A Sumir-Magyar Rokonság kérdése

Előszó

Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitűnő eredménnyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A Magyar őstörténelem" és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kutatások voltak. Az első nő volt Magyarországon, aki történelemből magántanári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalmas munkájára, aki ,,Ötezer év távolából19 c. művében megírta a sumír nyelvvita történetét, a nemzetközi tudósok közötti hosszú harc részletes elemzését, a sumír nyelvtannak a magyarral való egyezését és a sumír-magyar rokonság fennállásának az elméletét igazolta. Könyvét a Magyar Tudományos Akadémia 1942-ben nagydíjjal jutalmazta. A sumír-magyar rokonság kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem támasztotta alá elég nagy sumír szótári anyag.
Bobula Ida 1946-ban az Egyesült Államokba kerülve, fáradhatatlan munkával, „rossz csillagok alatt", hihetetlen nehéz körülmények között, különböző nemzetek könyvtáraiban és múzeumaiban kutatva, az Akadémia által hiányolt sumír szókincs megkeresésére, a legújabb kutatások eredményével kibővült, - külföldi tudósok által összeállított - szótári anyag bemutatására helyezte a hangsúlyt és több száz példán mutatta be és védte meg az 1951-ben megjelent „Sumerian Affiliations. .c. munkájában a sumír-magyar rokonság elméletének a helyességét. Ebben a művében felsorolta és bebizonyította a sumír-magyar szavak fonetikai, tartalmi és értelmi megegyezésén, megfelelésén kívül a sumír szobrokról, képekről, ásatási leletekről megállapított lényeges mitológiai és kultúrformák egyezését, - a társadalmi intézményeinek feltűnő, sőt legtöbb esetben teljes megegyezését... Bebizonyította, hogy a sumír-magyar rokonság nemcsak a nyelv terén létezik, hanem vitathatatlan nyomai vannak a mai magyar élet minden vonatkozásában is. Vissza