Előszó | 9 |
Mi a fény? | 11 |
Mit jelent a fény "kettős" természete? | 11 |
Mekkora egy részecskesugár hullámhosszúsága? | 14 |
A rezgés, a hullám, az elektromágneses hullám fogalma | 15 |
Mi határozza meg a fény erősségét? | 16 |
Fénymérési mennyiségek és egységek | 18 |
Hogyan keletkezik fény? | 20 |
Hogyan képzeljük el az atomokat? | 20 |
Mik az energiaszintek? | 21 |
Hogyan jöt létre a sugárzás? | 22 |
Atom- és molekulaszínképek | 23 |
Milyen adatok jellemeznek egy harmonikus rezgést? | 25 |
Mi a komplex amplitúdó? | 27 |
Mi határozza meg egy rezgés energiáját? | 28 |
Elektromágneses rezgés energiája | 28 |
A mechanikus rezgés energiája | 28 |
A villamos térerősség egységének kétféle kifejezése | 30 |
Hogyan keletkezik a különféle fényforrások fénye? | 32 |
A Nap | 32 |
Az izzólámpák | 33 |
A tűz | 34 |
A villamos kisülések | 34 |
Az elektrolumineszcens cella | 40 |
A világító dióda | 41 |
Hogyan működik a lézer? | 43 |
Hogyan keletkezik a sarki fény? | 47 |
A törésmutató fogalma; a fénytörés törvénye | 48 |
Miért halad lassabban a fény valamely anyagban, mint vákuumban? | 50 |
Hogyan áll elő a prizmába a színkép? | 53 |
Sugárátvezetés prizmán; Abbe-szám | 54 |
Mi a teljes visszaverődés és hogyan jön létre? | 57 |
Mi az összetett fény? A "fehér" fogalma | 60 |
Milyen lépésekből áll egy spektroszkóp tervezése? | 62 |
Mi a Fourier-spektroszkópia? | 67 |
Hogyan működik a Michelson-interferométer? | 68 |
Mit értünk interferencián? | 69 |
Az út- és fáziskülönbség | 70 |
A nátrium kettő sárga vonalának Fourier-spektruma | 73 |
A színképelemzés főbb műszerei | 74 |
Hogyan működnek a diszperziós prizmák és prizmarendszerek? | 75 |
Mit nevezünk "slír"-nek? | 77 |
Hogyan állít elő színképet az optikai rács? | 78 |
Mi a Fabry-Pérot-interferométer? | 78 |
Spektrométer, spektrográf, kvantométer | 82 |
Hogyan működik a lángfotométer? | 84 |
Hogyan működik a spektrofotométer? | 85 |
Az atomabszorpciós spektrofotométer | 89 |
Vannak-e külön "hősugarak"? | 90 |
Miért fontos természeti állandó a fénysebesség? | 91 |
A fény és a láthtatlan optikai sugárzások eltérő jelenségei | 94 |
Visszaverődés, törés | 94 |
Mit nevezünk koherens szóródásnak? | 95 |
Mit nevezünk inkoherens szóródásnak? | 98 |
Mi a Raman-szórás? | 99 |
Különböző sugárzások elnyelődése, hőhatása | 102 |
Mi a rezonancia-fluoreszcencia? | 102 |
Mi a Stokes-szabállyal leírható fluoreszcencia? | 103 |
Mi a foszforeszcencia? | 104 |
Hogyan működnek a képtranszformátorcsövek? | 105 |
Fotokatódok | 106 |
Fotoelektromos és fotokémiai hatás | 107 |
Infravörös és látható sugárzással készült fényképek közötti különbség | 108 |
Hogyan veri vissza és hogyan bocsátja át a klorofill az infravörös sugarakat? | 110 |
Hogyan szóródnak az infravörös sugarak a levegőben? | 110 |
Vízfelületek visszaverése és szórása | 111 |
A felhők szórása | 113 |
Hogyan hat az ultraibolya sugárzás a szemre? | 113 |
Extraerresztrikus és terresztikus sugárzás | 114 |
Az ultraibolya sugárzás ártalmai | 116 |
A szem közegeinek fluoreszcenciája | 116 |
Mi a Doppler-jelenség? | 117 |
Hogyan jelentkezik a Doppler-jelenség nyugvó közegben? | 117 |
Doppler-jelenség a napkorong szélein | 119 |
Példa az akusztikai Doppler-jelenségre | 120 |
Léteznek-e a fénysugarak? | 120 |
A fénysugár mint absztrakció | 123 |
Kör- és gömbhullámok, hullmáfelület | 123 |
Miért törnek meg egy határfelületen a fénysugarak? | 125 |
Vannak-e görbe fénysugarak? Mi a légtükrözés? | 125 |
Vannak-e görbe fénysugarak? Mi a légtükrözés? | 126 |
Mitől függ a visszaverődő fény mennyisége? | 126 |
A fényvisszaverődés törvényei | 127 |
Szabályos és szórt visszaverődés közötti különbség | 128 |
Mi a Lambert-féle felület? | 128 |
Hogyan függ a szóródott fény mennyisége a hullámhossztól és a szóródás szögétől? | 129 |
Atomi szinten mi a különbség a dielektrikumok és a fémek között? | 129 |
A dielektrikumok visszaverési tényezőjének vázlatos elmélete | 130 |
A fémes visszaverődés | 136 |
Mit értünk a fémek komplex törésmutatóján? | 137 |
A Bouguer-Lambert-törvény | 138 |
Példák a fémek reflexióképességére | 139 |
Honnan ered a gyémánt különleges csillogása? | 142 |
A gyémánt jellemző adatai | 142 |
Mekkora a gyémánt felületeiről visszavert fény mennyisége? | 144 |
Mi a különbség üveg és gyémánt között a teljes visszaverődés szempontjából? | 145 |
A gyémánt színszórása | 146 |
A brilliáns alakja | 147 |
Van-e elméleti alapja a briliánsformának? | 148 |
Hogyan mérjük a törésmutatót? | 148 |
A refraktorméterek fajtái | 150 |
Hogyan működik az Abbe-féle refraktorméter? | 150 |
Mi a síkpárhuzamos lemez optikai hatása? | 154 |
Fénysugár és képpont eltolódása | 154 |
Az asztigmatizmus | 156 |
Hogyan ellenőrizhetjük a síkpárhuzamosnak mondott lemez lapjainak párhuzamosságát? | 157 |
Hogyan lehet prizmákkal megváltoztatni a fénysugarak irányát? | 158 |
Derékszögű egyenlőszárú prizma | 158 |
180-fok-os sugárfordítás | 160 |
Derékszögű hármasszöglet | 161 |
A Porro-féle képfordító rendszerek | 162 |
Tetőélprizma | 163 |
Hogyan keletkezik és miért 42-fok-os szivárvány íve? | 164 |
Lemezen visszavert és átbocsátott fény jelenségei | 166 |
Fénysugár és lemez | 167 |
Ablakok átlátszása | 168 |
Képernyő és mozivászon | 169 |
Miért kék az égbolt és miért a tenger? | 170 |
Az ég kékje | 170 |
A tenger színe | 172 |
Honnan erednek a vékony hártyák színei? | 174 |
Két hullám interferenciája | 174 |
Reflektált rezgések fáziskülönbsége | 175 |
Színes interferencia ék alakú lemezeken | 180 |
Hogyan következnek egymás után az interferenciaszínek? | 181 |
Mi a visszaverődést csökkentő T-réteg? | 182 |
A réteg követelményei | 184 |
Kriolitréteg példája | 185 |
A T-réteg jelentősége | 186 |
Hogyan működnek az interferenciás színszűrők? | 187 |
Fabry - Pérot-szűrő áteresztése | 187 |
Mi a sávszélesség? | 191 |
Hogyan készülnek az optikai vékonyrétegek? | 193 |
Mi az interferencia és a diffrakció közötti különbség és összefűggés? | 195 |
Az interferencia fogalma | 195 |
Koherens hullámok előállítása | 196 |
Példák a diffrakcióra | 197 |
Mit mond a Huygens - Fressnel-féle elv? | 201 |
Az eredő algebrai és grafikus meghatározása | 201 |
Az éles szélű árnyék | 204 |
Az elemi hullám kísérleti igazolása | 204 |
Az elemi hullámok interferenciájának kísérleti igazolása | 204 |
Mi a diffrakció szerepe az optikai képalkotásban? | 205 |
Milyen egyetlen pont diffrakciós képe? | 206 |
Az egyenlő optikai úthossznak tétele | 206 |
Egy résből kilépő elemi hullámok fázisa | 207 |
Az elemi rezgések összegezése | 209 |
A rés szélességének hatása | 213 |
Diffrakció és képélesség | 213 |
Diffrakció kör alakú nyíláson | 214 |
Mi az Airy-féle korong? | 218 |
Diffrakció egy lap szélén | 221 |
Diffrakció elszórt egyforma akadályokon | 221 |
A Babinet-elv | 223 |
Hogyan működik az optikai rács? | 223 |
A maximumok iránya | 223 |
A színkép hossza | 225 |
A maximumok nagysága különböző profilú rácsok esetében | 225 |
Hogyan működik a Fresnel-féle zónalemez? | 235 |
Mi az apodizáció? | 239 |
Mi a schlieren-eljárás? | 240 |
A fáziskontraszt eljárás lényege és magyarázata | 241 |
Hogyan működnek az interferenciamikroszkópok? | 249 |
Mi a poláros fény? | 251 |
A poláros fény előállítása | 253 |
Hogyan keletkezik a "színes polarizáció"? | 255 |
Hogyan működnek a poláros fény felhasználó interferenciamikroszkópok? | 258 |
A Smith-Baker mikroszkóp működése | 258 |
Mi a Wollaston-prizma és a Savart-lemez? | 262 |
A Nomarski-féle interferenciakontraszt berendezés | 266 |
A Francon-okulár | 267 |
Mi a holográfia? | 268 |
Mi korlátozza egy fénykép információtartalmát? | 268 |
Milyen egyetlen pont hologramja? | 269 |
Hologram előállításának módja | 271 |
A tárgyhullám rekonstrukciójának módja | 272 |
A holográfia gyakorlati megoldása | 273 |
Hologramok alkalmazási lehetőségei | 275 |
Az emberi szem és látás néhány kérdése | 276 |
A szem teljesítménye igen gyenge világításban | 276 |
Miben nyilvánul meg a Purkinje-jelenség? | 279 |
Milyennek látjuk a Napot és a Holdat? | 281 |
Milyen hatással jár a szemtávolság megváltoztatása? | 282 |
Milyen összefüggés található a szem önkéntelen mozgásai és a látásélesség között? | 284 |
Mi a trikromatikus színmérés? | 287 |
Mit értünk additív színkeverésen? | 289 |
Hogyan jön létre a RGB alapszínrendszere? | 290 |
Miért vezették be az XYZ alapszínrendszert? | 295 |
Milyen színt eredményez egy folytonos spektrális eloszlású sugárzás? | 298 |
Hogyan mérjük a színeket? | 302 |
Irodalom | 303 |