A világgazdaság az ezredfordulón

Tanulmánygyűjtemény/Közgazdaságtan joghallgatók számára

Szerző

Budapest

'Dr. Botos Katalin: A világgazdaság az ezredfordulón ' összes példány

Kiadó:	Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	228 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-03-8558-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a kereskedelempolitika	7
A nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer és a világgazdaság	7
A világgazdasági bekapcsolódás mértéke, sikeressége	12
Kereskedelempolitika	15
Szabadkereskedelem és protekcionizmus	15
A külkereskedelem-politika eszközei	18
A vámok lényege és alkalmazásuk	18
Mennyiségi korlátozások és nem-tarifális eszközök	20
A GATT és a WTO - a nemzetközi kereskedelempolitika intézményrendszere	23
Az európai integráció kulcskérdései	25
Az európai integráció történelmi fejlődése	25
Európa és az integráció	26
Az integráció fokozatai	27
Integráció és dezintegráció, szabadkereskedelm és protekcionizmus Európa történelmében	28
Az európai integráció kezdetei	30
Európa kettészakadása	31
Az európai integrációs folyamat fő állomásai (1946-2000)	31
Euro-víziók: Dinamikus Európai Unió egy Új Európában?	36
Közös piacból egységes piac	37
A közös piac és az egységes belső piac tartalmi jellemzői	37
Az akadályok lebontása	38
Az egységes belső piac hatásai	40
Az egységes európai piac külső kereskedelmi hatásai	41
Az EK versenyhátrányai és leküzdésük esélyei	42
Az egységes belső piac hatásainak mérlege	44
A középtávú hatások és az integráció továbbfejlesztése	45
Az EU gazdasági és politikai külkapcsolatai	47
Az Európai Unió helye, szerepe a világban; külgazdasági kapcsolatrendszerének fő jellemzői	47
Az EU kapcsolatai a fejlett országokkal	48
A társulások kapcsolatrendszerének kiépítése	49
A görög, török, máltai, ciprusi társulások	50
Az Európai Gazdasági Térség	50
Az EU-nak a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatrendszere	51
Az Általános Preferenciarendszer (GSP)	51
A Loméi Egyezmények, a fejlődő országokkal kötött átfogó kapcsolatok elemei	52
Modernizáció és munkahelyek az EU-ban	54
A növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás új összefüggései	54
A beruházások fő tendenciái	54
A munkaerő-piaci helyzet alakulása	55
A munkaerő-piaci helyzet középtávú kilátásai	57
A munkaerő-piac integrációja	58
Az innováció és a foglalkoztatás összefüggései - vállalkozói szempontból	59
A tudományos-műszaki forradalom és Európa	64
Tudományos kutatási és fejlesztési politika	64
A keretprogramok	65
A kutatási-fejlesztési politika és az innováció összefüggései	67
Az oktatás, képzés, szakképzés integrációs dimenziói	69
Az Európai Unió szerepe az oktatásban és szakképzésben	70
"Fehér könyv" az oktatásról és szakképzésről (1995)	71
Az oktatással és képzéssel foglalkozó fő integrációs programok jellemzői	72
LEONARDO	72
SOCRATES	72
Az Ifjúság Európáért (Youth for Europe)	74
A jóléti állam múltja, jelene, jövője	75
Növekedés, újraelosztás, jóléti juttatások	75
Jólét és szegénység	76
Költségvetések, kiadások, deficitek	77
Új állami szereposztás	79
Kettős kötődés: Németország az Európai Unióban és Közép-Európában	84
A német külgazdaság teljesítménye	84
Az újraegyesítés hatása a kelet-közép-európai országokkal folytatott kereskedelemre	85
A német működőtőke-export és a visegrádi országok kilátásai	86
Németország és az európai integráció	87
A visegrádi országok EU-csatlakozásával kapcsolatos német érdekviszonyok	89
A német egység és Európa jövője	90
Ausztria, Finnország és Svédország az EU-ban: a csatlakozás hatásai	95
A három ország pozíciója az EU-ban - a makrogazdasági és pénzügyi helyzet fő jellemzői	95
Integrációs hatások, az EU-tagság tapasztalatai a három új EU-tagországban	97
Növekedési és beruházási impulzus, árhatás	98
Regionális támogatások, területfejlesztés és struktúraátalakítási politika	99
A kibővült Európai Unió költségvetése	101
Mezőgazdaság és agrárpolitika	101
Összefoglaló következtetések a magyar integrációs stratégia számára	102
Az Európai Unió és a visegrádi országok	104
Az EU hatása a visegrádi országokra	104
Átalakulás, modernizáció és integrációs fejlődés	104
A tőke- és technikaáramlás hatásai	105
A multinacionálisok szerepe	106
A visegrádi országok külkereskedelme	106
A visegrádi országok kilátásai: integráció és/vagy regionalizmus	107
A CEFTA-együttműködés lehetőségei és kibontakozása	108
Az EU-tagsággal kapcsolatos érdekek és ellenérdekek	109
Az EU közeledése a visegrádiakhoz	109
A társulás mérlege, a csatlakozás kilátásai	110
Mire számíthatnak a vállalkozók?	111
Magyarország - EU - világgazdaság	113
A magyar gazdasági reform, és a külgazdasági kapcsolatok a rendszerváltás előtti évtizedben (1978-1988)	113
A külső körülmények megváltozása	113
Lehetetlenülés vagy alkalmazkodáshiány?	115
Felmerül a kérdés: miért?	116
Az "erőltetett szufficit" és következményei	117
Miért?	120
Mi az oka ennek a lehangoló törvényszerűségnek?	120
Hogyan tovább?	123
Kapunyitás	124
Stratégiaváltás	124
Adósságválság, adósságkezelés	126
A működőtőke importjáról	131
Magyarország és az Európai Unió kapcsolata	134
Európa kettészakadásának hatásai - a magyar-EK kapcsolat 1988-ig	134
Gazdasági kapcsolatok a megosztott Európában	134
A magyar-EGK kapcsolatok kialakulása	135
Magyar-EGK megállapodás a kereskedelemről és a gazdasági együttműködésről	136
A rendszerváltástól a társulásig vezető út	137
A PHARE program filozófiája, kedvezményezettjei	138
A PHARE program magyarországi működése	139
Hitelkeret-konstrukciók	140
A magyar Európai Megállapodás céljai és eredményei, a tapasztalatok értékelése	140
A kereskedelmi rendelkezések	141
A kereskedelemmel kapcsolatos ügyek	142
A tőke, a munkaerő, a szolgáltatások mozgása és a letelepedés	143
A társulási megállapodás eddigi teljesítése és a tapasztalatok	144
Gazdasági gondjaink megoldása és az európai integráció	144
Magyarország útja az Európai Unióhoz történő csatlakozásig	147
Az uniós felkészülés jelenlegi állása	149
A magyar közigazgatási struktúra és az EU-csatlakozás	150
Pénzügyi jog	150
A környezetvédelem	151
Az ipar	152
Az infrastruktúra	153
Az oktatás	155
A közigazgatás	155
Schengen-tagság	155
A munkaerő szabad áramlása és a foglalkoztatási politika	156
A mezőgazdaság	157
Egyéb területek	158
Civil szféra	158
Agenda 2000 - Egy erősebb és szélesebb Unióért	159
A közösségi politikák	160
A belső politikák	160
Az új tagállamok strukturális támogatása	162
A bővítés kihívása	163
A csatlakozási feltételek felmérése	163
A világgazdaság globalizálódása és Magyarország helye e folyamatban	164
A globalizáció gyorsító fokozata: a külföldi működőtőke-beruházások	164
A globalizáció másik vetülete: a kulturális globalizáció	165
A világgazdaság története - a globalizáció szakadatlan erősödésének a története?	166
Globalizálódás vagy globális dominancia?	167
A globális dominancia ellen ható tényezők	168
Fal a külföldi beruházásokkal szemben: Japán és Dél-Korea	168
Ellenállás a globalizálódással szemben a fejlett térségekben	169
Kulturális és ideológiai kihívások a kultúratermelés észak-amerikai dominanciájával szemben	170
Kik a globalizáció nyertesei és vesztesei?	170
A globalizáció hatása a gazdasági növekedésre	170
A globális dominancia egyik legfontosabb következménye: az állam "elhalasztása"	171
Az állam elhalasztásának néhány káros mellékhatása	171
Magyarország lehetséges stratégiái a globalizálódó világban	172
Oroszország az ezredfordulón	179
Oroszország helye a világgazdaságban	179
Oroszország integrálódása a világgazdaságba	180
Az 1998. évi oroszországi válság	183
A válság kezelhetősége és legfontosabb következményei	185
Az orosz gazdaság néhány sajátossága	188
Az orosz gazdaság kilátásai	189
Húsz év reform - Kína gazdasága az ezredforduló küszöbén	190
A kezdetek... és a folytatás	190
Növekedési viszonyok	191
Szerkezeti átalakulás	191
Nyitott kapuk	193
A gazdasági reform negatív következményei	195
A nemzeti valuta árfolyamának kérdése	197
Záró gondolatok	197
A Kelet-Ázsiai-Csendes-Óceáni térség újonnan iparosodó országai a világgazdaságban	199
A Csendes-óceán keleti partjának természet- és emberföldrajzi, illetve kulturális adottságai	200
A térség gazdasági fejlődése a hatvanas évektől a kilencvenes évek elejéig	201
A felzárkózók első köre: Dél-Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr (indulás: a hatvanas évek első fele)	203
A második kör: Malajzia, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek (indulás: a hatvanas évek közepe, a hetvenes évek eleje)	205
A legújabb versenyzők: Kína, Vietnam és a kis indokínai országok (indulás: a nyolcvanas évek második fele, a kilencvenes évek eleje)	209
A válság szele végigsöpör a keleti csendes-óceáni térségen	210
Függelék	214