A testnevelés története

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
I. Az őskori természeti népek testgyakorlása 7
II. A keleti kultúrnépek testgyakorlása 9
a) A kínaiak 9
b) Az egyiptomiak 10
c) A perzsák 11
III. A görögök testnevelése 12
a) A testnevelés kifejlődésének okai; a nevelés korszakai és célja 12
b) Testnevelés Spártában 17
c) Az athéni nevelés 18
d) Görög testgyakorlóhelyek 26
A ló- és kocsiversenypályák 30
e) A görög testgyakorlás elöljárói és oktatói 33
f) A testgyakorlatok fajai 35
A futás 35
Az ugrás (halma) 37
Birkózás (Palé) 39
Diszkoszdobás 41
Gerelyvetés (akontionos) 43
Pentatlon (ötösverseny) 43
Az öklözés (pygmé) 44
Pankration (összküzdés) 46
Ijlövés. Úszás. Evezés 47
A tánc (orchesztiké) 48
Ló- és kocsiversenyek 49
A görögök játékai 51
Gyermekjátékok 52
Atlétikai eredmények 53
g) Nemzeti játékok 55
1. Az olympiai játékok 55
2. A többi nemzeti játékok 66
3. Egyéb ünnepek és versenyek 67
h) A görög nevelés elmélkedői 68
i) A görög gimnasztika hanyatlása 73
IV. A rómaiak testgyakorlása 76
a) A rómaiak jellemzése ; a nevelés korszakai 77
b) A római testgyakorlatok fajai 79
c) K római testgyakorlóhelyek 82
1. A cirkusz 83
2. Amphitheatrum 88
3. Stádium 95
d) A római nevelés elmélkedői 99
V. A középkor testnevelése 103
a) A germánok 103
b) A középkori egyház felfogása a testnevelésről 105
c) A lovagi nevelés 106
d) Perdöntő bajvívás 111
e) Testgyakorlás a középkori városokban és falvakban 114
VI. Testnevelés Magyarországon a középkorban 117
Árpádkori vadászat 120
Árpádkori táncok 122
A magyar lovagi élet 123
Perdöntő bajvívás hazánkban 128
VII. Testnevelés a renaissance-korban 131
VIII. Humanizmus hazánkban . 147
Vadászat Mátyás korában és a XVI-XVII. században 148
A XVI. századi magyar-török bajviadalok 149
Zrínyi, a költő, a XVII. századi nevelésről 159
A városi céllövő egyesületek kialakulása hazánkban 161
A budai lövészegylet 163
IX. Testnevelés a XVII-XVIII. században 167
1. John Locke (1632-1704) 167
2. Rousseau János Jakab (1712-1778) 174
X. A filantropisták 180
XI. Kant és Pestalozzi 192
XII. A német torna fejlődése 197
a) Jahn Lajos Frigyes (1778-1852) 197
b) A német tornarendszer kialakulása és továbbfejlődése : Maßmann János és Eiselen Ernő 208
c) Spieß Adolf (1810-1858); az iskolai torna- és szabadgyakorlatok 213
XIII. Ling svédtorna rendszere 218
Ling rendszerének kritikája 221
Kísérlet a svédtorna bevezetésére Németországban. A korlátvita 222
XIV. Mossa Angelo és Spencer Herbert kritikája a német tornáról 225
XV. Áramlatok a modern gimnasztikában a XIX. és XX. században . . 231
XVI. Az újkori olympiai játékok 237
XVII. A magyar állam testnevelési intézkedései a XVIII. századtól napjainkig 246
XVIII. A testgyakorlás magyar elmélkedői a XVIII-XX. században ... 278
gróf Széchenyi István 286
báró Wesselényi Miklós 290
XIX. A testgyakorlás különböző nemeinek meghonosítása hazánkban 301
a) Vívás 301
b) Evezés 306
c) Torna 311
A Nemzeti Torna Egylet alakulásának előzményei 311
A Nemzeti Torna Egylet 312
Budapesti (Budai) Torna Egylet 321
MOTESZ 323
d) Atletika 324
A MAC és a MASz története 324
e) Úszás 336
f) Korcsolyázás 340
g) Turistaság 342
h) Az ökölvívás 345
i) A kerékpársport .. . . 347
k) Futball 349
Nagyobb egyesületeink története 353
l) Birkózás 354
m) A sísport 356
n) Céllövészet 358
o) Vitorlássport 359
p) Gyephockey 360
r) Tenisz . 360
A magyar sportszövetségek statisztikája . 361
XX. Testnevelési intézményeink története 362
a) Tornatanítóképzésünk és a m. kir. Testnevelési Főiskola története 362
b) Országos Testnevelési Tanács (O. T. T.) 367
c) Az egységes honvédelmi testnevelés és az Országos Sportközpont
ÁBRÁK JEGYZÉKE.
1. ábra. Az ephesosi gimnázium alaprajza 28
2. ábra. Az olympiai hippodrom reconstrukciója 32
3. ábra. Olympia tervrajza 59
4. ábra. A tornatér (Hasenheide) Berlinben az 1820-as években 203 .
5. ábra. A berlini stadion 1936-ban 243
6. ábra. Felvonulás az 1896. évi budapesti országos tornaversenyen 261

Témakörök