Szervetlen Kémia I.

Szerző

'Dr. Bodor Endre: Szervetlen Kémia I. ' összes példány

Kiadó:	Pannon Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Veszprém
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	208 oldal
Sorozatcím:	Universitas Pannonica
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az a nagy fejlődés, ami az utolsó fél évszázadban a tudomány valamennyi területén bekövetkezett, a szervetlen kémiát sem hagyta érintetlenül. Hosszú ideig azonban úgy látszott, hogy a periódusos rendszer elemeinek felfedezésével, majd a Bohr-féle atommodell megalkotásával minden olyan alapvető kérdés tisztázódott, ami a szervetlen kémikust érdekelheti. Az volt az általános vélemény, hogy a mikrofizika újabb eredményeit a szervetlen kémiában csupán közvetett úton kell figyelembe venni.
A szerves vegyületek szerkezetvizsgálatában az 1930-as évektől kezdve egyre népszerűbbé vált a kvantummechanikai ismereteken alapuló kvantumkémiai szemlélet, aminek alkalmazása termékenyítőleg hatott a szerves kémiai kutatásban, s lehetővé tette a kémiai kötés természetének pontosabb megismerését, megközelítését.
A kvantumkémiai szemlélet a szervetlen kémiában lényegesen lassabban terjedt el. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a szervetlen vegyületek jelentős részét ionosnak tekintették, és a közöttük kialakult kölcsönhatások magyarázatára elegendőnek tartották az elektrosztatikai alaptörvények figyelembevételét. A másik ok az volt, hogy a kvantumkémia gondolatmenetének alkalmazása a szervetlen vegyületek tárgyalására a szerves vegyületekénél bonyolultabbnak látszott.
Az 1940-es évektől kezdve azonban egyre több szervetlen kémikus igyekezett megismerni a kvantumkémia eredményeit, és hasznosítani azokat kutatómunkájában. Ennek következtében megindult e tudományág rohamos fejlődése, s a napjainkban megjelenő tudományos publikációk már kvantumkémiai ismeretekre épülnek. A kifejlesztett újabb anyagszerkezeti vizsgálati módszereket is a kvantumkémiai alaptörvényekből kiindulva fejlesztették ki, így azok ismerete nélkül ezek az eljárások meg sem érthetők.
Az itt vázolt fejlődés számos, a „klasszikus" kémia alapján meg sem oldható kérdésre adott a kísérleti eredményekkel összhangban álló vagy azóta beigazolódott magyarázatot. Ilyen volt pl. a nemesgázhéjak „lezárt"-ságának kérdése, mely a stabilis nemesgázvegyületek felfedezéséhez vezetett; a bór-hidridek szerkezetének magyarázata vagy az ún. hidrogénkötés természetéről alkotott vélemény. De az egyes eseteken túlmenően a kvantumkémiai gondolkodásmód átalakította egész szemléletünket a szervetlen vegyületek szerkezetére, a kémiai kötés lényegére vonatkozóan. Vissza

Tartalom

Előszó 15
Bevezetés 19
I. Kémiai anyagszerkezet 21
1.1. Az atomelmélet fejlődése 23
1.1.1. Az elektron 29
1.1.2. Az atommag 30
1.1.2.1. A proton és a neutron, az izotópok 33
1.1.2.2. Az atommagok stabilitása 40
1.1.2.3. A természetes radioaktivitás 43
1.1.2.4. Az atommagok mesterséges átalakítása 46
1.1.3. Az elektronhéj 46
1.1.3.1. A kvantumszámok 50
1.1.3.2. Az elektronhéj és az atomok periódusos rendszere 53
1.2. Az atomok elektronhéj-szerkezete 62
1.2.1. A kvantummechanika alapelvei 64
1.2.2. Az „elektron a dobozban" probléma megoldása 66
1.2.3. A hidrogénatom elektronhéjának szerkezete 74
1.2.4. A több elektronos elektronhéjak szerkezete 79
1.2.5. Az ionizálási energia és az elektronaffinitás 85
1.3. A molekulák elektronhéj-szerkezete 88
1.3.1. Molekulaorbitálok leírása az atomorbitálok lineáris kombinációjával (LCAO-MO-módszer)90
1.3.1.1. Homonukleáris kétatomos molekulák 98
1.3.1.2. Heteronukleáris kétatomos molekulák 102
1.3.1.3. Az elektronegativitás 105
1.3.2. Lokalizálható molekulaorbitálok 109
1.3.2.1. A hibridizáció 111
1.3.2.2. Vegyértékelektronpár-taszítási elmélet 125
1.3.2.3. A koordináció 126
1.3.2.4. Hajlított kötés 127
1.3.2.5. Háromcentrumos kötés 128
1.3.3. Nemlokalizálható molekulaorbitálok 129
1.3.3.1. Delokalizált Pi-molekulaorbitálok 130
1.3.3.2. Delokalizált magános párok 135
1.3.3.3. Hidrogénkötés 136
1.3.4. A molekulaszerkezet és a sztöchiometria 138
1.3.4.1. Az oxidációfok 138
1.4. Koordinációs kémia 140
1.4.1. Koordinációs kémiai alapfogalmak 143
1.4.2. A szervetlen vegyületek elnevezésének alapelvei 144
1.4.3. Izoméria, tautoméria 150
1.5. A halmazok szerkezete 152
1.5.1. A nemesgázok szerkezete 155
1.5.2. A nemfémes elemek szerkezete 157
1.5.3. A fémek szerkezete 160
1.5.4. A sók szerkezete 162
1.5.5. Az atomok és az ionok „mérete"; atommagtávolságok 167
1.5.6. A disszociáció és a disszociációfok 171
1.5.7. Az oldatok 174
1.5.7.1. A víz ionszorzata, a pH 177
1.5.7.2. A disszociációs egyensúlyi állandó 179
1.5.7.3. Az oldhatósági szorzat 182
1.5.7.4. Az elektródpotenciál és a redoxipotenciál 183
1.6. A kémiai reakciók 188
1.6.1. A kémiai reakciók szimbolizálása 189
1.6.2. A kémiai reakciók egyensúlya 192
1.6.3. Sav-bázis reakciók 194
1.6.3.1. A savak és bázisok Arrhenius-féle elektrolitos disszociációs elmélete 194
1.6.3.2. A hidrolízis 196
1.6.3.3. A Brönsted- és Lowry-féle sav-bázis elmélet 198
1.6.3.4. Lewis-féle sav-bázis elmélet 200
1.6.4. Redoxireakciók 203
1.6.4.1. Anodikus oxidáció, és katodikus redukció 205
1.6.4.2. A korrózió 206
1.6.5. Katalitikus reakciók 207

Témakörök

Természettudomány > Kémia > Szervetlen kémia
Természettudomány > Kémia > Tankönyvek > Felsőoktatási

Dr. Bodor Endre

Dr. Bodor Endre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Bodor Endre könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem