Lélektan és gondolkodástan

Bevezetés a bölcseletbe/A gimnázium VIII. osztálya számára

Szerző

Budapest

'Dr. Bognár Cecil: Lélektan és gondolkodástan ' összes példány

Kiadó:	Szent István-Társulat kiadása
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	180 oldal
Sorozatcím:	A Szent István-Társulat gimnáziumi tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Stephaneum nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvem megírásánál két szempont irányított. Azt iparkodtam elérni, hogy a tanulóifjúság könnyen érthető alakban kapjon tájékozódást a filozófia, főképen a lélektan és a gondolkodástan legfontosabb fogalmairól és kérdéseiről, továbbá, hogy ezeket mentől szorosabb kapcsolatba hozzam tanulmányaival és a mindennapi életben állandóan szereplő ismeretekkel. A lélektan ne mesterkélt kísérletek sorozata, hanem az életünkben állandóan előforduló jelenségek magyarázata legyen. Hasonlóképen a gondolkodástanban is arra fordítottam a figyelmet, hogy a gondolkodás törvényeinek érvényesülését a gyakorlati élet és a tudomány ismereteiben bemutassam.
Ezért tárgyaltam részletesen a lélektan alapvető kérdéseit. Ha ezzel megismerkedik a tanuló, a részletek sokkal világosabbak lesznek előtte. A lélektan tanulásának egyik legfontosabb eredménye, ha saját magának és másoknak megfigyelésére szoktatja a tanulót, még pedig a kellő kritikával.
A megismerés lélektana látszólag sokkal terjedelmesebb, mint az érzelmek és a törekvések tárgyalása. De csak látszólag, mert abban már nagyon sok vonatkozás kerül elő az érzelemmel és a törekvéssel. Könnyebben érthető a kezdők számára, ha a megismerés tényeit veszi alapul a tárgyalás. A lelki jelenségek tárgyalásánál állandóan figyelemmel voltam a fejlődés törvényeire és ezzel kapcsolatban a gyermeklélektanra. A legújabb lélektani kutatások eredményeit is iparkodtam felhasználni.
Sajnos, nagyon szűk korlátok között kellett mozognom, hogy ne legyen terjedelmes a könyv. Ezért főképen azokat a részeket hagytam el, vagy csak röviden érintettem, amelyek a tanuló érdeklődését kevésbbé tudják lekötni, és amelyeknek tanulmányaival és a gyakorlati élettel kevés kapcsolatuk van. Nem írtam le részletesen azokat az elemi kísérleteket, amelyeket az iskolában is könnyen el lehet végezni, de megadtam hozzájuk a kiindulási alapot.
Iparkodtam az idegen szavak használatát elkerülni, de azért nem mellőzhettem őket teljesen. Szükséges ugyanis, hogy a tanuló ezekkel megismerkedjék, továbbá nem is lehet mindegyiket magyar szóval teljesen hően visszaadni. A megfelelő magyar kifejezésekhez csak idővel, hosszabb használat után tapad majd teljesen ugyanaz a jelentés. Vissza

Tartalom

Előszó 3
1. A bölcselet tárgya, feladata és ágai 5
I. LÉLEKTAN.
2. A lélektan tárgya és feladata 10
3. A lélektan fontossága 12
4. A lélektan módszere 12
5. A testi és lelki jelenségek összefüggése 14
6. A lelki jelenségek felosztása 16
A megismerés.
7. Az érzet 17
8. Tapintásérzetek 19
9. Látásérzetek 20
10. Hallásérzetek 22
11. Szag- és ízérzetek 24
12. Helyzet-, mozgás-, egyensúly- és életérzetek 26
13. Az érzetek minősége és erőssége 27
14. A szemlélet 29
15. A térszemlélet 32
16. Az időszemlélet 35
17. Az érzéki csalódások 37
18. A gyermek szemléletének fejlődése 41
19. A szemléltetés elvei és eszközei 44
20. A képzet 46
21. A képzetek felidézése 47
22. Az emlékezet 49
23. Az emlékezet fajai, emlékezeti típusok 52
24. A gyermek emlékezetének fejlődése 54
25. A tanulás 57
26. A képzelet 58
27. Az álomképek 61
28. A gyermek képzeletének fejlődése. A képzelet nevelése 63
29. Tapasztalataink megbízhatósága 66
30. A tudat 69
31. A figyelem 71
32. A gyermek figyelmének fejlődése 74
33. A gondolkodás 76
34. A gyermek értelmének fejlődése és fejlesztése 78
Az érzelem.
35. Az érzelmek általános jellemzése 81
36. Az érzelmek lefolyása. Indulat, hangulat, érzület, szenvedély 84
37. A lelki folyamatokat kísérő érzelmek 87
39. Értékérzelmek 88
40. Esztétikai érzelmek 89
41. Erkölcsi és vallási érzelmek 91
42. A gyermek érzelmi életének fejlődése és nevelése 92
Az akarat.
43. A törekvések jellemzése és felosztása 95
44. Az ösztönök 97
45. A játék és ennek a nevelésben való jelentősége 99
46. Az akarat 102
47. Az akarat szabadsága 104
48. A gyermek akaratának fejlődése és nevelése 106
49. Az egyéniség és a jellem 109
50. A lélektan különböző ágai 112
II. GONDOLKODÁSTAN.
51. A gondolkodástan fogalma, feladata, tárgya 115
A gondolkodás elemei.
A fogalom.
52. A fogalomról általában 116
53. Elemzés, összetevés, elvonás 117
54. A fogalom és a közkép. A típus 118
55. A fogalom tartalma és köre 120
56. A fogalmaknak egymáshoz való viszonya 121
57. A fogalmak különböző fajai 123
58. A fogalom meghatározása (definíció) 125
59. Hibás meghatározások 127
61. Hibás felosztások 129
62. Részekre bontás 130
Az ítélet.
63. Az ítéletekről általában 131
64. Az ítéletek fajai 132
65. Az ítéletek érvényessége 138
66. A gondolkodástan alapelvei 138
67. Az evidens ítéletek 140
68. Bizonyosság, lehetségesség, valószínűség 141
A következtetés.
69. A következtetésről általában 143
70. A dedukció 143
71. Az egyszerű szillogizmus 144
72. A szillogizmus szabályai 145
73. A szillogizmus fajai 146
74. A szillogizmus jelentősége 149
75. Az indukció 149
76. A teljes indukció 150
77. A nem teljes indukció 152
78. Az oksági viszony 152
79. Az analógiás következtetések 154
80. A bizonyítás 155
81. Téves következtetések és bizonyítások 158
Módszertan.
82. Az ismeretek rendszere és a módszer 161
A kutatás módszertana (heurisztika).
83. A törvény 161
84. Az elmélet és a föltevés 163
85. A jelenségek leírása és magyarázása 165
86. A megfigyelés és a kísérlet 166
87. A megfigyelés és a kísérlet módszere 167
88. Mások tanuságtétele mint ismeretforrás 169
A tudományos rendszer (szisztematika).
89. A rendszer a tudományokban 170
90. A tudományok felosztása 172
91. A tudományok különböző fajai 173
92. A természettudományok 174
93. A szellemi tudományok 175
94. A tudományok közötti kapcsolatok és a filozófia 176