1.067.056

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Verseghy Ferencz élete és művei

Szerző
Róla szól
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 384 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A címlap előtt Verseghy Ferencz fekete-fehér képével illusztrált. Az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Verseghy ifjúsága és szerzetes élete (1757-1786).
(Verseghy családja, gyermek- és ifjúkora, tanulmányai. A pályaválasztás nehézségei. Belép a Pálos szerzetes-rendbe. A... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Verseghy ifjúsága és szerzetes élete (1757-1786).
(Verseghy családja, gyermek- és ifjúkora, tanulmányai. A pályaválasztás nehézségei. Belép a Pálos szerzetes-rendbe. A Pálos-rend eltörlése.)

Verseghy Ferencz született az 1757. évben április 3-án Szolnokon. Atyja Verseghy János, anyja Schaibl Erzsébet volt. Szülei, buzgó vallásos emberek, az újszülöttet még aznap megkereszteltették. Az atya, alacsony rangú hivatalnok, a szolnoki sóháznál működött, mint sótiszt. Családjáról sem ő maga, sem a történet nem jegyzett föl semmit, a XVIII. századi nemesi összeírásokban nevük nem fordul elő, de a köztudat ekkor általában elismerte nemesi származásukat. A Verseghy-család egyik ága még ma is él a Jászságban, a másik Nógrádban, és bár azóta elszegényedett, tagjai, jobbára tisztes földműves gazdák, most is büszkék nemesi voltukra, sőt az öregebbek még családjuk díszére, a mi Ferenczünkre is emlékeznek, de csak hallomásból. A családi hagyomány szerint a Verseghyek, a meddig történetük visszavezethető a múltba, mindég jász-család volt, s Jász-Nagykún-Szolnok megyében virágzott. Nemességüknek általános tudata, másrészt a Verseghy névre szóló okiratok és bizonyságok teljes hiánya arra a föltevésre késztet, hogy a Verseghy név eredetileg nem a család neve volt, hanem nemesi előnév, a család pedig valószínűleg valamilyen közönséges, sűrűn használt nevet viselt, pd. Nagy-ot, Kis-t stb. Vissza

Tartalom

I.
Verseghy ifjúsága és szerzetes élete (1757-1786).
(Verseghy családja, gyermek- és ifjúkora, tanulmányai. A pályaválasztás nehézségei. Belép a Pálos szerzetes-rendbe. A Pálos-rend eltörlése) 1
II.
Verseghy élete a szerzeten kívül; írói föllépte (1786-1792).
(Összeütközése a fölöttes hatósággal. Első versei és prédikácziói; a
Keresztény Ájtatosságok. Tábori káplán lesz; sokáig betegeskedik.
Küzdelme a mindennapi kenyérért (Patikai Lukács). A Kassai
Magyar Museum dolgozótársai közé lép) ... 23
III.
Verseghy mint aesthetikus.
(Az aesthetika állása hazánkban Verseghy föllépésekor. Verseghy viszonya
Baumgartenhez, Sulzerhez és Horatiushoz. Értekezései a Kassai Magyar
Museumban, a Mi a' Poézis és Horatius Pisói levelének fordítása)... 43
IV.
Verseghy színművei.
(Az első izgatások a XVIII. század végén a dramairodalom és színészet
érdekében. Verseghy Kotzebue két darabját és Aeschylus Prometheusét fordítja. Eredeti színműve : Szétsi Mária, két későbbi drámája: Eduárd Skócziában, Kotzebue után és A' magyaroknak hűsége és nemzeti lelke, Sorz oberster operaszövegének fordítása) 57
V.
Verseghy költészete a Martinovics-féle összeesküvés előtt.
(Tudományos és politikai versei : A' Teremtésről, Anyai szózat, Emlékeztető oszlop. Verseghy elméleti nézetei a versről. Németből dolgozott dalai: Rövid értekezések a' Musikárul, VI Énekkel. Mi a' Poézis költői enyelgései. Eredeti szatírái: Egy jó szívből költ szatíra) 69
VI.
Verseghy és az egyházi rend (1792-1793.)
(Az egyházi rend megtámadja Verseghyt szabadelvű fölfogásáért. Verseghy
folyamodik a censori hivatalért. A Millot-fordítás és a nyomában
megindított pör. Verseghy vallásos nézetei. A vizsgálat Verseghy
ellen, az itélet. A büntetés és a nagyszombati fogság) 85
VII.
Verseghy élete 1794-ben.
(Verseghy visszatér Pestre. Pest mint irodalmi középpont. Verseghy
barátai. A franczia és a magyar fölvilágosodás. Verseghy mint filozófus és politikus) 111
VIII.
Verseghy részvétele a Martinovics-féle összeesküvésben (1794 -1795).
(A titkos társulatok. Verseghyt megnyerik a forradalmi eszméknek. Szerepe az összeesküvésben. Elfogják és börtönbe vetik. A vizsgálat és
ítélet) 130
IX.
A fogság (1795-1803).
(Verseghy útja Pesttől Kufsteinig. Raboskodása Kufsteinban, Gráczban,
Brünnben. Irodalmi működése a börtönben. A kegyelem) 154
X.
Verseghy Budán (1803-1805).
(Küzdelme az élettel. Fáradozásai, hogy föloldozzák az irregularitás
alól. Szerepe a pesti tudományos és társadalmi életben. Nevelősködik
a nádor udvarmesterénél. A Proludium, az újabb nyelvkönyvek
- A' tiszta Magyarság, Ungarische Sprachlehre - és a nagy
nyelvész-háboru Révaival meg »tanítványai«-val 168
XI.
Verseghy mint nyelvtudós.
(Az ütközőpontok Révai és Verseghy fölfogása között. A nyelvhelyesség kritériuma. Az ikes igék és a j kérdése. A harcz eredménye s a
kortársak állásfoglalása. A két ellenfél érdemei és tévedései. Verseghy
Révaitól megvilágítva) 189
XII.
Verseghy epikája.
(Rikóti Mátyás ; kettős czélzata: a szatirikus és aesthetikai; irodalomtörténeti és korfestő) érdeme. Elbeszélő költemények a Magyar Aglájában, Kolomposi Szarvas Gergelyben és az akadémia kézirataiban) 213
XIII.
Verseghy lirája.
(Lirai költemények a Magyar Aglájában és a Magyar Hárfáshan.
Horatius és a német dalköltészet hatása Verseghyre, ódái és dalai.
Elmélkedő, filozofikus versei) 231
XIV.
Verseghy mint zeneszerző.
(Elméleti nézetei a rhythmusról. A költészet és zene rhythmusának
kapcsolata. A Magyar Aglája és Magyar Hárfás melódiái. Mozart
és Verseghy. Verseghy és Horváth Ádám. Verseghynek mint zeneszerzőnek érdeme) 255
XV.
Verseghy a főúri világban (1806-1812).
(Verseghy a nádor oldalán - Spanyol történetek - és Marczibányék
mellett - Az emberi nemzetnek történetei. Apró, kenyérkereső munkái. Révai halála és az egyetemi kathedra. Verseghy második kísérlete a censori hivatal elnyeréséért) 264
XVI.
Verseghy regényei.
(A széppróza a XVIII. század végén. Verseghy első kísérletei a széppróza terén, Kolomposi Szarvas Gergely. Társadalmi regényei: Gróf
Külneki Gilméta és A' természetes ember. Történeti regénye, Vak
Béla) 287
XVII.
Verseghy a helytartó-tanács szolgálatában (1813-1818).
(Verseghy anyagi gondjai. Az egyetemi nyomda correcturákkal és átdolgozásokkal bízza meg. A helytartó-tanács rendeletéből iskolakönyveket készít: Epitome, Exercitationes, Ungarische Sprachlehre, Magyar Nyelvtudomány, Analytica) 307
XVIII.
Verseghy és a nyelvújítási harcz.
(Verseghy elkeseredve az írói világ mellőzésén, visszavonul a nyilvános
élettől. A nyelvújítási mozgalom. Kazinczy és Verseghy viszonya.
Neologusok és orthologusok. Verseghy kibékül a klérussal. Felekezeti
elfogultsága. A Felelet keletkezése) 320
XIX.
Verseghy mint nyelvfilozofus.
(A Felelet mint a nyelvművelés theoriája. Filozofiai alapvetés: az
ember végső czélja a tökéletesedés, és ennek elengedhetetlen föltétele a nemzeti nyelv. Praktikus következtetés : a nyelvújítás veszedelmes, mert a táj szók, az elavult és rosszul alkotott új szók megrontják a nyelv értelmességét, a helytelen szófűzések és kifejezések
meg épen a nyelv szellemét támadják meg) 341
XX.
Verseghy együtt működik a klérussal (1818-1822).
(Verseghy Oszitzkyék és Sághyék körében. Viszonya a veszprémi káptalanhoz s a főpapokhoz. Az Egyházi Értekezések dolgozótársa lesz.
A Lexicon terminorum technicorum és a bibliafordítás megjavításának terve. Zsoltárfordításai) 357
XXI.
Verseghy halála 376
Igazítások 378
Névmutató 379
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem