Isten műhelyében

Előszó

Ez az áhítatsorozat a német evangéliumi közösségi mozgalom egyik áldott gyümölcse. Már a múlt század ötvenes éveiben igény támadt a németországi protestáns gyülekezetekben arra, hogy a lelkipásztorok bibliaórákat is tartsanak a felébredtek számára. A század utolsó negyedében külön evangéliumi közösségi mozgalom alakult, mely rendszeres konferenciákat tartott és folyóiratot adott ki. A mozgalom bajorországi vezetőjének, Johann Herbst lelkésznek ifjúkori barátja, majd munkatársa és utóda e könyv szerzője, Dr. Carl Eichhorn. Evangélikus lelkészcsaládból származott, s mint a fent említett Herbst segédlelkésze fiatalon személyes hitre jutott. Később különböző helyeken szolgált; filozófiai doktorátust is szerzett. Elődje munkálkodása nyomán gyülekezetében már sok élőhitű keresztyén volt, akikhez hamarosan távolabbi vidékek felébredtjei is csatlakoztak. Közösségi mozgalom alakult ki körülötte. Dr. Eichhorn 1923-ban vonult nyugalomba s utána is még sokáig szolgált. Évekig vezetett bibliaiskolákat. 1934-ben húnyt el. Egyházi feletteseinek véleménye szerint „lelkipásztori tisztét nagy hűséggel és lelkiismeretességgel töltötte be. Igehirdetése ébresztő és bibliailag megalapozott." E könyve különösen szívügye volt. Benne negyven esztendő igehirdetői és tanítói tapasztalatait és felismert bibliai igazságait kívánta kifejezésre juttatni. Életének egyik célja az volt, hogy olyan biblikus világszemléletet képviseljen, amely reális és életszerű. Könyve a keresőkhöz, a lelkileg felébredtekhez és hitre jutottakhoz szól. őket szeretné útbaigazítani az új élet új problémáiban. Ezzel a kívánsággal indítjuk útnak mi is a könyv magyar kiadását, melynek imádkozó lélekkel való olvasása, az igehelyek gondos kikeresése sok örömet, áldást és lelki segítséget jelent az olvasónak. 1972 január Nagy Gyula Montreal Vissza

Fülszöveg

Ezt a könyvet nem lehet regényként - egy szuszra olvasni. Úgy mint az ember testi létrejövetele nem egy pillanat műve, a szellemi újjászületés is hosszasabb folyamat. Egyaránt igénybe veszi Isten és az ember türelmét. A hívő ember az újjászületés után rálép a megszentelődés útjára. Az is hosszadalmas és sokszor nagyon igényes folyamat. Hisszük, hogy minden olvasó életében,mindkét folyamatban ez a könyv is Isten hatalmas eszköze lehet.
Bemutatóként választottunk néhányat az író gondolataiból:
„Miért marad Isten mindig velem és miért nem hátrál meg? Azért mert én fogom őt? Nem, hanem mert ő fogja a jobb kezemet. Biztosan tartja, biztosabban mint én.Mielőtt megragadtam, ő már megragadott engem. Isten vonta magához és ragadta meg lelkemet Krisztusban és személyes kapcsolatba hozott fiával. Most már nem enged el. Isten biztosan vezet, mint apa a gyermekét a sötét éjszakában, veszélyes szakadékokon át. Még ha meg is indul a talaj lábad alatt, megtart mintegy lebegve a mélységek felett. Az apa és a gyermek keze szorosan egymásba fonódik; először az apa nyújtja neki a jobbját, azután a gyermek teszi bele a kezét. Ez a hit! Hála neki ő erősebb, mint mi, Isten erős karja őriz meg az üdvösségre is, de nekünk bizalomteljesen és engedelmesen kell odaadnunk a kezünket, engedve, hogy ő vezessen " Vissza