Előszó | 5 |
Bevezetés az agrárgazdaságtanba | |
Az agrárgazdaságtan tárgya és feladatai | 9 |
A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok. Az agrárgazdaságtan tárgya | 9 |
Az agrárgazdaságtan, a mezőgazdasági üzemtan és a mezőgazdasági tudományok kapcsolata | 11 |
A szocialista agrárgazdaságtan helyzete és fő kérdései | 12 |
A mezőgazdaság helye a magyar népgazdaságban | 14 |
A mezőgazdaságtan beilleszkedése a népgazdaságba, hozzájárulása a társadalmi termékhez és a nemzeti jövedelemhez | 15 |
A mezőgazdasági szerepe a lakosság élelmezésében és az exportban | 17 |
A mezőgazdaság az ipar nyersanyagellátója és piaca | 20 |
Mezőgazdaságunk szocialista rendszere | 23 |
Szocialista mezőgazdaságunk társadalmi alapjai | 23 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban | 27 |
Az állami és a szövetkezeti szektor szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében | 30 |
A termelési viszonyok néhány sajátossága a mezőgazdaság szocialista átszervezése után | 32 |
Az értékkategóriák és az anyagi érdekeltség a mezőgazdaságban | |
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem a mezőgazdaságban | 35 |
A mezőgazdaság bruttó termelése, s ennek struktúrája az állami és a szövetkezeti szektorban | 35 |
A mezőgazdasági termelés üteme, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének néhány összefüggése | 39 |
Pótlási alap a mezőgazdaságban | 41 |
A nemzeti jövedelem növekedésének tényezői a mezőgazdaságban | 44 |
A nemzeti jövedelem és az üzemi bruttó jövedelem | 46 |
Az árutermelés és értékesítés a mezőgazdaságban | 48 |
Az árutermelés és az árutermelés foka | 48 |
A mezőgazdasági termékek szabadpiaci értékesítése | 51 |
Állami készletgyűjtés és a felvásárlás szerződéses rendszere | 52 |
A felvásárolt áruk jellege és továbbadása | 55 |
A felvásárlási rendszer hatékonysága | 57 |
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma | 59 |
Az export szerkezeti átalakulása | 60 |
A mezőgazdasági és élelmiszeripari export forrásai | 62 |
Exportgazdaságosság és gazdaságossági számítás | 65 |
A mezőgazdasági termékek külkereskedelmi egyenlege | 68 |
Munkadíjazás, személyi jövedelem és egyéni érdekeltség a mezőgazdasában | 69 |
Részesedés és munkadíjalap a termelőszövetkezetekben; béralap és részesedési alap az állami gazdaságokban | 70 |
A munkadíjazás és bérezés formái és módszerei a mezőgazdasági nagyüzemekben | 74 |
A mezőgazdasági dolgozók személyes anyagi érdekeltsége, a keresetek és a kereseti arányok alakulása | 79 |
A tsz-tagok közös és háztáji érdekeltségének ellentmondása | 81 |
A reáljövedelem és a termelés | 83 |
Termelési költség és önköltség a mezőgazdaságban | 85 |
Az önköltség elemei és struktúrája | 86 |
A ráfordítások értékelése | 88 |
A mezőgazdasági termékek önköltségcsökkentésének tartalékai | 91 |
Az önköltség szerepe a gazdálkodásban | 93 |
A vállalati érdekeltség mint a termelés fejlesztésének hajtóereje | 96 |
Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximálására való törekvés mint a vállalati érdekeltség tartalma a termelőszövetkezetekben | 97 |
A nyereség (tiszta jövedelem) maximálásához kapcsolt vállalati érdekeltség az állami szektorban | 99 |
Különböző nézetek a termelőszövetkezeti vállalati anyagi érdekeltségről | 102 |
Az üzemi anyagi érdekeltség ellentmondásai a gyakorlatban | 105 |
A jövedelmezőség és a gazdaságosság kérdései a szocialista mezőgazdaságban | 107 |
A jövedelmezőség általános kérdései a termelőszövetkezeti és az állami szektor termelésében | 107 |
A jövedelmezőség hatása az állami és a szövetkezeti szektor termelésében | 110 |
A bruttó jövedelmezőségi mutatók és a termelési struktúra megválasztása a termelőszövetkezetekben | 113 |
A bruttó jövedelmezőségi mutatókhoz való igazodás néhány sajátossága | 116 |
A bruttó jövedelmi mutatók tartalmi jelentése és a gazdaságosság | 119 |
A mezőgazdasági árak és a mezőgazdasági árrendszer kérdései | 121 |
Az árfajták mint az árrendszer elemei | 122 |
A mezőgazdasági árrendszer mechanizmusa | 125 |
Az árszínvonal lényege; a mezőgazdasági árszínvonal értékelése | 129 |
Az árképzés és a mezőgazdasági árak bekapcsolása a népgazdazdasági árrendszerbe | 131 |
Az árak és a termelési politika | 134 |
A mezőgazdaság termelőerői | |
Földhasználat és természeti-technológiai sajátosságok a mezőgazdaságban | 138 |
A föld: a mezőgazdaság fő és sajátos termelési eszköze | 138 |
A föld hasznosítása és gazdasági értékelése | 141 |
A mezőgazdasági újratermelés néhány természet-technológiai sajátossága és annak közgazdasági vonatkozása | 144 |
Az anyagi-műszaki bázis és a műszaki fejlődés a mezőgazdaságban | 148 |
A mezőgazdaság álló- és forgóalapjai | 149 |
A mezőgazdasági géprendszerek és a termelés gépesítése | 153 |
A villamosítás, a villamos energia felhasználása a mezőgazdaságban | 156 |
A kemizálás térhódítása a mezőgazdasági termelésben | 158 |
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági hatékonysága | 160 |
Munkaerő-ellátottság és munkerő-gazdálkodás a mezőgazdaságban | 162 |
A mezőgazdasági népesség csökkentése és hatása a munkaerő-ellátottságra | 162 |
A munka jellegének főbb sajátosságai a szocialista mezőgazdaságban | 165 |
A munkerő szektorok és ágazatok szerinti megoszlása a magyar mezőgazdaságban | 168 |
A mezőgazdasági munkaerő elvándorlásának befolyásolása és a munkaerőgazdálkodás | 170 |
A mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének fokozása | 172 |
A mezőgazdasági munka termelékenysége | 175 |
A munkatermelékenység fogalma és néhány sajátossága a mezőgazdaságban | 175 |
A termelés kiszámítása a munkatermelékenység megállapításához | 177 |
A munka termelékenység mutatói | 179 |
A munkatermelékenység alakulása a magyar mezőgazdaságban | 181 |
A munkatermelékenység növelésének tényezői | 184 |
Újratermelés a mezőgazdaságban | |
Felhalmozás és bővített úrjatermelés | 186 |
A mezőgazdasági termékek újratermelése | 186 |
A felhamozás mint a bővített újratermelés anyagi alapja | 188 |
A befektetések gazdasági hatékonyságának kérdése | 193 |
A termelési viszonyok fejlődésének irányai az átszervezés után | 198 |
Eszközlekötés és alapigényesség | 200 |
Alapigényesség a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában | 200 |
A termelés alapigényességének változása | 202 |
Az alapigényesség fokozódása, s hatása a termelés gazdaságosságára és a bruttó jövedelemre | 206 |
Az alapigényeség és a mezőgazdasági "tőke" szerves összetétele | 208 |
Külterjesség és belterjesség | 210 |
Az újratermelés két módja és a belterjesség hozamoldala | 210 |
A pótlólagos befektetések célja és a belterjesség ráfordításoldala | 212 |
A belterjességi vizsgálatok módszertani elvei | 214 |
A belterjesítés közgazdasági és gazdaságpolitikai problémái | 216 |
Területméret és termelési koncentráció | 219 |
Az átlagos területi méret és a tipikus gazdaságok | 219 |
A területi méret és a gazdálkodág vállalati eredményei | 220 |
A vállalati termelés és termelésieszköz-koncentráció összefüggései | 223 |
A vállalati koncentrációs gazdasági és társadalmi vonatkozásai | 224 |
Szakosítás és munkamegosztás | 227 |
A vállalati szakosítás foka és a termelés iránya | 228 |
A termelési irányok és a gazdálkodás eredményei | 229 |
A vállalati szakosodás és a termelés területi eloszlása | 233 |
Az iparszerű termelése és a vertikális integráció | 237 |
A mezőgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztás | 240 |
A termelés differenciáltsága és a különbözeti jövedelem a mezőgazdaságban | 243 |
A termelés differenciáltságának sajátos vonásai a szövetkezeti és az állami szektorban | 243 |
A differenciáltság okai a termelőszövetkezetekben és az álalmi gazdaságokban | 246 |
Különbözeti jövedelem a termelőszövetkezetekben | 248 |
A termelési feltételek kiegyenlíthetetlensége és a jövedelemdifferenciák mérséklése | 259 |
A termelési ágak gazdaságtana | |
A kenyérgabona-termelés közgazdasági kérdései | 264 |
A kenyérgabona termelése és felhasználása hazánkban | 265 |
A korszerű nagyüzemi búzatermelés fejlesztése hazánkban | 266 |
A búzatermelés jövedelmezősége | 270 |
A takarmánytermelés és a takarmányozás közgazdasági kérdései | 272 |
A takarmánytermelés alakulása, szerkezete és hozamai | 272 |
A szántóföldi takarmánytermelés és fejlesztésének követelményei | 274 |
A rét- és a legelőgazdálkodás megjavításának kérdései | 277 |
A keveréktakarmányok termelési és felhasználása | 278 |
A takarmányfelhasználás legfontosabb közgazdasági és üzemi követelményei | 280 |
Az ipari növények termelésének közgazdasági kérdései | 283 |
A cukorrépa-termelés gazdasági kérdései | 284 |
A textilipari növények termelésének fejlesztése | 286 |
Az olajipari növények termelésének kérdései | 288 |
A dohánytermelés kérdései | 290 |
A zöldség- és a burgonyatermelés közgazdasági kérdései | 291 |
A zöldségtermelés gazdasági jellemzői | 292 |
A zöldségtermelés fejlődése hazánkban | 293 |
A zöldségfélék felvásárlása és hasznosítása | 294 |
Költségek és a jövedelmezősége a zöldségtermelésben | 296 |
A burgonyatermelés néhány gazdasági kérdése | 298 |
A korszerű nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztésének néhány kérdése | 301 |
Gyümölcstermelésünk gazdasági jellemzői | 301 |
A korszerű nagyüzemi gyümölcstelepítés és a termelés szervezésének gazdasági vonatkozásai | 303 |
Szőlő- és bortermelésünk főbb gazdasági jellemzői | 307 |
Szőlőtermelésünk korszerű nagyüzemi fejlesztésének útja | 309 |
A szarvasmarhahús- és a tejtermelés gazdasági kérdései | 313 |
A tej- és a marhahúsfogyasztás, valamint az export helyzete és várható alakulása | 313 |
A szarvasmarha-állomány alakulása és szektoriális megoszlása | 315 |
A tejtermelés és a marhahústermelés színvonala | 316 |
A nagyüzemi szarvasmarhatartás jövedelmezősége | 319 |
A szarvasmarhatartás hozamainak növelése | 320 |
A szarvasmarhatartás költségeinek csökkentése | 322 |
A sertéshústermelés gazdasági kérdései | 326 |
A sertésállomány nagysága és szektoriális megoszlása | 326 |
A sertéshús fogyasztásának és exportjának, valamint termelésének színvonala | 328 |
A sertéshizlalás termelési költségei és jövedelmezősége | 332 |
A sertéstenyésztés és - hizlalás fejlesztése | 334 |
A baromfihús- és a tojástermelés gazdasági kérdései | 338 |
A baromfiállomány nagysága, összetétele és szektoriális megoszlása | 338 |
A tojás és a baromfitenyésztés termelése és felhasználása | 340 |
A baromfitenyésztés gazdaságossága és jövedelmezősége | 343 |
A juhtenyésztés gazdasági kérdései | 347 |
A juhállomány nagysága és szektoronkénti megoszlása | 347 |
A juhtenyésztés és a népgazdasági igények | 348 |
A juhtenyésztés termelési színvonala | 350 |
A juhtartás önköltsége és jövedelmezősége | 353 |
Az erdőgazdálkodás közgazdasági kérdései | 355 |
Az erdőgazdálkodás helye a magyar mezőgazdaságban | 355 |
Az erdőgazdálkodás formája és szervezete | 359 |
Az erdőgazdálkodás fejlesztésének kérdései | 361 |
A mezőgazdaság irányítása és igazgatása | |
Tervezés és tervszerű irányítás | 365 |
A mezőgazdaság népgazdasági terve és kidolgozásának főbb elvei | 365 |
Az utasítások és a gazdaságpolitikai eszközök szerepe a mezőgazdaság tervszerű irányításában | 369 |
Az állam és a termelőszövetkezetek pénzügyi kapcsolatának szerepe az irányításban | 371 |
A tervezés rendje, s továbbfejlesztésének reformja | 374 |
Gazdasági önelszámolás és önálló gazdálkodás | 376 |
A realizált bruttó jövedelem a szövetkezeti közös gazdálkodás anyagai alapja | 377 |
A bruttó jövedelem megosztása személyi és tiszta jövedelemre | 380 |
A tiszta jövedelem bruttó jövedelemből való részesedésének aránya és a felhalmozás helyzete a szocialista átszervezés után | 381 |
Önelszámolás az állami gazdaságokban | 383 |
Az anyagi és műszaki ellátás rendszere a mezőgazdaságban | 388 |
A gépi szolgáltatás és a gépesítés formái hazánkban | 388 |
A gépjavítások szervezete és gazdaságossága | 390 |
Az anyagi-műszaki ellátás tervezési és forgalmazási rendszerének fejlesztése | 393 |
A mezőgazdaság állami irányításának szervezete | 396 |
A mezőgazdasági irányítás szervezete | 396 |
A mezőgazdasági irányítás szervezetének továbbfejlesztése | 399 |
Mezőgazdasági szaktanácsadás és szakoktatás | 403 |
Melléklet | 408 |
Forrás- és irodalomjegyzék | 435 |