Kultúra és az Európai Unió

Tartalom

Előszó 1
Horváth Zoltán: Az Európai Unió fejlődéstörténete 3
1. Az európai integráció létrejötte 3
2. Az európai integráció első négy évtizede 4
3. Közösségekből Unió - Európa Maastricht után 6
4. Az Európai Unió az ezredfordulón - a bővítés és a mélyítés kettős célkitűzése. ... 8
Kemenszky Ágnes: Az Európai Unió intézményei 14
1. Európai Tanács 15
2. Európai Unió Tanácsa 16
3. Európai Bizottság 18
4. Európai Parlament 20
5. Európai Közösségek Bírósága 21
6. Európai Számvevőszék 21
7. Régiók Bizottsága 22
8. Gazdasági és Szociális Bizottság 22
Ferkelt Balázs: Döntéshozatal az Európai Unióban 24
1. A közösségi döntéshozatal általános jellemzői 24
2. A konzultációs eljárás 25
3. Az együttműködési eljárás 25
4. A hozzájárulási eljárás 26
5. Az együttdöntési eljárás 26
6. Az információs eljárás 28
7. Költségvetési eljárás 28
8. Közösségi döntéshozatal az Alkotmányos Szerződés rendelkezései értelmében 29
9. Közösségi döntéshozatal a kulturális politika terén 29
Boros László: A kulturális jog az Európai Unióban 33
I. Az Európai Unió jogának sajátosságai 33
1. A nemzetállami jogrendszerek főbb jellegzetességei 33
2. Az uniós jogrendszer működése 34
3. Az Európai Unió jogforrási rendszere 35
II. A kultúra mint a jogi szabályozás tárgya 36
1. A kultúra az EU jogában 36
2. A jogharmonizáció 36
3. Uniós és magyar szabályozás a kulturális területen 38
Zongor Attila: Az Európai Unió kulturális tevékenysége 39
1. Bevezető 39
2. A kultúra szerepe az Európai Unióban 41
3. Maastricht után 42
4. Az Európai Unió Alkotmánya és a kultúra 44
5. A kultúrát támogató programok első generációja 46
5.1. Program a művészeti és kulturális együttműködés fejlesztésére - A Kaleidoscope-program 46
5.2. A kulturális örökség megőrzése - A Raphael-program 46
5.3. A könyv- és olvasáskultúra támogatása - Az Ariane-program 47
6. A Kultúra 2000 keretprogram 48
7. Az Európai Unió egyéb kezdeményezései 51
7.1. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara 51
7.2. Az Európai Unió Barokk Zenekara 51
7.3. Európa Kulturális Fővárosa 52
7.4. Az Európai Kulturális Hónap 53
7.5. Kezdeményezések az építészet területén 53
7.6. Az Aristeion-díj 54
8. A kulturális támogatások jövője - „Kultúra 2007"? 55
9. Összegzés 57
Pálóczi-Horváth Viktória: Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményei az
audiovizuális politika területén 68
1. Jogharmonizáció 69
2. Az audiovizuális szektor támogatására létrehozott közösségi programok 71
3. MEDIA Plus program (2001-2005) 72
Rónai Iván: Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményei a kultúra területén 74
1. Kulturális jogharmonizáció 74
2. Kulturális áruk szabad áramlása 75
3. Az európai kulturális örökség védelme 76
4. Egyéb, a kultúrát is érintő jogharmonizáció 77
4.1. Rögzített könyvárak 77
4.2. Forgalmi adó 77
4.3. Szerzői és szomszédos jogok - a könyvtári kölcsönzés kérdése 77
5. Az európai kulturális politika kérdése - állami támogatások 78
6. A strukturális alapok és a kultúra 78
Nagy Mihály: Az ingatlan kulturális örökség védelme az Európai Unió országaiban 79
Jogi szabályozás 79
II. Az örökségvédelem gyakorlata az Európai Unió országaiban 80
1. Szervezet 80
2. Decentralizáció, dekoncentráció 81
3. Pénzügyi eszközök 81
3.1. A központi költségvetés örökségvédelmi célú támogatásai 82
3.2. Magántámogatások 83
3.3. Ösztönzők, kedvezmények 84
4. Szabályozás egyes európai országokban 84
4.1. Írország 84
4.2. Nagy-Britannia 85
4.3. Svédország 87
4.4. Finnország 88
4.5. Hollandia 88
4.6. Belgium 89
4.7. Luxemburg 91
4.8. Dánia 92
4.9. Németország 93
4.10. Ausztria 95
4.11. Franciaország 97
4.12. Portugália 100
4.13. Spanyolország 101
4.14. Olaszország 102
4.15. Görögország 103
4.16. Csehország 104
4.17. Szlovákia 105
4.18. Szlovénia 106
5. Műemléksűrűség 106
6. Csatlakozás az Európai Unióhoz, és az örökségvédelem helyzetének alakulása 108
7. A kulturális örökség és az Európai Unió gazdasági és szociális kohéziós politikája 110
8. A hazai örökségvédelem feladatai 111
III. Az ingó kulturális javakra vonatkozó szabályozás 111
1. Jogszabályi háttér 111
2. A központi hatóság 113
3. Együttműködés a tagországok között 113
Koncz Gábor: EU és közművelődés 116
1. Az EU: kultúrák találkozása 116
2. Az EU kulturális lényege 119
3. Magyar EU-tópiák 121
Loboda Zoltán: Az Európai Unió oktatási és képzési politikájának fejlődése ... 129
1. A közös értékektől és érdekektől az intézményesült oktatáspolitikai cselekvésig . . 129
1.1. Személyek szabad mozgása és az oklevelek és szakképesítések kölcsönös elismerése 130
1.2. Az oklevelek, képzettségek, elvégzett tanulmányok tanulmányi célú elismerése 130
1.3. Az oklevelek és szakképesítések szakmai célú elismerése 130
1.4. Kísérlet a közös szakképzés-politika megvalósítására 131
2. Az oktatáspolitikai együttműködés intézményesülése 132
2.1. Az első oktatási akcióprogram (1976) 132
2.2. Az emberi erőforrások szerepének felértékelődése 133
2.3. Oktatás és képzés a nyolcvanas években 133
2.4. Európai dimenzió az oktatásban 134
2.5. Párbeszéd az Unió oktatási és képzési politikájának szerepét illetően 134
3. Maastrichti Szerződés (1992) 134
3.1. Az Unió feladata az oktatás és szakképzés minőségi fejlesztése 134
3.2. Az oktatási, szakképzési közösségi programok 135
4. Közösségi programok prioritásai az oktatás területén 135
4.1. Az oktatás európai dimenziója 135
4.2. Aktív állampolgár nevelése 136
4.3. Az idegennyelv-oktatás és -tanulás fejlesztése 136
4.4. Mobilitási komponensek a Socrates-programban 137
4.5. Mobilitási komponensek a Leonardo da Vinci-programban 137
5. Az Amszterdami Szerződéstől Lisszabonig 137
5.1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 137
5.2. Oktatás és képzés az Európai Foglalkoztatási Stratégiában 138
5.3. Humánerőforrás-fejlesztés támogatása az Európai Szociális Alapból 139
6. A „lisszaboni fordulat": új szakasz az Európai Unió oktatáspolitikájában 139
6.1. A lisszaboni stratégia és az oktatás, képzés 140
7. Az egységes európai oktatási térség megteremtésének európai programja 140
7.1. Az egész életen át tartó tanulás európai stratégiája 141
7.2. Az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő létrehozása 142
7.3. Információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatási alkalmazásának fejlesztése 142
7.4. A nyitott koordináció: „Közös célok, egyéni megvalósítási utak" 143
7.5. Az oktatási és képzési rendszerek jövőbeli konkrét célkitűzései és
a megvalósításukat szolgáló munkaprogram 144
7.6. Bruges-i folyamat 145
7.7. Európai mérföldkövek az oktatásban és képzésben 145
Sasvári Nóra: Nonprofit szektor az Európai Unióban 149
1. Miért irányul egyre nagyobb figyelem a nonprofit szektorra? 149
1.1. A civil szervezetek 150
1.2. A nonprofit elméletek 150
2. Mik a nonprofit szervezetek közös vonásai és szerepük? 152
3. Az Európai Unió és a civil szervezetek 153
3.1. A CONECCS adatbázis 155
3.2. Kulturális szervezetek - Magyarországon 155
3.3. Kulturális szervezetek - az Európai Unióban 156
3.4. Támogatás európai szintű kulturális szervezeteknek 156
3.5. A részvétel az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusában 157
Kovácsné Koreny Ágnes: Integráció, információ, kommunikáció 161
1. Az Európai Unió információs, dokumentációs rendszere 161
2. Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Official Journal) 165
3. Hozzáférés a közösségi adatbázisokhoz 166
3.1. Eur-Lex portál 166
3.2. Celex 167
3.3. Az Igazságügyi Minisztérium honlapja 167
4. Az Európai Parlament információs, dokumentációs forrásai 167
5. Hírek az Európai Unióról/tól 168
6. Európai uniós pályázati oldalak 169
7. Információs források a kultúra területén 169
8. További információs helyek Magyarországon 171
Kosztolni Ildikó: Az Európai Unió jelképei 172
1. Az Európai Unió zászlaja 172
2. Az európai himnusz 174
3. Euró, az egységes valuta 175
3.1. A közös pénz születése 175
3.2. Az eurót használó államok köre 2002-ben 175
3.3. Az euróra történő átállás pozitív és negatív aspektusai 176
3.4. Az egységes pénz szimbóluma 177
3.5. A bankjegyek és az érmék 177
3.6. Euró vagy euró? 177
3.7. Magyarország és az euró 178
4. Európa-Nap 180
5. Jelmondat 181
6. Hivatalos nyelvek 185
Néhány szó a szerzőkről 188

Témakörök