A mezőgazdaság jogi szabályozása

Szerző

Dr. Bíró Sándor

Dögeiné Dr. Kozák Erzsébet

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Bíró Sándor: A mezőgazdaság jogi szabályozása ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	258 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-232-454-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk a mezőgazdasági felsőoktatás keretében folyó szakemberképzés céljára készült, és így a mezőgazdasági mérnökök feladataival összefüggő alapvető jogi ismeretek elsajátítását szolgálja. E célkitűzésen belül elsősorban a mezőgazdasági vállalatban - ideértve természetesen a mezőgazdaság és élelmiszeripar körében működő szövetkezeteket is-, továbbá a mezőgazdasági szakigazgatásban tevékenykedő mezőgazdasági mérnökök jogi ismeretigényére összpontosít. Ez a jogi ismeretigény tartalmában és terjedelmében történetileg változó, azonban a magyar mezőgazdasági szakember e területen mindig széles körű tájékozottsággal rendelkezett, ami nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy feladatait az elmúlt évtizedekben is képes volt szélesebb társadalmi és szakmai spektrumban szemlélni. A tankönyv tartalmát és tárgyalási módszerét - az előzőekben említetteken kívül - érdemi mértékben befolyásolja az is, hogy nem jogászok számára íródott. Ez szükségessé tette bizonyos jogtani, államelméleti és államszervezeti alapismeretek áttekintését, valamint a tételes ismeretanyagnak a mezőgazdasági mérnök feladataira való orientálását. Ennek megvalósítása érdekében a részletes - és szükségképpen változékonyabb (pl. földjogi, munkajogi stb.) - szabályismeret helyett a jogpolitikai és jogi elméleti kérdéseket, valamint az alapintézményeket igyekeztünk előtérbe állítani. A tárgykör tételes joganyagának feldolgozását 1986. májusáig végeztük el. A tankönyv elkészítése során az a cél vezetett bennünket, hogy az ismeretanyag adja meg a mezőgazdasági mérnöki tevékenységhez szükséges alapvető jogintézményekben és - a tartósabb időre szóló - jogszabályanyagban való eligazodáshoz szükséges ismereteket, valamint - ezzel azonos súllyal - az alapvető szemléleti elemeket is. A tankönyvben feldolgozott ismeretanyag, illetőleg annak elméleti koncepciója hosszabb történeti fejlődés eredménye. Mindezek kialakításában és feldolgozásában alapvető tényezőként kívántuk érvényesíteni azt a ma már általánosan elismert és sűrűn hangoztatott követelményt, hogy a felsőoktatás nem összpontosíthat a lexikális ismeretekre - amelyek egyébként is gyorsan elavulnak -I hanem olyan elméleti alapozást és szemléletet, valamint az értelmiségi státust meghatározó tudati elemeket kell oktatni - s ezek között nem utolsósorban a folyamatos továbbképzés igényét szükséges felkelteni és megalapozni -, amelyek évtizedekre biztosítják és meghatározzák az adott tárgy körében a diplomás szakember minőségi jegyeit. Könyvünk tehát egyetemi tananyag és nem az éppen hatályos jogszabályok ismertetése vagy kommentárja kíván lenni. Tankönyvünk tehát elsődlegesen oktatási célokat szolgál; természetes, hogy az ismeretanyag mélyebb megértéséhez és elsajátításához számításba vettük az oktatás lehetőségeit, elsősorban az előadásokat és a konzultációkat is. Figyelembe kellett továbbá venni azt is, hogy egyetemünkön többféle posztgraduális képzés folyik, mely szakok többségében jogi ismeretek oktatására is sor kerül. Az alapozó ismeretek körét ennek figyelembevételével kellett tehát meghatároznunk, illetőleg a speciális jogismereti igények oktatását ide csoportosíthattuk. Gödöllő, 1986
A szerkesztő Vissza

Tartalom

I. rész
Állam- és jogtudományi alapfogalmak
I. fejezet
AZ ÁLLAM ÉS A JOG TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA ÉS FOGALMA
I. Az állam keletkezése és fogalma 13
II. A jog keletkezése és fogalma 14
II. fejezet
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMSZERVEZETE
I. Az állami szervek rendszere 15
II. Az Országgyűlés 17
III. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19
IV. A Minisztertanács 20
V. A központi szakigazgatási szervek 22
VI. A tanácsok 24
VII. A bíróságok 27
VIII. Az ügyészségek 29
III. fejezet
A JOGI ISMERETEK ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES JOGTUDOMÁNYI ALAPFOGALMAK
I. A jogrendszer tagozódása; a jogágak 32
II. A jogforrási rendszer és a jogszabályok kihirdetése 33
III. A jogszabály szerkezete 36
IV. A jogszabály értelmezése és alkalmazása 37
V. A jogviszony mint a jogi szabályozás alapegysége 37
II. rész
A gazdaságirányítás szervezete és módszerei
IV. fejezet
A GAZDASÁG ÉS A JOG KAPCSOLATA; A GAZDASÁG JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ALAKULÁSA
I. A gazdaság és a jog kapcsolatának elméleti alapkérdései 45
II. A gazdaság jogi szabályozásának főbb vonásai a kapitalizmusban 47
III. A gazdaság jogi szabályozásának történeti alakulása és fejlődése a szocialista építés korszakában (Magyarországon) 51
IV. Gazdaságunk jogi szabályozásának történeti fejlődése és a mezőgazdaság 55
V. fejezet
A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA
I. A gazdaságirányítás jogának általános jellemzői 57
II. A vállalatok állami irányításának és felügyeletének szervezete és formái 60
III. A mezőgazdasági szakigazgatás szervezete és feladatai, az államigazgatási eljárás általános szabályai 66
IV. A vállalati gazdálkodás irányításának jelentősebb jogintézményei 72
V. A szövetkezetek állami irányításának eltérő sajátosságai 80
VI. A gazdálkodó szervezetek érdekképviseleti szerveinek jogállása 82
III. rész
A magyar mezőgazdasági vállalatok joga
VI. fejezet
AZ ÁLLAMI VÁLLALAT JOGI HELYZETE
I. Az állami vállalat fogalma és feladatai, a vállalatok tipizálási (ehetőségei 89
II. Az állami vállalat alapítása és nyilvántartása 92
III. Az állami vállalat szervezeti felépítésének és vezetésének jogi szabályozása 95
IV. A vállalati önállóság alapvető jogi kérdései 102
V. Az állami vállalat megszűnése 105
VI. Egyes különleges vállalattípusok áttekintése 106
VII. fejezet
A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK JOGI HELYZETE
I. Szövetkezeti mozgalom, szövetkezetelmélet, szövetkezeti jog 109
II. A szövetkezet fogalma és a szövetkezetek csoportosítása; a mezőgazdasági szövetkezetek 115
III. A szövetkezet megalakulása, egyesülése, szétválása, átalakulása és megszűnése 119
IV. A szövetkezet szervezete és vezetése 122
V. A mezőgazdasági termelőszövetkezet vagyona, gazdálkodása és munkaszervezete 129
VIII. fejezet
A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK TÁRSULÁSAI
I. A gazdasági együttműködés főbb formái 133
II. A gazdasági együttműködés néhány fontosabb közös szabálya 133
IX. fejezet
A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK FELSZÁMOLÁSÁNAK ÉS SZANÁLÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 137
X. fejezet
A FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDHASZNÁLAT VISZONYAINAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, AZ ALAPVETŐ FÖLDTULAJDONI ÉS FÖLDHASZNÁLATI
VISZONYOK JELLEMZÉSE
I. Földtulajdoni és földhasználati viszonyaink általában 142
II. Az állami földtulajdon 144
III. A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat kialakulása 145
IV. A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat tartalma 148
V. A földhasználati jog átengedése; a háztáji és az illetményföld használata 149
VI. A személyi földtulajdon 150
II. A földmagántulajdon 151
VIII. A tartós földhasználat 152
IX. Az ingatlan-nyilvántartás 153
X. A földvédelem 154
XI. A kisajátítás 157
XII. A földrendezés 160
XI. fejezet
A DOLGOZÓ EMBER A SZOCIALISTA MUNKASZERVEZETBEN
I. Történeti és elméleti kérdések 163
II. A munkaviszony és a termelőszövetkezeti tagsági viszony keletkezése 168
III. Atipikus munkajogviszonyok. A munkajogviszony és a termelőszövetkezeti tagsági jogviszony módosulása 170
IV. A munkajogviszony és a termelőszövetkezeti tagsági jogviszony tartalma 172
V. A munkaidő és a pihenőidő szabályai 174
VI. A munkadíjazás szabályai 176
VII. A munkajogviszony és a termelőszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése 177
VIII. A munkaügyi és a tagsági jogviták szabályai 179
A MEZŐGAZDASÁG ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM
I. A környezetvédelem jogi alapjai 182
II. Az egyes környezeti tárgyak védelmének jogi szabályozása 183
III. A környezetvédelem szervezete 187
IV. rész
A vállalatok közötti áruforgalom jogi szabályai
I XIII. fejezet
A KÖTELMI JOG NÉHÁNY ALAPFOGALMÁNAK VIZSGÁLATA
I. A kötelem fogalma és forrásai 191
II. A szerződés fogalma és elemei 192
III. A polgári jogi szerződés alapelvei és forrásai 193
XIV. fejezet
A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
I. A szerződéskötés általános szabályai 194
II. Képviselet a szerződés megkötése során 197
III. A szerződés tartalma 197
IV. A szerződés érvénytelensége 199
V. A szerződés teljesítésének szabályai 201
VI. A visszatartási jog és a kárveszély viselése 202
XV. fejezet
A SZERZŐDÉSSZEGÉS SZABÁLYAI
I. A szerződésszegésről általában 204
II. A kötelezett késedelme és jogkövetkezményei 205
III. A jogosult késedelme és jogkövetkezményei 206
IV. A hibás teljesítés és a kellékszavatosság 206
V. A szerződés meghiúsulása 208
VI. A szerződésszegés közös szabályai 209
VII. A szerződés biztosítékai 210
XVI. fejezet
A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK NÉHÁNY SZERZŐDÉSTÍPUSA
I. A szerződéstípusok áttekintése 211
II. Az áruforgalmi típusú szerződések áttekintése 211
III. Meghatározott eredmény elérését biztosító szerződéstípusok 217
IV. A vállalat gazdasági tevékenységével összefüggő egyéb szerződéstípusok 222
V. rész
Jogi felelősségi viszonyok a népgazdaságban
XVII. fejezet
LA JOGI FELELŐSSÉG HELYE A NÉPGAZDASÁGBAN; A JOGI FELELŐSSÉGRENDSZERE
I. A felelősség fogalma. A felelősség és az anyagi érdekeltség viszonya 227
II. A jogi felelősség típusai a népgazdaságban 228
III. A vállalat polgári jogi kártérítési és kötbérfelelőssége 229
IV. A gazdasági bírság és a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalma 233
V. A vállalaton belüli (dolgozói) felelősségi viszonyokról általában 236
VI. A fegyelmi felelősség szabályai 237
VII. A dolgozó anyagi felelőssége 241
VIII. A vállalat (munkáltató) felelőssége a dolgozónak okozott károkért 243
IX. A felelősségi viszonyok szabályozásának eltérő vonásai a szövetkezetekben 245
X. A vállalati vezetői felelősség problematikája 246
VI. rész
A szellemi alkotások védelme
XVIII. fejezet
A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉNEK JOGI SZABÁLYOZÁSA
I. A szellemi alkotások jogi védelmi rendszerének áttekintése 251
II. A szerzői jog alapelemei 251
III. A találmány és szabadalom szabályai; érvényesülésük az új növény-, illetve állatfajta létrehozása esetén 253
IV. Az újítás 256
V. A védjegy és az ipari minta 258