A Nehézipari Műszaki Egyetem közleményei V.

Bányászat-kohászat-gépészet

Szerző

Budapest

'Dr. Bella Ede: A Nehézipari Műszaki Egyetem közleményei V. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	414 oldal
Sorozatcím:	A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei
Kötetszám:	5
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A műhely hőmérsékleten végzett képlékeny alakítás fontos kísérő jelenségei általában a keményedés és a szövet megváltozása. Ezek a jelenségek - mint ismeretes - kellő hőmérsékleten és kellő ideig történő izzítás után megváltoznak, lágyulás és újrakristályosodás következik be. A képlékeny - alakítás és az izzítás azonban egymástól független, térben és időben elválasztott munkamenetben történik, és ezért a fellépő jelenségek pontosabban vizsgálhatók és megfigyelhetők. Ezzel szemben az ún. melegalakítás jelenségei, ahol a képlékeny alakítás következményei, mint a keményedés, a szövet irányítottsága részben vagy egészben hiányoznak, lényegesen bonyolultabbak. Itt az alakítás és az izzítás ugyanis szorosan összefüggő munkamenetet képez, és ezek egymásrahatása csaknem egyidejűleg jelentkezik. Ezért itt a keményedés, lágyulás és az új szövet keletkezésének a jelenségei úgy összefonódnak, hogy megfigyelésük igen nehéz. Azok a vizsgálatok, amelyek a fémek képlékeny alakításával összefüggő jelenségek (keményedés, lágyulás, újrakristályosodás) megfigyelését célozzák, már több évtizede folynak. A nehézfémek melegalakítási jelenségeivel többen foglalkoztak. Kiterjedt kísérletek irányultak a különböző fémek melegszilárdságának megállapítására. W. L. Kent és F. Sauertcald ütveduzzasztássál a felületi keménység változását határozták meg [1, 2]. H. Hanemann, F. Lucke, W. Tafel, A. Schneider és A. Wittneben [3, 4, 5, 6] kísérletei lágyvasra, rézre és sárgarézre terjedtek ki, és főként a szemnagyságnak az alakítási hőmérséklet és a redukció függvényében való változásának a meghatározására vonatkoztak. Utóbbiak kísérleteiket üt feduzzasztássál és hengerléssel végezték, és a szövetet a melegalakítás után közvetlenül az alakítási hőmérsékleten 5 percig izzított próbákon vizsgálták. A hivatkozott irodalom kísérletei keretében a szövetváltozással párhuzamosan nem vizsgálták behatóbban a mechanikai tulajdonságok változásait. De nem irányult tüzetes vizsgálat arra vonatkozólag sem, hogy a mechanikai tulajdonságoknak és a szövetnek a változásai a melegalakítási művelet melyik szakaszában (közvetlen alakítási szakasz vagy lehűlési szakasz), vagy csak utólagos izzításkor és milyen mértékben következnek be. Ezért az alább ismertetendő kísérletek azt célozták, hogy bizonyos kép legyen nyerhető arról, hogy a réz meleghengerlésénél a keményedés lágyulás és a szövetváltozás jelenségei miként alakulnak és a művelet melyik fázisában lépnek fel. Vissza

Tartalom

Dr. Bella Ede tudományos munkatárs, a műszaki tudományok kandidátusa: A réz
meleghengerlése folyamári fellépő jelenségek vizsgálata 3
Béres Lajos és Pirkó József egyetemi tanársegédek: Hegesztett sinkötések metallográfiai vizsgálata 25
Dr. Bognár János tszv. egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa: A nagyfrekvenciás titrálás 37
Dr. Bognár János tszv. egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa: Az ion és redoxi-cserélők különös tekintettel analitikai kémiai alkalmazásukra 51
Dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Újabb kőzethőmérséklet adatok az Alföldön és a Dunántúlon 73
Dr. Drahos István egyetemi adjunktus: Evolvens és ciklois csavarvonalak 79
Dr. Drahos István egyetemi adjunktus: A hengeres csigahajtás egyenes alkotóval szerkesztett alapcsigájának geometriai adatai általában és különleges esetekben ... 89
Farkas József egyetemi adjunktus: Az egyidejű igénybevételek ábrái 97
Dr. Geleji Sándor tsz. egyetemi tanár, akadémikus: Sajtolás sülyesztékben 119
Dr. Gáspár Gyula tszv. egyetemi docens: Determinánsok szorzástételének bizonyítása
mátrixok faktorizációja segítségével 151
Hajós Mihály egyetemi tanársegéd: Az áramlásmérés újabb módszerei 155
Dr. Hosszú Miklós egyetemi adjunktus, a matematikai tudományok kandidátusa:
Megjegyzések mátrixok skalár értékű multiplikatív függvényéről 173
Dr. Hosszú Miklósné egyetemi tanársegéd: Gömbháromszögek a sztereografikus projekcióban 179
Huszthy László egyetemi adjunktus: Görbék leképezése pantográffal 187
Kiss Lajos egyetemi tanársegéd: Tompán hegesztett sínkötések szívóssága 193
Kozák Imre egyetemi adjunktus: A mesterséges égitestek kinematikájáról 203
Kröell-Dulay Imre egyetemi tanársegéd: Elektromágneses tengelykapcsolók szerkezeti sajátosságai és méretezése 219
Dr. Milasovszky Béla tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora:
Az optimális csillagprogram kérdése a meridiánátmeneti idők megfigyelése
útján eszközölt csillagászati időmeghatározásoknál 239
Orosz László egyetemi tanársegéd: Újabb lehetőségek a kopásállóság növelésére gépalkatrészek felületein 265
Dr. Petrich Géza tszv. egyetemi tanár: Három kitérő egyenes legrövidebb törtvonalú összekötésének grafikus megoldása 275
Sasváry Zoltán egyetemi tanársegéd: A munkahelyi szellőztetés hatásának növelése légszabályozással és segédszellőztetővel 289
Dr. Szeniczei Lajos meghívott előadó, a műszaki tudományok doktora: Konjugált jogprofilok 305
Tajnafői József egyetemi adjunktus: A legkedvezőbb szabályos fokozatos hajtómű és a
különböző hajtóműtipxisókkál megvalósítható szábályozhatósági tartományok 317
Tarján Iván egyetemi adjunktus: A bányalevegő felmelegedése vágathálózatokban 335
Dr. Terplán Zénó tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa: Megjegyzések az egyenes külső fogazású hengeres kerekek méretezéséhez 349
Uray Vilmos tszv. egyetemi docens: ívkemencék üzemi jellemzőinek vizsgálata a kördiagram alapján 355
Varga István oki. gépészmérnök: Néhány javaslat az egyenes alkotójú hengeres csigahajtás elméletéhez 371
Vincze Endre egyetemi tanársegéd: A gazdaságosság számításának problémájáról 391
Vörös Imre egyetemi docens: Kisebb hőmérsékletkülönbségek mérése 0,01 C° érzékenységgél termoéléktromos eljárás segítségével 399

Témakörök

Műszaki > Géptan, gépészet > Anyagmegmunkálás
Műszaki > Ipar > Nehézipar > Bányászat
Műszaki > Ipar > Nehézipar > Vas- és acélipar
Műszaki > Ipar > Nehézipar > Egyéb
Műszaki > Géptan, gépészet > Ipari gépek
Műszaki

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem