Tiszta gondolkodástan vagy logika

Tartalom

1. A gondolkodás lélektani alapja s a gondolkodástan meghatározása 1
2. A tudományok, főleg az ismerettan viszonya a gondolkodástanhoz 4
I. ELEMTAN.
A) A fogalmak.
3. A fogalom meghatározása 6
4. A fogalom tartalma és köre, s ezek viszonya 9
5. Elvonás és elhatárolás 11
6. A fogalmaknak tartalom szerinti felosztása 19
7. A fogalmak felosztása kör- vagy terjedék szerint 20
B) Az ítéletek.
8. A gondolkodás alaptételei vagy elvei 21
91. Az itéletek külső feltételezettsége s az itélés tévedései 23
92. A logikai itélet fogalma s az itéletek felosztása 25
10. A mennyiségi és minőségi itéletek 30
11. A viszonyi itéletek 32
12. A módosulati itéletek 33
13. Az elemző és összetéti (helyesebben összetevő) itéletek 34
14. Egyszerű itéletalakok 36
15. Összetett itéletalakok 36
16. Feltételes itélet 37
17. Szétválasztó itélet 38
18. Az egyanyagu itéletek 39
19. Az itéletek megfordítása s ellentevése 40
C) A következtetések.
20. A következtetés fogalma, belső feltételezettsége és felosztása 41
21. A feltétlen egyszerű teljes következtetés 44
22. A következtetések visszaváltoztatása 52
23. Feltételes következtetés 53
24. Szétválasztó következtetés 54
25. Feltételesen szétválasztó következtetés 55
26. Összetett következtetés 58
27. Szabályellenes következtetések 59
II. ALKALMAZOTT GONDOLKODÁSTAN.
281. Meghatározás (definitio) 60
282. Felosztás (divisio) 64
29. Bebizonyítás 73
301. Álokoskodások vagy álbizonyítások 79
302. A bebizonyítást megelőző vagy helyettesítő módok 88
31. A behozás 92
32. Rendszeres ismeret vagy tudomány 101
33. Tanmódszer (saját oktatastanomból) 108
FÜGGELÉK.
34. A logika története 114

Témakörök