Biológia I-IV.

Fülszöveg

ELŐSZÓ
Kiadványunk a gimnáziumok választható biológia-tankönyvének első kötete. A választás lehetőségét kínálja tanároknak, diákoknak. Minden választás nagyon nehéz; megkönnyítése céljából felvázoljuk azokat a legfontosabb sajátosságokat, amiket tankönyvcsaládunk értékének tartunk.
Újszerű a tankönyvcsalád tananyagbeosztása.
Első kötet
A Bevezetés a biológiába fejezet kijelöli a tantárgy helyét a tudományok rendszerében, különbséget tesz élettelen és élő között, illetve eligazít a legfontosabb biológiai módszerek és műszerek között.
A növénytani anyag egymás után következik, nem tagolódik szét, nem olvad fel a tananyagban, nem keveredik az állattani vagy embertani ismeretekkel. A növényszervezettan az evolúciós megjelenés sorrendjében a rendszertani anyagban kapott helyet. A növényélettanban különleges hangsúlyt kaptak a csak a növényekre jellemző életműködések (párologtatás, másodlagos anyagfelhalmozás, kétszakaszos egyedfejlődés stb.).
Második kötet
Az állattan mássága,... Tovább

Fülszöveg

ELŐSZÓ
Kiadványunk a gimnáziumok választható biológia-tankönyvének első kötete. A választás lehetőségét kínálja tanároknak, diákoknak. Minden választás nagyon nehéz; megkönnyítése céljából felvázoljuk azokat a legfontosabb sajátosságokat, amiket tankönyvcsaládunk értékének tartunk.
Újszerű a tankönyvcsalád tananyagbeosztása.
Első kötet
A Bevezetés a biológiába fejezet kijelöli a tantárgy helyét a tudományok rendszerében, különbséget tesz élettelen és élő között, illetve eligazít a legfontosabb biológiai módszerek és műszerek között.
A növénytani anyag egymás után következik, nem tagolódik szét, nem olvad fel a tananyagban, nem keveredik az állattani vagy embertani ismeretekkel. A növényszervezettan az evolúciós megjelenés sorrendjében a rendszertani anyagban kapott helyet. A növényélettanban különleges hangsúlyt kaptak a csak a növényekre jellemző életműködések (párologtatás, másodlagos anyagfelhalmozás, kétszakaszos egyedfejlődés stb.).
Második kötet
Az állattan mássága, újszerűsége abból adódik, hogy a szervezettan'! és rendszertani tudnivalókat egységben tárgyalja. Ebben nagy jelentősége van a típusállatok (próteuszamőba, papucsállatka, közönséges édesvízi szivacs, zöld hidra, közönséges földigiliszta, folyami rák, májusi cserebogár, koronás keresztespók, éti csiga, festőkagyló, éti sün, tőponty, kecske-
béka, fürge gyík, örvös galamb, mezei nyúl) bemutatásának. Ennek a feldolgozási módnak rendkívüli előnyei mutatkoznak. Egyrészt a tanuló egységes egészként ismer meg teljes állati szervezeteket a rokon fajok körében, másrészt mód nyílik az evolúciós szemléletű összehasonlító módszer önálló megvalósítására. Ebben az összefoglaló kérdések nagyon segítenek.
Az ökológiai tananyag mintegy integrálja a korábbi növény- és állattani ismereteket. Egzaktabb, tudományosabb, és ezért - paradox módon - talán könnyebben tanulható.
Harmadik kötet
A sejttan és a biokémia tananyaga sok kísérlet elemzésére épül, korszerű és a korábbinál részletesebb ismereteket tartalmaz.
Az állat- és emberszövettan alkalmas a középiskolai szövettani gyakorlatok megalapozásához is, mivel az ismereteket sok képpel szemlélteti.
A szervezetszintű biológia tananyag az önreprodukcióval kezdődik, megfelelő részletességgel sorrendben a szaporodás, az öröklődés és a változékonyság, majd az egyedfejlődés következik.
Negyedik kötet
Az önfenntartás és az önszabályozás szervezetszintű tananyaga elsősorban az emberrel foglalkozik, de a legfontosabb, az állatvilággal kapcsolatos információkat is tartalmazza.
Az etológiának ennyire a tananyag végére helyezését az indokolja, hogy a magatartásgenetikával, továbbá a magatartás belső, endogén tényezőivel is foglalkozik. Vissza