Politikai jegyzetek I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés.
1. A politikának mint tudománynak határai . . . 1
2. §. A politika tárgya . . 3
3. §. A politika kutatásának .eredménye . . . . . . 12
4. §. A politika módszere . 18
I. RÉSZ.
Alkotmánytan.
5. §. Az ember világa és az emberi élet .. . 24
6. §. Az ember eszméje, melyet életében megvalósít 26
7. §. A közület és egyén 28
8. §. A közület és egyén problémájának története . 28
9. §. Az emberi élet külömböző irányai . . . 31
10. §,. A szabadság . 33
11. §,. A szabadság eszméjének történeti fejlődése és irodalma 37
12. §, Az emberi élet alanyai általában . 44
13. §. A nép és nemzet ... . .. . . . . 45
14. §. Az egyén. . 47
15. §. Az emberiség . . . . .. . . . . 48
16. §. Az egyén élete. 50
17. §. A társadalom 51
18. §. Átmenet az egyént életről az állami életre 51
19. §. A család . . . . . . . . . 52
20. §. A nemzet élete 55
21. §. Földterület 56
22. §. A nemzetek egymáshoz való viszonya . . . . . . . 58
23. §. A nemzet fogalmának története . 61
24. §. Az állam . . . .. . . 66
25. §. Az erkölcsi világ . . ... ... . . . . . . . . . 68
26. §. Az államczél
a) A czél fogalma általában 70
b) Az önczél fogalma 71
c) Az állam mint hatalom s az erkölcsi élet központja 71
27. §. Az államczél külömböző felfogása és irodalma 76
28. §. Az állam személyes mivolta 80
29. §. Az állam-személyiség működése 82
30. §. Az állami intézmények és a hazafiság 84
31. §. Az állam mivoltát illető tanok 85
32. §. Az állam alapjellege 90
33. §. Souverainitás 91
34. §. A souverainitás lényeges tulajdonságai
a) Korlátlanság ... 94
b) Oszthatatlanság. 97
c) Felelőtlenség. . . . 102
35. §. Az államformák 102
36. §. Az államformák osztályozása, . . 103
37. §. A sajátlan értelemben vett államformák 105
a) Erőszaki (katonai) államforma 106
b) Patrimonialis államforma 107
c) Patriacrchalis államforma 109
d) Theokratikus államforma . 110
38. §. A sajátlan értelemben vett államformák méltatása 112
39. §. Sajátképeni államformák . . . 113
40. §. I. Köztársaság 113
41. §. 1. Aristokratia . 114
42. §. 2. Demokratia. . 119
43. §. 3, Választott királyság és képviseleti demokratia
A) Választott királyság . 127
B) Képviseleti demokratia 128
44. §. II. Monarchia 132
45. §. A sajátképeni államformák bírálata 137
46. §. A souverain akarat célja és tartalma 139
47. §. A formailag korlátlan souverain hatalom önkorlátozása 139
1) Alaptörvények 140
2) Alapjogok 143
48. §. I. Vallásszabadság 146
49. §. II. Nemzetiségi szabadság 153
50. §. A souverain akarat főmozzanatai
I. Államhatalmak 158
51. §. II. Az államhatalmak viszonya egymáshoz 167
52. §. III. Az államhatalmak tanának története 171
53. §. Az alkotmány
a) Az alkotmány fogalma 183
b) Az alkotmány keletkezése és fejlődése . .184
54. §. Reform, forradalom és államcsiny 185
55. §. Az alkotmány biztosítékai 189
56. §. A törvényhozóhatalom
I. A törvényhozóhatalom szervezete 191
57. §. II. Képviselet.
a) A képviselet fogalma . 193
b) A képviseleti rendszer kifejlődése 195
58. §. A törvényhozószerv megalakításának főelve 197
59. §. A szavazatjog concret megalakúlása 200
60. §. Az általános szavazatjog (Suffrage universal) 202
61. §. Az általános szavazatjog correctivumai 205
1) A közvetett szavazásnak rendszere 205
2) Cumulativ szavazatrendszer . 206
3) Érdek szerinti szavazatrendszer (Érdek képviselet) 207
62. §. 4) Kisebbségi szavazatrendszer (Kisebbségi képviselet)
a) A kisebbségi szavazatrendszer mibenléte 208
b) A kisebbségi szavazatrendszer bírálata 209
63. §. A nők szavazati joga 212
64. §. A vagyoni és értelmi census 215
65. §. A szavazatra vonatkozó általános elvek 217
66. §. A szavazatjog gyakorlása (Választási eljárások) 218
67. §. A képviselők minősítvénye 222
68. §. A képviselők díjazása 224
69. §. A képviselőség időtartama 225
70. §. A törvényhozó szerv másik ága.
a) A felsőház (főrendiház, második kamara) mivolta és a törvényhozás ketté válásának alapja 227
b) A törvényhozó szerv két ágra válásának eredményei 228
c) A felsőház szervezésének módjai 231
71. §. A törvényhozó szerv hatásköre 234
72. §. A törvényhozó szervi hatáskör főbb kérdéseinek irodalma 240
73. §. Az állami akarat keletkezése a törvényhozó szervben (A parlament
házszabályai és ügyrendje) 243
74. §. A törvényhozó szerv kiváltságai
I. A törvényhozó szerv kiváltságainak meghatározása 247
II. A kiváltságokban rejlő jogok 248
III. A kiváltságok igazolása 252
75. §. A pártok.
I. A pártok fogalma és keletkezése 253
II. A pártok jelentősége 255
III. A pártok megszűnése . 256
76. §. IV. A pártok külömbségei . . 257
77. §. V. A pártok elfajulása 260
78. §. VI. A pártkülömbségek alapja 261
79. §. A végrehajtóhatalom.
I. A végrehajtóhatalmi functio önálló szervezkedése 262
II. A végrehajtó működés mozzanatai 265
1. Az általános végrehajtó akarat 266
2. A szervező akarat
A) A végrehajtó közegek kiválasztása . 268
B) A közegek hatásköre és illetékessége 269
C) A szervező akarat fegyelmezési joga 271
3. A végrehajtó akarat pénz utalványozó mozzanata 272
4. Intéző mozzanat 273
5. Kényszerhatalmi mozzanat (Karhatalom) 274
6. A végrehajtóhatalom birói mozzanata.
A) A birói mozzanat sajátságos jellege 276
81. §. III. A végrehajtóhatalom szervezete . 282
82. §. IV. A végrehajtás alanyai.
1. A végrehajtás alanyai általában 284
2. A hivatalnoki és önkormányzati végrehajtás különösen . . 286
3. Az önkormányzat hatásköre 288
4. Az önkormányzat hatáskörében foglalt functiók . . . . 290
a) Szabályalkotó mozzanat 291
b) Szervező mozzanat 293
c) Pénzutalványozási mozzanat 294
d) Intézkedő mozzanat 296
e) Az önkormányzati karhatalom 297
f) Az önkormányzati bíráskodás 297
5. Az önkormányzati végrehajtás összhangja az állam személyiségével 298
6. Az önkormányzat irodalma 299
83. §. Államfői hatalom.
I. Az államfői hatalom feladata, természete és szükségessége . 300
II. Az államfői hatalom szervezete.
1. Az államfői szerv a monarchiában 303
2. Az államfői szerv a köztársaságban 305
III. Az államfői functiók 306
IV. Az államfői functiók mozzanatai.
A) A törvényhozás irányzása.
1. A törvényhozó szerv összehívása 307
2. A törvényhozás elnapolása 307
3. A törvényhozás feloszlatása.
a) A képviselőház feloszlatása 307
b) A swamping of the peers rendszer 308
4. A törvénykezdeményezés 309
5. Törvényszentesités 309
B) A végrehajtóhatalom irányzása 312
C) A törvényhozó szerv helyettesitése.
1. A törvény felfüggesztése 315
2. A kegyelmezés . . . 315
3. A külügyi viszonyok intézése 317
84. §. Az államhatalmak viszonya egymáshoz.
I. Az államhatalmak viszonya általában 318
II. A ministeri felelősség és annak jogai 319
1. Jogi felelősség 320
2. Politikai felelősség 322
3. Fegyelmi felelősség . . . . 328
III. A felelősségre vonás alanyai 323
IV. A jogi és politikai felelősség viszonya egymáshoz 325
V. A végrehajtóhatalom felelősségének határai és tartalma.
1. A ministeri felelősség a végrehajtási rendelet tekintetében 329
2. A ministeri felelősség a pótrendelet tekintetében . . . 330
3. A ministeri felelősség a törvény felfüggesztő (szükség) rendelet tekintetében 333
VII. A felelősség birói fórumai 335
VIII. A ministeri felelősségre vonatkozó itélet tartalma 337
A politikai felelősség és parlamentarizmus.
I. Az állam kormányzata.
1. A kormányzat fogalma ... 339
2. Az állam alkotmánya és kormányzata . 340
3. Külömböző kormányformák 341
II. A parlamentaris kormányzat.
1. A parlamenti kormányzat fogalma 342
2. A parlamenti kormányzata hatása 342
3. A partamentaris kormányzat feltételei.
A) Az államfő állása a parlamentarismusban 344
B) A pártok kérdése a parlamentarismusban 345
C) A közigazgatás és igazságszolgáltatás függetlenítése . . 345
4. A politikai és jogi felelősség viszonya a parlamentarismusban 346
5. A költségvetés kérdése a parlamentarismusban . . . . 347
6. A parlamentarismus elfajulása 348
7. Az államtanács intézménye 349
8. A parlamentarismus irodalma 351
86. §. Államkapcsolatok.
I. Az állam kapcsolatok typikus alakjai.
II. Az államkapcsolatok főalakjai.
1. Nemzetközi szerződés (alliance) és a tágabb értelemben vett
államszövetség 351
2. A szorosabb értelemben vett államszövetség (Confoederatio) 351
A) A tiszta contoederatio.
a) A tiszta confoederatio fogalma 352
b) A szövetségi szerv, mint az egyes confoederált államok
souverainitásának korlátja 352
c) A szövetségi czélok megvalósításának biztositéka 354
B) Az államszövetség egyéb alakjai.
a) Ausztria-Magyarország 354
b) Svéd- és Norvégország 355
3. Szövetséges állam.
A) A szövetséges állam létrejöttének okai 355
B) Az államszövetség és szövetséges állam közötti külömbség . 355
C) A souverainitás egységének feltételei a szövetséges államban . 357
D) A szövetséges állam külömböző felfogásai.
a) A nézeteltérések okai 358
b) Az ellentétes nézetek mibenléte és birálata 359
E) A szövetséges állam lételének alapfeltételei.
a) A souverainitások kölcsönös megszorítása 360
b) A competentia kérdése 361
II. Personal és realunio.
1. A personal és realunio helyzete az államkapcsolatok rendszerében 364
2. A personal és realunio meghatározása és egymás közötti külömbsége 366
III. Az államkapcsolatok és irodalmának vázlata 368
FÜGGELÉK.
Társadalomtan.
Bevezetés.
1. §. A társadalom . . . . . 1
2. §. A társadalomtan fogalma és feladata . . 2
1 ELSŐ FEJEZET.
Az egyén élete.
3. §. Az egyéniség tere és functiója az ember világában 2
4. §. Az egyének életének alaprendje 5
MÁSODIK FEJEZET.
A közületi élet.
5. §. A közületi élet. mint a javak létre hozója . 7
6. §. A közület szervezkedése ... 9
7. §. Az egyének állása, becsülete a közület rendjében 11
8. §. A közület munkája . 14
HARMADIK FEJEZET.
A közületi élet tényezői.
9. §. Az egyéni öntudat és érdek . 15
10. §. A köztudat és szeretet.
a) A köztudat és szeretet természete 18
b) A köztudat kifejlődése 19
11. §. Az érdek és szeretet viszonya a társadalomban 19
12. §. Az érdek és szeretet a való világban 21
NEGYEDIK FEJEZET.
A közület életelve.
13. §. Az érdekek egyensúlya . 22
14. §. Conservativ és liberális elv.
a) A conservativismus és liberalismus fogalma 23
b) A conservativ és liberális elv elfajulása 24
c) A conservativismus és liberalismus méltatása 25
ÖTÖDIK FEJEZET.
A társadalom concret megalakulása.
15. §. A társadalml szerkezetek.
1. A társadalmi szerkezetek keletkezése 26
2. A külömböző társadalmi szerkezetek 27
16. §. A külömböző társadalmi szerkezetek viszonya egymáshoz.
1. A külömböző társadalmi szerkezetek jellege és összefüggése . . 29
2. A társadalmi szerkezetek összefüggésének hatása a társadalmi életre 31
HATODIK FEJEZET.
Karok és rendek.
17. §. A karok és rendek tagosúlása általában 32
18. §. Külömböző társadalmi rendek . 33
HETEDIK FEJEZET.
A rendi tagosulás alapjai.
19. §. I. A munka.
á) A munka külömböző nemei 36
§| A külömböző munkák természete és hatása 37
20. §. II. A birtok.
a) A birtok nemei 40
b) A birtok természete és befolyása a rendekre 41
NYOLCZADIK FEJEZET.
Az osztály.
21. §. A birtok nagysága, mint az osztály tagosulás alapja általában ... 43
22. §. A birtok rendszerek főbb alakjai 44
23. §. Az osztály tagosulás létrejötte és természete 47
24. §. A külömböző osztályok! 51
25. §. A külömböző osztályok sajátságai 52
26. §. Az osztályonkivüliség . 55
KILENCZEDIK FEJEZET.
A társadalmi rendek és osztályok jelentősége.
27. §. A rendek és osztályok jogivá válása . . 56
28. §. A rendi és osztályállapotok összhangja .
29. §. A rendi és osztály állapotok ellentéte és elfajulása 60
TIZEDIK FEJEZET.
Befejezés.
30. §. A társadalomtan irodalma 61
- Vége az első résznek. -
II. KÖTET
Bevezetés 1. §. A közigazgatás általános fogalma
2. §. A közigazgatás alanyai 2
A közigazgatás általában.
I. A közigazgatás tagosúlása.
3. §. A közigazgatás tagosúlásának alapjai 4
4. §. A közigazgatá tagosúlása a feladatok szerint 4
5. §. A) Realrendszer 5
6. §. B) Pro vincialrendszer 7
7. §. A közigazgatás tagosúlása területek szerint 10
8. §. A közigazgatás tagosúlása a hatóságok tekintélye szerint 12
9. §. A közigazgatás tagosúlása az országos és helyi feladatok szerint . 15
10. §. A közigazgatás tagosúlása a működő alanyok szempontjából ... 17
II. A közigazgatás tagosúlása a közigazgatási functiók szerint.
11. §. A functiók szerinti tagosúlás főbb szempontjai 19
12. §. A) A közigazgatás tagosúlása a functiók formai eredménye szerint . 19
13. B) A közigazgatás tagosúlása a functiók általános mozzanatai szerint 20
14. §. C) A közigazgatás tagosúlása a functiók formai tartalma szerint . 21
15. §. D) A közigazgatás tagosúlása a functioknak a souverain akarathoz
való viszonya szerint 23
16. §. E) A közigaz.tagosúlása a functiók önálló és nem önálló volta szerint 24
ül. A közigazgatás tagosúlása a közigazgatási functiok rendje szerint.
17. §. A közigazgatás külső rendje 25
18. §. A közigazgatás belső rendje 27
19. §. A nem vitás közigazgatási eljárás 28
20. §. A közigazgatási peres eljárás 33
IV. A közigazgatási peres eljárás fejtegetése,
21. §. A közigazgatási per czélja 33
22. §. A közigazgatási per iránya . 35
23. §. A közigazgatási per lehetőségének alapja 36
24. §. A közigazgatás természetének külömböző felfogásai 37
25. §. A közigazgatási bíráskodás szervezetének fejlődése 41
26. §. A közigazgatási biróság szervezete Francziaországban 42
27. §. Az önkormányzati alapon szervezett közigazgatási bíráskodás . . 43
28. §. Az activ közigazgatástól független közigaz. birósáskodás szervezete . 43
29. §. Az olasz rendszer 45
30. §. Az egyéni érdekek mérlegelésére hivatott közigazgatási biróság . . 48
V. Hatásköri összeütközések.
31. §. A hatásköri összeütközések fogalma és okai 49
32. §. A hatásköri összeütközések külömböző fajai 50
33. §. A közigazgatási és bírói hatáskörök összeütközésének elintézési módja 51
34. §. A közigazgatás és igazságszolgáltatás viszonya 54
VI. A közigazgatás alanyi szempontból véve.
35. §. A hivatali viszony fogalma 55
36. §. A hivatal és tisztség közötti külömbség 56
37. §. A hivatali viszony fogalmára vonatkozó nézetek 56
38. §. A hivatali viszony megalapítása 59
39. §. A hivatali viszonyból folyó kötelességek alapelvei 64
40. §. A fegyelmi hatalom 69
41. §. A fegyelmi hatalom gyakorlásának módja 71
42. §. A fegyelmi hatalom eszközei 72
43. §. A hivatalnokok javadalmazása 73
44. §. A hivatali viszony az önkormányzatban 74
45. §. Az állam szavatossága a hivatali viszonyból kifolyólag . . . 76
VII. A közigazgatás vezetésének módjai.
46. §. A centralizátió és decentrálizátió általában 79
47. §. A kormányzati centralizátió és autonómia 82
48. §. A közigazgatási centralizátió 84
49. §. A kormányzati és közigazgatási centralizátió a különböző feladatok szerint 87
VIII. A közigazgatás irányelve.
50. §. A közigazgatás irányelvének megállapítása 90
51. §. A közigazgatás és alkotmány irányelvének viszonya 92
52. §. A közigazgatás fontossága 93
IX. A közigazgatási jog és a közigazgatástan.
53. §. A közigazgatási jog fogalma 96
54. §. A közigazgatástan fogalma 96
55. §. A közigazgatási jog és a többi jogrendszerek 97
56. §, A közigazgatási jog kodifikációja 98
X. A közigazgatástan irodalma
57. §. A közigazgatástani irodalom keletkezése és fejlődése 99
58. §. A közigazgatás irodalma a XVIII. századtól kezdve 100
A közigazgatás és a személyi élet.
XI. A közigazgatás viszonya az egyéni élethez általában.
59. §. A közigazgatás feladatai . . 104
60. §. A közigazgatási feladatok osztályozása . 105
XII. A) Népesedési ügy.
61. §. Statisztika, népszámlálási enquettek . . . . 106
62. §. Anyakönyvek 108
63. §. Utlevélügy 109
64. §. Költözködési szabadság a belföldön 113
65. §. A szegényügy 115
66. §. A szegénysegélyezés 118
67. §. Népesedési politika 121
XIII. B) Közegészségügy.
68. §. A közegészségügyi igazgatás jelentősége és irányelve 123
69. §. A közegészségügyi igazgatás tagosúlása 125
70. §. A közegészségügy ápolása 127
71. §. A közegészségügyi rendészet 132
72. §. A gyógyászati ügy 134
XIV. Rendőrségi ügy.
73. §. A rendőri igazgatásról általában 136
74. §. A közigazgatási rendészet, birói rendészet és elemek elleni rendészet. 139
75. §. Állami vagy magas rendészet elleni rendészet 141
76. §. Magán rendészet 154
77. §. Kivételes állapotok 157
78. §. A rendőrség szervezete 159

Témakörök