Iparjogvédelem

Tartalom

1. fejezet Bevezetés (dr. Stadler Johanna, dr. Jókúti András) 1
1.1. A szellemitulajdon-védelem fogalma 1
1.2. A szerzői jog 2
1.3. Az iparjogvédelem 3
1.4. A szellemi tulajdon védelme 4
1.4.1. A védelem terjedelme és korlátai 4
1.4.2. A jogérvényesítés 5
1.5. A szellemi tulajdon nemzeti, nemzetközi és regionális rendszere 6
1.5.1. Nemzeti rendszer 6
1.5.2. Nemzetközi és regionális rendszerek 7
1.5.2.1. A Szellemi Tulajdon Világszervezete 7
1.5.2.2. A Kereskedelmi Világszervezet
és a TRIPS-megállapodás 8
1.5.2.3. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi
Megállapodás (ACTA) 8
1.5.3. Az Európai Szabadalmi Egyezmény 9
1.5.4. Az Európai Unió 9
2. fejezet Szabadalmi jog (Kürtös József, Kürtössy Jenő, Végh László, Bretz László, Buzásné Nagy Zsuzsanna) 11
2.1. Bevezetés a szabadalmi jogba 11
2.1.1. A találmány és a szabadalom fogalma 11
2.1.2. A szabadalmi oltalom Magyarországon és külföldön 12
2.1.3. Az oltalomszerzéssel kapcsolatos megfontolások 13
2.2. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok
és kötelezettségek; a jogok megsértése 14
2.2.1. A feltaláló jogai 14
2.2.2. A szabadalmi igény, a közös szabadalom, a jogutódlás 14
2.2.3. A szolgálati és az alkalmazotti találmány 15
2.2.4. A szabadalomhoz való jog 16
2.2.5. A szabadalmi oltalom keletkezése és tartalma 17
2.2.6. A szabadalmi oltalom korlátai, időtartama, fenntartása 17
2.2.7. A szabadalmi oltalom terjedelme 18
2.2.8. A szabadalmi oltalom megszűnése 19
2.2.9. A hasznosítási szerződés, a szabadalmi kényszerengedély 19
2.2.10. A találmány- és szabadalombitorlás 21
2.3. A szabadalmi bejelentés 22
2.3.1. A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei 22
2.3.2. A szabadalmi leírás, az igénypont, a rajz és a kivonat 23
2.4. A szabadalom megadására irányuló eljárás 24
2.4.1. A bejelentés benyújtását követő alaki vizsgálat 24
2.4.2. Az újdonságkutatás, a nemzetközi osztályozási rendszer és a Strasbourgi Megállapodás 24
2.4.3. A közzététel és az észrevétel 27
2.4.4. Az érdemi vizsgálat lefolytatásának szabályai 27
2.4.5. A szabadalmazható találmány 28
2.4.6. Az újdonság 29
2.4.7. A feltalálói tevékenység 31
2.4.8. Az ipari alkalmazhatóság 32
2.4.9. Kizárások a szabadalmi oltalomból 33
2.4.10. A találmány feltárása 36
2.4.11. Az igénypont
2.4.12. A biológiai anyag letétbe helyezése és a Budapesti Szerződés. ... 39
2.4.13. A módosítás 39
2.4.14. A találmány egysége 40
2.4.15. Az elsőbbség
2.4.16. Származtatás használatiminta-oltalmi bejelentésből 42
2.4.17. A szabadalom megadása 43
2.5. Egyéb szabadalmi eljárások 44
2.5.1. A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás 44
2.5.2. A megsemmisítési eljárás
2.5.3. A nemleges megállapítási eljárás 49
2.5.4. A szabadalmi leírás értelmezése 5j
2.6. A nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő ügyek 53
2.6.1. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés 53
2.6.2. Az SZTNH eljárása átvevő hivatalként 55
2.6.3. Az SZTNH eljárása megjelölt vagy kiválasztott hivatalként . . . . 57
2.7. Az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal összefüggő ügyek 59
2.7.1. Az európai szabadalmi rendszer 59
2.7.2. Általános nemzeti szabályok, az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hatálya, az oltalom fenntartása 61
2.7.3. Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása 62
2.7.4. Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása 63
2.7.5. Az európai szabadalmi bejelentés ideiglenes oltalma;
az igénypontfordítás 64
2.7.6. Az európai szabadalom hatályossá válása; a Londoni
Megállapodás; a szövegfordítás követelményei 65
2.7.7. A fordítások kijavítása; hiteles szöveg 67
2.7.8. Az európai szabadalom megvonása és megsemmisítése 68
2.8. A kiegészítő oltalmi tanúsítványok 71
3. Fejezet Növényfajta-oltalmi jog (dr. Gorkáné Horvai Mária) 73
3.1. A növényfajta és a növényfajta-oltalom fogalma 73
3.2. A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályai 74
3.2.1. A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok és kötelezettségek 74
3.2.2. A növényfajta-oltalom keletkezése, időtartama és fenntartása. . .75
3.2.3. A növényfajta-oltalom tartalma és korlátai 75
3.3. A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás 77
3.3.1. A növényfajtaoltalmi bejelentés 77
3.3.2. A bejelentés benyújtását követő vizsgálat 77
3.3.3. Az érdemi vizsgálat lefolytatásának szabályai 78
3.3.4. A növényfajta-oltalom megadása 80
3.4. A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások 80
3.4.1. A növényfajta-oltalom megsemmisítése 80
3.4.2. A növényfajta-oltalom megszüntetése 81
3.4.3. A fajtanév törlése 81
3.5. Az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (az UPOV-egyezmény) 81
3.6. A közösségi növényfajta-oltalom, valamint a nemzeti
és a közösségi oltalom viszonya 82
4. Fejezet Használatiminta-oltalmi jog (Szöllősi Gusztáv) 83
4.1. A használati minta és a használatiminta-oltalom fogalma 83
4.2. A használatiminta-oltalom megszerzésével kapcsolatos megfontolások . . 84
4.3. Az oltalmazhatóság feltételei 87
4.4. A használatiminta-oltalom keletkezése, tartalma, terjedelme, korlátai és időtartama 88
4.5. A használatiminta-oltalom megadására irányuló eljárás 88
4.6. Származtatás szabadalomból, illetve szabadalmi bejelentésből 90
4.7. Az egyéb mintaoltalmi eljárások 90
5. Fejezet Védjegyjog (d, Csiky Péter, dr. Gonda Imre, dr Hegedűs Viktória, dr. Kiss Marietta, dr. Kiss Gabriella, dr. Kovács Eszter, dr. Millisits Endre) 92
5.1. Bevezetés a védjegyjogba 92
5 11 A védjegy fogalma és a márka 92
5 12. A védjegyoltalom tárgya: a grafikailag ábrázolható megjelölés. . . 94
5.1.3. A feltétlen kizáró okok: a megkülönböztetőképesség hiánya. . . . 96
5.1.4. A védjegy lajstromozása tekintetében fennálló további feltétlen kizáró okok 98
5.1.5. A védjegy lajstromozása tekintetében fennálló viszonylagos kizáró okok 102
5.1.6. A védjegyhasználat és a védjegybitorlás; az együttes
és a tanúsító védjegyek 108
5.2. A nemzeti védjegy lajstromozására irányuló eljárás 112
5.2.1. A védjegybejelentés benyújtása 112
5.2.2. Az árujegyzék 113
5.2.3. A bejelentési nap elismerése, az alaki vizsgálat
és a kutatási jelentés 114
5.2.4. A védjegybejelentés érdemi vizsgálata hivatalból 116
5.2.5. A védjegybejelentés érdemi vizsgálata felszólalás alapján 119
5.2.6. A védjegy lajstromozása és megújítása; változások
a védjegy lajstromozását követően 126
5.3.A védjegyoltalom megszűnése 127
5.3.1. A törlési eljárás 128
5.3.2. A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására
irányuló eljárások 130
5.4. Oltalomszerzés külföldön 134
5.4.1. Bevezetés 134
5.4.2. A madridi rendszer: oltalomszerzés nemzetközi úton 135
5.4.3. A közösségi védjegy: oltalomszerzés regionális úton 138
5.4.4. A nemzeti, a nemzetközi és a közösségi védjegyoltalom összehasonlítása 144
6. Fejezet A földrajzi árujelzők oltalma (dr. Jókúti András) 145
6.1. A földrajzi árujelzők fogalma és egyes típusai 145
6.2. Az oltalom típusai az Európai Unióban 147
6.3. A földrajzi árujelzők oltalmának főbb jellegzetességei 148
6.4. A Lisszaboni Megállapodás 151
6.5. A földrajzi árujelzők oltalma a bilateriális megállapodásokban 151
7. Fejezet Formatervezésiminta-oltalmi jog (dr. Csiky Péter, Szöllősi Gusztáv, dr. Fejesné dr. Lőrincz Anna) 153
7.1. Bevezetés a formatervezésiminta-oltalmi jogba I53
7.1.1. A formatervezési minta és a formatervezésiminta-oltalom fogalma 153
7.1.2. A formatervezésiminta-oltalom megszerzésével
kapcsolatos megfontolások 155
7.2. Az oltalmazhatóság feltételei 155
7.2.1. A formatervezésiminta-oltalom tárgya 155
7.2.2. Az újdonság 156
7.2.3. Az egyéni jelleg 157
7.2.4. Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó közös szabályok . 159
7.2.5. Kizárások a mintaoltalomból 160
7.3. A formatervezési-mintából és a formatervezésiminta-oltalomból eredő jogok és kötelezettségek; a jogok megsértése 161
7.3.1. A szerző jogai 161
7.3.2. A mintaoltalmi igény 161
7.3.3. A szolgálati és az alkalmazotti minta 162
7.3.4. A mintaoltalom keletkezése és tartalma 162
7.3.5. A mintaoltalom korlátai, időtartama és kimerülése 163
7.3.6. A mintaoltalom terjedelme 164
7.3.7. A mintaoltalom megszűnése 164
7.3.8. A hasznosítási szerződés 165
7.3.9. A minta és a mintaoltalom bitorlása 165
7.4. A formatervezésiminta-oltalom megadására irányuló eljárás 166
7.4.1. A mintaoltalmi bejelentés benyújtása és kellékei 166
7.4.2. A minta ábrázolása és a változtató nyilatkozat 166
7.4.3. A bejelentés benyújtását követő vizsgálat 167
7.4.4. Az újdonságkutatás és a Locarnói Megállapodás 167
7.4.5. Az alaki és az érdemi vizsgálat lefolytatásának szabályai 168
7.4.6. A minta ábrázolással való bemutatása és a minta feltárása 168
7.4.7. A módosítás 169
7.4.8. A formatervezési minta egysége és a megosztás 169
7.4.9. Az elsőbbség 170
7.4.10. A mintaoltalom megadása 170
7.5. Az egyéb mintaoltalmi eljárások 170
7.5.1. A megújítási eljárás 170
7.5.2. A megosztási eljárás 171
7.5.3. A megsemmisítési eljárás 171
7.5.4. A nemleges megállapítási eljárás 172
7.6. A Hágai Megállapodás az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról. . . 173
7.6.1. A nemzetközi bejelentési rendszer sajátosságai 173
7.6.2. Az SZTNH-hoz benyújtott nemzetközi bejelentések továbbítása 174
7.6.3. A Magyarországot megjelölő nemzetközi bejelentések 174
7.6.4. A nemzeti és a nemzetközi formatervezésiminta-oltalom összehasonlítása 175
7.7. A formatervezési minták európai közösségi oltalma 175
7.7.1. A lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom . 176
7.7.2. A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom 177
8. Fejezet Az iparjogvédelmi ügyek intézésének általános szabályai, a jogorvoslat és a jogérvényesítés (Kürtössy Jenő, dr. Jókúti András, dr. Kiss Marietta) 178
8.1. A tényállás megállapítása, a döntések 178
8.2. A határidők és az igazolás 179
8.3. A képviselet 180
8.4. A nyilvánosság 181
8.5. Az iparjogvédelmi nyilvántartások, a hatósági tájékoztatás 182
8.6. Jogorvoslatok az SZTNH döntéseivel szemben 182
8.6.1. Bírósági felülvizsgálat I82
8.6.2. A hivatali döntések visszavonása vagy módosítása 184
8.7. Jogérvényesítés 185
8.7.1. Jogérvényesítés polgári jogi úton 185
8.7.2. Jogérvényesítés büntetőjogi úton 187
8.7.3. Jogérvényesítés vámjogi úton 188
8.7.4. Az egyéb iparjogvédelmi jogviták 188
9. Fejezet Iparjogvédelmi tájékoztatás és információszerzés (Újvári János, dr. Siklós Kata) ... 189
9.1. Az iparjogvédelmi információk jelentősége 189
9.2. Az SZTNH iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos
információs szolgáltatásai 189
9.3. Tájékoztatás és információszerzés a szabadalmak
és a használati minták területén 193
9.3.1. A szabadalmi információk megjelenítése a dokumentumokban. 193
9.3.2. Szabadalmi és használatiminta-oltalmi dokumentumok
kutatása 196
9.3.3. AZ SZTNH térítésköteles szabadalmi kutatási szolgáltatásai. . . 197
9.3.4. A szabadalmi adatbázisok 198
9.3.5. Az elektronikus nyilvántartások 200
9.4. Tájékoztatás és információszerzés a védjegyek és a földrajzi árulelzők területén 201
9.4.1. Térítésköteles védjegykutatási szolgáltatások 201
9.4.2. A Nizzai Megállapodás 202
9.4.3. A Bécsi Megállapodás 203
9.4.4. A védjegyadatbázisok 203
9.4.5. A földrajzi árujelzőket tartalmazó adatbázisok 205
9.5. Tájékoztatás és információszerzés a formatervezési minták területén. . . 206
9.5.1. A Locarnói Megállapodás 207
9.5.2. Formatervezési mintákat tartalmazó adatbázisok 207
10. Fejezet Az innováció és a szellemitulajdon-védelem (dr. Molnár István, dr. Németh Gábor, Mészáros Eleonóra, dr. Belényi Andrea) 209
10.1. Az innováció 209
10.1.1. Bevezetés az innováció folyamatába 209
10.1.2. Az innováció fogalmi alapjai 210
10.1.3. Az innováció értelme makrogazdasági szempontból 211
10.2. Az innovációs modellek 211
10.3. A nemzeti innovációs rendszer 217
10.3.1 A nemzeti innovációs rendszer meghatározása 217
10.3.2 A magyar innovációs rendszer 218
10.4. A vállalkozások iparjogvédelmi feladatai 221
10.4.1. Az iparjogvédelem szerepe a vállalkozások üzleti modelljében és stratégiai tervezésében 223
10.4.2. Az innovatív megoldás technika állásához való
viszonyának meghatározása 224
10.4.3. Döntés az oltalomszerzésről 225
10.4.4. Az oltalmazással összefüggő stratégia 225
10.4.4.1. Területi és időzítési stratégiák 226
10.4.4.2. Az új technológiák monitorozása és a saját technológiák felülvizsgálata 227
10.4.5. Az oltalmazott szellemi tulajdon hasznosítása 230
10.4.5.1. Saját hasznosítás 230
10.4.5.2. Szellemitulajdon-transzferre irányuló stratégiák . . . 231
10.4.6. A jogérvényesítésre vonatkozó alapelvek 236
10.5. A verseny - mint a gazdaság működésének eleme -
és a szellemitulajdon-jog kapcsolata 237
10.5.1. A verseny és a versenyjog 237
10.5.2. A hatóság és a szabályrendszer 239
10.5.3. A versenyfelügyeleti eljárások 239
10.5.4. Az egyes versenyfelügyeleti ügytípusok 240
10.5.4.1. A tisztességtelen verseny tilalma 240
10.5.4.2. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma 242
10.5.4.3. A piaci szereplők közötti (horizontális és vertikális) együttműködés 243
10.5.4.4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma . . . 244
A tankönyv egyes fejezeteihez tartozó jogforrások és a felhasznált irodalom 246
A tankönyvben használt rövidítések jelentése 253

Témakörök