A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon

Tartalom

I. Környezetvédelmi mozgalmak, szerveződések és programok 11
I. Földünk legsokkolóbb problémája a demográfiai robbanás 11
1.1. A magyar népesség számának alakulása 13
1.2. A nagyvárosok növekedésének problémái 14
1.3. A környezetvédelmi mozgalmak szerepe 16
1.3.1. Az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciájának - „Földcsúcs" (Earth Summit) - főbb következtetései 18
1.3.1.1. A településfejlődés néhány környezeti vonatkozása 20
1.3.2. Néhány ország kormányának intézkedése a környezetvédelem érdekében 23
II. A természet- és környezetvédelem tárgya és feladata 28
1. Ember-termelés-természeti környezet (ökoszféra) 28
2. Az ökoszféra és az ökológia 31
2.1. Az ökoszféra kialakulása 33
2.2. Az ökoszféra nagy ciklusai 34
2.2.1. A szén (C) körforgása 34
2.2.2. A hidrogén (H) és a víz (H2O) körforgása 35
2.2.3. Az oxigén (O) körforgása 37
2.2.4. A nitrogén (N) körforgása 38
2.2.5. Az energia körforgása 40
2.3. Az ökoszféra és az ökológia alapvető szabályai 43
2.3.1. „Minden kapcsolódik valamihez, avagy minden függ valamitől"
Az ökoszféra összefüggés- és kapcsolatrendszerének szabályozottsága 43
2.3.2. „Valahová mindennek mennie kell"
Az anyag és energia mozgása az ökoszférában 45
2.3.3. „A természet jobban tudja"
Az ökoszféra és a társadalom viszonya 45
2.3.4. „Mindenért fizetni kell"
Az ökoszféra „jó állapotának" fenntartása 46
3. A természet- és környezetvédelem tárgya és feladata 47
3.1. A természetvédelem 48
3.2. A környezetvédelem 49
III. A természetvédelem Magyarországon 50
1. Miért van szükség természetvédelemre? 50
1.1. Az élő fajok védelme 51
1.2. Az élettelen természeti objektumok védelme 52
1.3. A védendő értékek rendszerezése 53
2. A természetvédelem történetéből 54
2.1. Rövid nemzetközi körkép 54
2.2. A magyar természetvédelem kialakulása 55
2.2.1. A kezdetektől 1935-ig 55
2.2.2. 1935-től napjainkig 58
3. A hazai természetvédelem szervezeti felépítése és működése 60
3.1. A védetté nyilvánítás 64
3.2. A védett objektumok csoportosítása 64
3.2.1. A védett egyed és faj (természeti érték) 64
3.2.2. A természetvédelmi területek (TT) 64
3.2.3. A tájvédelmi körzetek (TK) 65
3.2.4. A nemzeti parkok (NP) 65
3.3. A védett területek látogathatósága 66
3.4. Nemzetközi együttműködésünk 66
A) Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: az UNEP 67
B) Az ENSZ „Ember és bioszféra" programja: a MAB 67
C) Az ENSZ FAO akció 68
D) Az ún. RAMSARI EGYEZMÉNY 68
E) Az ún. WASHINGTONI EGYEZMÉNY 69
F) Az ún. BONNI EGYEZMÉNY 69
G) Az ún. BERNI EGYEZMÉNY 70
H) Az ún. RIÓI EGYEZMÉNY 71
I) „Mezőgazdaság és természetvédelem" c. téma 73
J) „River Corridors" (Folyó menti ökológiai folyosók) c. téma 73
4. Védett természeti értékeink 74
4.1. Védett természeti értékeink földrajzi vonatkozásai, összefüggései 74
4.1.1. A terület nagysága 74
4.1.2. A földrajzi helyzet, fekvés 77
4.1.3. A földtörténeti kialakulás, a geológiai felépítés és szerkezet 78
4.1.4. Az éghajlat 82
4.1.5. A vízrajzi tényezők 83
4.1.6. Domborzati (geomorfológiai) adottságok 84
4.1.7. Az élővilág 94
4.1.8. Talajtani adottságok 108
4.1.9. A társadalmi-gazdasági viszonyok 109
5. Hazánk fontosabb védett természeti értékeinek rövid áttekintése 111
5.1. Nemzeti Parkjaink 111
5.1.1. A Hortobágyi Nemzeti Park 113
5.1.2. A Kiskunsági Nemzeti Park 119
5.1.3. A Bükki Nemzeti Park 126
5.1.4. Az Aggteleki Nemzeti Park 132
5.1.5. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 138
5.2. Fontosabb tájvédelmi körzeteink rövid jellemzése 138
5.2.1. A Bükki NP Igazgatóság felügyeletéhez tartozik 144
5.2.2. A Fertő-Hanság NP felügyelete alá tartozik a törzsterületén kívül még 145
5.2.3. A Hortobágyi NP Igazgatóság felügyelete alá tartozik 147
5.2.4. A Kiskunsági NP Igazgatóság felügyelete alá tartozik 148
5.2.5. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság felügyeletéhez tartozó TK-ek 149
5.2.6. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozó TK-ek 151
5.2.7. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság felügyeleti területén az alábbi TK-ek voltak, amelyekből 1997-ben létrejött a nemzeti park 153
5.3. Országos jelentőségű természetvédelmi területeink 154
IV. A természeti környezet elszennyeződése és annak veszélyei 164
1. A levegőszennyeződés 167
1.1. Az atmoszféra és szennyeződése 167
1.2. A tiszta levegő összetétele és szerkezete 169
1.3. A légszennyeződési folyamatok 170
1.3.1. A levegőminőség meghatározása 171
1.3.2. A levegőszennyeződést okozó anyagok és forrásaik 171
A légszennyeződés folyamata 175
Az immisszió 177
A levegőminőségi normák 178
Az emisszió 179
1.3.3. A szennyező anyagok átalakulása a légkörben (transzmisszió) 183
1.3.4. A levegőszennyeződés káros hatásai 186
A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre 186
A levegőszennyeződés hatása a növény- és állatvilágra 189
A levegőszennyeződés okozta műszaki károk 191
1.4. A levegő elszennyeződésének planetáris méretei 193
A savas esők 193
A globális fölmelegedés 197
Az ózonpajzs elvékonyodása 202
1.5. A levegő szennyezettsége Magyarországon 204
A szennyező gázok változása Magyarország légterében 205
A környezet fokozódó savasodásának légköri tényezői Magyarországon 210
A levegő porterhelése 210
Új veszélyforrás, a közlekedés 211
A légkör tisztulási folyamata, a természetes levegőkészlettel való gazdálkodás 212
A vízszennyeződés 215
2.1. A hidroszféra jelentősége és elszennyeződésének veszélyei 215
A víz értékének állandó növekedése 216
2.2. A természetes vizek osztályozása 218
A világ vízfelhasználása 221
2.3. Magyarország vízháztartása 4 223
2.4. A víz mint ökológiai tényező 224
2.5. A víz elszennyeződése 226
A szervetlen sók 226
2.6. A víz minősítése 232
A felszíni vizek minősége Magyarországon 232
A vízminőségi jellemzők ábrázolása 235
Hidrológiai tengelyünk a Duna 243
Nagy természeti kincsünk a Balaton 245
Felszín alatti vízkészleteink minősége 247
Fontos természeti kincsünk a karsztvíz 248
2.7. A vizek elszennyeződésének forrásai 252
2.8. A vízszennyezés elhárítása 254
A kommunális szennyvizek tisztítása 256
Mechanikai vagy első fokú tisztítás 256
Biológiai tisztítás vagy másodfokú tisztítás 257
2.9. Magyarország vízkészlet-gazdálkodása 260
A vízszennyezés és egészségkárosító veszélyei 261
Az ivóvízellátással összefüggő néhány probléma 262
A Föld szilárd kérgének környezeti problémái 264
3.1. A litoszférában rejlő természeti erőforrások a környezetgazdálkodás néhány összefüggésében 265
3.2. A talaj védelme 267
3.3. A talaj szerepe a környezet kialakulásában 268
3.4. A talaj pusztulása 271
3.4.1. A mezőgazdasági művelés alól kivett területek 271
3.4.2. Az erózió 273
3.4.3. A defláció 275
3.4.4. A talajok vízgazdálkodásának leromlása 276
3.4.5. A nehéz mezőgazdasági gépek hatása 276
3.4.6. Az ásványinyersanyag-termelés hatása a természeti környezetre 277
3.5. A talaj szennyeződése 278
3.5.1. A talajok kémiai degradációja 279
3.5.2. A talaj ipari eredetű szennyezése 281
3.5.3. A közlekedés talajszennyező hatása 282
3.6. A talaj szennyezettségének egészségkárosító hatásai 283
3.6.1. A talaj szennyezése 283
3.6.2. A levegőszennyezésből származó talajszennyezés 284
3.6.3. A hulladékkezelés talajszennyező hatása 284
3.6.4. A hulladékkezelés talajhigiénés értékelése 285
3.7. A talajjavítás és a talajvédelem 286
3.7.1. A talajvédelem környezeti hatásai 287
4. Természeti környezetünk elszennyeződésének legsúlyosabb következményei 291
4.1. A környezetszennyezés szerepe a vezető halálokok kiváltásában 295
A környezetszennyezés okozta szív- és érrendszeri (ér-)betegségek 296
A daganatos megbetegedések és a környezetszennyezés 296
A talaj arzénszennyezése 297
A tömeges mérgezések, valamint a környezetszennyezettség összefüggései 298
Az idült légúti megbetegedések összefüggései a környezetszennyezettséggel 300
4.2. A környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági értékelése 300
4.3. A környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági modellezése 304
V. A települési környezet védelme 308
1. Települési környezet 308
1.1. A település és a természetes környezet viszonya 321
1.1.1. A természeti tényezők szerepe a települések fejlesztésében 323
1.1.2. A település tájba illesztése 327
1.1.3. Zöldfelület 328
1.2. Területfelhasználás, beépítettség 332
1.2.1. Lakás 335
1.2.2. Városkép 344
1.2.3. Települési mikrokörnyezet 354
1.3. Települési infrastruktúra 356
1.3.1. Energiaellátás 356
1.3.2. Közműhálózat 357
1.3.3. Vezetékes gázcsőhálózat 359
1.3.4. Vízellátás, csatornázás 361
1.4. Köztisztaság, településtisztaság 367
1.5. A zaj mint környezeti ártalom 377
1.5.1. Az ipari zaj 379
1.5.2. A közlekedési zaj 380
Irodalomjegyzék 385

Témakörök