Fényes Elek térképei/Tanulmányutam Spreewaldban/A francia geográfusok a geomorfológiai formák osztályozásáról

Előszó

Fényes Elek térképei
DR. BORBÉLY ANDOR

A magyar tudomány statisztika, történelem és földrajz ágazatának művelői nem régen ünnepelték a nagymultú, érdemes előd, Fényes Elek születésének 150. évfordulóját. Példásan megrendezett ünnepi előadásokon és kiállításon áttekinthettük Fényes életpályáját és munkásságát. A XIX. század dereka egyik legjelentősebb statisztikusának, publicisztájának és földrajzi adatgyűjtőjének munkái azok között a könyvek között vannak könyvtárainkban, amelyeket igen gyakran előveszünk, amikor a reformkor, szabadságharc és elnyomatás korára vonatkozó adatokra van szükségünk.
A jubileum alkalmából rendezett kiállítás ráirányította figyelmünket a Fényes Elek nevével fémjelzett kartográfiai alkotásokra. Ezeket sokoldalú munkálkodásával kapcsolatban készítette, vagy létrehozásukban szerkesztőként közreműködött. Időrendben első térképészeti munkája az 1843-ban kiadott iskolai atlasz. Ennek megjelenését a közvélemény nagy érdeklődéssel várta. Előzetes tudósításokból azt olvassuk, hogy az atlasz a „legújabb földirati határozatok szerint a hazai ifjúság és tanítók számára valamint az otthoni használatra" készült. A kiállítás gondos megrendezése érdekében Geibel könyvárus nagy áldozatot hozott. Legfőbb érdeme pedig az, hogy ifjúságunk magyar szövegű és az egész Földet ábrázoló térképeket kapott kezébe. Az atlasz teljes címe : „Közönséges kézi és oskolai atlasz a legújabb határozatok szerint a hazai ifjúság, tanítók számára, valamint otthoni használatra. Pest, 1843. Geibel Károly kiadása : Hála (Halle), 8 lapon, kézi színezéssel." A tetszetős kivitelű és olcsó atlasz, megjelenése után pedagógus körökben éleshangú vitára adott alkalmat. Görög Lajos a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap-ban „Észrevétel Fényes Elek kézi és iskolai atlaszára" című cikkében írja : „Iskoláink állásszük idejében Fényes Elektől, a magyar geographia és statistica egén korunkban feltűnt csillagok legfényesebbjétől" megjelent atlasz „csinos alakja, pontos kivitele, kicsinyben elég tömöttsége, mérsékleti - sőt mondhatni olcsó ára (8 földkép 1 Pengő forint)" miatt ajánlja, hogy minden iskola tanulói beszerezzék. Ugyanakkor azonban 30 pontba foglalja és nagy részletességgel felsorolja az atlasz hibáit is. Válaszában Fényes erélyesen visszautasítja a bírálatot, álláspontját megmagyarázza és csupán két hibát ismer el. A többit vagy megcáfolja, vagy a betűszedő, rajzoló, metsző és színező hibájául rója fel. A felelősséget ezekért főleg Geibel kiadóra hárítja és szemrehányást tesz feléje, amiért az általa nagy pontossággal készített földképeket gondatlanul színeztette.
Az iskolai atlasz hazai történetében Fényes munkája megjelenésével előkelő helyet foglal el és már ritkasága miatt is igen jelentős értéket képvisel. Budapesti gyűjteményekben sem található egyetlen ismeretes példányát a Debreceni Református Főiskola Könyvtára őrzi. Kimondottan iskolai célt szolgáló atlaszról nálunk csak a XIX. század eleje óta beszélhetünk. Az első atlaszok lapjaira válogatás nélkül rajzolták fel az adatokat, később már az ún. topográfiai térképek mellett geográfiai térképeket is szerkesztettek, amelyek anyagát megválogatták, kis mértékűre redukálták és hogy a tér és színábrázolást tetszetősebbé tegyék, sajátos művészi hatásra törekedtek. Vissza