Növényélettani vizsgálatok II.

Tartalom

Előszó
Első rész
A víz és táplálékfelvétel fizikai és élettani jelenségei (Imbibíció, diffúzió, ozmózis, plazmolízis, permeabilitás) 7
A) Imbibícióval kapcsolatos kísérletek 8
Növényi magvak duzzadásának (imbibíciójának) meghatározása súly és térfogat szerint. A tartaléktápanyag jelentősége a duzzadásban (1. kísérlet) 8
A hőmérséklet hatása a duzzadásra (2. kísérlet) 9
Különböző sóoldatok és cukoroldat hatása a magok duzzadáséra (3. kísérlet) 10
1. Különböző sóoldatok hatása 10
2. Nádcukoroldat hatása 10
Az imbibícióval kapcsolatban fellépő mechanikai energia kimutatása (4. kísérlet) 10
1. ScMei chert-féle készülékkel 10
2. Gipszkúpos kísérlet 11
3. Kémcső szétrepesztése 11
Imbibícióval kapcsolatban fellépő hőenergia kimutatása (5. kísérlet) 12
B) Diffúzióval kapcsolatos kísérletek 12
A hőmérséklet hatása a diffúzió sebességére (6. kísérlet) 12
A diffúzió sebessége és az oldat részecskéinek nagysága közti összefüggés (7. kísérlet) 13
A közeg sűrűségének hatása a diffúzió sebességére (8. kísérlet) 14
Ritmikus kicsapódási jelenség, Liesegang-féle diffúziós gyűrűk (9. kísérlet) 14
C) Ozmózissal kapcsolatos kísérletek 16
Traube-féle tökéletes szemipermeábilis hártya készítése (10. kísérlet) 16
Az endozmózis, exozmózis és izozmózis jelenségének kimutatása (11. kísérlet) 17
A koncentráció és hőmérséklet hatása az ozmózisra (12. kísérlet) 18
Burgonya-ozmóméter készítése (13. kísérlet) 19
Negatív ozmózis kimutatása (14. kísérlet) 19
D) PlaztnolizisseU turgeszcenciával és a protoplazma áteresztőképességével kapcsolatos kísérletek 20
Ozmóaktív és ozmoinaktív anyagok (15. kísérlet) 20
Az élő és elhalt plazma permeabilitasa közti különbség (16. kísérlet) 21
Erős és gyenge savak, illetve lúgok behatolási sebessége az élő sejtekbe (17. kísérlet) 21
Az egy- és kétvegyértékű iónok ellentétes hatása a plazma permeabilitására. Ión-antagonizmus (18. kísérlet) 22
Plazmolízis és deplazmolízis megfigyelése mikroszkóppal. Vitális festés (19. kísérlet) 23
A plazmolizis formái: konkáv- és konvexplazmolizís (20. kísérlet) 24
A protoplazma egyes rétegeinek áteresztőképessége. Sapka-plazmolízis (21. kísérlet) 25
Növényi sejtek ozmózisos értékének meghatározása határplazmolízis alapján (Hugó de Vries módszere) (22. kísérlet) 26
Növényi szövetek szívóértékének meghatározása Szardakov módszerével (23. kísérlet) 28
A szívóérték meghatározása a növényi szövetek térfogatváltozása alapján (24. kísérlet) 29
Turgeszcencia (szövetfeszültség) kimutatása (25. kísérlet) 31
A növények vízgazdálkodása 32
A) A víz és ásványi sók felvétele, abszorpció 32
A vízinövények vízfelvétele (26. kísérlet) 32
A külső környezet hatása a gyökérszörök képződésére (27. kísérlet) 33
A szárazföldi növények gyökerei által felvett vízmennyiség meghatározása potetométerrel (28. kísérlet) 34
A gyökérrendszer térfogatának, össz felület ének és aktív felületének meghatározása (29. kísérlet) 36
A víz felvételét befolyásoló tényezők 38
A hőmérséklet hatása a vízfelvételre (30. kísérlet) 38
A levegő oxigénjének hatása a vízfelvételre (31. kísérlet) 40
Az oldat koncentrációjának hatása a vízfelvételre (32. kísérlet) 40
A levelek vízfelvételének kimutatása (33. kísérlet) 41
A vízben oldott ásványi sók felvétele (34. kísérlet) 42
A gyökerek sav termelésének kimutatása (35. kísérlet) 43
1. Kék lakmuszpapírral 43
2. Fenolftaleinnel 44
3. Unizerzál-indikátorral 44
4. Márvány-korróziója (Sachs kísérlete) 44
5. Czapek kísérlete 44
A talaj, a víz és a növény egymáshoz való viszonya 46
A hervadási együttható („noltvíz) meghatározása (36. kísérlet) 46
B) A növények párologtatása (transzpirációja) 47
A párologtatás egyszerű kimutatása. A párologtatás tipikus szerve a levél (37. kísérlet) 48
Sztomatikus és kutikuláris transzpiráció kimutatása kobaltpapírral (Stahl módszere) (38. kísérlet) 48
A párologtatás intenzitásának megállapítása kobaltos súlymódszerrel (39. kísérlet) 50
A párologtatás intenzitásának megállapítása súlyméréssel (40. kísérlet) 52
A párologtatás intenzitásának vizsgálata potetométerrel. A növények vízmérlege. Relatív transzpiráció (41. kísérlet) 53
A levelek színén és fonákán elpárologtatott víz mennyiségének meghatározása Garreau módszerével (42. kísérlet) 54
A transzpirációt befolyásoló tényezők 55
A növény anatómiai felépítésének szerepe a transzpirációban (43. kísérlet) 55
A sztómák nyitottsági fokának szerepe a transzpirációban (44. kísérlet) 56
A sztornák sűrűségének és nyitottsági fokának megállapítása különböző módszerekkel (45. kísérlet) 57
1. Sztómák számlálása epidermis nyúzaton 57
2. Kollodiumos módszerrel 57
3. Macerálással nyert epidermisen 58
A sz tornák működésének megfigyelése a sejtek turgorállapotának változtatása révén (46. kísérlet) 58
A sztómák nyitottsági fokának vizsgálata Molisch infiltrációs módszerével. A fényintenzitás hatása a sztómák nyitottságára (47. kísérlet) 59
A levegő hőmérsékletének, páratartalmának és mozgásának (szélnek) hatása a transzpirációra (48. kísérlet) 61
1. Hőmérséklet és páratartalom hatása 61
2. Légáramlás (szél) hatása 61
A guttáció kimutatása (49. kísérlet) 62
C) A víz szállítása a növényben 62
A víz szállításának kimutatása villás ággal (Mariotte kísérlete) (50. kísérlet) 63
A víz szállítása a faedényekben történik (51. kísérlet) 63
Gyűrűzési kísérletek (52. kísérlet) 64
A víz szállítása a parenchima szövetekben igen lassú (53. kísérlet) 65
A vízszállítás mozgató erőinek kimutatása
A gyökérnyomás kimutatása (54. kísérlet) 66
A párolgás és párologtatás szívóerejének kimutatása (Detmer kísérlete)) (55. kísérlet) 67
A fiatal faedényekben a vízoszlop folytonos (56. kísérlet) 68
Az asszimiláció 69
A) A klorofill vizsgálata : 70
Nyers klorofill kivonat készítése (57. kísérlet) 70
1. Willstátter módszere 70
2. Grew módszere 71
3. Klorofill kimutatása vörös levelekben 71
A nyers klorofill oldat tulajdonságai (58. kísérlet) 71
A nyers klorofill oldat alkatrészeinek szétválasztása kirázásos módszerekkel (59. kísérlet) 73
A nyers klorofillt alkotó vegyületek szétválasztása kapilláris analízissel (60. kísérlet) 75
A klorofillt alkotó fitokrómok szétválasztása kromatográfiás módszerrel. Oszlopos kromatográfia (61. kísérlet) 76
A klorofill színanyagainak elválasztása papírkromatográfiás módszerrel (62. kísérlet) 77
1. Felszálló kromatográfia 78
2. Körkörös kromatográfia 79
A karotinoidok vizsgálata (63. kísérlet) 80
Külső tényezők hatása a klorofill képződésére 81
1. Fény hatása 81
2 Hőmérséklet hatása 81
3. Oxigén hatása 81
B) A növények szénasszimilációja és annak feltételei 82
A fotoszintézis folyamán kiválasztott oxigén összegyűjtése. Fény és CO2 nélkül nem fejlődik oxigén (65 kísérlet) 82
A fotoszintézisnél keletkező oxigén kimutatása indigókékkel 84
A fotoszintézis intenzitásának megállapítása bankszámlád 85
A környezeti tényezők hatása a fotoszintézis intenzitására (68. kísérlet) 86
1. A fényintenzitás hatása 86
2. A víz CÓ2 tartalmának hatása 86
A különböző hullámhosszúságú sugarak hatása a fotoszintézisre (69. kísérlet) 87
A hőmérséklet hatása a fotoszintézisre (70. kísérlet) 88
Narkotikumok (éter és kloroform) hatása a fotoszintézisre (71. kísérlet) 89
A fotoszintézis első látható terméke a keményítő. A Sachs-féle jódpróba (72. kísérlet) 90
Belső és külső tényezők hatása a keményítő képződésére 90
A kloroplasztisok és a fény hatása a keményítő képződésére (73. kísérlet) 90
A levelekben képződött keményítő elvándorlásának kimutatása (74. kísérlet) 91
A különböző hullámhosszúságú sugarak hatása a keményítő képződésére (75. kísérlet) 92
C02 nélkül a növény nem képez keményítőt (76. kísérlet) 93
A fotoszintézis intenzitásának napi ritmikussága (77. kísérlet) 93
C) A szénasszimiláció mennyiségi meghatározása 95
Az asszimiláció intenzitásának meghatározása a növény súlygyarapodása útján. Levél felezés módszere (78. kísérlet) 95
A fotoszintézis meghatározása Winkler-féle oxigén meghatározási módszerrel (79. kísérlet) 96
A fotoszintézis és légzés intenzitásának meghatározása pH-változás alapján (80. kísérlet) 99
Az asszimiláták átalakulása és szállítása a növényi szervezetben 102
A) Az enzimek szerepe az asszimiláták átalakulásában 103
A keményítő enzimatikus hidrolízise. Amiláztartalmú oldat készítése (81. kísérlet) 103
Az enzimhatás specifikus jellege. Az amiláz fajlagossága (82. kísérlet) 105
A hőmérséklet hatása az enzimreakció sebességére. Az amiláz hőmérsékleti optimuma (83. kísérlet) 106
A hevítés és fagyasztás hatása az amiláz aktivitására (84. kísérlet) 107
A pH hatása az enzimreakció sebességére. Az amiláz pH-optimuma (85. kísérlet) 108
Az enzim mennyiség hatása a reakció sebességére (86. kísérlet) 109
Aktivátorok, paralizátorok és enzim mérgek hatása az amiláz aktivitására (87. kísérlet) 110
A nádcukor enzimatikus lebontása. Az invertáz hőmérsékleti és pH optimuma (88. kísérlet) 111
Az invertáz hidrolitikus és szintétikus tevékenységének meghatározása Kurszánov vákuum-infiltrációs módszerével (89. kísérlet) 113
A zsírok hidrolitikus lebontása lipáz segítségével (90. kísérlet) 116
A zsírok szintézise ricinus-lipáz segítségével (91. kísérlet) 118
Fehérje bontó enzimek (proteázok) kimutatása (92. kísérlet) 118
Ureáz kimutatása (93. kísérlet) 119
B) Az asszimiláták szállítása a növényekben 120
A levelekben képződött keményítő elvándorlásának kimutatása jódpróbával (94. kísérlet) 121
A levelekben képződött asszimiláták elszállításának kimutatása a „levélfelek" módszerével (95. kísérlet) 122
Az asszimiláták szállítási pályájának kimutatása szabadföldi kísérletekkel (96. kísérlet) 123
Az asszimiláták szállítási pályájának kimutatása laboratóriumi kísérletekkel (97. kísérlet) 125
A légzés és erjedés !27
A) A gázok útja a növényekben 128
Gázcsere a sztómákon keresztül (98. kísérlet) 128
Gázcsere a paraszemölcsökön (lenticellákon) át (99. kísérlet) 129
A légzés és erjedés 127
A) A gázok útja a növényekben 128
Gázcsere a sztómákon keresztül (98. kísérlet) 128
Gázcsere a paraszemölcsökön (lenticellákon) át (99. kísérlet) 129
B) A légzés kimutatása 130
A légzésnél elhasznált 02 és a kibocsátott C02 egyszerű kimutatása (100. kísérlet) 130
A légzésnél keletkező C02 kimutatása fenolítaleines módszerrel (101. kísérlet) 131
A légzéshez elhasznált oxigén kimutatása Godlewski módszerével (102. kísérlet) 132
A légzéshez elhasznált oxigén kimutatása Detmer készülékével Szénhidrátos és olajos magok oxigén-fogyasztása (103. kísérlet) 133
A légzési hányados vizsgálata (104. kísérlet) 134
Az intramolekuláris légzés kimutatása (105. kísérlet) 136
A légzéssel járó hőfejlődés kimutatása (106. kísérlet) 137
A légzéssel járó súlycsökkenés kimutatása (107. kísérlet) 139
C) A légzés intenzitásának mennyiségi meghatározása 139
A légzés intenzitásának meghatározása Ba(OH)2-os titrálással 108. kísérlet) 140
A légzés intenzitásának meghatározása Frenyó módszerével (109. kísérlet) 143
A légzés intenzitásának meghatározása titrimetriás módszerrel áramló levegőben (110. kísérlet) 145
A légzés intenzitásának gravimetriás meghatározása (111. kísérlet) 147
D) A légzés kémizmusa 150
Fenoloxidázok kimutatása (112. kísérlet) 151
Peroxidázok kimutatása (113. kísérlet) 154
Kataláz kimutatása (114. kísérlet) 155
Aszkorbinsav-oxidáz kimutatása (115. kísérlet) 157
Dehidrázok vagy reduktázok kimutatása (116. kísérlet) 158
E) Az erjedések 161
Az alkoholos erjedés vizsgálata (117. kísérlet) 162
A tejsavas erjedés vizsgálata (118. kísérlet) 165
A vajsavas erjedés vizsgálata (119. kísérlet) 167
Az ecetsavas erjedés vizsgálata (120. kísérlet) 169
Második rész
A csírázás 171
A vetőmag tisztaságának meghatározása (121. kísérlet) 174
A csírázás formái (122. kísérlet) 175
A magvak életképességének megállapítása gyors módszerekkel (123. kísérlet) 178
1. Indigókárminos módszer 178
2. Ivanov módszere 179
3. Filimonov módszere 179
4. Az almástermésüek és csonthéjasok magjának életképesség-vizsgálata 180
A vetőmag csírázóképességének és csírázási erélyének megállapítása (124. kísérlet) 180
A) A csírázás külső feltételei 182
A víz szerepe a csírázásban (125. kísérlet) 182
A csírázási víz meghatározása (126. kísérlet) 182
A levegő szerepe a csírázásban (127. kísérlet) 183
A csírázáshoz oxigén szükséges (128. kísérlet) 184
A víz, levegő és ásványi sók bejutásának helye a magba (129. kísérlet) 184
A hőmérséklet hatása a csírázásra (130. kísérlet) 185
A fény hatása a csírázásra (131. kísérlet) 187
A vetés mélységének hatása a csírázásra (132. kísérlet) 187
B) A csírázás belső feltételei 189
Az érettségi állapot szerepe a csírázásban (133. kísérlet) 189
A szkarifikáció hatása a csírázásra (134. kísérlet) 190
A rétegezés hatása a csírázásra (135. kísérlet) 191
A magvak életkorának hatása a csírázásra (136. kísérlet) 194
A magvak víztartalmának hatása a fagyállóságra (137. kísérlet) 194
A tartaléktápanyagok mennyiségének hatása a csírázásra (138. kísérlet) 195
Enzimtevékenység a csírázás alatt. A keményítő átalakulása cukorrá (139. kísérlet) 197
A hemicellulóz felhasználása a csírázás alatt (140. kísérlet) 198
Csírázáskor a zsírok cukorrá alakulnak át (141. kísérlet) 199
Csírázást gátló anyagok kimutatásai (142. kísérlet) 200
C) A csírázás serkentése 201
A csírázás serkentése melegvizes kezeléssel és növekedést serkentő szintétikus anyagokkal (143. kísérlet) 202
A hőmérséklet és cukorkoncentráció hatása a pollen „csírázására" (144. kísérlet) 203
A növekedés 205
A) Az embrionális növekedés mérése 206
Az embrionális növekedés mérése sejtszámlálási módszerrel (145. kísérlet) 206
Az embrionális növekedés mérése centrifugálási módszerrel (146. kísérlet) 208
B) A megnyúlásos növekedés mérése 208
A megnyúlásos növekedés mérése közvetlen hosszméréssel. Maximum- és szigmoid görbe szerkesztése (147. kísérlet) 209
A megnyúlásos növekedés mérése vízszintes mikroszkóppal (148. kísérlet) 210
A növekedés mérése auxanométerekkel (149. kísérlet) 211
1. Egyszerű auxanométer készítése 211
2. Az íves auxanométer 212
3. A Wiesner-féle auxanográf 212
A növekedési övezet megállapítása tusvonalak módszerével 150. kísérlet) 213
1. A gyökér növekedési övezetének megállapítása 213
2. A szár növekedési övezetének megállapítása 214
3. A levél növekedésének vizsgálata 214
C) Külső tényezők hatása a növekedésre 215
A hőmérséklet hatása a növekedésre (151. kísérlet) 215
A fény hatása a növekedésre (152. kísérlet) 216
A fényintenzitás hatása a levélforma kialakulására (153. kísérlet) 217
A különböző hullámhosszúságú sugarak hatása a növények növekedésére (154. kísérlet) 218
A nedvességi viszonyok hatása a növekedésre. Higromorfozis (155. kísérlet) 219
A tápsók hatása a növekedésre (156. kísérlet) 220
A közeg (talaj) tápanyagtartalmának hatása a növekedését (157. kísérlet) 221
A pH hatása a növekedésre (158. kísérlet) 222
D) A növekedés belső tényezői. Biosz-anyagok és auxinok hatása
a növekedésre 224
A biosz-anyagok kimutatása (159. kísérlet) 224
1. Élesztőseitek biosztartalmának kimutatása 224
2. Gombák által termeit biosz-anyagok kimutatása 224
Zöld és etiolált csíranövények biosztartalmának összehasonlítása (160. kísérlet) 225
Fiatal és idős levelek biosztartalma (161. kísérlet) 225
Nyugalmi állapotban levő és kicsírázott magok biosztartalma (162. kísérlet) 226
Az auxinok szerepe a megnyúlásos növekedésben (163. kísérlet) 226
1. A szárcsúcs levágásának (dekapitálásának) hatása a megnyúlásos növekedésre 226
2. A gyökércsúcs levágásának hatása a növekedésre 227
Az endosperrnium auxintartalmának hatása a csíranövény fejlődésére (164. kísérlet) 228
A szár megvastagodása heteroauxin hatására (165. kísérlet) 229
A növekedést serkentő anyagok hatása a gyökérképződésre (166. kísérlet) 229
1. Oleánder gyökerezésének gyorsítása csírázó gabonaszemmel 230
2. A levelek szerepe a gyökérképződésben 230
3. Járulékos gyökerek fejlődése szintétikus serkentő anyagok hatására 230
A korreláció jelenségének kimutatása (167. kísérlet) 233
A polaritás jelenségének kimutatása (168. kísérlet) 234
Az újraképzés vagy regeneráció kimutatása (169. kísérlet) 236
A nyugalmi időszak megrövidítése (170. kísérlet) 238
1. A meleg-fürdő módszere 238
2. Az éterezés módszere 238
3. A hideg-kezelés 239
4. A sérülés hatása a kihajtásra 239
5. A füst hatása a kihajtásra . 239
A növények fejlődése 240
Az őszi búza jarovizálása és a jarovizációs stádium hosszának megállapítása (171. kísérlet) 241
Gabonafélék fejlődési stádiumának megállapítása a vegetatív kúp vizsgálata alapján (172. kísérlet) 244
A burgonyagumó jarovizálása (173. kísérlet) 244
A fénystádium hosszának megállapítása a búzánál (174. kísérlet) 246
Különböző növények hosszú vagy rövid nappalú voltának megállapítása (175. kísérlet) 247
A szár különböző részeiből nevelt növények nem virágzanak egyszerre (176. kísérlet) 248
Az ásványi táplálék hatása a fejlődésre (177. kísérlet) 249
A növények mozgásjelenségei 250
A) Fizikai mozgások és turgeszcencia-növekedésen alapuló mozgások 251
Imbibíciós és higroszkópos mozgások (178. kísérlet) 251
Kohéziós mozgások (179. kísérlet) 254
Explóziós parittyázó mozgások (180. kísérlet) 255
B) A protoplazma, szabad sejtek, sejtcsoportok és sejtszervek mozgása 256
A protoplazma mozgásai (181. kísérlet) 256
1. A rotáció 256
2 A cirkuláció 257
Helyváltoztató, lokomóciós mozgás vizsgálata (182. kísérlet) 258
1. Az ostoros (flagelláris) és csillós (ciliáris) mozgás 258
2. Az úszó és csúszó mozgás 258
3. A lengő mozgás 259
Fototaxis kimutatása (183. kísérlet) 259
Aerotaxis kimutatása (184. kísérlet) 260
C) Tropizmusok 261
Geotropizmus. A gyökér és szár ortogeotropizmusának szemléltetése (185. kísérlet) 262
A geotropikus inger felvételének és a görbülés helyének megállapítása a gyökér esetében (186. kísérlet) 263
Pinot kísérlete (187. kísérlet) 264
A plagiogeotrópizmus szemléltetése (188. kísérlet) 264
A szalmaszál geotrópos görbülése (189. kísérlet) 265
A geotropikus hatás kiiktatása (190. kísérlet) 266
A geotropikus hatás módosítása (191. kísérlet) 267
Fototropizmus. A szár és gyökér fototropikus mozgásának szemléltetése (192. kísérlet) 269
A levelek fototropikus elhelyezkedése (193. kísérlet) 270
A fényinger felfogási helyének és a görbülés mechanizmusának megállapítása (194. kísérlet) 271
A fototropikus inger kikapcsolása (195. kísérlet) 272
A különböző hullámhosszúságú sugarak fototropikus hatása (196. kísérlet) 273
A haptotropizmus megfigyelése (197. kísérlet) 273
A felfutó növények mozgásának megfigyelése (198. kísérlet) 274
A cirkurnnutáció vizsgálata (199. kísérlet) 275
A kemotropizmus kimutatása (200. kísérlet) 276
A hidrotropizmus kimutatása (201. kísérlet) 277
D) Nasztiák 278
Termonasztia és fotonasztia (202. kísérlet) 279
1. A termonasztia 279
2. A fotonasztia vagy helionasztia 279
Szeizmonasztia (203. kísérlet) 281
Kemonasztia (204. kísérlet) 283
Betűrendes tárgymutató 285
Felhasznált irodalom 293

Témakörök