Budapest székesfőváros iparosai

Előszó

Bevezetés.
Ma, a szűkebb határok közé szorított Magyarországon, mikor nagy erőfeszítésekkel keresi a nemzet a gazdasági kibontakozás útjait, kettőzött figyelemmel és féltő gonddal kell számontartanunk a magyar közgazdaság értékeit. Különösen fontos ez a számbavétel, ez a nyilvántartás azokban az esetekben, mikor gazdaságilag gyengébb erőkről van szó, értékekről, melyeket óvni kell, hogy a kíméletlen gazdasági versenyben megállják helyüket s átmenthetek legyenek a mai nehéz gazdasági viszonyokból arra az időre, mikor Szent István birodalmának régi határai között ismét egy jobb jövő könnyebb gazdasági lehetőségei válnak uralkodóvá.
E tanulmány oldalain a statisztika eszközeivel megvilágítás alá kerülő iparostársadalom is legnagyobb részében kisexisztenciákból, gazdasági védelemre szoruló kis- és kézműves iparosokból áll. Az »iparos« megnevezés alatt nem értjük itt az ipari foglalkozások teljes egészét, hanem csak az önálló iparűzők táborát, kiknek soraiban csupán elenyésző hányadot képviselnek a gyártulajdonosok, a gyáriparosok, míg számbelileg döntő súllyal a kisipar - és a középipar alacsonyabb kategóriái - jelentkeznek. Ennélfogva az iparosság társadalmi felépítettségének statisztikai adatai is ez utóbb említett csoportok jellemző vonásaiból tevődnek össze.
Iparosmestereink Budapesten nagyobb hányadát foglalják el a lakosságnak, mint amilyen arányban vidéken szerepelnek s így az önálló iparűzés a fővárosban fokozottabb jelentőséggel bír. Nemcsak a gyáripar koncentrálódott Budapesten és annak környékén, hanem a kis- és kézműipar is kedvezőbb létfeltételeket talált a nagyvárosi életviszonyok között. Ép ezért a fővárosi önálló iparűzés oly nagy hányadát reprezentálja Magyarország iparostársadalmának, hogy már számbeli súlyánál fogva is indokolt az adataikkal való részletesebb foglalkozás. De nagyobb a fontossága Budapesten az önálló iparűzésnek, mint amilyen hányadot az a külföldi világvárosokban a maga számára lefoglal. A magyar közgazdaságnak más államoktól számos kérdésben eltérő szervezete, a gyáriparnak a külfölddel szemben való viszonylagos fejletlensége mellett tehát az ipar kisüzemei fontos feladatot teljesítenek, úgyhogy Magyarországon a kis- és kézműipar fenntartása nem szociálpolitikai feladat csupán, hanem a nemzeti termelés kérdésébe is mélyen belevágó probléma a kisebb keretekben folyó iparűzés fenntartása és fejlesztése. Vissza