Közlekedésgazdaságtan

Tartalom

1. A közlekedés népgazdasági kapcsolatai és az áruszállítás tervezésének matematikai módszerei 3
1.1. A közlekedés népgazdasági kapcsolatai az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) alapján 3
1.11. Ágazati Kapcsolatok Mérlegének tartalma 3
1.12. A szállítás
és hírközlés népgazdasági szerepének vizsgálata az 1972-es AKM alapján 8
1.13. A szállítás és hírközlés népgazdasági kapcsolatai 17
1.14. A szállítás és hírközlés elosztási kapcsolatai 22
1.15. A közlekedés termelésének megoszlása a végső
felhasználás komponensei között 29
1.2. Az áruszállítás tervezésének néhány matematikai módszere 32
1.21. Az áruszállítási terv mutatószámai és optimumkritériumai 32
1.21.1. Az optimumkritérium értelmezése 34
1.21.2. Az optimumkritérium mutatószámai 35
1.22. A szállítási feladat mátrix alakja 38
1.22.1. A szállítási feladat tartalma és gazdaságmatematikai megfogalmazása 38
1.22.2. A kiinduló megoldások összehasonlításának módszere 47
1.22.3. A szállítási feladat megoldása a potenciálok módszerével 56
1.22.4. A potenciálok módszerének gazdasági értelmezése 69
1.22.5. Példák a szállítási feladat megoldására 74
1.22.6. Gyakorló feladatok 86
1.22.7. A szállítási feladat hálózati modellje 90
2. Az állóeszközgazdálkodás néhány aktuális gyakorlati kérdése a közlekedésben 105
2.1. Az állóeszközgazdálkodás szerepe, jelentősége a közlekedésben 105
2.11. Az állóeszközgazdálkodás szerepe és jelentősége a vasúti üzemben 105
2.12. Az állóeszközgazdálkodás szerepe és jelentősége a közúti közlekedésben 111
2.2. Az állóeszközök avulási formái és az egyes avulási formákat figyelembevevő értékcsökkenési leírási módok 119
2.3. A korszerű készletgazdálkodás néhány gyakorlati módszere 125
2.4. Az állóeszközök selejtezésének, illetve cseréjének gyakorlati megoldásai 142
2.5. Az állóeszközök kihasználási fokát jellemző mutatószámok elemzése 148
2.51. Az állóeszközök kihasználási fokát jellemző mutatószámok elemzése a vasútüzemben 148
2.51.1. A vasúti járművek teljesítménykihasználási mutatószámai 149
2.51.2. A vasúti teherkocsik komplex kihasználási mutatószáma 152
2.52. Az állóeszközök kihasználtsági fokát jellemző mutatószámok elemzése a közúti közlekedésben 154
3. Beruházásokkal járó műszaki fejlesztések gazdasági hatékonysága 163
3.1. Gazdasági hatékonysági vizsgálatok jelentősége 163
3.2. Beruházási keretek szétosztása az egyes közlekedési ágazatok között 164
3.3. A beruházások megtérülési ideje és a relatív hatékonysági együttható alkalmazhatósága a hatékonysági számításoknál 166
3.31. A mutatószámok alkalmazásának előnye 169
3.32. A mutatószámok alkalmazásának hátránya 169
3.4. Az idő tényező szerepe a beruházások hatékonysági értékelésénél 170
3.5. A beruházások legcélszerűbb megvalósítási idejének meghatározása 175
3.6. Hatékonysági számítások a közlekedésben 184
3.61. Hatékonysági számítások a vasútüzemben 184
3.61.1. A különböző hatékonyságszámítási eljárások értékelése a vasútüzemi alkalmazhatóság szempontjából 184
3.61.2. Ömlesztett tömegáruk gépesített átrakásának hatékonyságvizsgálata 184
3.61.3. A diesel- és villamosüzemi vasúti vontatás
gazdaságosságának összehasonlítása 189
3.61.4. Példa egy vasútvonal rekonstrukciójának megvalósítás ara több év keresztmetszetében 194
3.61.5. Példa a beruházások megtérülési idejének, ill. a képzett költségek
számítására 198
3.62. Hatékonysági számítások a gépjárműközlekedésben 201
3.63. Példa a beruházások hatékonyságának értékelésére több év
keresztmetszetében 213
3.64. Példa a beruházások célszerű időpontjának és ütemezésének megválasztására 218
4. A munkaerőgazdálkodás gyakorlati kérdései a közlekedésben,
különös tekintettel a munkatermelékenység alakulására 220
4.1. A munkaerőgazdálkodás aktuális kérdései 220
4.2. A munkatermelékenység alakulása a meghatározó tényezők szerepének
elemzése 222
4.21. A vasúti közlekedés munkatermelékenységének alakulása és meghatározó tényezői szerepének elemzése 222
4.21.1. A munkatermelékenység meghatározásának sajátosságai a
vasúti közlekedésben 222
4.21.2. Részmunkatermelékenységi mutatók vizsgálata 226
4.21.3. A szervezési színvonal hatása a munkatermelékenységre 243
4.22. A közúti közlekedés munkatermelékenységének alakulása és meghatározó tényezői szerepének elemzése 250
4.22.1. A termelékenység mérési problémái 250
4.22.2. A munkatermelékenység alakulásának számszerű vizsgálata 253
4.22.3. A gépjárműközeledés termelékenységét befolyásoló tényezők vizsgálata 260
5. Önköltség és jövedelmezőség számítási módszerek 265
5.1. Az önköltségszámítás alapmódszerei 265
5.11. Az önköltség általános számítási alapjai 265
5.12. Önköltségszámítási módszerek a közlekedésben 267
5.12.1. Közvetlen önköltségszámítási módszer a ráfordítások tételenkénti elemzésével 271
5.12.2. Egyedi szállítási önköltségszámítás az egységes költségmutatók módszerével 272
5.12.3. Az összevont költségmutatók módszere 274
5.12.4. A költségarányok elemzési módszere 274
5.12.5. Az együtthatós módszer 277
5.13. Önköltségszámítási módszerek a vasútüzemben 278
5.14. Önköltségszámítás a gépjárműközlekedésben 287
5.14.1. Az általános költségek gyűjtése és felosztása 288
5.14.2. A közvetlen költségek gyűjtése és összetevői 291
5.14.3. A gépjárműközlekedés költségeinek számszerű vizsgálata 292
5.2. A termelés rentabilitását biztosító termelési volumen meghatározása 298
6. A hosszútávú prognóziskészítés gyakorlati módszerei a közlekedés gazdasági tervezésében 303
6.1. A prognóziskészítés főbb módszerei 303
6.2. Példák a hosszútávú prognózis készítés módszereire 306
6.21. Az áruszállítási szükségletek meghatározására alkalmas prognózisok 306
6.21.1. A szállítási szükséglet prognosztizálásának makroökonómiai módszerei 306
6.21.2. A szállítási teljesítmény prognosztizálásának mikro- és makro módszerei közötti átmenetet képező módszer 328
6.21.3. A szállítási szükséglet prognosztizálásának mikroökonómiai módszere 330
Irodalomjegyzék 351

Témakörök