1.059.290
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kísérleti fizika I-III.
I. kötet: Mechanika, hangtan, hőtan, II. kötet: Elektromosságtan és mágnességtan, III. kötet: Optika és atomfizika
Budapest
| Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 1.437 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-19-0866-6 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| I. kötet: | |
| Bevezetés | |
| A fizika tárgya, feladata és módszerei | 11 |
| Hosszúság- és szögmérés | 15 |
| Időmérés | 22 |
| Általános mechanika (Anyagi pontok és merev testek mechanikája) | |
| Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test | 26 |
| Az anyagi pont kinematikája | |
| Helymeghatározás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Sebesség | 28 |
| Szabadesés. Gyorsulás | 31 |
| A sebesség és a gyorsulás tetszés szerinti egyenes vonalú mozgásoknál | 34 |
| Harmonikus rezgő mozgás | 36 |
| Vektorok | 39 |
| A sebesség és a gyorsulás általános definíciója | 45 |
| Hajítás. Egyenletesen gyorsuló mozgások | 48 |
| Körmozgás. A gyorsulás felbontása tetszés szerinti mozgásoknál | 50 |
| Az anyagi pont dinamikája | |
| A dinamika alapjai | |
| A tehetetlenség törvénye. (A Newton-féle axióma) | 54 |
| Erő és tömeg. A Newton-féle második axióma | 56 |
| A tömeg és az erő dinamikai mérése. A fizika mértékrendszerek (CGS és MKS rendszer) | 58 |
| A súly. Az erő és a tömeg sztatikai mérése. A súlyos és a tehetetlen tömeg. Sűrűség és fajsúly | 60 |
| A kölcsönhatás törvénye. (A Newton-féle harmadik axióma) | 65 |
| Az erőhatások függetlenségének elve. (A negyedik axióma.) - Egyensúly | 68 |
| A dinamika alapegyenlete. Erőtörvények. Mozgásegyenletek | 70 |
| A dinamikai alapegyenlet alkalmazásai | |
| A hajítás és a harmonikus rezgő mozgás dinamikai tárgyalása | 73 |
| Kényszermozgások. Szabaderők és kényszererők. Alkalmazások egyenes vonalú mozgásokra. (Lejtő, Atwood-ejtőgép) | 75 |
| Csúszási és tapadási súrlódás. Csúszás a lejtőn | 82 |
| A görbe vonalú mozgásoknál fellépő erők. Mozgás előírt görbén | 82 |
| A matematikai inga | 85 |
| A bolygók mozgása. A Newton-féle gravitációs törvény | 87 |
| A dinamikai alapegyenlet D'Alembert-féle (sztatikai) értelmezése | 92 |
| Impulzus, munka, energia | |
| Az impulzus | 94 |
| Munka és teljesítmény. Emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka | 95 |
| Helyzeti (potenciális) és mozgási (kinetikai) energia. A kinetikai energia tétele. A mechanikai energia megmaradásának tétele | 101 |
| Merev testek kinematikája és sztatikája | |
| A merev test helyzetének meghatározása. Transzláció és rotáció. A merev test általános és néhány speciális mozgása | 106 |
| A merev testre ható erők összevetése | 112 |
| Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása | 116 |
| A súlypont (tömegközéppont) | 120 |
| A merev test egyensúlya. Az egyensúlyi helyzet stabilitása. Állásszilárdság | 124 |
| A virtuális munka elve | 127 |
| Az egyszerű gépek | 128 |
| A mérlegek | 132 |
| A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei | |
| A pontrendszer és a rá ható erők | 137 |
| Az impulzusrendszer vagy súlyponttétel. - A rakéta mozgásáról | 139 |
| Az impulzusnyomaték tétele | 143 |
| Az energiatétel | 147 |
| Az ütközés. Ballisztikus inga | 148 |
| A merev test dinamikája | |
| Merev test forgása rögzített tengely körül | 153 |
| A tehetetlenségi nyomaték | 156 |
| A csavarási inga és a fizikai inga. (Forgási rezgések) | 161 |
| Henger vagy golyó gördülése a lejtőn. A gördülési súrlódás | 164 |
| Szabad tengelyek | 167 |
| Az erőmentes pörgettyű. A pörgettyű impulzusnyomatéka | 169 |
| A pörgettyű forgatónyomaték hatása alatt. Alkalmazások | 172 |
| A mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben | |
| Egyenes vonalú egyenletes transzlációt végző koordináta-rendszerek. A Galilei-féle relativitási elv | 178 |
| Gyorsuló transzlációt végző koordináta-rendszerek. Tehetetlenségi erő | 179 |
| Forgó koordináta-rendszerek. A centrifugális erő és a Coriolis-erő | 181 |
| A Föld mint forgó vonatkoztatási rendszer; mozgások a forgó Földön. Az inerciarendszer kérdése | 186 |
| A pörgettyűs iránytű és a mesterséges horizont | 190 |
| A nehézségi erő és a gravitációs tér | |
| A nehézségi erő (gyorsulás) változásai. Az Eötvös-inga. A tehetetlen és a súlyos tömeg egyenlősége | 192 |
| Az árapály | 195 |
| A gravitációs erőtér. Térerősség és potenciál | 197 |
| Mesterséges holdak és bolygók | 202 |
| Deformálható testek mechanikája | |
| Szilárd testek, folyadékok és gázok. - Fenomenológiai és korpuszkuláris módszer | 207 |
| A szilárd testek rugalmassága | |
| Nyújtás és összenyomás. A nyomás | 210 |
| Hajlítás, nyírás, csavarás. A rugalmassági állandók összefüggése és mérése | 212 |
| Rugalmas deformációk és feszültségek. Rugalmas energia | 215 |
| Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül. Szilárdság és keménység | 219 |
| Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika) | |
| A folyadékok jellemzése. A nyugvó folyadék felszíne | 221 |
| A nyomás a nyugvó folyadékokban. (A hidrosztatikai nyomás) | 222 |
| A hidrosztatikai felhajtó erő. (Archimedes törvénye). Úszás | 227 |
| Sűrűségmérés | 230 |
| A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója | 232 |
| Felületi feszültség és kapillaritás | 233 |
| Nyugvó gázok mechanikája (aerosztatika) | |
| A gázok nyomása és sűrűsége. A légnyomás mérése | 241 |
| A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés. (A Boyle-Mariotte-törvény) | 243 |
| Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Barométeres magasságmérés. Archimedes törvénye | 244 |
| Légszivattyúk és manométerek; vákuumtechnika | 247 |
| A levegő nyomásán alapuló eszközök és kísérletek | 252 |
| Folyadékok és gázok áramlása (hidro- és aerodinamika) | |
| Az áramlások leírása és felosztása. A kontinuitási egyenlet | 253 |
| A Bernoulli-féle egyenlet és alkalmazásai | 267 |
| Források és örvények. Cirkulációs áramlás | 262 |
| A belső súrlódás (viszkozitás) | 266 |
| Réteges áramlások. Foiseuille és Stokes törvényei. Viszkozitásmérés | 267 |
| Turbulens áramlás. A Reynolds-féle szám; hidrodinamikai hasonlósági törvény | 271 |
| Örvények keletkezése. A határréteg | 272 |
| A hidrodinamikai ellenállás (közegellenállás) | 275 |
| A dinamikai felhajtó erő. A Magnus-effektus | 276 |
| A repülőgépről | 279 |
| Vízierőgépek | 281 |
| Rezgések és hullámok; hangtan | |
| Rezgéstan | |
| Harmonikus és nem harmonikus rezgések. Csillapítatlan regzések előállítása | 283 |
| Harmonikus rezgések összetevése. Rezgések felbontása | 286 |
| Csillapodó rezgések | 293 |
| Kényszerrezgések; rezonancia. Rezgések regisztrálása | 295 |
| Csatolt rezgések. Több szabadsági fokkal bíró rendszerek rezgései | 299 |
| Hullámtan | |
| A hullám fogalma. Hullámok terjedése egyenes mentén. Longitudinális és transzverzális hullám; polarizáció | 302 |
| Egyenes mentén terjedő hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok | 306 |
| Felületi hullámok (vízhullámok) | 311 |
| Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció | 313 |
| Interferencia | 317 |
| A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése | 139 |
| A Huygens-féle és a Huygens-Fresnel-féle elv. A visszaverődés, a törés és az elhajlás értelmezése | 324 |
| A rugalmas hullámok terjedési sebessége. A hullámegyenlet | 326 |
| Diszperzió és csoportsebesség | 329 |
| Hangtan (akusztika) | |
| A hangtan tárgya. Hangmagasság és hangszínezet | 331 |
| Hangforrások; hangsugárzás. Húrok, pálcák, hártyák és lemezek rezgései | 334 |
| Levegőoszlopok rezgései; sípok | 339 |
| A hang terjedési sebessége | 342 |
| A hang terjedése. A hanghullámok visszaverődése, törése, elhajlása és abszorpciója; teremakusztika | 344 |
| A Doppler-hatás | 348 |
| A hangtér jellemzői. Hangintenzitás és hangadósság | 349 |
| Hangfelfogók; a hangtér jellemzőinek mérése. Hangelemzés | 353 |
| A hallás és a beszéd | 355 |
| Konszonancia és disszonancia. Hangsorok | 358 |
| Ultrahangok | 360 |
| Hőtan | |
| Hőmérséklet és hőmennyiség. A testek hőtágulása | |
| A hőmérséklet mérése; hőmérsékleti skálák, hőmérők | 364 |
| Szilárd testek hőtágulása | 368 |
| A folyadékok hőtágulása | 371 |
| A gázok térfogatának és nyomásának változása a hőmérséklettel (Gay-Lussac-törvényei) | 373 |
| A gázok állapotegyenlete | 375 |
| Hőmennyiség, fajhő, hőkapacitás | 379 |
| A hőmennyiség és a fajhő mérése (kalorimetria). A fajhőmérések néhány eredménye | 380 |
| A termodinamika főtételei és néhány alkalmazásuk | |
| A hő mint energiaforma; a hő mechanikai egyenértéke | 384 |
| Az első főtétel (energiatétel); a belső energia és az entalpia | 385 |
| Ideális gázok belső energiája és entalpiája. A kétféle fajhő | 390 |
| Valódi gázok belső energiája. A Joule-Thomson-féle kísérlet | 393 |
| Az ideális gázok különböző állapotváltozásai | 395 |
| A Carnot-féle körfolyamat | 398 |
| A második főtétel (másodfajú perpetuum mobile; reverzibilis és irreverzibilis folyamatok; a termodinamikai hőmérsékleti skála) | 401 |
| A második főtétel matematikai megfogalmazása; az entrópia | 403 |
| Példák az entrópiára és az entrópiatételre | 407 |
| A szabad energia és a szabad entalpia. A termodinamikai egyensúly feltételei | 409 |
| Reakcióhő és affinitás | 412 |
| A harmadik főtétel | 413 |
| A molekuláris hőelmélet elemei | |
| Atomok és molekulák. A kinetikai gázelmélet; a gáz modellje | 415 |
| A gáz nyomásának és az állapotegyenletnek az értelmezése. A hőmérséklet molekuláris jelentése | 417 |
| A gázmolekulák sebessége és a sebességeloszlás. Molekulasugarak | 420 |
| Az energia egyenletes eloszlásának tétele. Gázok és szilárd testek fajhője | 422 |
| Ütközési szám és közepes szabad úthossz | 425 |
| Transzportjelenségek gázokban; a belső súrlódás s a hővezetés | 426 |
| A Loschmidt-féle állandónak és a molekulák sugarának meghatározása | 429 |
| Diffúzió és ozmózis | 431 |
| A termodinamikai valószínűség. A második főtétel statisztikai jelentése | 434 |
| A Boltzmann-féle eloszlás; a barométeres magasságformula és a szedimentációs egyensúly | 438 |
| Statisztikai ingadozások. A Brown-féle mozgás | 440 |
| Halmazállapot-változások; többfázisú és többkomponensű rendszerek | |
| Olvadás és fagyás | 442 |
| Párolgás és forrás. Telített gőzök. Szublimáció | 446 |
| Cseppfolyósodás. Kritikus állapot. Ködképződés | 453 |
| A levegő nedvessége | 458 |
| A halmazállapot-változások (fázisátmenetek) áttekintése. A fázisszabály | 459 |
| Oldatok, elegyek és halmazállapot-változásaik | 462 |
| Gázok abszorpciója és adszorpciója | 467 |
| Alacsony hőmérsékletek előállítása. Hűtőgépek. Gázok cseppfolyósítása | 468 |
| Hőerőgépek | 472 |
| A hő terjedése | |
| Hővezetés, hőkonvenció és hősugárzás | 479 |
| A légkör hőjelenségeiről | 484 |
| Függelék: táblázatok | 491 |
| Név- és tárgymutató | 499 |
| II. kötet: | |
| Elektrosztatika és magnetosztatika | |
| Az elektrosztatikai tér vákuumban (levegőben) | |
| Alapjelenségek és alapfogalmak: a kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektromos megoszlás | 12 |
| Coulomb törvénye. A töltés egységei. A CGS- és az MKSA-mértékrendszerről | 15 |
| Az elektromos alapjelenségek korpuszkuláris értelmezéséről. A töltés megmaradásának tétele | 18 |
| Elektromos tér, térerősség, erővonalak. Ponttöltés elektromos tere. Gauss tétele | 20 |
| Dipólus elektromos tere. Az elektromos tér erőhatásai dipólusokra és töltetlen vezetőkre | 24 |
| Az elektromos potenciál és feszültség. Ponttöltés, dipólus és folytonos eloszlású töltés potenciálja | 28 |
| A töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál a vezetőkön. Vezetők elektromos térben. Vezető gömb potenciálja | 32 |
| Kapacitás; kondenzátorok | 36 |
| Elektrométerek. A feszültség, a töltés és a kapacitás mérése | 42 |
| Energiasűrűség és erőhatások az elektrosztatikai térben | 45 |
| Az elemi töltés meghatározása (Millikan kísérlete) | 47 |
| Elektrosztatikai gépek | 49 |
| Az elektrosztatikai tér szigetelőkben (dielektrikumokban). Érintkezési elektromosság | |
| A dielektromos állandó és az eltolódási vektor. A vákuum esetén érvényes összefüggések általánosítása dielektrikumokra | 50 |
| A szigetelők polározódása. Elektromos polarizáció és szuszceptibilitás. Erőhatások a dielektrikumokban | 55 |
| A molekulák polarizálhatósága és dipólusmomentuma | 62 |
| Ferroelektromosság, piezo- és piroelektromosság; elektrétek | 65 |
| Érintkezési elektromosság. Galvani- és Volta-feszültség; galvánelem | 67 |
| A magnetosztatikai tér | |
| A magnetosztatikai tér vákuumban. (Mágneses alapjelenségek; összehasonlítás az elektrosztatikával; a mágneses térerősség és mérése) | 72 |
| A magnetosztatikai tér anyagi közegekben. (Mágneses indukció, mágnesezettség, permeabilitás, szuszceptibilitás; a magnetosztatikai tér két alaptörvénye; mágneses árnyékolás; lemágnesezés) | 80 |
| A Föld mágneses tere | 85 |
| A stacionárius elektromos áram (egyenáram) | |
| Áramerősség, feszültség, ellenállás | |
| Az elektromos áram fogalma; áramerősség | 88 |
| Ohm törvénye és az ellenállás. A fémek fajlagos ellenállásának hőmérsékletfüggése | 92 |
| Az áramsűrűség. Ohm törvényének mélyrehatóbb jelentése és általánosítása | 98 |
| Kirchoff törvényei. Ellenállások (fogyasztók) soros és párhuzamos kapcsolása | 102 |
| Áramforrások belső ellenállása; áramforrások kapcsolása | 106 |
| Ellenállás-készülékek. Ellenállásmérés Wheatstone-híddal. A feszültség és az áramerősség mérése kompenzációval | 109 |
| Az áram- és feszültségmérő műszerek kapcsolása és mérési határuk kiterjesztése | 114 |
| Az áram és a hő | |
| A Joule-féle hő. Az áram munkája és teljesítménye | 116 |
| Termoelektromos jelenségek (Seebeck-, Peltier- és Thomson-effektus) | 121 |
| A stacionárius áram és a mágneses tér | |
| Az áram mágneses tere. A Biot-Savart-törvény és néhány alkalmazása. Az áramerősség és a mágneses térerősség egységeiről | 126 |
| A gerjesztési törvény és az áramvezetők mágneses tere | 132 |
| A mágneses tér erőhatása sz áramvezetőkre. Áramvezetők közötti erőhatások | 135 |
| Mozgó töltések (konvekciós áramok) mágneses tere. A Lorentz-féle erő | 142 |
| Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek | 144 |
| Az elektromágnes és néhány alkalmazása | 149 |
| Az elektromos áram folyadékokban (folyékony elektrolitokban) | |
| Az elektrolízis alapjelenségei | 151 |
| Az elektrolízis Faraday-féle törvényei. Az ionok töltése. Coulombméterek | 153 |
| Az elektrolitikus disszociáció | 157 |
| Az elektrolitikus vezetés mechanizmusa (Ohm törvénye és a vezetőképesség; ionvándorlás; az ionok mozgékonysága és súrlódása) | 160 |
| Az elektrolitok vezetőképességének koncentrációfüggése. Megjegyzések a folyékony ionvezetőkre vonatkozólag | 165 |
| Elektrolitikus polarizáció | 168 |
| Galvánelemek és koncentrációs elemek; a normálpotenciálok | 170 |
| Akkumulátorok | 176 |
| Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai | 177 |
| Elektrokinetikai jelenségek | 178 |
| Az elektromos áram gázokban és vákuumban | |
| Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban | 180 |
| Nem önálló vezetés nagy vákuumban. A szabad elektron; az elektron fajlagos töltésének és sebességének meghatározása | 184 |
| A vákuumban mozgó elektronok néhány alkalmazása: elektroncső (dióda), katódsugár-oszcilloszkóp, elektronoptika, elektronmikroszkóp | 189 |
| Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés, katódsugarak és csősugarak | 196 |
| Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; csúcs-, szikra- és ívkisülés | 202 |
| A légkör elektromos jelenségeiről | 207 |
| Az elektromos áram fémekben és félvezetőkben | |
| A fémes vezetés mechanizmusa; a fémek elektronelméletéről | 209 |
| A Hall-effektus és más galvanomágneses, illetve termomágneses jelenségek | 215 |
| A termikus elektronemisszió és az érintkezési feszültség | 216 |
| A félvezetők áramvezetése; a sávmodell | 219 |
| Kristálydiódák és tranzisztorok | 224 |
| Az időben változó elektromágneses tér | |
| Az elektromágneses indukció | |
| Az indukció alapjelenségei. Lenz szabálya | 228 |
| A Faraday-féle indukciós törvény és néhány alkalmazása (a mágneses indukció, térerősség és feszültség mérése; váltakozó áram előállítása) | 231 |
| Indukció mozgó és nyugvó vezetőkben. A második Maxwell-egyenlet | 235 |
| Kölcsönös indukció és önindukció. Az önindukció szerepe áramok be- és kikapcsolásánál | 238 |
| Örvényáramok. Unipoláris indukció | 243 |
| Az anyagok mágneses tulajdonságai | |
| Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján. A szuszceptibilitás, ill. permeabilitás mérése | 245 |
| A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői. Szupravezetés és mágneses tér | 249 |
| A mágnesség és a molekuláris áramok. Giromágneses hatások, elektronspin, Larmor-processzió | 253 |
| A dia-, para- és a ferromágnesség értelmezéséről. Antiferromágneses anyagok és ferritek | 256 |
| Mágneses kör: elektromágnes | 262 |
| Váltakozó áramok (kvázistacionárius áramok) | |
| A váltakozó áram fogalma: effektív áramerősség és feszültség | 265 |
| Váltakozó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia | 268 |
| Számítások váltakozó áramú mennyiségekkel (vektordiagram és komplex számításmód). A váltakozó áramú Wheatsone-híd | 275 |
| A váltakozó áram teljesítménye. Tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei | 279 |
| Az indukció és az elektromágnesség főbb technikai alkalmazásai (elektromos gépek: elektroakusztikai eszközök) | |
| Egyenáramú generátorok (dinamók) és motorok | 281 |
| Váltakozó áramú generátorok és motorok; a háromfázisú áram | 286 |
| Transzformátor. Az elektromos energia átvitele. Szikrainduktor | 292 |
| Áramátalakítók, egyenirányítók | 295 |
| Elektroakusztikai eszközök (mikrofon, telefonhallgató, hangszóró, magnetofon) | 297 |
| Elektromágneses rezgések | |
| Szabad rezgések zárt rezgőkörben | 299 |
| Kényszerrezgések; rezonancia | 303 |
| Csatolt rezgések | 305 |
| Nagyfrekvenciájú rezgések előállítása régebbi módszerekkel; a rezgések néhány tulajdonsága | 308 |
| Az elektroncső (trióda és többrácsos csövek). Erősítés elektroncsővel és tranzisztorral | 313 |
| Rezgések és impulzusok előállítása elektroncsővel vagy tranzisztorral | 322 |
| Elektromágneses hullámok | |
| Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok) | 328 |
| Az eltolódási áram és az első Maxwell-egyenlet | 330 |
| A dróthullámok terjedése; telegráfegyenlet, tápvonalak | 333 |
| Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása | 338 |
| Hertz kísérletei. Az elektromos hullámok (rádióhullámok) terjedése | 344 |
| A drótnélküli távíró. A rádió adó- és vevőállomása | 348 |
| Mikrohullámok | 353 |
| A televízió | 359 |
| A Maxwell-elméletről és a mértékrendszerekről | |
| Az elektromosságtan áttekintése a Maxwell-egyenletek alapján; az elektronelméletről | 362 |
| Az elektromos mértékrendszerek áttekintése | 373 |
| Név- és tárgymutató | |
| III. kötet: | |
| Geometriai optika | |
| Az optika tárgya, rövid történeti áttekintése és felosztása | 10 |
| A geometriai optika alapjelenségei | 13 |
| Fénytani alapfogalmak: fényforrás, fénynyaláb, fénysugár: sugárzási és fotometriai mennyiségek | 13 |
| A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek | 16 |
| A fény terjedési sebessége | 18 |
| A fény visszaverődése | 21 |
| A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában | 23 |
| Teljes visszaverődés | 28 |
| Fermat elve | 30 |
| A fény diszperziója; spektrum | 31 |
| Optikai leképezés tükrökkel és lencsékkel | 35 |
| Az optikai kép fogalma | 35 |
| A síktükör és főbb alkalmazásai | 36 |
| Gömbtükrök | 40 |
| Optikai leképezés gömb- és síkfelületen való törés útján | 47 |
| Vékony lencsék | 52 |
| Vastag lencsék | 58 |
| Lencserendszerek | 62 |
| A lencsék főbb leképezési hibái | 65 |
| Az optikai leképezés geometriai elméletéről | 72 |
| A szem és a fontosabb optikai eszközök | 76 |
| A szem és a látás | 76 |
| A fénynyalábok határolása; diafragmák | 82 |
| A fényképezőgép, fotográfia | 87 |
| Vetítőkészülékek | 90 |
| A vizuális optikai eszközök nagyításáról. Az egyszerű nagyító | 91 |
| A mikroszkóp | 93 |
| A távcsövek | 97 |
| Refraktométerek | 102 |
| A prizmás spektroszkóp és spektrográf | 103 |
| Fotometria és spektrofotometria; a színekről | 107 |
| Fotometriai alapmennyiségek és törvények; vizuális (szubjektív) fotometria | 107 |
| Sugárzásmérés (objektív fotometria) | 116 |
| Közegek fényelnyelése | 123 |
| Spektrofotometria | 125 |
| A színekről; a színes fényképezés és a színes televízió elve | 131 |
| Fizikai optika | |
| A fény mint hullám; alapfogalmak | 142 |
| A fény interferenciája | 144 |
| A fényinterferencia feltételei; koherencia | 144 |
| A Young-Fresnel-féle interferenciajelenségek; a Young-, Fresnel-, Pohl- és Selényi-féle kísérletek | 149 |
| Két- és soksugaras interferencia planparalel és ék alakú lemezeken; az egyenlő beesés és az egyenlő vastagság görbéi; vékony lemezek színei | 153 |
| Álló fényhullámok. Fénylebegések | 161 |
| Interferencián alapuló optikai eszközök és vizsgálati módszerek; interferometria és interferencia-spektroszkópia; Fizeau-féle interferenciakísérlet | 162 |
| A fényelhajlás (diffrakció), fényszóródás | 168 |
| Alapjelenségek. A Huygens-Fresnel-féle elv, a Fresnel-féle zónák. Az elhajlásjelenségek osztályozása | 168 |
| Fraunhofer-féle fényelhajlás résen, kör alakú nyíláson és kettős résen | 173 |
| Az optikai leképezés hullámelméletéről. Holográfia | 187 |
| Az optikai képalkotó eszközök felbontóképessége | 194 |
| A sötét látóterű, ultra-, valamint a fáziskontraszt-mikroszkóp elve | 199 |
| A fény polarizációja és kettős törése | 202 |
| Polarizáció visszaverődésnél és törésnél; poláros és természetes fény | 202 |
| A visszavert és megtört poláros fény intenzitása | 209 |
| Kettős törés és polarizáció kristályokban; a kristályoptikáról | 216 |
| Polarizációs készülékek és vizsgálati módszerek | 226 |
| Interferenciajelenségek poláros fényben | 232 |
| A fény rezgési síkjának elforgatása (optikai aktivitás) | 239 |
| Polarizációjelenségek erősen abszorbeáló közegek határán | 241 |
| A szóródott fény polarizációja | 246 |
| A légkör fényjelenségeiről | 249 |
| Az elektromágneses színkép és egyes tartományai | 251 |
| A teljes elektromágneses színkép áttekintése | 251 |
| Az infravörös és az ultraibolya színképtartomány | 252 |
| A röntgensugarak; előállításuk, néhány tulajdonságuk és alkalmazásuk | 254 |
| A röntgensugarak interferenciája (elhajlása) kristályokon | 256 |
| Röntgenspektrográfia és kristályszerkezet-elemzés | 258 |
| A röntgensugárzás összetétele és áthatolása anyagon | 260 |
| Diszperzió és abszorpció a teljes színképtartományban | 261 |
| Hőmérsékleti sugárzás és lumineszcencia | 267 |
| A hőmérsékleti sugárzás fogalma. Kvalitatív tapasztalatok | 267 |
| Kirchoff törvénye. Az abszolút fekete test | 268 |
| A fekete sugárzás törvényei. A Planck-féle állandó | 269 |
| Nem fekete testek sugárzása. Magas hőmérsékletek mérése | 271 |
| A fényforrások hatásfoka | 273 |
| Lumineszcenciasugárzások | 274 |
| Különleges folytonos fényforrások | 276 |
| Fényelektromos jelenségek | 279 |
| A külső fotoeffektus, fotohipotézis, Einstein-egyenlet | 279 |
| A külső fotoeffektus, néhány további tulajdonsága, fotocellák | 282 |
| A belső fotoeffektus, fényelemek | 283 |
| A relativitás elve | |
| Az "abszolút mozgás" problémája | 287 |
| A Michelson-féle kísérlet és elvi következményei | 289 |
| A Lorentz-transzformáció és a speciális relativitás elve | 291 |
| A Lorentz-transzformáció fontosabb kinematikai következményei | 293 |
| A relativisztikus dinamika néhány tétele | 297 |
| A téridő-kontínuum s vektorai | 300 |
| Az elektrodinamikai törvények relativisztikus tolmácsolása | 306 |
| A relativitás elvének néhány optikai következménye | 309 |
| Az általános relativitáselmélet alapgondolata. Einstein ekvivalencia- és általános relativitás elve. Gravitációs effektusok, Mach elve | 311 |
| Az atomfizika klasszikus alapjai | |
| Az alapfogalom kialakulása és az atomok létezésének bizonyítékai | 318 |
| Az atomok oszthatóságának kérdése; a periódusos rendszer; szabad elektronok és ionok | 319 |
| A természetes radioaktivitás alapjelenségei; radioaktív sugarak és vizsgálatuk módszerei | 322 |
| A radioaktív bomlás; bomlási sorok | 328 |
| Régebbi atommodellek. A katódsugarak szóródása | 334 |
| Az alfa-sugarak szóródása; az atommag. A Rutherford-féle atommodell | 335 |
| A Bohr-féle atommodell; a Bohr-féle kvantumelmélet posztulátumai | 340 |
| A Bohr-féle posztulátumok igazolása Franck és Hertz elektronütközési kísérletével | 341 |
| A hidrogénatom Borh-féle elmélete | 344 |
| Atomhéjfizika | |
| Az atomspektrumok és a periódusos rendszer | 347 |
| Az optikai spektrumokról általában; a spektroszkópiai termek | 347 |
| A hidrogénatom spektrumának fő törvényszerűségei | 349 |
| A hidrogénszerű ionok spektruma; a mag mozgása | 352 |
| Elliptikus elektronpályák a hidrogénatomban; iránykvantálás | 354 |
| Az alkáliatomok spektrumai | 356 |
| Az alkálispektrumok dublett szerkezete és az elektronspin, a hidrogénvonalak finomszerkezete | 359 |
| A többelektronos atomok és ionok spektrumairól, a vektormodell | 362 |
| Atomok mágneses és elektromos térben; Stern és Gerlach kísérlete, Zeemann-effektus, Stark-effektus | 369 |
| A röntgenspektrumok | 375 |
| A Pauli-féle elv | 380 |
| A periódusos rendszer értelmezése; az elektronburok héjszerkezete | 382 |
| Az atomok gerjesztett állapotai; gerjesztés és ionizálás | 385 |
| A részecske-hullám kettősség és a kvantummechanika | 389 |
| A Compton-effektus; a foton impulzusa | 389 |
| Az optikai Doppler-effektus és a fénynyomás | 392 |
| A fény kettős természete | 394 |
| A mikrorészecskék kettős természete; anyaghullámok | 396 |
| Az anyaghullámok kísérleti bizonyítékai; elektron-, atom- és molekulasugarak diffrakciója | 397 |
| A Bohr-féle elmélet hiányosságai és a kvantummechanika kialakulása. A Schrödinger-egyenlet | 400 |
| A hidrogénatom hullámmechanikai modellje | 403 |
| A Heisenberg-féle határozatlansági relációk, hullámcsoportok | 407 |
| A sugárzás kvantummechanikai elméletéről; a spektrumvonalak intenzitása és kiszélesedése | 410 |
| A kvantummechanika felépítéséről | 416 |
| A kvantummechanika néhány további eredménye. A Fermi- és a Bose-statisztika. A kvantumelektronika elemei | 419 |
| Az atomfizika elemei | |
| Az atommagok tömege; tömegspektroszkópia; izotópok | 435 |
| A színképvonalak hiperfinom szerkezete, a mag spinje | 441 |
| A neutron és a pozitron. Párképződés és szétsugárzás | 442 |
| Mesterséges atommag-átalakítások (atomrombolás) | 445 |
| Atommag-átalakításra szolgáló berendezések (részecskegyorsítók) | 447 |
| Mesterséges radioaktivitás | 450 |
| Maghasadás | 451 |
| Transzurán elemek | 452 |
| Atommag-energia | 452 |
| Az atommagok felépítéséről és szerkezetéről | 455 |
| Az alfa-, béta- és gamma-sugárzás keletkezése. A neutrino | 458 |
| A kozmikus sugárzás. Mezonok | 459 |
| Az elemi részecskékről | 462 |
| Néhány szó a molekulákról és a szilárdtestekről | |
| A molekulaspektrumok | 465 |
| A Raman-effektus | 470 |
| Molekulaképződés (kémiai kötés) | 471 |
| A molekulaszerkezet meghatározására való főbb jelenségcsoportok | 472 |
| A szilárdtestfizika elemei | 475 |
| Függelék | |
| Táblázatok | 501 |
| Név- és tárgymutató | 506 |
Témakörök
- Természettudomány > Fizika > Atom- és magfizika > Általában
- Természettudomány > Fizika > Elektromosság és mágnesesség
- Természettudomány > Fizika > Fénytan
- Természettudomány > Fizika > Hangtan
- Természettudomány > Fizika > Hőtan
- Természettudomány > Fizika > Kísérleti fizika
- Természettudomány > Fizika > Mechanika
- Természettudomány > Fizika > Tankönyvek > Felsőoktatási
- Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Természettudományok > Fizika > Felsőoktatási
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal