési feltételei és feladatai | 244 |
Utószó | 247 |
Irodalom | 249 |