Személyek joga

Tartalom

ELŐSZÓ 13
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 17
I. RÉSZ 19
1. A SZEMÉLYEK JOGÁNAK ELVI-ELMÉLETI ALAPJAI 19
RENDSZERTANI ELHELYEZÉS 19
2. A SZEMÉLYEK JOGÁNAK JOGFORRÁSAI 21
3. A SZEMÉLYEK JOGÁNAK ALAPFOGALMAI 22
3.1. Jogképesség 22
3.2. Szerzőképesség 23
3.3. Cselekvőképesség 24
3.4. Vétőképesség 25
II. RÉSZ 27
A TERMÉSZETES SZEMÉLY (AZ EMBER) 27
1. AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE 27
1.1. az ember jogképességének korlátozhatatlansága 27
1.2. az ember feltételes jogképessége (a méhmagzat jogi
helyzete) 28
1.3. az ember jogképességének megszűnése 30
1.3.1. A holtnak nyilvánítás 31
1.3.1.1. A halál időpontjának meghatározása 33
1.3.1.2. A holtnak nyilvánító végzés módosítása, hatályon kívül helyezése 34
1.3.1.3. A holtnak nyilvánító végzés módosításának és hatályon kívül
helyezésének a jogkövetkezményei 34
1.3.2. A halál tényének bírói megállapítása 35
2. az ember cselekvőképessége és fokozatai 36
2.1. a cselekvőképesség (teljes ügyletkötői képesség) 36
2.2. Korlátozott cselekvőképesség - korlátozott ügyletkötő
képesség 39
2.2.1. Életkor alapján 39
2.2.2. Gondnokság alá helyezés alapján 40
2.3. A cselekvőképtelenség - hiányzó ügyletkötői képesség 41
2.3.1. Életkor alapján 41
2.3.2. Gondnokság alá helyezés alapján 41
2.3.3. Állapot alapján 42
3. A KORLÁTOZOTTAN cselekvőképes és
CSELEKVŐKÉPTELEN személyek ügyletkötői
KÉPESSÉGE 43
3.1. ÉLETKOR ALAPJÁN korlátozottan cselekvőképes személyek
ÜGYLETKÖTŐI képessége 43
3.2. Gondnokság alá helyezés folytán korlátozottan
cselekvőképes személyek ügyletkötői képessége 47
3.3. Életkor alapján cselekvőképtelen személy ügyletkötői
képessége 49
3.4. Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy
ügyletkötöi képessége 50
3.5. Érvénytelenségi helyzetek a cselekvőképességhez
kapcsolódóan 50
3.5.1. Relatív semmisség 51
3.5.2. Szankciós hatályosság 51
4. A KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES ÉS
CSELEKVŐKÉPTELEN SZEMÉLYEK KÉPVISELETE 51
4.1. A szülő, gyám jogállása (életkor alapján korlátozottan
cselekvőképes személy tekintetében) 51
4.2. A gondnok jogállása (gondnokság alá helyezés alapján
korlátozottan cselekvőképes személy tekintetében) 52
4.3. A szülő jogállása (életkor alapján cselekvőképtelen
személy tekintetében) 53
4.4. A gondnok jogállása (gondnokság alá helyezés alapján
cselekvőképtelen személy tekintetében) 53
5. A GYÁMHATÓSÁG SZEREPE, HATÁSKÖRE 54
5.1. Csak a gyámhatóság jóváhagyásával megtehető
nyilatkozatok (polgári jogi érvényesség) 54
5.2. Még gyámhatósági jóváhagyással sem köthető ügyletek 56
6. A CSELEKVŐKÉPESSÉG ELNYERÉSE VAGY VISSZANYERÉSE
57
7. A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSRE VONATKOZÓ
FONTOSABB RENDELKEZÉSEK 58
7.1. A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására
jogosultak köre 58
7.2. Ki lehet gondnok? /Ptk. 19.§ - 19/C.§/ 59
7.3. A gondnok feladata 63
7.4. A gondnokság hatályának megszüntetése, illetve
módosítása 64
7.5. A gondnokság alá helyező ítélet felülvizsgálata 65
7.6. Cselekvőképességet nem érintő gondnokság 65
8. SZEMÉLYKAPCSOLATOK - A HOZZÁTARTOZÓI
JOGVISZONY RELEVANCIÁJA 66
8.1. Házasság - Család 66
8.2. Élettársi kapcsolat 68
8.3. Közös háztartásban élő hozzátartozók 69
8.4. Egyéb hozzátartozók - rokonság 70
III. RÉSZ 71
A JOGI SZEMÉLYEK 71
1. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI 71
1.1. Elmélettörténeti áttekintés 71
1.2. A jogi személy fogalma, fajtái, elemei 80
1.3. A jogi személyek létrehozásának, működésének és
megszűnésének közös szabályai 82
2. jogi személyiségű nonprofit szervezetek 87
2.1. Az állam 87
2. L1. Az állam jogalanyisága 87
2.1.2. Az állam képviselete 89
2.1.3. Az állam felelőssége 89
2.2. az önkormányzat 91
2.2.1. Az önkormányzat jogalanyisága és képviselete 91
2.2.2. Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása és felelőssége 92
2.3. Költségvetési szervek és intézményeik 95
2.4. Az egyesület 99
2.4.1. Az egyesület fogalmi elemei 100
2.4.2. Az egyesület létrejötte 101
2.4.3. Az egyesület szervezete, tagsági jogok 103
2.4.4. Az egyesület működésének ellenőrzése 105
2.4.5. Az egyesület gazdálkodása, vagyona és felelőssége 107
2.4.6. Az egyesület megszűnése 108
2.5. A köztestületek 109
2.5.1. A kamarák 110
2.5.2. Egyéb köztestületek 111
2.6. önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak 112
2.7. Az Alapítvány 113
2.7.1. Az alapítvány fogalma, funkciója 113
2.7.2. Az alapítvány létrehozása és az alapító okirat 114
2.7.3. Az alapítvány szervezete, működése, megszűnése, felügyeletei 18
2.7.4. A közalapítvány 123
2.8. A politikai pártok 124
2.9. Az egyházak 126
2.10. nonproftt gazdasági társaságok 127
2.11. Közhasznú szervezetek 128
3. gazdasági célú jogi személyek 129
3.1. Jogi személyiségű gazdasági társaságok 129
3.1.1. A korlátolt felelősségű társaság (kft) 131
3.1.2. A részvénytársaság (rt) 132
3.1.3. Az egyesülés (kooperációs társaság) 134
3.1.4. A koncessziós társaság 135
3.2. Egyéb jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek 136
3.2.1. A szövetkezet 136
3.2.2. Az erdőbirtokossági társulat 139
3.2.3. A vízgazdálkodási társulat 141
3.2.4. Az ügyvédi iroda 142
3.2.5. Befektetési alapok 143
4. megszűnt (megszűnő) jogi személyek 144
4.1. A közhasznú társaság (kht) 144
4.2. A közös vállalat (kv) 146
4.3. Egyéb jogi személyek 147
IV. rész 149
jogi személyiség nélküli társas „vállalkozások" 149
1. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK. 150
1.1. Közkereseti társaság (kkt) 150
1.2. Betéti társaság (bt) 151
2. JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI EGYÉB GAZDÁLKODÓ
JOGALANYOK 152
2.1. a polgári jogi társaság (pjt) 152
2.2. az építőközösség, mint speciális pjt 154
2.3. a társasház 154
2.4. Külföldiek kereskedelmi képviselete 155
V. RÉSZ 157
SZEMÉLYISÉGVÉDELEM 157
1. A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM KÖZÖS SZABÁLYAI, VISZONYA
MÁS JOGÁGAK ESZKÖZRENDSZERÉHEZ 157
1.1. Funkció, elvi alapok, eszközrendszer 157
1.2. A személyiségvédelem speciális jogforrásai 160
1.3. A személyiségvédelem tárgya és a szabályozás módszere .161
1.3.1. Az általános védelem 161
1.3.2. Csoportvédelem 161
1.3.3. A védelmi eszközök közös jellemzői 163
2. AZ EGYES SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOT SÉRTŐ
MAGATARTÁSOK 166
2.1. A testi épséghez, egészséghez és emberi méltósághoz való jog
166
2.2. a névjog 167
2.2.7. A névbitorlás 170
2.2.2. A felvett név 170
2.2.3. A megkülönböztető név 171
2.3. A társadalmi elismertséget biztosító jogok 172
2.3.1. A jó hírnév, a becsület, és a hátrányos megkülönböztetés
megsértésének tilalma 1 172
2.3.2. A közszereplők jogállása 173
2.4. képmáshoz és hangfelvételhez való jog (PTK. 80.§) 176
2.4.1. Visszaélés és nyilvánosságra hozatal 176
2.4.2. Az érintett személy hozzájárulása 177
2.4.3. Jogszabályi felhatalmazás a képmás és hangfelvétel
közzétételére j 178
2.5. A titokjog megsértése (PTK. 81 .§) 179
2.5.1. A titokjog alá tartozó esetek 179
2.5.1.1. Az üzleti titok 180
2.5.1.2. Kivételek az üzleti titok alól 180
2.5.1.3. A nyilvánosságra hozatal korlátai 181
2.5.1.4. Az államháztartással kapcsolatot létesítő személy közzétételi
kötelezettsége 181
2.6. Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog (Ptk. 82.§) 182
2.6.1. A védelem tárgya a tág értelemben vett lakás 182
2.6.2. A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog jogi személy, vagy
más jogalany szervezet esetén 183
2.7. A személyes adatok védelme (PTK. 83.§) 184
2.7.1. A jogsértő adatkezelés vagy adatfelhasználás 184
2.7.2. Nyilvántartott adat helyesbítése, törlése 185
2.8. Kegyeleti jogok védelme (Ptk. 85.§ (3) bek.) 186
3. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK POLGÁRI JOGI
VÉDELMÉRŐL 187
3.1. A személyhez fűződő jogok védelmének rendszertani
elhelyezéséről 188
3.2. a személyhez fűződő jogok védelmének eszközeiről
általában (ptk. 84.§) 189
3.2.1. A személyhez fűződő jogok megsértésének objektív alapú
szankciói 190
3.2.1.1. A jogsértés bírói megállapítása 190
3.2.1.2. Jogsértéstől történő eltiltás, abbahagyásra kötelezés 190
3.2.1.3. Elégtételadás 191
3.2.1.4. Az eredeti állapot helyreállítása és a jogsértő dolog
megsemmisítése 191
3.2.2. Sajtó-helyreigazítás, mint sajátos korrekciós eszköz (Ptk. 79. §) 192
3.2.2.1. A helyreigazítás feltételei 193
3.2.2.2. A helyreigazítás módja, eljárása 196
3.2.3. A személyhez fűződő jogok megsértésének szubjektív alapú
szankciói 197
3.2.3.1. Kártérítés 197
3.2.3.2. Közérdekű célra fordítható bírság 199
4. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 200
4.1. a SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE KORLÁTOZOTTAN
CSELEKVŐKÉPES SZEMÉLYEK ESETÉBEN 200
4.2. a SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE CSELEKVŐKÉPTELEN
SZEMÉLY ESETÉBEN 200
4.3. ISMERETLEN HELYEN TARTÓZKODÓ SZEMÉLY JOGAINAK VÉDELME.201
4.4. a KEGYELETI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 201
5. a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelme 202

Témakörök