Előszó
Mi a célja e könyvnek?
Az orvosi kongresszusok, gyűlések, szakülések, a klinikák óriási apparátusai, a tudományos közlemények, a közkórházi értekezletek nem merítenek-e ki mindent, amit a...
Tovább
Előszó
Mi a célja e könyvnek?
Az orvosi kongresszusok, gyűlések, szakülések, a klinikák óriási apparátusai, a tudományos közlemények, a közkórházi értekezletek nem merítenek-e ki mindent, amit a gyógyászat megkövetel, szükségesnek tart vagy pedig felfedez? Mi szükség van még itt egy szürke gyakorló orvos véleményére? ...
Erre a könnyen felmerülő kérdésre azzal is felelhetnék, hogy sajnos közegészségügyi állapotaink mindezeknek dacára még mindig nem egészen megnyugtatók...
Még gondolatban sem támadom nagy közegészségügyi intézményeinket, nem vitatom a magyar orvosi kar elsőrangú képzettségét, ám, ha a lényeget nézzük, a halálozási arány, a tüdővész-statisztika (amelyben legelső helyen állunk) az orvosilag is úgynevezett „makkegészséges emberek" hirtelen halála: az érelmeszesedés, rák, a gutaütés, az ú, n. szívszélhűdés teljes erővel pusztítanak és e tekintetben a viszonyok egy árnyalattal sem jobbak, mint voltak ezelőtt ötven évvel! ... (sőt!)
Másrészt nem tudom elfogadni és e tekintetben talán nem állok egészen egyedül, hogy a gyógyszer-specialitások mai túltengése - a gyógyászatnak a kémiai anyagokban való túlzott elmerülése - helyes volna.
Ha modern belgyógyászati könyvet olvasunk, feltűnik az oknyomozó és kórtani rész magas színvonala mellett magának a gyógykezelésnek az erőtlensége: néhány kémiai szer, amelyeknek hatása nagyrészt rövid ideig tartó és tüneti... ha ebből kifogynak, akkor a betegség „gyógyíthatatlan"; pedig mekkora arzenálja volna még a természetes gyógymódnak, ha ezen gyógytényezőket végre kissé komolyabban vennék! ...
Vissza