A gyorsírás reformkorszaka az 1919-es tanácsköztársaságban

Előszó

A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének 1966. évi közgyűlése határozatilag kimondta, hogy az egységes magyar gyorsírás megalkotásának 50. évfordulójára jelentessük meg dr. Bihari Mihály tiszteletbeli elnökünknek 1959-ben irt "A gyorsírás reformkorszaka az 1919-es Tanácsköztársaságban" cimü müvét.
Ebben a munkában dr. Bihari Mihály, a Tanácsköztársaság idején megalakult Magyarországi Gyorsírók Szakszervezetének vezetője, majd később a Közoktatási Népbiztosság előadója személyes élményeit és emlékeit irta meg a Tanácsköztársaság gyorsirási életéről. A szerző azonban nemcsak szemtanuja, hanem résztvevője, sőt egyik irányítója volt az 1919-es gyorsirási mozgalmaknak, eseményeknek. Éppen ezért ezt a müvét történelmi riportnak szánta, amely szubjektivitásában is rendkivül érdekes tanulságokkal szolgál és méltó emléket állit az 1919-es gyorsirási forradalmi korszaknak. Valóban páratlanul gazdag és lenyűgöző kép bontakozik ki előttünk: mi mindent alkottak a gyorsírók is e korszak rövid 133 napja alatt. Legnagyobb alkotásuk kétségtelenül az egységes magyar gyorsírás életbeléptetése, amelyet a Tanácskormány besorolt a proletárdiktatura forradalmának kulturális vívmányai közé.
A szerzőt, mint gyorsírót azonban nem lehet elvonatkoztatni a Tanácsköztársaság politikai személyiségétől, aki képes volt arra, hogy a Tanácskormány politikai erejét, súlyát felhasználva átvágja a különböző gyorsirási rendszerek érdekeinek gordiusi csomóját és hivatalos uton léptesse életbe az egységes magyar gyorsírást. A mai gyorsirónemzedék ugy tekint dr. Bihari Mihályra, mint aki a Tanácsköztársaság gyorsírói szakszervezetének vezetőjeként kitartó munkával, szívós energiával hárította el az egységes gyorsírás útjába tornyosuló akadályokat és igazi forradalmárként vivta ki a gyorsirási egység érdekében a Közoktatási Népbiztosság 48. számu határozatának 1919. április 28-án való kihirdetését.
Az első magyar Tanácskormány időszakát méltán nevezi szerzőnk gyorirási refomkorszaknak, amely érdemes arra, hogy az utókor megismerje, tanulmányozza és megbecsülje. Köszönet ére a müvelődésügyi miniszternek, hogy segitségével e munkát megjelenthethettük. Vissza