1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A pásztói apátság története I-III.

I.: 1190-1702; II.: 1702-1814; III.: A pásztói apátság oklevéltára 1342-1812

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott vászon Gottermayer kötés
Oldalszám: 1.910 oldal
Sorozatcím: A Zirczi, Pilisi, Pásztói és Szent-Gotthárdi Cziszterczi Apátságok Története
Kötetszám: 3-5
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 27 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta: Dr. Békefi Remig, cziszterczi áldozópap, egyetemi nyilv. rendes tanár és a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja. Szövegközti és egész oldalas fekete-fehér képekkel és kihajtható képmelléklettel illusztrált. Nyomtatta Hornyánszky Viktor sajtója. Az I. kötet kiadási éve: 1898.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Még el sem hamvadt az áldozati tüz, melyet a magyarországi cziszterczi Rend, magyar hazánk ezeréves fennállásának ünnepén, Emlékkönyvének közrebocsátásával a hazafiság oltárán gyújtott, - a... Tovább

Előszó

Még el sem hamvadt az áldozati tüz, melyet a magyarországi cziszterczi Rend, magyar hazánk ezeréves fennállásának ünnepén, Emlékkönyvének közrebocsátásával a hazafiság oltárán gyújtott, - a kegyeletnek már is újabb szikrája lobban lángra lelkünkben. A cziszterczi Rend születésének nyolczszázados évfordulóját ünnepeljük. Mi, nyolcz évszázad élő unokái, kiket a rendi kötelék a testvér viszonyában s a feladat azonosságában fűz egygyé, ma zarándokcsapattá alakulunk. Pillanatok alatt századokat élünk át. A rendalapítás kezdő munkája után elvonul lelkünk előtt a gyors fejlődés, a dús virágzat, a megpróbáltatás és az újjászületés korszaka. Úgy érezzük, hogy sírok nyilnak meg és halottak támadnak föl előttünk s tanítanak meg bennünket, hogy küzdelmeiken okuljunk, szenvedéseikből erőt merítsünk, sikereiken buzduljunk, példáikat kövessük, emlékeiken meg lelkesedjünk. Rendcsaládi tűzhelyünk mindegyikén örömtüzek gyúlnak ki, hálaimák, magasztos énekek s egyházi szónoklatok hangzanak el; rendi gimnáziumaink szentegyházban és ifjúsági ünnepségeken, dalban és prózában hirdetik a nyolczszázados mult tényeit; a Rend költője ihletett lélekkel zengi a rendalapító Szent Róbert és az ősi fészek, Cistercium emlékezetét; Szent Bernárd életrajza meg hivatott rendi író kezéből még ez év folyamán méltó záróköve leszen a magyar czisztercziek kegyeletének.
Lelkesedésünk tényeinek nemes sorozatát szerényen egészíti ki a jelen mű, - «A pásztói apátság története 1190-1702» - melynek élére Rendünk nyolczszáz éves fennállásának emlékezetét tűztem. Rendi érzületünk s az elődök iránti tiszteletünk tükröződik benne! Vissza

Tartalom

I. kötet

Előszó I-IX.
I. RÉSZ. BEVEZETÉS.
I. Fejezet: A cziszterczi rend létrejövése és kifejlődése 3
A szerzetesrendek jelentősége. Korviszonyok. A benczés kolostorok állapota. A «colan»-i remeték. Róbert fejök lesz. Átköltözés Molesmebe. Megoszlás a molesmeiek között. Róbert távozása Molesmeből és visszatérése. Ujabb ellentét Molesmeben. Engedély a kitelepülésre. Megérkezés Cisterciumba Novum-Monasterium alapítása. Róbert apáttá választása s visszatérése Molesmebe. Alberik Cistercium apátja lesz. II. Pascal pápa megerősíti a rendet. Cisterciumban senki sem jelentkezik fölvételre. Alberik halála. István apát lesz. Visszavonultabb élet kezdete. Nélkülözés s gyakori halál Cisterciumban. Bernárd és társainak belépése a rendbe. Bernárd születése, származása, iskoláztatása s anyjának halála. Bernárd pályát választ s eszméinek másokat is megnyer. Bernárd és testvérjeinek bucsúzása atyjoktól. Firmitas alapítása. Bernárd testi és lelki tulajdonai. Bernárd betegeskedik. Pontiniacum, Clara-Vallis és Morimundus alapítása. Bernárd apát lesz. A benczések, clugnyiek és czisztercziek alkotmánya. A leszármazás rendszere a cziszterczieknél. István törvényhozói működése. Bernárd ismét beteg. Bernárd apáti elve. Bernárd világtörténelmi jelentősége. István halála. Bernárd a cziszterczi rend terjesztője. Bernárd halála. A czisztercziek gyors elterjedésének okai 1-25
II. Fejezet: A cziszterczi rend apátságai és múltja Magyarországon 26
Magyarország Mária országa; a cziszterczi rend Mária rendje. Hazánk politikai okból Németország helyett Francziaországhoz közeledik. Czikádor (Báttaszék) a czisztercziek első magyar apátsága. III. Béla miért pártfogolja annyira a cziszterczieket? A magyarországi cziszterczi apátságok, perjelségek és apáczakolostorok alapításának ideje és színhelye. A czisztercziek érdemei nemzetünk művelése terén. Más rendek kolostorait újjászervezik; a hitéletet emelik; a hitet terjesztik; hitszónoklatokat tartanak; a rendtagok szellemi kiképzéséről gondoskodnak; a nemzetgazdaság és ipar terén mesterek; a szegényeket gyámolítják és kolostoraikban kórházat tartanak; a honvédelemben osztozkodnak; hiteles helyekként működnek s a csúcsív ismeretét behozzák hazánkba. Hazai apátságaink elpusztulása és új életre keltése. Zircz, Pilis és Pásztó egyesítése. A czisztercziek tanítórendi hivatása. A négy rendi gimnázium. A rendtagok működése a közép és főiskolai oktatás, a lelkészkedés s a rendi szolgálat terén. A rendi növendékek nevelése és képzése. A rendtagok szellemi minősítése. Királyi kitüntetések. A rend jövőjének biztosítékai 26-45
II. RÉSZ: A PÁSZTÓI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 1190-1702.
I. Fejezet: A pásztói apátság élete 49-153
I. Pásztó földrajzi helyzete. A pásztói apátság alapításának ideje, alapítója, színhelye és elnevezése. Temploma a Bold. Szűz tiszteletére. Az apátság templomának és kolostorának leírása 1699-iki szemtanú után 49-59
II. Egyed pásztói apát lovászai Váradon tüzesvaspróba alá esnek. Visszaélések a pásztói apátságban; az apát letétele. A pásztói konvent mint hiteles hely. Rátót (Porch) István az apátság kegyura és népeinek birája. Imbert apát és konventje eladja a Turaszerke, Újlak és Halász határában eső földeket. A pápai adóztatás hazánkban a XIII. és XIV. században. Blondelus pásztói apát pápai tizedadója. A két Lukács apát 59-65
III. A pápai reservatiók kora. Hazánk állapota a XV. század első felében. Hunyadi Mátyás király és az egyház. Az atyaapáti intézmény káros hatása. Ádám pásztói rendtag buzgó élete. Waldsteini Szigfrid reini apát mint visitator meglátogatja a magyarországi cziszterczi kolostorokat és ezek állapotát előterjesztésében megismerteti Nagy Lajos királyunkkal. A magyarországi cziszterczi kolostorok adója a nagykáptalan költségeire. Henrik, János és Tamás pásztói szerzetesek szereplése a földeskű letételénél. Apátságaink viszonyai Zsigmond király korában. Hunyadi Mátyás király a cziszterczi apátságokon segíteni akar s a reformmunkára a cisterciumi nagykáptalant kéri föl. A németországi apátságok száznál több rendtagot küldenek a magyarországi kolostorok reformálására. Ezen külföldiek ide
utazása és elhelyezkedése. ulich Henrik pásztói apát. A cisterciumi nagykáptalan az újjászervezés munkáját biztosítani akarja. Kolostoraink hanyatlása Hunyadi Mátyás király halála után. Lukács pásztói apát és az apátság kegyurai, Pásztói Mihály és Domokos, hatalmaskodnak. Péter pásztói rendtag Bécsben és Lukács pásztói apát
Heiligen-Kreuzon 65-91
IV. A pásztói apátság vita tárgya Szuhay István egri püspök és Pásztói Gergely örökösei között Dettre János és Sembery István pásztói apát. Sembery életpályája és pásztói apátságával kapcsolatos tényei. Somogyi Ferencz, Fejérpataky Mátyás, Svella György és Kada István pásztói apátok élete és működése 91-102
V. Zolnay életpályája. Kinevezése és beiktatása a pásztói apátságba. Kinevező oklevele tartalmának visszahatása. I. Lipót király védelmére kel Zolnay birtokjogának. Zolnay nyomozza az apátságára vonatkozó okiratokat. A pásztóiak kiemelik Zolnay érdemeit. Zolnay panasza a királynál. Tanúkihallgatások az apátság birtokai ügyében. Zolnayt erőszakoskodásról vádolják. Zolnay bajai a pásztói birtokosokkal. Per hatalmaskodás kérdésében. A pásztói földesurak és lakosok meghasonlása egymás között. Az apátsági birtok visszaváltásának kérdése. Zolnay ügye Csányi Istvánnal és Vattay Jánossal. Zolnay szűk pénzviszonyai. Zolnay betegeskedése, végrendelete, halála és emléke 102-121
VI. Zolnay András mint pásztói apát plébános is akar lenni. Fenessy egri püspök visszautasítja Zolnay szándékát és erre felhívja a pásztóiak figyelmét. Zolnay hoz Pásztora plébánost s e miatt ellentétbe jut az egri püspökkel. Jászberényi Pál pásztói plébános. Zolnay az egri püspöktől plébánost kér. Fenessy György egri püspök álláspontja ezen kérdésben. A «kolostor malmá»-nak birtokjogi kérdése. Terennei Márton pásztói plébános
szomorú anyagi viszonyok között. A pásztói malom ügye 122-129
VII. A pásztói kolostor újjáépítésére irányuló törekvés. Zolnay András pásztói apát belépése a cziszterczi rendbe. Wellehrádi rendtagok érkezése Pásztora. Kollonich Lipót vélekedése Zolnay tervéről. A pásztói apátság bekeblezése a cziszterczi rendbe. A külföldi cziszterczi apátságok kölcsöne a pásztói apát részére. A nagykáptalan Cisterciumban megörül Zolnay belépésének. Zolnay hálája kifejezésére Wellehrádra készül. Zolnay cziszterczi rendtagot kér Pásztora az apátsági javak visszaváltása érdekében. Zborka Methód rendtag tapasztalatai Pásztón. Zolnay András halála után birtokát a kincstár is, meg a pásztói plébános is lefoglalja. A pásztói apátság leltára Zolnay András halála után. Az apátság jobbágyai és ezek tartozása 1702-ben. A pásztói plébános és Telekessy István egri püspök lépései Zolnay András hagyatéka ügyében. A pásztóiak lépése saját birtokjoguk érdekében. I. Lipót király Nezorin Flórián wellehrádi apátot pásztói apáttá nevezi
ki 129-153.
II. Fejezet: A pásztói apátság birtokai 154-173.
Arló. Csécse. Halász. Körös Nagy-Alattyán. Pásztó: Pásztó pecsétje. Pásztó város fele, két malma és két szőleje az apátságé. Királyi kúria Pásztón. Anonymus ismeri Pásztót. Pásztón vásár III. Endre korában. Pásztó lakói a budai polgárok jogát kapják. Fürdő és templom Pásztón a XV. században. Pásztó harmadrészén a Kazai Kakasok osztozkodnak. Guthi Ország Mihály, Apafy Ferencz, a Csicseriek, Verebélyiek, Barcsayak és Keczer András mint pásztói birtokosok. Pásztó iskolája a XVI. században. Pásztó mint erősség a XVI. században. Pásztó adózása és jobbágyai a XVI. és XVII. században. Pásztó város összes viszonyainak és állapotának leírása 1699-ből. A földesurak és jobbágyaik meghasonlása. Pásztó főbírája és plébánosai. A plébánosok élete a XVII. század végén. Tar mint apátsági birtok. Tar az Ország-család kezén. Tar adója, jobbágyai és termelése a XVI. és XVII. században. Tepke. Turaszerke. Újlak. Birtok Erdélyben 154-173
III. Fejezet: A pásztói apátság kegyurai 174-246
I. A Pásztói és a Kazai Kakas-család 175-226
II. A Tari család 227-246.
FÜGGELÉK..
I. Pásztói apátok 247
A) Pásztói cziszterczi apátok 247
B) Commendatorok 247
II. Pásztói rendtagok 248
III. RÉSZ. OKLEVÉLTÁR.
I. Buda. 1138. szeptember 3. II. Béla király az édes atyja, Álmos herczeg által alapított dömösi prépostságot újabb javakkal, többek között a pásztói apáttal közös «Ubad» halastóval gyarapítja 251
II. 1264. (V.) István ifjabb király Örs földet Kompolth comesnek adományozza és a határok megjelölésénél a pásztói apát és konvent oklevelére hivatkozik 251
III. 1265. (V.) István ifjabb király Ágasvárt és a pásztói apátság kegyúri jogát Domokos fia Istvánnak, a királyné lovászmesterének adományozza 251
IV. 1270. szeptember 25. V. István király Domokos mester fia István mesternek azt a jogot adományozza, hogy a pásztói apátság népei ügyében csak ő és senki más nem biráskodhatik 251
V. 1272. Kún László király átírja és megerősíti V. István királynak azon adományát, a mely szerint Domokos mester fia István mester a pásztói apátság fölötti kegyúri és birói jogot megkapja 252
VI. Buda 1277. október 4. Imbert pásztói apát és konventje Újlak, Halász és Turaszerke határában levő földjeit - Róbert pilisi apát, Rátót István kegyúr és Kún László király főkegyúr beleegyeztével - hatvanöt márkáért eladják Farkas fia Móricznak, Ivánnak és Ivánkának 252
VII. Eger. 1331. május 12. Az egri káptalan jelenti, hogy Baranyai Miklós és felesége Fedémes birtokot Heves vármegyében nyolcz márkáért örökbirtokul eladták László bán fiának, Olivérnek - a Rátót nemzetségből 252
VIII. Vácz. 1331. május 26. A váczi káptalan jelenti, hogy Simon fia László fedémesi birtokrészét tizenkét márkáért eladta László bán fiának, Olivérnek 252
IX. 1345. április 6. Nógrád vármegye hatósága jelenti, hogy Ambró garábi prépost kérésére egy szolgabírót és egy várjobbágyot küldött ki s ezek a prépost szomszédait, köztük a pásztói apátot is, eltiltották Garáb birtok használatától 252
X. Buda. 1352. május 10. Miklós nádor Csetneki Benedek fia Péternek megengedi, hogy azon 50 márkát, melyet Pásztói Nagy Domokos fiának megöletéseért kellett lefizetnie, ne május, hanem július elsején törleszthesse le 253-254
XI. 1357. Waldsteini Sigfrid, reini apát és a cisterciumi nagykáptalan megbízásából visitator, Nagy Lajos királyunknak előterjeszti, mily állapotban találta az egyes cziszterczi kolostorokat hazánkban, és az egyes apátságokban miként intézkedett 254-257
XII. Visegrád. 1373. deczember 11. Imre nádor azon perben, mely Födémes birtok miatt egy részről Rátóti László bán fia Olivérnek özvegye és leánya, másrészről meg Nagy Domokos fia János, Pásztói István fia László, Kakas János fiai, László és János között folyt, előzetes vizsgálatok megejtése után a váczi káptalant bízza meg, hogy amazokat, mivel Födémest pénzért vették, s így jogos tulajdonosok, a tőlök elvett birtokba iktassák
be 258-263
XIII. Vácz. 1374. január 17. A váczi káptalan jelenti a nádornak, hogy László bán fia Olivérnek az özvegyét és a lányát iktatta be Födémes birtokba a Pásztóiakkal és Kakasokkal szemben; ezeket meg a nádori biróság elé idézte 264-265
XIV. Visegrád. 1382. június 15. Pásztói Domokos fia János és Tari István fia László Nagy Lajos király előtt kinyilvánítják, hogy összes birtokaikat két részre osztják; s a ki ez ellen vét, bírságot rónak rá 265
XV. Buda. 1382. november 26. Erzsébet királyné a budai káptalannak megparancsolja, hogy Tari István fia László mestert és fiait Kis-Luczin birtokba iktassa be 265
XVI. Buda. 1382. november 26. Erzsébet királyné Kis-Luczin birtokot Nógrád vármegyében, Ponya fia László magvaszakadtával, Tari István fia László mesternek adományozza 265
XVII. Buda. 1383. november 5. A budai káptalan jelenti, hogy Erzsébet királyné parancsára Tari István fia László mestert és fiait Kis-Luczin birtokába beiktatták 265
XVIII. Buda. 1387. ápril 13. Zsigmond király Siklós várát, melyet Siklósi Gyula fia Miklós a Horváthy Palisnay-féle lázadásban bűnrészesség miatt elvesztett, hű katonáinak, a Pásztói család tagjainak adományozza összes tartozékaival együtt 266-269
XIX. Buda. 1387. november 20. Konrád bélháromkuti cziszterczi apát Csokva nevű birtokát, mivel nem tudja benépesíteni, hat évre Pásztói Kakas Lászlónak adja át évi 3 5 forintért, - oly kikötéssel, hogy a hat év lefolyása után a birtokot visszaveheti 269-270
XX. Gesztes. 1388. november 1. Zsigmond király beleegyezik, hogy Tari István fia László Sirok várát kiválthassa Domoszlói Gergely fia Miklóstól, - de kiköti, hogy ő is átadja majd a királynak vagy utódainak, ha a zálogösszeget idővel neki lefizetik 270-271
XXI. Buda. 1389. június 20. Zsigmond király Sirok várát s az ehhez tartozó Sirok, Verpelét, Nagyberek és Szajla falvakat Heves-újvármegyében, továbbá Gyirok falut Temesvármegyében, Tari László mester érdemeinek méltánylásául, neki és Lőrincz s
János nevű fiainak adományozza 271
XXII. Buda. 1390. márczius 12. Kaplai Benedek fia Dezső mester Bebek Imre orrzágbiró előtt tiltja Ilsvai Péter fia Leustachot és Tari István fia László mestert Patha és Szent-György birtok kicserélésétől Sztinye birtokkal 272
XXIII. Bél-Háromkút. 1390. márczius 27. Konrád bélháromkuti cziszterczi apát elismeri, hogy a Csokva birtok után járó évi öszszeget Pásztói Kakas fia Lászlótól a kellő időben fölvette 272-273
XXIV. Buda 1390. ápril. 26. Zsigmond király a váczi káptalant utasítja, hogy Tari István fia László mestert Sirok várának birtokába iktassa be 273
XXV. Vácz. 1390. május 24. A váczi káptalan jelenti, hogy Tari István fia László mestert Sirok vár birtokába Vörös Mihály karbeli pap és Németi Domokos fia Pál királyi ember beiktatták 273
XXVI. Vácz. 1390. augusztus 10. A váczi káptalan jelenti, hogy a «Hannos» malmára vonatkozó határjárást megtartotta 273
XXVII. Eger. 1391. október 22. Domoszlói Gergely fia Miklósnak a fiai - János és Dömötör - Tari István fia László mesterrel, Sirok vára ügyében az egri káptalan előtt
kiegyeztek 274-275
XXVIII. Pásztó. 1394. augusztus 10. Kakas László mester és fiai Pásztói János mesterrel és fiaival úgy egyeznek ki, hogy amazok Pusztalithva várat, emezek meg Nagytelekszék, Kistelekszék, Salgó és Peklén birtokokat kapják meg összes tartozékaikkal 275-276
XXIX. Eger. 1402. május 1. Az egri káptalan, Bebek Detre nádor megbízása alapján jelenti, hogy Domoszlói Zsófi a nála levő okiratokat és Tari Lőrincz feleségének a ruháit visszaadta Tari Lőrincznek 276
XXX. Acsa. (Achya). 1405. márczius 22. Pásztói János vajda fia Loránd és Borfői János fia János tiszt, Maróthi János macsói bán előtt, békebirák közbelépése következtében, kiegyeznek egymással azon perben, a mely szerint Pásztói Loránd ellenfelének Mátyás nevű
főemberszolgáját és Benedek szolgáját megsebesítette és elfogatta 277-278
XXXI. Buda. 1405. november 24. Zsigmond király közzéteszi, hogy Tari Lőrincz királyi pinczemester kérésére átírta és újabb királyi pecsétje alatt kiadta azon okleveleket, melyek Sirok várának adományozását és Tari László mesternek ezen vár birtokába iktatását tartalmazzák; s egész körülményesen felsorolja mindazon érdemeket, melyeket Tari Lőrincz a királyi család iránti hűségével szerzett 278-285
XXXII. Buda. 1405. november 24. Zsigmond király tudtul adja, hogy Tari Lőrincz comes részére átírta a Kis-Luczin birtok adományozására és az ezt követő beiktatásra vonatkozó okiratokat s részletesen elbeszéli Tari Lőrincznek királya iránt tanúsított hűségét 286-291
XXXIII. Buda. 1407. ápril 26. Tari Lőrincz kérésére Zsigmond király a pásztói lakókat és jobbágyokat a közönséges birák hatósága alól kiveszi és a budai polgárok jogaival ruházza föl 291-293
XXXIV. Eger. 1410. február 4. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói Domokos fia János özvegyét, Katalint, Vadna birtokba minden ellenmondás nélkül beiktatta 293-294
XXXV. Cistercium. 1411. A cisterciumi nagykáptalan a reini (Runa) cziszterczi apátot visitátorul küldi ki oly megbízatással, hogy az összes magyarországi cziszterczi férfi- és nőkolostorokat vizsgálja meg, a szükséges reformokat rendelje el s ezenkívül a nagykáptalan költségei czímén járó jutalékot szedje be 295-296
XXXVI. Pásztó. 1417. november 22. Pásztó város birái és esküdtei jelentik, hogy Budai Mihály Pásztó város közepén levő fürdőházát Kazai Kakas Gyulának adta el 47
forintért 296-297
XXXVII. Buda. 1421. február 16. Perényi Péter nádor országbíró azon perben, melyet Rozgoni János a többek között Pásztói Ispán fia Imrének az özvegyével, Margittal, és fiával, Istvánnal, folytatott, halasztást rendel el 297
XXXVIII. Szent-Péter. 1424. január 27. Nomari László és Csicseri Oremus János borsodvármegyei alispánok és ezen vármegye négy alispánja Pásztói Domokos fia Kis Jakabot három márka birságban elmarasztalja, mivel nem jelent meg azon per tárgyalására, mely közte és Kazai Loránd fia György között folyt 298
XXXIX. Buda. 1424. febr. 27. Nánai Kompolthi István országbíró azon perben, mely Rozgoni János és Pásztói Gergely között folyt, ezen utóbbit a meg nem jelenés miatt elmarasztalja 298-299
XL. Buda. 1424. június 20. Nánai Kompolthi István országbíró azon pert, mely egyrészről Rozgoni János, másrészről Pásztói István fia Imre özvegye és Gergely nevű fia, továbbá Tarkői Henrik unokái - János és Rykalf - között folyt, elhalasztotta 299-300
XLI. Buda. 1424. deczember 16. Zsigmond király Jobbágyi és Püspöki birtokait cserébe adja Tari Lőrincznek és fiának, Rupertnek, s ezek örököseinek Drégely váráért 300-301
XLII. Buda. 1424. deczember 16. Zsigmond király Tari Lőrincznek és fiának, Rupertnek, elengedi 1600 aranyforintnyi tartozásukat és azon összeget, a melylyel az ő elzálogosított Verpelét birtokukat Domoszlói Demeter özvegyétől kiváltotta 302
XLIII. Várad. 1425. január 2. A váradi káptalan jelenti Zsigmond királynak, hogy özvegy Pásztói Imrénét, Margitot, és Rozgoni Jánost a közöttük fenforgó ügyben megidézte 303
XLIV. Visegrád. 1425. június 24. Zsigmond király meghagyja a bíróságnak, hogy azon perben, mely egyrészről Pásztói Imre fia Gergely és Tarkői László fia Rykalf, másrészről meg Rozgoni János között folyt, ezen utóbbit el ne marasztalja, mert ez Herpály birtokot a király meghagyására foglalta el 304-305
XLV. Buda. 1425. július 5. Palóczi Máté országbíró Herpály, Újfalu, Kengyel, Szent-Kozma-Damján, Szent-Demeter és Andaháza birtokokat, Rozgoni Jánossal szemben, Domoszlói Demeter három leánya - Apollina, Zsófi és Margit - és ezek ivadékai, vagyis Pásztói Imre fia Gergely és Tarkői László fia János részére ítéli meg olyképen hogy azokat a három ág között egyenlően oszszák meg 305-311
XLVI. Buda. 1426. augusztus 20. Tari Lőrincz és fia, Rupert, szükségből elzálogosítják Szajla és Nagyberek birtokukat és a siroki vámot negyven magyar aranyforintért Rédei Andrásnak és Rédei Demeter fiának, Sándornak 312-313
XLVII. Buda. 1428. február 17. Palóczi Máté országbíró a Pásztói Kis Jakab és a Velezdi László, Jakab és Imre között folyt pert elhalasztja 315
XLVIII. Eger. 1429. június 16. Domoszlói Ilona és Tarkői Rikalf fia János az egri káptalan előtt nyugtatják azon 2000 aranyforintot, melyet Tari Rupert az elődei által elzálogosított
Verpelétért kifizetett 314-315
XLIX. Buda. 1441. január 18. I. Ulászló király utasítja Nánai Kompolthi Jánost és Pált, hogy Iváni Istvánt Pásztói Miklós fia János és Szenterzsébeti Basó Lőrincz hatalmaskodásával szemben, a birtok- és tulajdonjog megsértése ügyében hallgassák ki és védelmezzék
meg 315-316
L. Buda. 1444. szeptember 15. A budai káptalan Hédervári Lőrincz nádor megbízása alapján jelenti azon vizsgálat eredményét, mely Nekészeny, Gáza, Jakfalva, Dévény, Hártyán, Megyer, Batony és Dorog birtokokon és Pásztó városában végbement 316-322
LI. Eger. 1445. ápril 24. Az egri káptalan Pásztói István egri éneklőkanonok kérésére átírja azon oklevelet, melyből kiderül, hogy Domoszlói Zsófi a nála levő okiratokat és Tari Lőrincz feleségének a ruháit visszaadta Tari Lőrincznek 323-325
LII. Eger. 1445. június 16. Pásztói Lukács egri kanonok Miklós prépost és más tanuk előtt kijelenti, hogy a ruszkai tizedeket, melyeket az egri káptalan Miklós püspöktől vett cserébe
Deménd birtokért és egy malomért az Eger vizén, de időközben elvesztett, - visszaszerzi a káptalan részére 326-327
LIII. Eger. 1448. október 21. Pásztói Lukács egri kanonok Bártfai Péter fia György királyi közjegyző és mások jelenlétében kinyilvánítja, hogy az Eger vizén Egerben levő malmot visszaadja az egri káptalannak 327-329
LIV. Eger. 1450 körül. A Pásztói Jakab fia László és Velezdi Kövér Jakab fia Miklós, továbbá Esztrényi Bagos Lőrincz közötti perben Vadna és Velezd birtok határait megjárják Puthnoki
Miklós és Pál mester jelenlétében 329-331
LV. Buda. 1452. szeptember 11. Palóczi László országbíró az egri káptalant kiküldi, hogy vizsgálja meg, vájjon Pásztói István olvasókanonok, László és János vadnai jobbágyai tönkre tették-e Serkei Loránd fia György és János jobbágyainak a vetéseit Vadnán 331
LVI. Eger. 1452. október 11. Az egri káptalan jelenti Palóczi László országbírónak, hogy Pásztói István egri .olvasó kanonok László és János vadnai jobbágyai Serkei Loránd fia György és János jobbágyainak a vetéseit Vadnán marháikkal tönkretették 331-333
LVII. Prága. 1454. november 19. V. László király átírja a budai káptalannak azon oklevelét, mely Tari Györgynek Pásztói Istvánnal, Lászlóval és Jánossal oly értelemben kötött egyességét tartalmazza, hogy ha a felek egyike magtalanul hal el, birtokait a másik fél, vagy ennek örökösei kapják meg 333-335
LVIII. Eger. 1456. január 4. Az egri káptalan jelenti, hogy Tari György tiribesi birtokrészét és a Hasznospatakon levő, Kevés nevű malmot Pásztói Jánosnak 132 magyar aranyforintért
elzálogosította 335
LIX. Buda. 1459. szeptember 11. Hunyadi Mátyás király Tari Györgynek Taron lakó jobbágyait mindenféle adó fizetésétől fölmenti, mivel uruk sok hadjáratban résztvett 336
LX. Eger. 1461. márczius 9. Az egri káptalan jelenti, hogy Sóvári Sós István, Simon és Miklós nem fizették ki Pásztói László, István és János részére azt a 150 aranyforintot, mely ezeknek nagyanyjuk - Sóvári Sós Lászlóné - jegyajándéka és hozománya után nekik
jár 336.
LXI. Eger. 1461. Az egri káptalan jelenti Hunyadi Mátyás királynak, hogy Kazai Gyula fia Detre elkövette azon hatalmaskodásokat, melyekről Pásztói László vádolta s ennek alapján az illetőket a királyi bíróság elé megidézte 337-339
LXII. Eger. 1461. ápril 27. Asszúpataki Hasznos Benedek fia Tamás Asszúpatakon levő birtokrészének felét nyolcz aranyforintért zálogba adja Baán Pálnak 340
LXIII. Buda. 1463. október 9. Tari Rupert fia György Tar birtokot, az itteni vámot, a Mátra erdőt és más jövedelmeket ezerszázötven forintért elzálogosít feleségénél, Derencsényi Katalinnál 341
LXIV. Eger. 1463. november 16. Ragáli János Tari Margit és Erzsébet s mások nevében tiltakozik az ellen, hogy Tari Györgynek Sámsonházán, Tiribesen, Rozsnyokon, Verpeléten és Taron levő birtokrészeire a Pásztói testvérek vagy mások rátegyék a kezöket 341-342
LXV. Eger. 1463. november 30. Pásztói László és János a maga, gyermekei és rokonai nevében tiltakozik az egri káptalan előtt az ellen, hogy Tari György összes birtokait eladta és zálogba vetette 342-343
LXVI. Székes-Fehérvár. 1464. április 4. Hunyadi Mátyás király közzéteszi, hogy a hivatalos vizsgálat szerint, Kazai Gyulafi Detrével és panaszos társaival szemben, Czobor-Szentmihályi Czobor Mihály, Pásztói Jakab fia László, Tari György, sőt még saját testvére, Gyulafi György is hatalmaskodást követtek el 343-345
LXVII. Tar. 1464. május 1. Tari Rupert fia György Tiribes birtokot összes tartozékaival Halászteleki Sayli István nevű főemberszolgájának adja hűséges szolgálata jutalmául és 200 aranyforint fejében 345-346
LXVIII. 1464. július 10. Hunyadi Mátyás király, Tari György kérésére, átírja azon oklevelet, a melynek értelmében Tari Györgynek Taron lakó jobbágyait a kamarahaszna és más adó fizetésétől fölmenti, tekintettel uruk érdemeire 346-348
LXIX. Eger. 1464. november 19. Az egri káptalan jelenti, hogy Tari Rupert fia György, feleségének, Derencsényi Katalinnak zálogba vetette Tar birtokot és ennek vámját, hogy megtérítse felesége ékszereit és drágaságait s egyúttal biztosítsa a nászajándékát és hozományát 349
LXX. Buda. 1464. november 24 Palóczi László országbíró utasítja az egri káptalant, hogy Tari Györgynét Tar birtokba, a tari vámba és a Hasznosvizén levő malom birtokába iktassa be 349
LXXI. Eger. 1464. deczember 16. Az egri káptalan jelenti, hogy Tari György feleségét Katalint Tar birtokba, a tari vám és a Hasznosvizén levő malom birtokába bevezették és beiktatták 349
LXXII. Buda. 1465. február 8. Palóczi László országbíró jelenti, hogy Tari György mily egyességre lépett Guthi Ország Mihálylyal s Nánai Kompolti János fiaival, Miklóssal és Venczellel, zálogba vetett javaira nézve 349-351
LXXIII. Buda. 1465. február 21. Palóczi László országbíró jelenti, hogy Tari Rupert fia György, mivel se fia, se leánya, se testvére nincs, összes birtokai örököseivé Guthi Országh Mihály nádort és Nánai Kompolthi János fia Miklóst és Venczelt tette 352
LXXIV. Buda. 1465. június 25. Palóczi László országbíró Pásztói István, László és János javára ítéli meg azon javakat, melyeket Tari György Guthi Országh Mihálynak és Nánai Kompolthi Miklósnak és Venczelnek elzálogosított; s utasítja a budai káptalant, hogy ezen javak hivatalos becslését végezze el 352-361
LXXV. Zolyó. 1465. márczius 26. Hunyadi Mátyás király átírja és megerősíti Palóczi László országbíró levelét, a mely szerint Tari György, kinek fia, leánya és testvére nincs, összes birtokait Guthi Országh Mihály nádorra és Nánai Kompolthi János fia Miklósra és Venczelre örökíti 361-365
LXXVI. Saág. 1466. május 12. Guthi Ország Mihály a saági konvent előtt kijelenti, hogy azon birtokokat, melyeket Tari György 24,000 aranyforintért elzálogosított, használatra neki visszaadja, sőt ha figyermeke születik, véglegesen átengedi a családjának 365-366
LXXVII. Saág. 1466. május 12. Pál saági prépost és konventje jelenti, hogy Guthi Ország Mihály nádor és Nánai Kompolthi János fia Miklós Tar és Jobbágyi birtokokat, a melyeket Tari György zálogosított el, mindaddig a zálogba vevők - Tari Györgynek Katalin nevű felesége és Margit s Erzsébet nevű nővére - bírhatják, míg ők nekik a négyezer forint zálogösszeget le nem fizetik 366-367
LXXVIII. Buda. 1469. november 23. Guthi Ország Mihály nádor a «Tarszurdok» föld és «Henczvölgy» erdő miatt állítólag elkövetett hatalmaskodás ügyében vizsgálatot rendel el s ezzel a váczi káptalant bízza meg 368-370
LXXIX. Visegrád. 1472. szept. 24. Pásztói László, Báthori István országbíró előtt, tiltja Tari Györgyöt Sirok vára és többi birtokainak elidegenítésétől Guthi Ország Mihály nádor és Nánai Kompolthi Miklós részére 371-372
LXXX. Visegrád. 1472. október 5. Hunyadi Mátyás király Tari György hűtlenségi bűne, majd magtalan halála után ennek öszszes birtokait Guthi Ország Mihály nádornak és Nánai Kompolthi Miklósnak adományozza 372-374
LXXXI. Eger. 1472. október 11. Az egri káptalan jelentése, a mely szerint Tari György özvegye, Katalin, elismeri, hogy Guthi Ország Mihály, Nánai Kompolthi Miklós, Recski Miklós és Tamás s Kendi Gergely mindazon javakat visszaadták neki, a melyekre nézve neki ígéretet tettek 375
LXXXII. Eger. 1472. október 25. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói László Tari Györgyöt pásztói, tari, püspöki, tiribesi, dorogi, sirokaljai, nagybereki, ráczfalusi, rozsnaki, verpeléti,
sámsonházi, luczini, jobbágyii és rátóti birtokainak, úgyszintén siroki várának eladásától, Guthi Ország Mihály nádort és Nánai Kompolthi Miklóst azok elfogadásától, a királyt meg az adományozástól tiltotta 375-376
LXXXIII. Sopron. 1472. deczember 18. Hunyadi Mátyás király a budai káptalannak meghagyja, hogy Dobozi Danfi Andrást és hasonnevű fiát, továbbá Saskői Kollár Péter özvegyét, Apollinát és leányát, Borbálát, Atkár és Szent-Jakab birtokba és a hasznosi birtokrészekbe beiktassa 376
LXXXIV. Buda. 1473. január 10. A budai káptalan jelenti, hogy Dobozi Danii Andrást s hasonnevű fiát, továbbá Saskői Kollár Péter özvegyét, Apollinát és leányát, Borbálát, Atkár és Szent-Jakab birtokba és a hasznosi birtokrészekbe, melyeket nekik Kompolthi Miklós és Pásztói András zálogosított el, beiktatta, az ellenmondókat pedig megidézte 376-378
LXXXV. Eger. 1473. január 20. Tari György özvegye, Katalin, az egri káptalan előtt kijelenti, hogy Derencséni Miklós fia Imre és István őt mind édesanyjának nászajándékára és hozományára, mind pedig az ő leánynegyedére nézve kielégítették 379
LXXXVI. Léva. 1473. február 5. Nánai Kompolthi Miklós Guthi Ország Mihály nádor előtt kijelenti, hogy Tari György hagyatékából Jobbágyi birtok fele őt illeti meg, s a reá eső részt saját édes anyjának, Nánai Kompolthi János özvegyének, hatszáz magyar forintért elzálogosította 380-381
LXXXVII. Saág. 1474. február 12. Tari Margit - Nanai Kompolthi János özvegye - a maga és elhunyt Erzsébet nővérének leánya, Zsófi - Kusalyi Jakch András felesége - nevében nyugtatja azon összeget, melyet Guthi Ország Mihály nádor és Nánai Kompolthi János leánya, Hedvig, és unokái, János és Fruzsina, lefizettek 381-382
LXXXVIII. Sirok. 1474. február 12. Guthi Ország Mihály pásztói birtokát ötszázötven aranyforintért Nánai Kompolth János és Álmosdi Chőre István feleségének zálogosítja
el 382-383
LXXXIX. Saág. 1474. február 18. A saági konvent átírja az egri káptalan levelét, a mely szerint ez Palóczi László országbíró rendeletére Tari György feleségét, Katalint, Tar birtokba, az itteni vámba s a Hasznos vizén levő malomba bevezette és beiktatta 383-386
XC. Saág. 1474. február 18. A saági konvent átírja Guthi Ország nádornak azon oklevelét, a melyből kiderül, hogy Tari György Tar birtokot, az itteni vámot, a Mátra erdőt és egyéb jövedelmeket ezerszázötven forintért zálogba vetette saját feleségénél, született Derencsényi Katalinnál 386-388
XCI. Saág. 1474. február 18. A saági konvent átírja az egri káptalannak azon levelét, a mely szerint Tari György özvegye, Katalin, elismeri, hogy Guthi Ország Mihály, Nánai Kompolthi Miklós, Recski Miklós és Tamás s Kendi Gergely mindazon javakat visszaadták neki, a mire szavukat adták 388-389
XCIL Sáág. 1474. február 18. György saági prépost jelenti, hogy átírta az egri káptalannak azon oklevelét, a mely szerint Tari Rupert fia György Tar birtokot és a hozzátartozó vámot feleségének, Derencsényi Katalinnak, zálogba vetette, hogy megtérítse neki az ékszereit és biztosítsa a nászajándékát és hozományát 390-391
XCIII. Széchén. 1475. január 26. Guthi Ország Mihály jelenti, hogy Tari György özvegye, Katalin, a ki másodszor Asszúpataki Hencz Pálhoz ment nőül, békességesen kiegyezett Némethi Karthali Istvánnal 392
XCIV. Buda. 1475. május 22. Pásztói László és ennek György, János, Miklós, Domokos, László és István nevű fiai, továbbá Pásztói János fia István és Mihály a néhai Tari György birtokaira vonatkozó jogukról lemondanak Ország Mihály és fia László, továbbá Nánai Kompolthi János javára 395-395
XCV. 1475. május 29. Hunyadi Mátyás király átírja Zsigmond királyoklevelét, mely Pásztó város kiváltságait tartalmazza 395
XCVI. Cistercium. 1478. Hunyadi Mátyás király kérésére a cisterciumi nagykáptalan háromtagú bizottságot küld ki oly utasítással, hogy az egész rend apátjai közül, a kiket jónak látnak, hívják össze és szólítsák föl őket, küldjenek Magyarországba rendtagokat az itteni kolostorok újjászervezése végett 395-398
XCVII. Eger. 1478. augusztus 2. Az egri káptalan jelenti, hogy Báthori István országbíró parancsára Guthi Ország Mihály nádort és fiát, Lászlót, továbbá Nánai Kompolthi Miklós fiát, Jánost, mindazon birtokok, várak és vámok tulajdonába beiktatta, melyeket néhai Tari György náluk elzálogosított 398-400
XCVIII. Cistercium 1479. A cisterciumi nagykáptalan ismét bizottságot küld ki és meghagyja neki, hogy a németországi apátokat hívja össze tanácskozásra, a melynek határozata alapján mindenesetre küldjön cziszterczi rendtagokat a magyar apátságokba ezeknek reformálása és erősítése czéljából 400-402
XCIX. Saág. 1479. május 20. A saági konvent Guthi Ország Mihály nádor rendeletére vizsgálatot tart azon hatalmaskodás ügyében, melyet Vizslási Barócz Zsigmond és társai Asszúpataki Pálnénak, azelőtt Tari Györgynének Szele és Pogány birtokain elkövettek 403-404
C. Jászó. 1485. július 4. Kazai Kakas György felesége, született Serkei Hedvig, Szent János apostol és evangélista iránti kegyeletből, szülőinek és elődeinek lelki üdveért, az egri Szent János templomban misealapítványt tesz Galgócz és Baracza birtokokból, melyek jegyajándék és hozomány czímén illetik meg 404-405
Cl. 1488. október 20. Pásztói Miklós a budai káptalan előtt kinyilvánítja, hogy Tholyntha Máté nevű jobbágyától 100 magyar aranyforintot kölcsönzött s ezek fejében neki három jobbágytelket zálogosított el Pásztón többszörös feltétel mellett 405
CII. Buda. 1488. deczember 13. Tholyntha Máté a maga és Margit nevű felesége nevében, Hunyadi Mátyás király előtt, Verebélyi György, Simon és Pál részére vallja azon három jobbágytelket, melyeket Pásztói Miklós földesúrtól száz aranyforint fejében kapott zálogbirtokul 406-407
CIII. Buda. 1488. deczember 13. Báthori István országbíró jelenti, hogy Tholyntha Máté érvénytelennek minősítette azt az ígéretet, melyet Pásztói Miklós tőle akkor csikart ki, midőn őt Hasznos várában fogva tartotta, s ezt egyúttal tiltotta a Pásztó városban levő három jobbágytelek elfoglalásától és haszonélvezetétől 407-409
CIV. Eger. 1489. január 6. Az egri káptalan jelenti, hogy Székii Márton királyi ember és Chanádi Márton egri kanonok 23 tanút hallgattak ki s ezek vallomásából kiderült, hogy Pásztói Miklós és István Tholyntha Mátén és Margit nevű feleségén több rendbeli hatalmaskodást követtek el s a férjét Hasznos várába zárták 409-417
CV. Buda. 1489. február 5. Tholyntha Máté Hunyadi Mátyás király előtt kinyilvánítja, hogy Pásztói Miklós őt Hasznos várába záratta, a honnét Verebélyi György, Simon és Pál szabadították ki; miért is ezeknek mindazt leköti viszonzásul, a mit a Pásztói Miklós elleni perben majd nyer 418-419
CXI Buda. 1489. május 1. Báthori István országbíró jelenti, hogy Nánai Kompolthi János és fiai - Zsigmond és Ferencz - békés kiegyezés útján átengedték a rátóti birtokot, a pásztói
birtokrészeket és az alsókörtvélyesi malom felét Pásztói László fiainak, - Miklósnak, Domokosnak, Jánosnak, Lászlónak és Istvánnak 419-421
CVII. Buda. 1489. június 19. Hunyadi Mátyás király az egri káptalant utasítja, hogy a Nánai Kompolthi János és Guthi Ország Mihály s ennek László nevű fia között fenforgó ügyben tartson vizsgálatot 421
CYIIL Eger. 1489. augusztus 3 Az egri kaptalan jelenti Hunyadi Mátyás királynak, hogy megtartotta a vizsgálatot és kihallgatta a harminczegy tanút - a kik között Pásztói Miklós, Domokos és János is szerepel - azon ügyben, mely Nánai Kompolthi János és Guthi Ország Mihály s ennek László nevű fia között fenforgott 421-424
C1X. Eger. 1489. szeptember 14. Az egri káptalan jelentése szerint, néhai Pásztói László fiai - Miklós, Domokos, János, László és István - az öreganyjok jegyajándéka és hozománya s édesanyjok leánynegyede czímén eső részökre nézve Lapispataki Miklóst minden további követelés alól fölmentik 425
CX. Buda. 1489. november 8. Hunyadi Mátyás király tudatja az egri káptalannal, hogy Pásztói Miklóst a Tholyntha Máté jobbágy és ennek felesége, Margit, elleni peroen, melyben a tanúvallomás szerint az utóbbiaknak van igazuk, elmarasztalta s az ítélet végrehajtásával az egri káptalant bízza meg 426-441
CXI. Eger. 1490. márczius 15. Az egri káptalan jelenti, hogy Szigligeti Ambró káptalani küldött és Pilini Albert királyi ember Tholyntha Mátét beiktatták azon birtokrészekbe, melyeket Pásztói Miklós ennek 200 aranyforintért zálogosított el 441-443
CXII. Eger. 1490. márczius 29. Az egri káptalan jelenti, hogy Szajoli István Tiribes birtokot, melyet Tari Rupert fia György nála négyszáz magyar aranyforintért zálogosított el, Verebélyi Simonnak, Györgynek és Pálnak ugyanannyiért vetette zálogba 443-444
CXIII Eger. 1491. június 28. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói László fia István négyszáz magyar aranyforintért zálogba vetette Pásztó, Hasznos, Tepke és Bárkány határában eső birtokrészeit és a Hasznos folyón levő Sövényes malmot Verebélyi Györgynek, Simonnak és Pálnak 444-445
CXIV. Buda. 1492. márczius 1. Báthory István országbíró jelenti, hogy Pásztói László, saját állítása szerint, Verebélyi Simontól oly föltétel alatt kölcsönzött nyolczvan aranyforintot, hogy ha a visszafizetés napját nem tartja meg, akkor Verebélyi Simon zálogba veheti az ő pásztói birtokrészét 445-446
CXV. Eger. 1492. április 18. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói László fia István Pásztón levő birtokrészét három, majd négyszáz aranyforintért zálogosította el Verebélyi Simonnak, Györgynek és Pálnak 446-447
CXVI. Buda. 1492. szeptember 2. II. Ulászló király az egri káptalant utasítja, hogy Verebélyi Simont, Györgyöt és Pált Pásztói Jánosnak, Miklósnak és Istvánnak összes, Pásztói Lászlónak meg felényi birtokrészeibe beiktassa Pásztón 447-448
CXYII. Buda. 1493. február 1. II. Ulászló király az egri káptalant utasítja, hogy Verebélyi Györgyöt, Simont és Pált Tiribes birtokba s a pásztói és hasznosi birtokrészekbe
beiktassa 448
CXVIII. Eger. 1493. márczius 11. Az egri káptalan jelenti, hogy II. Ulászló király parancsa értelmében Verebélyi Györgyöt, Simont és Pált Tiribes birtokba ellenmondás nélkül beiktatta; de a pásztói és hasznosi birtokrészekbe iktatásnál Pásztói Domokos és János ellenmondott 448-451
CXIX. 1494. február 24. II. Ulászló király átírja Zsigmond királynak Pásztó város kiváltságait tartalmazó levelét 451
CXX. Pozsony. 1496. márczius 16. II. Ulászló király utasítja Heves vármegye hatóságát, hogy Verebélyi Györgynek Pásztói Istvánnal szemben igazságot és jogorvoslatot szerezzenek 451-452
CXXI. Vácz. 1496. ápril 10. A váczi káptalan jelenti, hogy a Verebélyi György által Pásztói László és István ellen emelt hatalmaskodás ügyében a vizsgálatot megtartotta és a panaszt
teljesen bebizonyítottnak találta 452-454
CXXII. Verpeléth. 1496. ápril 11. Daróczi Tamás Heves vármegye alispánja, Iváni László szolgabíró vizsgálata alapján, jelenti II. Ulászló királynak, hogy Pásztói László és István Verebélyi Györgygyel szemben csakugyan hatalmaskodást követtek el 454-455
CXXIII. Pásztó. 1496. szeptember 29. Pásztói Domokos, János és László megbékélnek Verebélyi Györgygyel és száz forint bírságot s esetleg még a kár megtérítését róják ki az egyesség megsértőjére 456
CXXIV. Jászó. 1501. február 10. Lukaházi Gergely Serkei Lorántfi Miklós és László nevében tiltakozik az ellen, hogy Kisfaludi Tar György és felesége, Fruzsina, Nagy-Kazinczon négy
jobbágytelket akár örök-, akár zálog-birtokként megtartsanak, használjanak vagy másoknak eladjanak 457
CXXV. Buda. 1501. június 13. II. Ulászló király Rokováni Jánost küldi ki biróul azon hatalmaskodás ügyében, melyet a pásztói apátság és Guthi Ország Zsigmond, Pásztói János, Mihály és Domokos, Verebéli György, Kazai Gyulafi Ferencz és Széchi László pásztói jobbágyai Iványi Varsa Ferencz rovón, Istenmezei Jánoson és Ivándi István szolgabirón elkövettek 458-459
CXXVI. Verpelét. 1503. január 23. Enchi Fülöp alispán és Pozsegai Gáspár szolgabíró jelentik II. Ulászló királynak, hogy azon hatalmaskodást, mely állítólag Lukács pásztói apát és Pásztói Mihály és Domokos - a pásztói apátság kegyurai - meghagyásából ment végbe, Válus Benedek és fia, továbbá Varjas Boldizsár követte el 459-461
CXXYII. Buda. 1503. deczember 30. A budai káptalan jelenti, hogy az egri káptalant Galgócz és Baracza birtokokba, Pásztói Mihály, Pásztói János és mások jelenlétében, bevezette és beiktatta, Putnoki János, Feledi János és Kazai Gyulafy Ferencz tiltakozása ellenére is 461-462
CXXYI1I. Buda. 1509. július 3. Perényi Imre nádor és királyi helytartó Pásztói Mihályt és Györgyöt, mivel András deákot, a pásztói scholasticust elfogatták és agyonverették, összes birtokaiktól megfosztja s ezeket Kubini Lászlónak és Kazai Gyula fia Ferencznek és Bálintnak adományozza a király és a szent korona iránt tanúsított hűségökért 463-464
CXXIX. Buda. 1523. május 18. II. Lajos király átiratja az egri káptalannak azon kiadványát, a mely szerint Tari György, szükség által kényszerítve, Tiribesi birtokrészét és a Hasznos patakon levő Kevés nevű malmot Pásztói Jánosnak 132 magyar aranyforintért
elzálogosítja 465-466
CXXX. Buda. 1524. márczius 15. A Puthnokiak kiegyeznek Pásztói Zsigmonddal és Pásztói Ferenczczel, továbbá Werbőczi Istvánnal Kazai Gyulafi Bálint hagyatékára nézve 467-469
CXXXI. Pest. 1505. szeptember 30. Szent-Györgyi és Bazini Péter gróf országbíró jelenti, hogy Pásztói Jánosné, a kinek első férje Dorogházi László volt, fiaival - Dorogházi Imrével és Kristóffal - békésen kiegyezett 470-471
CXXXII. Ajnácskő. 1544. január 17. Pásztói Zsigmond nyugtatja azt az 1000 aranyforintot, melyet Verebélyi Jánosnál megőrzés végett letett s ez később visszafizetett 471-472
CXXXIII. Gyula-Fehérvár. 1557. április 1. Izabella királyné megbízza a jászói konventet, hogy Putnoky Menyhértet és Gáspárt iktassa be Vadna birtokba, a melyet Pásztói János fölségsértés miatt elvesztett 472-473
CXXXIV. Jászó. 1572. augusztus 1. A jászói konvent jelenti, hogy Sárközy János és édes anyja, özvegy Sárközy Mihályné, született Markházi Orsolya, Pásztó és Hasznos birtokokat, Bátony., Lengyend és Tiribes pusztákat békés egyesség útján Verebélyi Jánosnak engedték át 474-475
CXXXV. Jászó. 1576. július 29. Meleg Boldizsár csanádi püspök és jászói prépost jelenti, hogy Székely András özvegy Pásztói Jánosné, született Bajony Zsófi és ennek fia, Pásztói Zsigmond, nevében tiltja özvegy Pelsőczi Bebek Györgynét, született Pathochy Zsófit a Bajony-család birtokainak elfoglalásától és használatától, Somlyói Báthory Kristófot meg az odaadományozásától 475-476
CXXXVI. Eger. 1582. július 18. Kolonisch Bertalan János Eger várának kapitánya, hogy Eger várának szükségletét födözze, a Békés vármegyében levő Eperjes birtokot, mely a Gyulai vár tartozéka volt, 700 magyar forintért elzálogosította Pásztói Gergelynek és Klárának 477-478
CXXXVII. Eger. 1592. márczius 11. Pásztói Gergely nőtestvéreivel - Klárával, Orsolyával, Margittal és Annával - hosszas meghasonlás után kiegyezik és a Pásztói-család összes birtokainak öröklésére nézve szerződést köt az egri káptalan előtt 478-480
CXXXVIII. Jászó. 1593. február 6. Polyánkai Chapy Jánosné, született Pásztói Borbála kérésére a jászói konvent Chapy Ferencz életkorát nyolcz évben állapítja meg 481
CXXXIX. Eger. 1598. január 11. Az egri káptalan jelenti, hogy Nyáry Pál, Eger várának a kapitánya, Apátfalva, Ostoros és Horváty birtokot s a bátori birtokrészt - mint Szarvaskő
várának javait - 5000 magyar aranyforintért Pásztói Gergelynek adta zálogba 481-483
CXL. Kassa. 1598. aug. 14. Pásztói Gergely az egri káptalan küldöttei előtt a Hasznoson levő «Kecskés malomhely»-et százötven magyar forintért átadja Chepe Dömötör, Péter és Gáspár részére 485-484
CXLI. Torna. 1599. deczember 14. Özvegy Pásztói Gergelyné, született Pesthi Zsuzsánna, férje örökségére nézve a rokonokkal - Barcsay Jánosnéval, Pásztói Klárával, Pásztói Margittal és Barjus Demeterrel - egyességre lép 485-486
CXLII. Jászó. 1599. deczember 14. Dettre János és Kesereö Tamás egri kanonokok, Szuhay István egri választott püspök nevében, tiltakoznak az ellen, hogy a pásztói és bélháromkúti apátságok Pásztói Gergely örököseinek kezén vannak 486-488
CXLIII. Jászó. 1603. márczius 4. Chycheri András fia Ambró és Verebélyi Mihály fia János tiltakozik az ellen, hogy Ő Felsége a Pásztó, Verebély, Bárkány, Sós-Hartván, Tót-Veréb, Tepke, Bátony, Hasznos és Tiribes határában levő birtokrészeket bárkinek is odaadományozza 488
CXLIV. Lincz. 1614. július 1. II. Mátyás király Sembery István trencséni főesperest és nyitrai kanonokot pásztói apáttá nevezi ki 489
CXLV. Bécs. 1614. deczember 11. Sembery István pásztói apát kéri Szerdahelyi Györgyöt, az ő rokonát és barátját, a ki a királyi kamarának registratora és a kanczelláriának jegyzője volt, hogy a pásztói apátság faluit és jogait írja össze 490
CXLVI. Bécs. 1615. február 18. II. Mátyás király Bosnyák Tamás füleki, Forgách Miklós szécsényi és Somogyi Mátyás gyarmathi kapitányoknak megparancsolja, hogy Sembery István pásztói apátot birtokainak és jövedelmeinek visszaszerzésében támogassák 491
CXLVII. Prága. 1616. márczius 30. II. Mátyás király Bosnyák Tamás füleki, Forgách Miklós szécsényi és Somogyi Mátyás gyarmathi várkapitányoknak szélesebb alapon nyugvó parancsot ad a pásztói apátság érdekeinek támogatására nézve 492-493
CXLVIII. Surány. 1616. október 15. Sembery István pásztói apát tudakozódik apátsága viszonyai után és gondoskodik párfogóról emberei részére 493-494
CXLIX. Kassa. 1617. deczember 20. Az egri káptalan, Bellay János pásztói plébános kérésére, átírja azon fassionális levelet, melyet egykor Pásztói Gergely vallomása alapján állított ki 494-495
CL Bécs. 1626. május 29. II. Ferdinánd király Eszterházy Miklós grófnak, Újvár főkapitányának megparancsolja, hogy Sembery István pásztói apát birtokjogát megvédelmezze 495-496
CLI. Lelesz. 1628. január 26. Chycheri András unokái, Chycheri Ambró fia Péter és Mihály, mint Verebélyi Anna szülöttei tiltakoznak Pásztó s Hasznos város, Verebély, Bárkány, Sós-Hartyán s Batyony birtok, Tepke, Lengeld, Tót-Veréb és Tiribes puszták lefoglalása, eladományozása és bármily czímű birtoklása ellen 496-497
CLII. Pásztó. 1630. január 22. Vállus Balázs és fia - Vállus Demeter és János - a «Monostor malmának» harmadrészét hetvenöt magyar forint lefizetésével eladják Vállus Györgynek,
az ő fiuknak, illetőleg testvéröknek 497-498
CLIII. Ebersdorf. 1637. szeptember 17. II. Ferdinánd király Somogyi Ferencz egri kanonokot pásztói apáttá kinevezi 498-499
CLIV. Ebersdorf. 1637. szeptember 17. II. Ferdinánd király meghagyja a pozsonyi kir. kamarának, hogy Somogyi Ferencz pásztói apátot iktassa és vezesse be új apátságába s ennek birtokaiba 499-500
CLV. Pozsony. 1638. január 24. III. Ferdinánd király azon pásztói birtokrészt, mely Nagy-Barcsai Barcsay Ferencz halálával a szent koronára szállt, Lósy Tamásnak adományozza hű szolgálatai elismeréseül 500-501
CLVI. Ebersdorf 1654. október 19. III. Ferdinánd király Somogyi Ferencz leköszönése után Fejérpataky Mátyás pécsváradi apátot és nyitrai kanonokot pásztói apáttá nevezi ki 502
CLVII. Bécs. 1659. május 6. I. Lipót király Svella Györgynek bényi prépostból pásztói apáttá történt kinevezése következtében Rossi Benedeket nevezi ki utódává 503
CLVIII. Jászó. 1663. január 19. A jászói konvent Pásztó város lakosságának kérésére kiadja azon tanúvallomásokat, a melyek szerint a klastrom melleti «Monostor malma» világi földesúré soha sem volt 504-505
CLIX. 1663. deczember 9. B. B. tudósítja Erdődi Pálffy Tamás egri választott püspököt, hogy miért nem utazhatik Kassára s mily választ kell adni a pásztóiaknak, ha a malomrész dolgában megkeresik 506
CLX. Bécs. 1664. július 26. I. Lipót király a pásztói apátságot Kada István nyitrai kanonoknak adományozza 507
CLXI. Bécs. 1664. július 26. I. Lipót király a pozsonyi kamarát utasítja, hogy Kada Istvánt a pásztói apátságba iktassa és vezesse be 508
CLXII. Bécs. 1665. február 12. I. Lipót király Lippay György esztergomi érseknek, Pálfy Tamás egri püspöknek, Wesselényi Ferencz nádornak és másoknak megparancsolja, hogy Kada István pásztói apát birtokjogát segítsék megvédeni 509-510
CLXIIL Pozsony. 1665. február 17. Tamásfalvay István jelenti, hogy Kada Istvánt, az újonnan kinevezett pásztói apátot, apátságába bevezette 510-511
CLXIV. Fülek. 1665. május 6. Bezek György a pásztói földesurak és közbirtokosok nevében tiltakozik azon jogsérelmek ellen, melyeket Kada István a pásztói plébánoson és az itteni birtokosokon ejtett 511-512
CLXV. Lelesz. 1666. decz. 26. Verebélyi János a leleszi konvent előtt kinyilvánítja, hogy a Verebély, Bárkány, Sós-Hartyán, Tót-Veréb, Pásztó, Hasznos, Bátony határában levő birtokrészeket és a hasznosi malmot kétszáz magyar forintért mily föltételek mellett adta át Csicseri Ambrónak 512-515
CLXVI. Nyitra. 1668. november 27. Kada István pásztói apát és a Pásztó városbeliek a nyitrai káptalantól bizonyságlevelet kapnak azon ügyben, mely köztük és az egri püspök s a pásztói plébános között a földesúri jogra nézve fölmerült 516-517
CLXVII. Beszterczebánya. 1688. július 15. Borcsiczky János közli a pozsonyi kamarával, hogy Pásztón ezüst- és sóbányának jöttek a nyomára, - a mint ezt már Kada István pásztói
apát is jelentette; s ajánlja, hogy Pásztón harminczad-hivatalt szerezzenek 517-518
CLXVIII. Ajnácskő. 1688. szeptember 7. Wécsy Sándor tudakozódik, hogy a pásztói apát nem foglalta-e el azon birtokrészeket, melyek Oláh János családjánál vannak
zálogban? 519
CLXIX. Nagy-Zellő. 1690. május 17. Zolnay András tudatja Báthory Gáborral, hogy Kada István megparancsolta neki a pásztói apátsági malom visszafoglalását s egyúttal megkínálta magával a pásztói apátsággal 519-520
CLXX. Eger. Fenessy György egri püspök figyelmezteti Pásztó város hatóságát, hogy Zolnay András pásztói apát törekvéseivel szemben résen legyen, s egyúttal támogatását igéri 520
CLXXI. Zolnay András felszólítja a pásztói plébánost, hogy a Monostor malom ügyében nyugodjék meg az egri püspök és vicarius ítéletében 521-522
CLXXII. Bossányi László, Vécsey Sándor, Vay Ábrahám, Horváthi Gergely, Róth János, Borcsiczky János és a Keczer-árvák kérik a m. kir. udvari kanczelláriát, írja körül Zolnay András pásztói apát jogát, melyet a pártfogólevél neki biztosít, hogy ők a sok jogtalan követeléstől megszabaduljanak 522-523
CLXXIII. Pásztó. A pásztói közbirtokosok, hogy Zolnay András pásztói apátnak birtokvisszafoglaló munkáját megakadályozzák, a királyi támogatást tartalmazó iratoknak érvényen kívül helyezését kérik 523-525
CLXXIV. 1690. körül. Zolnay András kéri a magyar kir. kamarát, hogy a Muzsla határában levő szőlőket, melyeket Báthory Gábornak ő zálogosított el, adja vissza neki apátsága templomának ^helyreállítása czéljából 525-526
CLXXV. Laxemburg. 1690. május 26. I. Lipót király, Kada István leköszönése után, Zolnay András nagy-zellői plébánost nevezi ki pásztói apáttá 526-527
CLXXVI. Pásztó. 1690. június 15 Borcsiczky János jelenti a m. kir. kamarának, hogy Zolnay Andrást a pásztói apátságba és ennek összes birtokaiba beiktatta és bevezette 528-529
CLXXVII. Gyöngyös. 1690. június 19. Zolnay András pásztói apát, Heves és Külső-Szolnok vármegye gyűlésén, adománylevelének kihirdetését s az erről szóló bizonyságlevelet kéri; vele szemben azok küldöttei, kik a pásztói apátság egykori birtokaiból egyet-mást kezeik között tartottak, tiltakoznak az adománylevél egyik-másik helye és Zolnaynak az apátság összes birtokaira kiterjedő beiktatása és bevezetése ellen 529-532
CLXXVIII. Lelesz. 1690. júl. 21. Vajai Vay Ábrahám felesége, Ibrányi Anna, a leleszi konvent előtt tiltakozik az ellen, hogy Légrády Tárnoky Szabó György Alsó-Tolvajd falunak mindkét felét Zolnay András pásztói apát meg a Pásztón és környékén levő birtokrészeket lefoglalta 532-533
CLXXIX. Bécs. 1691. február 17. I. Lipót király egyetemleges felhivást intéz a nemzethez, melyben Zolnay András pásztói apát személyének és apátságának védelmezését rendeli
el 533-534.
CLXXX. Pozsony. 1691. február 21. Széchenyi György esztergomi érsek Kada István erdélyi püspököt, volt pásztói apátot, bizza meg, hogy Zolnay Andrást avassa föl pásztói
apáttá 535
CLXXXI. Pásztó. 1692. márczius 21. Horváthi György hevesvármegyei alispán és Oláh Gergely esküdt tizenegy pásztói emberrel együtt megbecsülik azt a három szőlőt, melyeket Rákóczy Gábor 100 tallérért adott el Báthory Gábornak, s a melyek egyike Bagi Mihály révén, Zolnay András pásztói apát kezére jutott 536
CLXXXII. Pásztó. 1692. június 8. Pásztó város hatósága Zolnay András pásztói apát lelkipásztori teendőit dicséri s kijelenti, hogy csak azon földeket fogadta el, melyek hajdanta apátságához tartoztak 537-538
CLXXXIII. Bécs. 1692. június 25. I. Lipót király, Zolnay András pásztói apát panasza folytán, Dévay Pál szolgabírót és társait utasítja, hogy a jövedelem- és birtok-foglalók munkáját függeszszék föl s utalják őket a «neoacquistica comissio» döntéséhez 538-539
CLXXXIV. Pásztó. 1692. deczember 8. Vámos István és fia, Mátyás kijelentik, hogy a pásztói apátság okleveleinek hollétéről mit sem tudnak, s jobbágyi hűséget ígérnek Zolnay András pásztói apát iránt 539-540
CLXXXV. Kis-Marton. 1692. deczember 11.. Galanthai Eszterházy Pál nádor a pásztóiaknak megengedi, hogy az apátság újjáépítése végett országosan gyűjthetnek, s felszólítja a nemzetet a nemes czél pártolására 541-542
CLXXXVI. Eger. 1693. Kivonat Fenessy egri püspök leveléből, melyben Zolnay András előtt kifejti, miért nem lehet ő, mint pásztói apát, plébános is egyúttal 542-543
CLXXXVII. Szent-Mihály 1693. augusztus 11. Keresztszegi Csáky István gróf országbíró az egri káptalant utasítja, hogy Zolnay András ügyében tanúkihallgatást tartson 543
CLXXXVIII. Eger. 1693. augusztus 17. Zolnay András pásztói apát kérésére, Csáky István gróf országbíró tanúkihallgatást rendel el s az egri káptalan jelenti a
tanúvallomásokat 543-549
CLXXXIX. Eger. 1693. szeptember 7. Az egri káptalan jelenti, hogy Csáky István gróf országbíró rendeletére, Zolnay András ügyében a tanukat mily módon és mily eredménynyel hallgatta ki 550-568
CXC. Bécs. 1693. október 16. I. Lipót király fölmenti Zolnay András pásztói apátot a jogtalan és erőszakos birtokfoglalás vádja alól 568-569
CXCI. Bécs. 1693. október 24. Zolnay András pásztói apát elismeri, hogy Bakos Jánostól 115 forintot vett föl kölcsön 569-570
CXCII. Pásztó. 1693. november 9. Zolnay András pásztói apát levele Fenessy György egri püspökhöz, a melyben kifejti, hogy a pásztói plébánost joggal tartja függésben és a «Kolostor malma» az apátság tulajdona 570-573
CXCI1I. Gyöngyös. 1694. január 27. Bajcsi György saját apczi és szőllősi, Bajcsi Mihály meg a Nyári-család birtokjoga érdekében tiltakozik azon felsőbb rendelet ellen, mely Zolnay András pásztói apát birtokjogát azon birtokokra nézve védi, a melyekbe a beiktatás megtörtént 574-575
CXCIV. Zolnay András pásztói apát Schirmthali Schirmer Marián osztrák heiligenkreuzi apáttól kér kölcsönt, hogy a pásztói apátságba iktatás és bevezetés költségeit
fedezhesse 576
CXCV. Pásztó. 1694. január 14. Zolnay András levele Fenessy György egri püspökhöz, a melyben kifejti jogi álláspontját a pásztói plébániára nézve 577-579
CXCVI. Pásztó 1694. február 22. A pásztóiak kérik Fenessy egri püspököt, hogy a pásztói dézsmát engédje át a pásztói Szent Lőrincz templom kijavítására, Kada Istvánnal meg állíttassa föl azt az oltárt a Szent-Lőrincz templomban, a melyet megigért 580-581
CXCVII. Pásztó 1694. Zolnay András pásztói apát azt kéri Fenessy György egri püspöktől, hogy Jászberényi Pál helyébe Pásztora más plébánost hozhasson 581
CXCVIII. Pásztó. 1694. május 8. A pásztóiak kérik Fenessy György egri püspököt, hogy Jászberényi Pál plébánosukat ne helyezze át máshová; mert attól tartanak, hogy majd nem kapnak helyette mást, - pedig Zolnay András pásztói apátot plébánosnak nem akarják elismerni 582-583
CXCIX. Laxemburg. 1694. május 24. I. Lipót király utasítja a nádort, hogy azon bonyodalom érdemében, mely Vécsey Sándor, Szunyogh Gáspár, Melczer János és más pásztói birtokosok között egy-, és Zolnay András pásztói apát között más-részről hosszú idő óta létezik, rendkívüli birói eljárásról gondoskodjék 583-584
CC. Pásztó. 1696. április 3. A pásztóiak kérik Fenessy György egri püspököt, hogy Pásztóra új plébánost küldjön 584-585
CCI. Pásztó. 1696. ápril. 5. Zolnay András pásztói apát kéri Fenessy György egri püspököt, hogy küldjön Pásztóra plébánost, mert ő betegeskedése és apátsága érdekeinek jogvédelme miatt nem tudja végezni a plébániai teendőket 585-586
CCII. Jászó. 1696. ápril 10. Fenessy György egri érsek tudatja Zolnay András pásztói apáttal, hogy Pásztóra ugyan küld plébánost, de ez független marad az apáttól; s felszólítja Zolnayt, hogy adja vissza azon házat, kertet s malmot, melyek egykor a plébániáé
voltak 586-588
CCIII. Pásztó. 1696. április 22. Zolnay András pásztói apát írja Fenessy György egri püspöknek, hogy a pásztói plébános függésére nézve régi véleményét már megváltoztatta; a házat, malmot és kertet azonban nem bocsátja ki kezei közül, mert ezekre vonatkozó jogát már több ízben bebizonyította 588-589
CCIV. 1696. augusztus 10. Pásztó város, Tar és Hasznos birtok adóösszeírása 589-593
CCV. Pásztó. 1696. augusztus 26. A pásztóiak Szárhegyi András hevesmegyei főespereshez fordulnak, hogy részökre plébánosról gondoskodjék 594
CCVI. Pásztó. 1697. január 3. Terennei Márton pásztói plébános lefesti szomorú helyzetét Pásztón; kéri Pettes András prépostot, hogy bírja rá Zolnay András pásztói apátot a kezei között levő malom, ház, kert és szántóföldek átengedésére; s jelenti, hogy Zolnay a cziszterczieket Pásztora be akarja telepíteni s hihetőleg ő maga is belép közéjök 595-596.
CCVII. Pásztó. 1697. február 26. Terennei Márton pásztói plébános Berzsenyi Demeter patai főesperest kéri, hogy működjék közre azon javak visszaszerzésénél, melyeket Zolnay András pásztói apát a plébániától elfoglalt 596-597
CCVIII. Jászó. 1697. márczius 14. Csáky István gróf országbíró, Zolnay András pásztói apát kérelmére, átíratja a jászói konventnek azon kiadványát, mely Szuhay István egri püspök tiltakozását tartalmazza Pásztói Gergely örököseivel szemben 597-600
CCIX. Pásztó. 1697. április 9 Terennei Márton pásztói plébános kéri Pettes András egri prépostot, hogy tekintettel az ő szegénységére, küldjön neki pénzt misékre a kezénél levő misealapítványokból 600-601
CCX. Pásztó. 1697 június 6. A pásztóiak tudatják az egri vicariussal, hogy a pásztói malom tulajdonjoga Kada István pásztói apát idejében és később is nem az apátot, hanem a plébánost és a templomot illette meg 601-602
CCXI. Kassa 1697. június 12. Pettes András prépost és vicarius Zolnay András pásztói apáttal szemben a törvény terére akar lépni; miért is fölszólítja a pásztóiakat, hogy bizonyító okleveleiket másolatban küldjék el hozzá 602-603
CCXII. Pásztó. 1697. október 1. A pásztóiak kérdezősködnek Pettes András vicariusnál a plébánia részére követelt malom ügyének tárgyalására nézve 603
CCXIII. Kassa 1697. november 18. Az egri káptalan jelenti, hogy Zolnay András idézésre a szentszék előtt megjelent, de Pettes András vicarius és helyettese távolléte következtében eredmény nélkül tért haza 604
CCXIV. Pásztó. Zolnay András a m. kir. kanczellária támogatását kéri a pásztói apátságnak a cziszterczi rendbe keblezése érdekében, felsorolván azon okokat is, melyek kérésének alapját képezik 604-606
CCXV. Wellehrád 1698. február 15. Zolnay András a wellehrádi apátnál a cziszterczi rendbe vételét kérelmezi; költségei födözésére kölcsönt kér tőle s biztatja, hogy a kellő helyen mozdítson meg minden követ a cziszterczi apátságoknak a rendbe kebelezése
érdekében 606-609
CCXVI. Wellehrád. 1698. február 17. Bernát wellehrádi apát bizonyítja, hogy Zolnay András pásztói gubernátort a wellehrádi konvent újonczai közé fölveszi 609
CCXVII. Plass. 1698. február 24. Trojer András plassi apát és vikárius megengedi Kasparek Bernát wellehrádi apátnak a rendi kolostorok visszaszerzését és újjászervezését Magyarországban 610
CCXVIII. Bécs. 1698. márczius 3. I. Lipót király, Zolnay András pásztói apát kérésére, meghagyja Lindvay Piacid pannonhalmi apátnak, hogy a conventi levéltárban levő pásztói okiratokat adja ki Zolnay részére 610-611
CCXIX. Pásztó. 1698. márczius 28. Zolnay András írja Fenessy György egri püspöknek, hogy két cziszterczi rendtag érkezett vele Pásztóra az apátság megszemlélésére, mert már közeledik az idő, hogy a pásztói apátság a cziszterczi rend kezére juts hogy ő maga is minél előbb a rendbe léphessen, peres ügyének gyors elintézését kéri 612-613
CCXX. Garam-Szent-Benedek. 1698. április 27. A garamszentbenedeki konvent jelenti, hogy Pásztón, Nagy Márton királyi ember jelenlétében, megtartotta azon tanúkihallgatást, melyet I. Lipót király rendélt el Zolnay András kérelmére 613-625
CCXXI. Pásztó. 1698. május 6. Zolnay András pásztói apát igéri, hogy Bakos Jánosnak a kölcsönzött 115 frtért mind a múltra, mind a jövőre szólólag fog kamatot fizetni 625-626
CCXXII. Bécs. 1698. május 22. Kollonich Lipót biboros érsek képzeleti dolognak tekinti azt a tervet, hogy Zolnay András pásztói apát a cziszterczi rendbe lép; miért is nem ajánlja a hozzájárulást 626
CCXXIII. Bécs. 1698. augusztus 28. L Lipót király Zolnay András kérelmére a pásztói apátságot visszaadja a cziszterczi rendnek s megengedi, hogy Zolnay a cziszterczi rendbe lépése után is megtarthassa apátságát 627-630
CCXXIV Bécs 1698. augusztus 28. I. Lipót király a magyar királyi kamarának megparancsolja, hogy a cziszterczi rendet a pásztói apátságba vezesse és iktattassa
be 631-633
CCXXV. Gyöngyös. 1698. novemb.6. Heves és Külső-Szolnok vármegye gyűlésén, Gyöngyösön, Országh Pál és Peres Ferencz előadják, hogy Zolnay András bizonyos telket apáti lakásának udvarául foglalt el, de a pásztói birtokosok ez ellen tiltakoztak 633
CCXXVI. Pásztó. 1699. A pásztóiak kérik I. Lipót királyt, hogy a régi magyar királyoktól nyert, Zsigmond, I. Ulászló és Hunyady Mátyás király által megerősített szabadságleveleiket újból erősítse meg 634
CCXXVII. Pozsony. 1699. márczius 18 A pozsonyi kamara meghagyja Kecskeméty Pál Széchenyi harminczadosnak, hogy a cziszterczi rendet a pásztói apátságba iktassa
be 634-636
CCXXVIII. Pásztó. 1699. ápril 28. Kecskeméthy Pál szécsényi harminczados jelenti, hogy a cziszterczi rendet a pásztói apátságba bevezette és beiktatta 637
CCXXIX. Lelesz. 1699. május 10. Berkovics Ágoston váradi püspök jelenti, hogy Ibrányi Anna nevében Tóth János tiltakozott a cziszterczi rend beiktatása ellen Pásztó város, Tepke és Muzsla puszták birtokába 637-638
CCXXX. Pásztó. 1699. július 3. Szalay Pál, kártérítés czímén, Zolnay András pásztói apátnak kétszáz rajnai forint lefizetését igéri 638-639
CCXXXI. Gyöngyös. 1699. július 6. Heves és Külső-Szolnok vármegye gyűlésén, Szalay Pál Zolnay András pásztói apát ellen hatalmaskodás czímén emel vádat; ez pedig tiltakozik a vádakkal szemben 639-641
CCXXXII. Gyöngyös. 1699. augusztus 22. Heves és Külső-Szolnok vármegye gyűlésén Szelecski Márton a pásztói földesurak és közbirtokosok nevében tiltakozik az ellen, hogy Zolnay András pásztói apát a Pokolfán innen és túl levő termését a maga részére
lefoglalja 641-642
CCXXXIII. Gyöngyös. 1700. január 26. Heves és Külső-Szolnok vármegye, Zolnay András pásztói apát kérésére kiadja a bizonyságlevelet azon tiltakozásra nézve, melyet Bossányi László, Andrássy György, Vay Ábrahám és a többi pásztói földesurak nevében Bajtai István kifejezett a pásztói lakók ősi kiváltságaival szemben 642-644
CCXXXIV. Pozsony. 1700. deczember 18. I. Lipót király a jászói konventet utasítja, hogy Vattay Jánost Zolnay Andrással és Sas Pállal szemben vezesse be Pásztó-Szőllős birtokba, Zolnain pedig vegye meg a bírságösszeget 644-647
CCXXXV. Wellehrád. 1701. február 6. Maietynsky Wenczel felszólítja Pásztó város hatóságát és községét, hogy jelentsék írásban a wellehrádi konvent és apát előtt azon elhatározásukat, a melynek értelmében a pásztói apát földesúri felsőbbségét
elismerik 647-648
CCXXXVI. Bécs. 1701. márczius 26. I. Lipót király átírja Hunyadi Mátyás és II. Ulászló királynak azon okleveleit, melyek Zsigmond királynak a pásztói lakók részére kiadott kiváltságlevelét tartalmazzák 648-653
CCXXXVII. Jászó. 1701. november 8. A jászói konvent jelenti, hogy Vattay Jánost Pásztó-Szőllős birtokba ellenmondás nélkül beiktatták, s hogy Zolnay András pásztói apáton a három márka bírságot megvették 653-654
CCXXXVIII. Gyöngyös. 1702. márczius 27. Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén kihirdetik azon királyi rendeletet, mely a pásztói földesurak és lakók egymásközötti viszonyában a régi állapot fentartását követeli 655
CCXXXIX. Bécs. 1702. ápril 28. A m. kir. kanczellária értesíti a m. kir. kamarát, azon okokról, a melyek miatt a pásztóiak által kért okiratot nem adhatja ki 656-658
CCXL. Bécs. 1702. ápril 28. I. Lipót király intézkedik, hogy a hatóság Pásztó város lakóinak személyi és birtogjogait a földesurakkal szemben megvédje s a rajta ejtett sérelmeket orvosolja 658-660
CCXLI. 1702. ápril 30. Zolnay András végrendelete 660-662
CCXLII. Bécs. 1702. május 27. Bakos János kéri Telekessy István egri püspököt, intézkednék úgy, hogy Zolnay András elhalt pásztói apát hagyatékából a neki kölcsönzött 115 forintot megkapja 663-664
CCXLIII. Bécs. 1702. május 27. Matyassovsky László kanczellár s nyitrai püspök kéri Telekessy István egri püspök támogatását Bakos János részére, hogy ez Zolnay András pásztói apát hagyatékából a neki kölcsönzött összeget megkaphassa 665
CCXLIV. Pozsony. 1702. június 3. A magyar kir. kamara elnöke utasítja Kecskeméthy Pált, hogy Zolnay András pásztói apát halála után az apátság vagyonát a kir. fiscus részére foglalja le, írja össze s erről tegyen jelentést 665-666
CCXLV. Pásztó. 1702 augusztus 5. Terennei Márton pásztói plébános kéri Telekessy István egri püspököt, hogy őt a plébániájához tartozó malom és ház birtoklásában, a czisztercziekkel és a kamarával szemben védelmezze meg 666-667
CCXLVI. Pásztó. 1702. augusztus 5. Terennei Márton pásztói plébános kéri Alinási András pathai alesperest, hogy Telekessy István egri püspököt a pásztói malom és ház ügyében a pozsonyi kamaránál közbelépésre bírja 667-668
CCXLVII. Eger. 1702. augusztus 15. Telekessy István egri püspök kéri a pozsonyi kamarát, hogy a mit Zolnay András pásztói apát hagyatékából jogtalanul elfoglaltatott, adja
vissza 668-669
CCXLVIII. Pozsony. 1702. november 4. Somoskőy Ferencz, Zeke Gáspár és Csór Gáspár Pásztó város tanácsosai a pozsonyi káptalan előtt városuk nevében tiltakoznak a régi pásztói földesurak, tehát a pásztói apátok birtoklása ellen is 669-674
CCXLIX. Bécs. 1702. november 6. I. Lipót király a pásztói apátságot Zolnay András apát hálák után, tekintettel a cziszterczi rend érdemeire, a cziszterczi rendbe kebelezi és pásztói apáttá Nezorin Flórián wellehrádi apátot nevezi ki, a kolostor fölépítésének és szervezésének kötelezettségével 674-677
CCL. Bécs. 1702. november 6. I. Lipót király tudatja a m. kir. kamarával, hogy a pásztói apátságot a cziszterczi rendbe kebelezte és Nezorin Flóriánnak adományozta; s meghagyja neki, hogy Nezorin Flóriánt a pásztói apátságba bevezesse és beiktassa 677-679
Név- és tárgymutató az 1. és II. Részhez 680-705
Név- és tárgymutató az Oklevéltárhoz 706-749
A műben levő önálló és a szövegbe nyomott képek 750

A műben levő önálló képek:
Szent Róbert apát 10-11
Szent Bernárd clairvauxi apát 18-19
A pásztói apátság alapításának évéről szóló oklevél 50-51
III. Béla király függő pecsétje 52-53
A pásztói apátság romjai 1699-ben 60-61
Zolnay András pásztói apát 104-105
Pásztó város és vidékének távlati képe 1699-ből 164-165
A Pásztóiak, Kazai Kakasok és Tariak családfája 246 -247
Nezorin Flórián kinevezése pásztói apáttá 1702-ben. (Fac-simile). A mű végén.
A szövegbe nyomott képek:
A pásztói apátsági templom alaprajza 1699-iki rajz után 58
Ulrik apát pecsétje a XIV. századból 65
Zolnay András magyar levele 1690. május 17-éről 102
Zolnay András magyar levele 1699. január 20-áról 117-118
Zolnay András névaláírása halálos óráján 120
Zolnay András latin levele 1700. január 15-éről 139
Nezorin Flórián gyürűpecsétje 153
A wellehrádi konvent pecsétje 153
Pásztó város pecsétje 1684-ből 155
Kazai Kakas László pecsétje a XIV. század végéről 187
Pásztói János országbíró pecsétje 1396-ból 191
Magyar nyelvű irás a XVI. század közepéről 236
Magyar fogalmazás a XVI. század közepéről 242

2. kötet

Előszó VII-VIII.
I. RÉSZ. A WELLEHRÁDI URALOM KORSZAKA.
1702-1784.
I. Fejezet: A pásztói apátság élete 3-62
1. Nezorin Flórián apát kormányzása. (1702-1724.) Kollonich Lipót esztergomi érsek a katholikus vallás erősítésén fáradoz. Nezorin Flórián kinevezése, beiktatása és bevezetése a pásztói apátságba. Nezorin apát Zborka Methód rendtagot küldi Pásztóra az apátság ügyeinek vezetésére. Nezorin apátsága birtokjogát védelmezi. Az apátság birtokait Kecskeméty Pál Széchényi harminczados kezeli. Törekvések az apátság birtokainak biztosítására és visszavételére. Hermann Engelbert apáti titkár fáradozása ezen a téren. Cziganek István jószágkormányzó Nezorin apát nevében be akarja magát vezettetni az apátság birtokaiba. Nezorin Flórián apát meghivása az országgyűlésre, megjelenése és intézkedése Pásztón. Nezorin Flórián érdemei a pásztói apátság ügyében. Nezorin betegeskedése és halála 3-17
2. Mály József apát kormányzása. (1724-1748.) A pásztói és pilisi apátságok önállósításának gondolata. A wellehrádi konvent kéri Mály József wellehrádi apát kinevezését a pilisi és pásztói apátságra. Mály József kinevezése pásztó-pilisi apáttá. Az apát magyarországi képviselői. Mály József apát az apátság okleveleit akarja megszerezni. Az apátság templomi és rendházi leltára 1731-ből. Eszme-surlódások Mátra-Verebély
megszerzése idején. A pásztói apátság jövedelmei hováfordításának kérdése. Öt rendtagnak Pásztóra helyezése. A pásztói rendtagok a cisteauxi nagykáptalanhoz fordulnak segítségért. Mály József apát ért a gazdasághoz. Plébánosok öreg napjaikra a rend kolostoraiba kivánkoznak. Canonica visitatio tartása Pásztón. Azon kérdés megvitatása: Vájjon a pásztói apátság fentartása, vagy elidegenítése czélszerűbb-e? Mály József érdemei és halála 18-27
3. Hauck Antal apái kormányzása. (1749-1763.) A wellehrádi konvent és apát Hauck Antalnak pilis-pásztói apáttá kinevezését kéri. A pásztói és pilisi apátság viszonyainak leírása 1749-ben. Hauck Antal kinevezése pásztói és pilisi apáttá. A pásztói apátság okleveleinek beszerzése. Az 1751-iki országgyűlés felfogása a magyarországi apátságoknak külföldi birtokosairól. Hauck Antal fölterjesztése azzal szemben. A wellehrádi apátság által Pásztóra fordított összeg. Hauck Antal apát jótékony ember. Az 1755-iki birtokösszeirás és az ennek alapján készült jelentés. Az 1757-iki kimutatás és 1758-iki jövedelem-bevallás. A pásztói és pilisi apátságok függetlenítésének kérdése. Hauck Antal apát elbetegedése és leköszönése 27-45
4. Zúri Fülöp apát kormányzása. (1764-1784.) Zúri Fülöp wellehrádi apát ellene van a pásztói és pilisi apátság függetlenítésének s kéri a kinevezését ezen apátságokra is. A pásztói apátság állapotának és jövedelmének leirása és kimutatása 1764-ben. Zúri lépéseket tesz a wellehrádi, pásztói és pilisi apátságoknak egy kézben maradása végett. Kétségbe vonják, hogy Pásztón valaha cziszterczi apátság volt; ezen érdemben tanúkihallgatás. Zúri Fülöp Pásztón. Kimutatás az apátság jövedelmeiről, birtokviszonyairól és állapotáról 1772-, 1779-, 1780- és 1784-ben. Zúri apát a pásztói apátság okiratait kéri
a kanczelláriától. Az egri gymnasium átvétele. II. József császár reformtörekvései a szerzetesekkel szemben. Batthyány József gróf primás szembeszáll e czélzattal. II. József ragaszkodik reformjaihoz. Előkészület a szerzetesek eltörléséhez. VI. Pius pápa és II. József császár. A wellehrádi apátság eltörlése és ennek következményei 46-62
II. Fejezet: Pásztói cziszterczi rendtagok a gazdaság terén 63-121
Zborka Methód jószágkormányzósága. Taron lakik s II. Rákóczy Ferencz fölkelésekor Wellehrádra vonul. Cziganek István jószágkormányzó megjelenése Pásztón s összetűzése a plébánossal. Cziganek eljárása a jobbágyokkal. A sörházban lakik. Cziganek nyers, erőszakos ember. Pásztón szánandó a helyzete. A sörfőző elvétele. Gonczik Péter jószágkormányzó a rendházat fölépíti. Gonczik tevékenysége a gazdaságban és az
apátság jogainak védelmében. Cziganek István Pásztón tarthatatlan. GonSzik nehéz helyzete Pásztón. Borküldés Wellehrádra. Gonczik viszonya Imre rendtaghoz. Benkovics Mihály és Germanecz László rendtagok Pásztóra érkeznek. Tanúkihallgatás 1723-ban Gonczik Péter ellen és mellett. Gonczik viszonya a pásztói plébánoshoz. Hadersbach Cyrill jószágkormányzósága. Kristen Máté Pásztón. Hadersbach Cyrill elüljáró (superior) Pásztón. Dalmata Ferencz, Wlach Róbert és Menschik Jakab provisor Pásztón. Wlach Róbert tanácsadó a pásztói ügyekben. Dalmata Ferencz elmozdítása és további sorsa. Schuppler Péter és Dvorzák Engelbert provisor. Hadersbach Cyrill ismét elüljáró. Wiesner Abund elüljárósága. Sok baja és nehéz helyzete Pásztón. Vörös bort küld Wellehrádra. Számadás vezetése. Krzepelka Kristóf és Plumlowszky Alán Pásztón. A Csányi-féle per. Bartis Mátyás a pásztói viszonyokat megvizsgálja. Vogl Alberik Pásztón. Wiesner Abund elüljáróságának vége. Menschik Jakab elüljáró Pásztón. Beitler Méthód és Plachy Cyrill elüljárósága 65-121
III. Fejezet: A pásztói apátság birtokai 122-260
I. PÁSZTÓ.
1. Viszony Pásztó városa és a földesurak között. A török kiverése után követelt összeg a földesuraktól fegyver-jog (ius armorum) alapján. Pásztó város ezen czímén 2000 frtot lefizet. Viszály ennek következtében a város és a földesurak között. Terv, hogy a 2000 frtot a földesurak visszafizetik a városnak. A földesurak ebbe nem mennek bele. Per a földesurak és a város között. Pesty János alkudozása a pásztói apátsággal 122-128
2. Monostor-malom és apáti ház. A cc Monostor-malom » és az apáti ház ügye régóta tárgya a viszálykodásnak. A m. kir. kamara követeli a Monostor-malom visszaadását. Nezorin Flórián apát lépéseket tesz O Felségénél. Kecskeméty Pál tevékenysége az apátság érdekében. Cziganek István jószágkormányzó működése a hatóságoknál, főleg az egri püspöknél. Widenmann Bernát az egri püspöknél. Gonczik Péter jószágkormányzó fáradozása. Telekessy István halálakor fordulatot várnak a malom és ház ügyében. Gonczik és Hermann Engelbert lépései az új - Erdődy Gábor grót - püspöknél. Tanúkihallgatás a malom és ház ügyében. Az apátság nem az egri püspöki szentszék, hanem a világi biróság előtt kivánja tárgyaltatni az ügyet. Gonczik Péter tiltakozik az apátság földjeinek jogtalan használata ellen. Tanúkihallgatás a malom és ház ügyében. Gonczik találkozása és tárgyalása az egri püspökkel. Ez álláspontjából nem enged. Az esztergomi érsek is helyteleníti a világi biróságot. Az egri püspök nyilatkozata. Gonczik javaslata apátja előtt és rendtársainál. Nezorin apát békülékeny levele az egri püspökhöz. Ennek előzékenysége. Királyi leirat a világi biróságot rendeli el. Nezorin a békés kiegyenlítés útját keresi, majd meg beleegyezik, hogy az ügyet az egri püspöki consistorium tárgyalja. Ez a pásztói plébános javára dönt. A malom megbecslésének sürgetése. Nezorin a királyhoz fordul. A viszály két évtized múlva kiújul. Az apáti házat a pásztói plébános ki akarja tágítani. Az apátság ez ellen állást foglal. Álláspontját az egri püspöknél Menschik Jakab elüljáró ismerteti meg. Az egri püspök az egyházi látogatás alkalmával beleavatkozik a dologba,
s így a békés elintézést megnehezíti. Zúri Fülöp a barátságos kiegyezés föltételeit előterjeszti 129-156
3. Szent-Lélek templomának földjei 156-159
4. Kisebb birtokok. Kisebb szántóföld. A Cser-hegy, a Csányi-féle kuria, Gergelyffy Ferencz háza, Bartos András földje, Kókay Márton kertje, Kada András, illetőleg Fülöp András földje, Róth földbirtoka, Farkas Mihály háza, Molnár János rétje, Thott János háza és gyümölcsöse, Varga Mihály, Csizmadia György, Csihainé és mások gyümölcsöse, Pap László és mások rétje megvétele. Tiltakozás a czisztercziek birtokvásárlása ellen 160-165
5. Dúl Mihály-féle birtok. Előkészületek Dúl Mihály birtokának megvételére. Nezorin Flórián hajlandó megvenni a birtokot, de nincs pénze. Dúl Mihályné is az apátságnak kivánja eladni
a birtokot. Gonczik Péter lépései a birtok megvétele ügyében. Mály József apát utasítást ad a birtok megvásárlására 163-167
6. Fáy-féle birtok 168
7. Fráter-féle birtok 168-170
8. Török-féle birtok. A Török-féle birtok csomópontja Pásztón. Viszály a Török-birtok miatt a pásztói földesurakkal. A Törökféle birtok megvételének előzményei. Az adás-vevési szerződés. Tiltakozás az eladás ellen. A vételár előteremtése és lefizetése. A birtok taxásai 1759-ben. A pásztói városház Török-féle birtokon 170-175
9. Per a gabonavermek miatt 175-177
II. PÁSZTÓN KÍVÜLI BIRTOKOK:
Almás 177
Birkány 177-178
Csécse. Birtok-vásárlás Csécsén. Perek a csécsei birtok miatt. Hájek Márton csécsei jobbágy lesz. Tóth Pál harangozó földet bérel. Csécsét Török József visszaváltja 179-186
Csontfalva. Csontfalva megszerzése Pásztó városától és a többi birtokosoktól. Ráday Pál Csontfalvát vissza akarja váltani. Habon Pál jobbágy egy földterületet kiirthat. Odry András nem akar fizetni hetedet. A zálogbirtok visszaadása czéljából Mály József apátot meginti a biróság, Tanúkihallgatás azon ügyben, hogy az apátság miként jutott Csontfalvához. Siráky Albert egy birtokrészt bérbead az apátságnak 186-189
Filimes 190-191
Garáb 192
Gyöngyös 192
Hasznos. Wiesner Abund pásztói elüljáró megidézése. A hasznosi közbirtokosok szerződése a makkoltatásra nézve. Az apátság üveghutát létesít s ennek ügyében a földesurakkal egyezkedik. Engedély kallómalom építésére. Ludányi János zálogba veti a
birtokát 193-195
Kis-Batony és Nagy-Batony. Mály József apátot a biróság meginti az Aranyi-féle zálogbirtok miatt. Az apátság és Meskó Sámuel, továbbá Siráky Gáspár egyességre lép. A «Szepesi része» nevű birtok visszaváltása. Szent-Mártonyi Mihály birtokrészének visszavétele. A batonyi királydézsma. Almásy János birtokot szerez Nagy-Batonyban 196-199
Lengyend 199-200
Mátra-Verebély. Mátra-Verebély régi emlékeinkben. Werebéli Péter alvajda síremléke a mátra-verebélyi templomban. A mátraverebélyi templom és harang leirása. Mátra-Verebély megszerzésének oka, módja és föltételei. Mátra-Verebély az apátság kezén. Almásy János törekvései Mátra-Verebély megszerzésére. A pásztói apátság idő előtt kibocsátja kezei közül Mátra-Verebélyt 200-243
Muzsla 243-244
Nádasd. Nádasd régi birtokosai: A Kasza-család, Nádasdi Erzsébet Veres András felesége, Dékán András, Lengyel András, Biky Anna Horváth István özvegye és Varga Anna, továbbá Boldog Berta. Tanúkihallgatás Nádasd határai ügyében. Ifj. Meskó Sámuel Nádasd pusztát átengedi az apátságnak megfelelő ellenérték fejében. Per az apátsággal Nádasd miatt. Wlach Róbert egy birtokrészt Dobosi Ferencznek enged át; per e miatt. A nádasdi puszta állat-állománya 1753-ban 244-249
Szőllős 249
Szúpatak 250
Tar 250-251
Tepke 251-252
Tiribes 252
Szőllők 252-257
I. Pásztón 252-255
II. Egerben 255-256
III. Tarczalon 256-257
A gymnasium kertje Egerben 257
Gyógyszertár Egerben. Telekessy István egri püspök 2000 frtos adománya gyógyszertárra. A gyógyszertár létrejön s idővel idegen kézre kerül. Az egri gymnasiummal együtt a cziszterczieké lesz. Baj a provisor qualificatiója miatt. A gyógyszertár jövedelme és kiadásai 1778-1785 258-260
IV. Fejezet: Gazdasági viszonyok 261-326
1. Jobbágyok, úrbéri szolgálat, fölszerelés és termelés. A jobbágyok szomorú helyzete Pásztón. Cziganek István jószágkormányzó által utódának átadott gazdasági fölszerelés. A gazdaság állapota Gonczik Péter jószágkormányzósága idején. Állatok és gazdasági eszközök leltára 1724-ből. Termés, állatállomány és fölszerelés 1726, 1731- és 1737-ben. Termés és úrbéri jövedelem 1738-ban. Jobbágyok helyzete 1739-ben. Taxások 1740-
ben. Rétbérlők 1741-ben. Szerződés a jobbágyokkal 1741-ben. Kilenczed és heted fizetők 1743-ban. Egyesség a taxásokkal és rossz termés 1745-ben. Tized, kilenczed és heted 1746-ban. Rétbérlők 1746-ban. Az apátság gazdasági állapotának leirása 1749-, 1752- és különösen 1757-ben. Taxások 1758- és 1759-ben. Állat-állomány 1762-ben. Legeltetés tilalma a «Barátrét»-en 1763-ban. A gazdaság leirása 1764-ből. Tized, kilenczed és
heted 1765-ben. Rétbérlők, robotosok és taxások 1768-ban. Kilenczed és heted 1769-ben. A gazdaság részletes s háromszoros leirása 1772- és 1784-ben 261-309
2. Világi gazdasági személyzet 309-311
3. Gazdasági munkák ideje 311-312
4. Gabona, bor, állatok és egyéb tárgyak ára 312-315
5. Az apátság pénz-bevételei és kiadásai 315-318
6. Az apátság adósságai és adósai 318-321
7. Tized. Az egri püspök a pásztói apátság birtokaitól tizedet követel. Gonczik Péter a tizedtől mentesítő oklevelet kéri. Nezorin Flórián apát az ügyet az esztergomi érseki szentszék elé akarja vinni. Gonczik erről lebeszéli. Az egri püspök nem hagy fel tizedszedő szándékával. Az ügy tárgyalása Egerben a megyegyűlésen. A pásztói földesurak 1746-ban egyességet kötnek az egri püspökkel. A pásztói apátság király-dézsmát fizet. Az apátság a tizedpert hosszas huza-vona után megnyeri 322 - 326
V. Fejezet: A pásztói apátság hadi adózása 327-338
Az egyházi birtokok visszaszerzése. A papság a tizedek tizedét fizeti. XI. Incze pápa három évi hadi adót ir elő. A nagyszombati gyűlés hatátozata a hadi adó ügyében. III. Károly király újabb hadi adóra szólítja fel a papságot. XIII. Benedek pápa 1725-ben öt évre hadi adót rendel el. A pásztó-pilisi apátság évenkint 24 irtot fizet. Esterházy Imre herczegprimás hadi segítségre szólítja a főpapságot. Mály József pásztói apát 2000 frtot fizet. Hadi segítség az osztrák örökösödő háborúk idején. A pásztói apátságra eső hadi adó. XIV. Benedek öt és tizenöt évi hadi adót ir elő. A pilis-pásztói apátság hadi adózása. Újabb öt
évi hadi adózás 1768-tól kezdve 327-338
VI. Fejezet: Cziszterczi rendtagok élete Pásztón 339-354
Az 1721- és 1733-iki szabályzat. Az 1737-iki rendi visitatio. Orvosszerek 1738- és 1745-ben. A jószágkormányzó mellékjövedelme és magán gazdálkodása. A rendtagok a ruházaton fölül fizetést nem kapnak. Hadersbach Cyrill egyet-mása. Püspöki «Canonica visitatio» Pásztón. Scheda Substantialis. Rendtagok kiművelése. Négy mise az elhunyt rendtagért. Confrater. Ujsághordatás. Tubákolás és dohányozás. Magyar származású egyének bevétele a rendbe 339-354
VII. Fejezet: Pásztói cziszterczi rendtagok a leikészkedés terén 335-399
1. A pásztói plébánia és a Szent-Lőrincz egyház. A pásztói plébánia első nyomai. A pásztói Szent-Lőrincz egyház létrejövése a XIV. században és megújítása 1421-ben. Feliratos kő 1421-ből. A Szent-Lőrincz egyház csúcsíves részletei: a torony aljának boltozata, a kápolna, a kettős ülőhely (sedilia) és a kápolna bejárata. A Szent-Lőrincz egyház újjáépítése és megtoldása a XVIII. században. A Szent-Lőrincz egyház XV. századi ciboriuma és ennek leirása 355 -364
2. A iurisdictio megszerzése. Nezorin Flórián apát iurisdictiót kér az egyházmegye fejétől a rendtagok részére. Prohászka Bertalan pásztói jószágkormányzó az esztergomi érsektől iurisdictiót kap. Mály József apát az esztergomi érsektől és az egri püspöktől iurisdictiót kér. Megkeresi közvetítőül a helytartótanácsot is. Az esztergomi érsek is, meg az egri püspök is a iurisdictio megadása előtt a rendtagok részéről vizsgálat letevését követelik. Mály József apát vitatja, hogy a cziszterczi rend tagjai nem kötelesek a iurisdictionalis vizsgálat letevésére. Wiesner Abund pásztói elüljáró megtagadja a vizsgálat alá vonást. Barkóczy Ferencz egri püspök kifejti álláspontját. Hauck Antal apát tanácsot kér Wlach Róbert és Bartis Mátyás rendtagoktól. Ezek egyike sem javasolja, hogy a rendtagok a vizsgálatot letegyék. Az egri püspök nem enged. Hauck apát a kérdés megoldását a római szentszéktől várja 67-384
3. A rendtagok lelkészi működése 384-393
4. Templom-építés Pásztón. A régi templom romjai állanak. Gonőzik Péter hozzáfog az építéshez. A régi szentélyt újra boltozzák és új sekrestyét építenek. Wiesner Abund később egészen új templom építésére gondol a régi templom helyén. Terve nem sikerül 394-399
VIII. Fejezet: A czisztercziek és az egri gymnasium 400-470
1. Az egri gymnasium átvállalása és fentartása. 1776 -1784. Eger felszabadul a török uralom alól. Az egri gymnasiumot Széchenyi György esztergomi érsek alapítja. A rendház, gymnasium és templom telkének adományozása. Török birtokosok a mai rendház és gymnasium helyén. A Jézus-társaság egri tagjai a rend eltörlésekor. Az egri gymnasiumot ekkor Esterházy Károly gróf egri püspök látja el tanerőkkel saját papjai közül. Stanczel József és Hegyi József gymnasiumi igazgató. Beitler Methód előadja, hogyan jut az egri gymnasium a cziszterczi rend kezére. Vörös Antal főigazgató átadja az egri gymnasiumot Beitler Methódnak s így a pásztói és pilisi apátságnak. Beitler ezen tényről értesíti Zúri Fülöp apátot. Zúri szemére hányja Beitlernek, miért vállalta át az egri gymnasiumot. Vörös Antal értesíti Zúrit az egri gymnasium átadásáról. Zúri ezzel szemben kifejti aggodalmait. Zúri Fülöp apát hivatalos felszólítást kap, hogy a pásztói és pilisi apátságok javait az egri rendi elüljáró hatósága alá adja. Esterházy Károly gróf egri püspök is a két apátság függetlenítése mellett van. Zúri Fülöp panasza a függetlenítéssel szemben. Beitler Methód Ő felségétől új adományt kér a pásztói és pilisi apátság részére. Zúri Fülöp apáttól reversalist kérnek. Zúri a rá hárult teher nagyságát festi. Stanislaw Tecelin jelentése a
pásztói és pilisi apátság viszonyairól. Zúri Fülöp a wellehrádi konventet tájékozza az egri gymnasium átvételéről. Vörös Antal értesíti Hegyit az igazgatói teendőkről. Zúri szemrehányása Beitler vállalkozására nézve. Vörös Antal főigazgató kérdi Zúrit, vájjon a jövő (1777/78) tanévben saját embereit állítja-e be az egri gymnasiumba? Vörös Antal főigazgató a templomot és a gymnasiumot Zúri Fülöpnek személyesen átadja. Az igazgatók kinevezésének kérdése. Igazgatók értekezlete Budán. A húsvéti szent-gyakorlatok idejének kérdése. Zúri haragja az apátság birtokainak az egri elüljáró kezébe adása miatt. Rendtagok viselkedése Egerben. Kimutatás a pásztói és pilisi apátság viszonyairól 1778-ban. Zúri az egri püspöktől kér tanárokat, de nem kap. A rendtagok egyetemre küldése. Plachy Cyrill és öt más rendtagnak Egerbe küldése. Beitler Methód elmozdítása és egyénisége. Az egyetemre küldés sürgetése. Rendtagok a budai egyetemen szorgalmasan
munkálkodnak. Plachy Cyrill elüljáró a magyar nemes ifjak bevételét a rendbe nem ajánlja. Szünet a rend alapítójának névünnepén. Könyvszerzés a tanárok részére. Zúri kikel a
magyarországi törekvések ellen. Zúrit sürgetik a re versalis kiadására; ő meg ezen ügyben többször válaszol. II. József császár az egri gymnasiumot 1784-ben a pásztói és pilisi apátságoknak adományozza. Egyetemre küldés és a rendtagok kiképzése. A rendház elüljárója (superior) tanügyi dolgokba ne avatkozzék. Nehézségek a tanárok beosztása ügyében. Hegyi József igazgató nincs jóindulattal a rendtagok iránt. Hegyi elbetegesedik. Utóda az igazgatóságban Bihary Ferencz. A tanárok alkalmazásának és elmozdításának jogi kérdése. A cziszterczi rendtagok jól tanítanak. A főigazgató ellene van a tanárok gyakori változásának 400-466
2. Vonások a rendtagok egri életéből. A collegiumban idegenek is laknak. A cziszterczi rendtagok életének szervezése 1779-ben. Az egri collegium tagjai 1779- és 1782-ben. Az egri rendház szegény. Templomi szolgálat. A rendház fentartása és szegénysége. Világi tanárok és cselédek fizetése 466-470
II. RÉSZ. AZ ÖNÁLLÓSULÁS, ELTÖRLÉS ÉS VISSZAÁLLÍTÁS KORSZAKA.
1784-1814.
I. Fejezet: A pásztói apátság élete 473 -515
1. Zúri Fülöp apát kormányzása. (1784-1800.) A wellehrádi apátság eltörlése után a rendtagok előrelátják a pásztó-pilisi apátság eltörlését is. Az egri rendház tagjai 1786-ban. A czisztercziek vagyonának lefoglalása Egerben, a pásztó-pilisi apátság eltörlése után. Zúri Fülöp apát kérvénye az 1790/9 i-iki országgyűléshez a pásztó-pilisi apátság visszaállításáért. A volt egri czisztercziek kérvénye Heves- és Külső-Szolnok-vármegyéhez
és az 1790/9 i-iki országgyűléshez a pásztó-pilisi apátságok visszaállítása ügyében. Az egri tűzvész 1800-ban 473-480
2. Schumann Theophil apát kormányzása. 1802-1809. Okolicsányi István levele a pásztó-pilisi apátságok visszaállítása ügyében. Stanislaw Tecelin válasza ezen levélre. Schumann Theophilt gyanúsítják, hogy apátságra törekszik. Törekvés az ausztriai heiligen-kreuzi és a pásztó-pilisi apátságok egyesítésére. Machek Vilmos az önálló apátság mellett van. A rendtagok helyzete az eltörlés idején. Királyi rendelet a cziszterczi rend bevezetésére és beiktatására a pásztó-pilisi apátságba. A rendtagok véleményének kipuhatolása a leendő apát személyére nézve. Egyhangúlag Schumann Theophilt választják meg apátnak. A szerzetesrendek meghívása a magyar ifjúság nevelőoktatására. I. Ferencz király a pásztó-pilisi apátságot 1802-ben visszaállítja és azok kötelességeit megállapítja. I. Ferencz király
Schumann Theophilt pásztói és pilisi apáttá kinevezi 1802-ben. Schumann apáttá avatása. Az egri konvent segítése Pásztóról. A rendház és templom kiépítése Egerben. Kölcsön e czélból. Az egri czisztercziek szegénysége. Pap Ferencz volt plébános a rendházban óhajt élni. Nóvák Chryzostom pannonhalmi szent-mártoni főapát levele. Marsalkó Konstantin aggódik, hogy az új apát rá neheztel. Schumann Theophil apát tevékenysége. Az egri konvent az ausztriai heiligen-kreuzi apátot önként visitatorának ismeri el. Visszahatás Schumann apát önkényes kormányzásával szemben. Az apátság birtokainak és jövedelmeinek lelkiismeretes összeírása. Schumann adománya az ipolysághi vármegyeházra. Jogkereset. Léva városa az egri cziszterczieknek felajánlja a felállítandó gymnasiumot. Belépés a rendbe. A rendtagok fogadalom előtti lemondásának módja.
A rendtagok holléte nagyszünet idején. Hochenecker Benedek megválása a rendtől. A pásztó-pilisi rendtagok személyi elhelyezése 1804/5-, 1806/7- és 1808/9-ben. Schumann Theophil elbetegesedése és halála 481-506
3. Dréta Antal apát kormányzása. 1812-1814. Marsalkó Konstantin perjel tudakozódása Dréta Antal, Zircz kormányzó-perjelénél a fogadalom letevése ügyében. Marsalkó értesíti a pannonhalmi főapátot a helytartótanácsnak az apátválasztásra nézve kiadott rendeletéről. A rendtagok készülődése apátválasztásra. Három rendtag kijelölése apátválasztáskor. A fölterjesztés elejtése. Dréta Antal, Zircz kormányzó-perjelének kinevezése pásztói és pilisi
apáttá. Zircz, Pilis és Pásztó egyesítése s a hármas apátságra Dréta Antal kinevezése 1814-ben. Az egri konvent szegény. Szepessy Ignácz báró egri kanonok a konvent jó embere. Gyóntatás ügye. «Canonica visitatio» Pásztón. Marsalkó perjel engedélyt
kér az érsektől paróka viselésére. Hochenecker Benedek rendtag visszajő, majd ismét távozik a konventből. Fölvétel a rendbe. Rendtagok fölszentelése, új miséje és halála. Az egri konvent tagjai 1814-ben 506-515
II. Fejezet: A pásztói apátság birtokai 516-534
I. Gazdasági viszonyok. Az apátsági birtok nagyságának részletes leirása 1793-ból, kiterjeszkedve még a jobbágyok, zsellérek és taxások telkére is. Az egri kert. A pásztói apátság birtokainak leirása 1802-ből. Úrbéri szolgálmányokkal adósok 1802-ben. Tűz Pásztón és a hasznosi erdőben. Telek-csere a «Zöldfa» vendéglő miatt. A pásztói apátság birtokainak leirása 1802-ben. Úrbéri szolgálmány okkal adósok 1802-ben. A pásztói jobbágyok hosszú napszáma. Építés. Szénakaszálás ideje. Pásztón tótok aratnak. Pásztói taxások adója 516-525
2. Szőllő 526
3. Világi gazdasági személyzet 526-530
4. Árviszonyok 530
5. Bevétel és kiadás 530-533
6. Tized 533-534
III. Fejezet: A pásztói apátság hadi adózása 535-537
IV. Fejezet: A czisztercziek belélete Egerben 1804-ben 538-547
V. Fejezet: A czisztercziek és az egri gymnasium 1784-1814 548-560
Vörös Antal főigazgató alkalmas német nyelvi tanárokat követel. A helytartótanács a hitelemzőkról tudakozódik. II. József császár Egerben. A cziszterczi tanárok és a gymnasium áttelepítése a lyceumba. Schumann Theophil egri gymnasiumi igazgató, majd a szombathelyi lyceum és gymnasium igazgatója s végül pásztói és pilisi apát. Schumann kiváló egyénisége. Pászty Rajmund egri gymnasiumi igazgató. Nóvák Chryzostom
véleménye a tanárok alkalmazásáról. A cziszterczi rend tagjainak fokozatos beültetése a gymnasium tanszékeibe s azok minősítése 1805-ből. Pászty Rajmund egyénisége. Marsalkó
Konstantin egri gymnasiumi igazgató. A második (1806-iki) «Ratio Educationis» életbe léptetése. 1809-ben az egész tanári kar a cziszterczi rend tagjaiból való. Tanulók szórakozása. Szentgyakorlatok. A pásztói és pilisi apátság a saját erejéből köteles az egri gymnasiumot tanárokkal ellátni 548-560
FÜGGELÉK:
Pásztói apátok 561
Pásztói elüljárók 561-562
Egri elüljárók 562
Egri perjelek 562
Pásztói jószágkormányzók 562-563
Pásztói rendtagok egyéb foglalkozásban 563-564
Egri gymnasiumi cziszterczi igazgatók 565
Egri gymnasiumi cziszterczi tanárok 565
Egri cziszterczi rendtagok 565
Cziszterczi apátok és rendtagok életrajzi adatai 566-570
Név- és tárgymutató 571-606
Önálló és a szövegbe nyomott képek 607-608

Önálló és a szövegbe nyomott képek:
I. ÖNÁLLÓ KÉPEK :
A pásztói apát és konvent egyetlen ismert kiadványa 1342. decz. 13-iki kelettel 5
A pásztói rendház 75
Pásztó város távlati képe 123
Werebi György erdélyi alvajda síremléke Mátra-Verebélyen 1403-ból 201
A mátra-verebélyi templom belseje jelenleg 205
A mátra-verebélyi templom szentélye kívülről a XIV. század végéről 209
A mátra-verebélyi egyház a XIV. század végéről 213
A mátra-verebélyi XIV. századi templom déli előcsarnoka és bejárata 217
A legrégibb ismeretes magyar feliratú harang 1605-ből, Mátra-Verebélyről 221
A mátra-verebélyi újkori kő-szószék 225
Ülőhelyek (sedilia) a mátra-verebélyi templomban a XIV. századból 229
Feliratos kő 1421-ből a pásztói Szent-Lőrincz egyházból 357
A pásztói Szent-Lőrincz egyház torony aljának csúcsíves boltozata 361
A pásztói Szent-Lőrincz egyház külseje délkeletről 365
A pásztói Szent-Lőrincz egyház csúcsives kápolnája belülről 369
Ülőhelyek (sedilia) a pásztói Szent-Lőrincz egyház kápolnájának déli falában, a XIV. századból 373
A pásztói Szent-Lőrincz egyház kápolnájának ajtóbéllete a XV. századból 377
A pásztói Szent-Lőrincz egyház külseje éjszak-keletről 381
A pásztói Szent-Lőrincz egyház belseje jelenleg 385
A pásztói Szent-Lőrincz egyház ciboriuma a XV. századból 389
A pásztói czisztercziek középkorú egyházának alaprajza 1699-ből 395
Schumann Theophil pásztói és pilisi apát 491
II. SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
Nezorin Flórián pásztói apát 1703. jan. 3-iki aláirása 4
Blondellus pásztói apát pecsétje 1342-ből 7
Mály József apát pecsétje 1732. márcz. 20-ról 21
Mály József pásztói apát 1740. okt. i-iki aláirása 23
Hauck Antal apát kisebb pecsétje 28
Hauck Antal apát pecsétje 1750. decz. 23-ikáról 31
Hauck Antal apát 1758. jan. 20-iki aláirása 39
Zúri Fülöp pecsétje 1759. január 15-ről 46
Zúri Fülöp pásztói apát 1777. máj. 15-iki aláirása 53
Ziganek István pásztói jószágkormányzó 1712. okt. 22-iki aláirása 68
Gonczik Péter pecsétje 1716-ból 73
GonCzik Péter pásztói jószágkormányzó 1715. márcz. 26-iki aláirása 80
Hadersbach Cyrill pásztói elüljáró 1737. máj. 10-iki aláirása 93
Dalmata Ferencz gondviselő (provisor) 1739. okt. 26-iki aláirása 94
A pásztói monostor pecsétje 1743-ból 95
Wlach Róbert pásztói elüljáró 1746. ápr. 2-iki aláirása 96
Schuppler Péter és Grmanyecz László 1747. ápr. 15-iki aláirása 100
Á pásztói monostor pecsétje 1750-ből 101
A wellehrádi konvent pecsétje 1750-ből 102
Dvorzák Engelbert pásztói provisor 1750. okt. 16-iki aláirása 103
Wiesner Abund pásztói elüljáró 1757. szept. i-iki aláirása 109
Menschik Jakab pásztói elüljáró 1766. okt. 13-iki aláirása 118
Telekesy István egri püspök 1713. jan. 25-iki aláirása 131
Erdődy Gábor Antal gróf egri püspök aláirása 134
A mátra-verebélyi harang körirata 1605-ből 208
Keresztély Ágost herczegprimás 1716. aug. 14-iki aláirása 328
Esterházy Imre herczegprimás aláirása 331
Barkóczy Ferencz gróf egri püspök 1759. nov. 4-iki aláirása 335
Benkovics Mihály pásztói jószágkormányzó 1725-iki aláirása 388
Esterházy Károly gróf egri püspök 1764. máj. 2-iki aláirása 405
Plachy Cyrill egri elüljáró 1783. okt. 29-iki aláirása 440
Beitler Methód egri elüljáró 1778. szept. 9-iki aláirása 443
Schumann Theophil, Tomann Liborius, Partly Bertalan, Marsalkó Constantin, Ujfalusy László és Pászty Rajmund 1790. ápr. 12-iki aláirása 478. ISchumann Theophil apát 1808. máj. 28-iki aláirása 498
Marsalkó Constantin egri gymnasiumi igazgató aláirása 505
Partly Bertalan pásztói jószágkormányzó aláirása 525


3. kötet
I. A pásztói apátság Oklevéltára 1342-1812.
I. Pásztó. 1342, deczember 13. Blondelius (Domokos) pásztói apát és a pásztói konvent bizonyítják, hogy Hertlinus az ő kúriájának felét, felesége beleegyezésével a fiának, Walternek eladta 1
II. Bodoló. 1666, márczius 24. Fráter György és Fráter István megengedik, hogy Raskó András nevű jobbágyuk a hasznosi malmot kiválthassa Szalaynétól 2-3
III. Fülek. 1668. ápril 19. Fráter György és Fráter István Pásztón, Hasznoson és másutt levő részbirtokaikat, szükségből zálogba adják Battik Jánosnak négyszáz tallérért 3-5
IV. Felső-Elefánt. 1693. május 22. Borcsiczky János javaslatot terjeszt a magy. kir. kamara elé, hogy a Báthory-féle szőllők Pásztón mily föltétellel adományozhatók Zolnay András pásztói apátnak 5-6
V. Zolnay András pászlói apát kéri Casparek Bernát wellehrádi apátot és a wellehrádi konventet, hogy a pásztói apátság adományozásával járó költségeket fizesse ki; vagy ha ezt tenni nem akarná, közölje vele a szándékát 7-8
VI. Zolnay András pásztói apát kéri I. Lipót királyt, engedje meg neki, hogy ő a cziszterczi rendbe léphessen, a pásztói apátságot meg kebelezze be a cziszterczi rendbe 9-10
VII. Wellehrád. Zolnay András, pásztói apát, a kit, mint ilyent, már fölvettek Wellehrádra novitiusnak, kéri Casparek Bernát wellehrádi apátot, tegye neki lehetővé a novitiatus megkezdését 11 -12
VIII. Wellehrád. aug. 29. Casparek Bernát wellehrádi apát Kollonich Lipót esztergomi érsektől kér felvilágosítást a pásztói apátság viszonyaira nézve 13
IX. Zolnay András pásztói apát értesíti Nezorin Flórián wellehrádi apátot, hogy őt többen le akarják beszélni a pásztói apátságnak a cziszterczi rend kezére juttatásáról, de ő megmarad régi szándéka mellett 14
X. Pásztó. 1698. julius 12. Jászberényi Pál ecsegi plébános, Petik Pál ecsegi mester, Ferenczffy Pál volt pásztói mester és több pásztói esküdt tanúskodnak arról, hogy Zolnay András a királynak mindig mily hűséges alattvalója volt 15-16
XI. Bécs. 1700. január 12. Kollonich Lipót primás és esztergomi érsek a katholikus vallás terjesztése s emelése, a megajánlandó hadi segítség és a főpapok végrendelkezése ügyében értesíti Telekessy István egri püspököt 16-18
XII. Bécs. 1701. április 9. A bécsi udv. kamara felszólítja a magy. kir. udv. cancelláriát, hogy azon királyi rendeletet, mely az egyházi birtokoknak visszaadásáról, a tizednek a magyarországi főpapság által fizetendő tizedrészéről s a kegyúri jogról szól, közölje Kollonich Lipót prímással, az egész magyar papsággal, sőt az egész országgal 18-28
XIII. Bécs. 1701. április 9. I. Lipót király közzéteszi s kötelezőnek nyilvánítja azon rendeletét, melyet az egyháziaktól elfoglalt javak visszaadására s a tizedek tizedének fizetésére nézve kibocsátott 28-29
XIV. Bécs. 1701. junius 28. I. Lipót király a tized és a tizedek tizede ügyében országosan intézkedik 29-31
XV. Nezorin Flórián kéri a pozsonyi kamarát, hogy őt a pásztói apátságba vezettesse
be 32-33
XVI. Wellehrád. Hermann Engelbert apátja, Nezorin Flórián nevében kifejti az egri püspök előtt az okokat, a melyek szerint az apáti ház és a malom a cziszterczi rendé; s ezen alapon
kéri a püspököt, parancsolja meg a pásztói plébánosnak, hogy mind a házat, mind a malmot adja vissza a pásztói apátságnak 33-36
XVII. Wellehrád. Nezorin Flórián pásztói apát tiltakozik Pásztó városának az apátság jogait sértő eljárása ellen 36-38
XVIII. Wellehrád. Nezorin Flórián, wellehrádi és pásztói apát, kéri Ő Felségét, hagyja meg az egri püspöknek, hogy ez parancsolja meg a pásztói plébánosnak az apáti lakás és a Monostormalom visszaadását a cziszterczi rend, s különösen a pásztói apát részére 38-40
XIX. Pásztó. 1702. november 13. Pásztó város megbízottai a város földesurai elleni perben a magy. kir. kamara támogatását kérik 40-41
XX. Pozsony. 1703. január 18. A pozsonyi kamara utasítja Borsiczky László beszterczebányai harminczadost, hogy ha Pásztó város polgárai a pásztói apátság birtokait csakugyan lefoglalták, vegye vissza tőlük és adja Nezorin Flórián pásztói apát kezére 41-42
XXI. Pásztó. 1703. márczius 11. Pásztó város megbízottai a pozsonyi kamarát kérik, hogy fölterjesztésükre pontonkint feleljen, a pásztói apátot meg utasítsa a rendes
bírósághoz 42-45
XXII. Bécs. 1703. április 14. A bécsi udvari kamara felszólítja a pozsonyi kamarát, hogy a Pásztó városbeliek jogait vegye figyelembe, az új pásztói apátot meg a «neoacquistica comissio»- hoz utasítsa 45-47
XXIII. Bécs. 1703. június 24. I. Lipót király, Nezorin Flórián pásztói apát kérésére, meghagyja a pozsonyi kamarának, hogy a pásztói apátságra és a cziszterczi rend egyéb javadalmaira vonatkozó iratokat a levéltárból hiteles másolatban adja ki 48-49
XXIV. Wellehrád. 1704. Nezorin Flórián pásztói apát kéri Ő Felségét, hogy a megyei biróság útján juttassa kezére a Zagyva vizén levő Monostor-malmot, melyet Bakabányi János pásztói plébános bír, jóllehet a pásztói apátot illeti meg 49-51
XXV. Nezorin Flórián ismételten kéri a pozsonyi kir. kamarát, hogy őt a pásztói apátság birtokaiba bevezesse 52-54
XXVI. Nezorin Flórián a magy. kir. kamarától a pásztói és egyéb cziszterczi apátságok okleveleinek kiadását kéri 54-55
XXVII. Wellehrád. 1711. Nezorin Flórián pásztói apát a m. kir. cancellariát kéri, hogy az apátság birtokjogát a jogtalan birtokosokkal szemben védje meg 55-56
XXVIII. Bécs. 1711. augusztus 19. Eleonóra özvegy királyné meghagyja Heves-vármegyének, hogy Nezorin Flóriánt a pásztói apátság javaiba tényleg behelyezze és ezek birtokában megvédje 56-58
XXIX. Bécs. 1712. február 2. III. Károly király Nezorin Flórián pásztói apátot országgyűlésre hívja 58-60
XXX. Bécs. 1712. május 27. III. Károly király Heves-vármegyének megparancsolja, hogy a pásztói apátság elfoglalt javait és jövedelmeit Nezorin Flóriánnak adja vissza 60-62
XXXI. Pásztó. 1713. január 18. Pásztó város, élén Tóth György biróval, tiltakozik a cziszterczi rendnek a pásztói apátság birtokaiba iktatása és bevezetése ellen 62-63
XXXII. Vácz. 1713. február 4. A váczi káptalan jelenti, hogy Berkes András váczi prépost és kanonok előtte tiltakozott Nezorin Flórián pásztói apátnak a Pásztón levő Káposztás- malomba való beiktatása ellen 63-64
XXXIII. Wellehrád. 1713. november 6. Nezorin Flórián kéri a pozsonyi kamarát, hogy őt Zenneg György Kristóf, vagy más kamarai tisztviselő által a pásztói apátság birtokaiba vezettesse be 64-65
XXXIV. Wellehrád. 1714. Nezorin Flórián pásztói apát kéri III. Károly királyt, hogy részére szintén olyan kir. rendeletet adjon, minővel a többi pásztói földesurak jogát biztosította alattvalóikkal szemben 65-67
XXXV. Bécs. 1714. július 23. III. Károly király megparancsolja Heves-vármegyének, hogy Nezorin Flóriánt segítse a pásztói apátság birtokába és embereit engedelmességre szorítsa az apátság iránt 67-68
XXXVI. Wellehrád. 1714. deczember 3. Nezorin Flórián a pásztóiakat felszólítja, hogy az ő apátsági jobbágyait ne zsarolják, mert különben velők szemben a törvény terére lép 69
XXXVII. Pásztó. 1715. márczius. Gonczik Péter pásztói cziszterczi rendtag kéri Erdődy Gábor gróf egri püspököt, parancsolja meg a pásztói plébánosnak, hogy Pásztón a Monostor-malmot és az apáti épületet adja vissza a pásztói apátságnak 70
XXXVIII. Vácz. 1715. július 4. A váczi káptalan jelenti, hogy Siráky András és Rákóczy István a maguk és összes rokonaik nevében kinyilvánították Csontfalva pusztának 200 raj. frtért történt eladását a pásztói apátság részére 71-72
XXXIX. Vácz. 1715. július 4. A váczi káptalan jelenti, hogy Gonczik Péter pásztói jószágkormányzó előtte tiltakozott a pásztói apátsághoz tartozó földeknek és réteknek Bakabányi János pásztói plébános által történő művelése ellen 72-73
XL. Szécsény. 1715. szeptember 23. Koháry István gróf országbiró Heves- és Nógrád-vármegye szolgabiráinak és esküdteinek meghagyja, hogy Gonczik Péter pásztói jószágkormányzó kérésére hivatalos vizsgálatot tartsanak és ezt irásba foglalják 73-75
XLI. Pásztó. 1715. október 13. Nedeczky Mihály királyi táblai jegyző jelenti, hogy Rákóczy Gábor tari plébános állítása szerint, hites tanúk a Monostor-malmot és az apáti házat már a
XVII. században a pásztói apátság tulajdonának vallották, s azokat ő is apátsági birtoknak tudja 75-77
XLII. Tar. 1716. április 6. Rákóczy Gábor tari plébános hivatalosan kijelenti, hogy Cziganek István pásztói jószágkormányzó egy ezüst pohárkát és hollandi posztót neki hálából s nem más okból adott ajándékba 77-78
XLIII. Eger. 1716. április 28. Heves-vármegye jelenti, hogy az Egerben tartott megyegyűlésen Gonízik Péter pásztói jószágkormányzó tiltakozott az ellen, hogy egyesek az apátság birtokait lefoglalták és élvezik 78-79
XLIV. Bécs. 1716. június 26. Keresztély Ágost herczegprimás a magyarországi főpapság sorában Nezorin Flórián pásztói apátot is meghívja Nagyszombatba, a hadi segítség megajánlása czéljából 79-81
XLV. Nagy-Szombat. 1716. augusztus 14. Az esztergomi érsek felszólítja Nezorin Flórián pilis-pásztói apátot, hogy a Monostormalom és a ház ügyét egyházi biróság, és pedig az egri püspöki consistorium elé adja 81-82
XLVL Bécs. 1716. szeptember 9. Keresztély Ágost herczegprimás felszólítja Nezorin Flórián pilisi és pásztói apátot, hogy a hadi segítség czlmén megajánlott nyolczvan forintot kellő időben fizesse meg 82-83
XLVIL Pozsony. 1717. április 21. III. Károly király utasítja Szentiványi János országbirósági főjegyzőt, hogy azon ügyet, mely a pásztói jobbágyok által a királyi fiscusnál fegyverjog czímén lefizetett 4000 rajnai forint miatt, a pásztói földesurak és jobbágyaik között fenforgott, vizsgálja meg és itéljen 83-87
XLVIII. Pásztó. 1718. jul. 26. Sörfőző Imre és felesége, Szita Borbála szerződése a pásztói apátsággal a serfőző edényekre nézve 87-88
XLIX. Eger. 1718. október 22. Foglár György egri püspöki vicarius kijelenti, hogy a Monostor-malom, a ház és a szántóföldek az előmutatott okiratok szerint a mostani tulajdonost, vagyis a pásztói plébánost illetik meg 88

L. Aszód. 1719. deczember 16. Koháry István országbiró jelenti, hogy Gonízik Péter pásztói jószágkormányzó tiltakozott a végrehajtás ellen, melyet az apátság jobbágyain «fegyverjog» czímén eszközölni akartak, sőt részökre még kártérítést követelt 89-90
LI. Bécs. 1719. október 19. III. Károly király hadi segítség megajánlása czéljából a magyar főpapságot Pozsonyba vagy NagySzombatba gyűlésre egybehivatja Csáky Imre gróf kalocsai érsek által 91-92
LII. Bécs. 1720. január 4. III. Károly király meghagyja Csáky Imre gróf kalocsai érseknek, hogy midőn a magyar főpapság a hadi adózás megajánlása czéljából összegyűl, a magy. kir. kamara megbizottaival egyidejűleg a főpapi végrendelkező jogról is tárgyaljon és határozzon 93-94
LIII. Gyöngyös. 1723. április 10. Gonízik Péter pásztói jószágkormányzó a megyegyűlésen Gyöngyösön tiltakozik az ellen, hogy az apátsági birtok kerítését a pásztóiak elpusztították, s kéri ellenök a hivatalos vizsgálatot 95-96
LIV. Gyöngyös. 1723. ápril 10. Gonízik Péter pásztói jószágkormányzó Heves- és Külső-Szolnok-vármegye gyűlésén tiltakozik azon pásztói lakók ellen, a kik az ő személyét nyilvánosan megrágalmazták, s kijelenti, hogy ellenök a törvény útján keresi meg az igazságát 96-97
LV. Eger. 1723. aug. 9. Gonczik Péter pásztói jószágkormányzó tiltakozik az ellen, hogy egynémely pásztói lakó az apátság tavaszi vetését kiszántotta s kijelenti, hogy a dolgot törvényre adja 98-99
LVL Szécsény. 1723. október 15. Koháry István országbiró Rakovszky Mihály kir. táblai jegyzőt bízza meg, hogy a Gonízik Péter által előterjesztett ügyben vizsgálatot tartson 99-101
LVII. Gyöngyös. 1723. október 30. Stőszel Kristóf hevesvármegyei alispán utasítja a szolgabírót és esküdtet, hogy tartsanak vizsgálatot és Ítéljenek, vájjon Vajda András jobbágyai kiszántották-e az apátságnak a Kövecses mellett levő tavaszi vetését 102-104
LVIII. Wellehrád. 1724. A wellehrádi konvent kéri III. Károly királyt, hogy Nezorin Flórián halála után Mály Józsefet nevezze ki Pásztó és Pilis apátjává, a kit a konvent wellehrádi
apátnak már megválasztott 104-105
LIX. Bécs. 1724. október 16. III. Károly király a wellehrádi konvent kérésére Mály József wellehrádi apátot nevezi ki pásztói apátnak, de meghagyja neki, hogy az apátság jövedelmét a pásztói apátság fölépítésére és az istentisztelet emelésére fordítsa 106-109
LX. Jászó. 1725. ápril 24. A jászói konvent, Koháry István gróf országbíró parancsára, átírja azon tiltakozást, melyben Dettre János és Kesereő Tamás óvást tesznek az ellen, hogy a pásztói apátság birtokai Pesty Zsuzsánna, Barius Demeter és Barcsay János kezén vannak 109-112
LXL Csábrágh. 1726. szeptember 27. Koháry István gróf a jászói konventet utasítja, hogy levéltárából hiteles átiratban adja ki a pásztói apátságra vonatkozó okleveleket Mály József pásztói apát részére 113-114
LXII. Pest. 1727. május 10. III. Károly király tudtul adja, hogy Grassalkovich Antal királyi ügyigazgató a «neoacquistica commissio» eljárását a pásztói apátsággal szemben I. Lipót király adománylevele alapján megszüntette 115-117
LXIII. Losoncz. 1728. május 22. Prónai Gábor és Battik Ilona a Frater-család által elzálogosított, Pásztón, Hasznoson és másutt levő részbirtokok kiváltására nézve egyességre lépnek 117-119
LXIV. Pozsony. 1730. február 16. Esterházy Imre gróf primásérsek Prohászka Bertalannak és Pásztón lakó rendtársainak megadja a jogot, hogy az esztergomi érseki egyházmegye híveit gyóntathatják és feloldozhatják 119-120
LXV. Pásztó. 1731. junius 27. A pásztói apátság pásztói jobbágyai a pásztói lakosokkal együtt Mály József pásztói apátot kérik, hogy a korcsmáitatást és a húskimérést nekik legalább egy évre adja bérbe 120-122
LXVI. Wellehrád. 1733. február 28. Mály József pásztói apát megköszöni a m. kir. kamarának azon jóindulatát, hogy MátraVerebélyt 17,000 forintért a pásztói apátság kezére akarja juttatni 122-123
LXVII. Bécs. 1733. szeptember 18. III. Károly király meghagyja a m. kir. udvari kamarának, hogy a Mály József pásztói apáttal Mátra-Verebély ügyében kötendő adásvevési szerződés néhány pontját változtassa meg 125-124
LXVIII. Wellehrád. 1734, január 26. Mály József pásztói apát kéri az esztergomi primást, utasítsa vicariusát, hogy ez a pásztói cziszterczi rendtagokat hatalmazza fel a Verebéiyen és SzentKuton végzendő lelkipásztorkodás teljesítésére 124-125
LXIX. Wellehrád. 1734. január 30. Mály József pásztói apát Hadersbach Cyrillt és a többi négy pásztói rendtagot Erdődy Gábor Antal püspöknek bemutatja és számukra áldását s jóindulatát kéri 126-127
LXX. Pozsony. 1734. szeptember 26. III. Károly király utasítja Kozma Boldizsárt, Heves- és Külső-Szolnokvármegye szolgabiráját, hogy Aranyi Istvánnak Mály József pásztói apáttal
Nagy- és Kis-Batony miatt folytatott perét halassza el 127-128
LXXI. Pásztó. 1738. február. A pásztói rendház tagjai a nagykáptalanhoz fordulnak, hogy ez a pásztói apátság szervezése czéljából a rendi apátságok részéről segítséget szerezzen 129-130
LXXII. Pozsony. 1738. november 3. Páiffy János országbiró megparancsolja Csima Mihály szolgabírónak, hogy a Nagy-Batony és Lengyend határában levő birtokrészek miatt Mály József pásztói apát ellen Szentmártonyi Mihály által indított pert szüntesse be 131-133
LXXIII. Pozsony. 1738. november 26. Erdődi Páiffy János gróf országbiró meghagyja Imrech József Ignácz szolgabirónak, hogy Mály József pásztói apát kezére visszaszerezze a Nagyés Kis-Batonyban levő birtokrészeket, melyeket törvénytelenül itélt oda a bíróság az ellenfélnek 133-136
LXXIV. Dalmata Ferencz kéri az egri püspöki vicariust, hogy Kis-Terennét, vagyis Kis-Verebélyt csatolja mint fiók-egyházat Szent-Kuthoz, legalább a rend tagjainak így szélesebb körű működésök leszen a hitélet terén 136-137
LXXV. Dalmata Ferencz, a pásztói apátság gondviselő földesura, Pásztóról Wellehrádra helyeztetvén, búcsúzik a vármegyétől és bizonyítványt kér tőle tizenhárom éves pásztói működéséről 137-138
LXXVI. Pozsony. 1738. deczember 23. Páiffy János országbiró meghagyja Dévay Pál helyettes alispánnak, hogy a Törökféle pert Mály József pásztói apátra nézve szüntesse
be 139-142
LXXVII. Pásztó. 1739. január 20. Dévay András Heves- és KülsőSzolnokmegye helyettes alispánja és birótársai jelentik, hogy az országbiró tiltó rendeletére a Török-féle per tárgyalásával felhagytak, s a tanuk hit alatt erősítették, hogy a cziszterczi rend a pásztói apátságba iktatása óta békességgel bírja az apátság javait 142-144
LXXVIII. Wellehrád. 1740. október 1. Mály József, Wellehrád, Pilis és Pásztó apátja, továbbá a wellehrádi konvent beleegyezik abba, hogy a pásztói rendtagok Török József birtokát az apátság részére megvegyék s e czélból 28.000 raj. frt. adósságot csinálhassanak 145-146
LXXIX. 1741. márczius 27. Dalmata Ferencz, a pásztói apátság jószágkormányzója, az apátság jobbágyaival egyetértve, ezek úrbéri kötelességeit szabályozza 146-149
LXXX. Pásztó. 1741. márczius 27. Dalmata Ferencz, a pásztói apátság gondviselő földesura, a taxás mesteremberek kötelezettségének egy részét megszabja 149-150
LXXXI. Jászó. 1741. május 13. A jászói konvent jelenti, hogy előtte Sipos István, Turócz-divéki Plathy Sándor és érdektársai nevében, tiltakozott az ellen, hogy Török József Pásztó
felét a pásztói apátságnak eladta 150-151
LXXXII. Csécse. 1742. augusztus 3. Kántor Gábor nógrád-vármegyei szolgabiró és Ambrus Gábor esküdt jelentése a Csécsén végbement tanúkihallgatásról, melyet Dalmata Ferencz pásztói jószágkormányzó kért 152-159
LXXXIII. Vajay András pálos és Palik Gellért cziszterczi rendtag Magyarország primása előtt tiltakoznak azon törekvés ellen, mely rendjöket az alsó-tábláról ki akarja szorítani, s kérik
rendjök részére a primás védelmét 159-160
LXXXIV. Vácz. 1743. szeptember 30. A váczi káptalan jelenti, hogy Wlach Róbert pásztói elüljáró apátja, Mály József nevében tiltakozik az ellen, hogy a Csányi-család birtokát egyesek meg akarják szerezni s az elővételi jogot az apátság részére tartja fenn 160-161
LXXXV. Balogh. 1743. nov. 15. Honth-vármegye gyűlése jelenti, hogy Wlach Róbert, pásztói és szántói jószágkormányzó, kiket vallott ügyvédeiül 162
LXXXVI. Zsadány. 1745. július 16. Hellepronth János esküdt jegyző jelenti, hogy a tanúkihallgatást a csécsei rétek lekaszálása ügyében megtartotta s közli a tanuk vallomásait, melyek a pásztói apátságnak adnak igazat 163-174
LXXXVII. Eger. 1745. augusztus 9. Barkóczy Ferencz egri püspök körlevélben tudatja, hogy azon szerzeteseket, a kiknek még nincs iurisdictiójuk, vizsgálat alá veti, mielőtt nekik a jogot a gyóntatásra megadná 174-176
LXXXVIII. Wellehrád. 1745. deczember 12. Mály József pásztói apát Barkóczy Ferencz egri püspök előtt kifejti a cziszterczi rend kiváltságait és a rendtagok tanultságát; s ezen kettős
alapon kéri, hogy elődei példájára ne követelje a lelkipásztorkodó és gyóntató rendtagoktól a iurisdictionalis vizsgálatot, hanem elégedjék meg azon vizsgálattal, melyet a rendtagok
apátjok előtt letesznek 177-181
LXXXIX. Vácz. 1746. február 24. A váczi káptalan jelenti, hogy Eszterházy József országbiró parancsára a pásztói apátságra vonatkozó s a káptalannál levő okiratok közül a csontfalvárói szólót hiteles másolatban kiadta 181-184
XC. Eger. 1746. Az egri káptalan jelenti, hogy Kasza Judith Nádasd pusztán levő birtokrészét a pásztói apátság részére örökbe vallja 184-187
XCI. Csécse. 1746. junius 11. Wlach Róbert pásztói rendházi elüljáró kérésére tanúkihallgatást tartanak a Darvas János két házhelyével kapcsolatos fű kimérése
dolgában 187-189
XCII. Losoncz. 1746. június 20. Nógrád-vármegye közgyűlése jelenti, hogy Wlach Róbert, a pásztói rendház elüljárója előtte tiltakozott a csécsei rétek felosztása ellen 189-190
XCIII. Pozsony. 1746. augusztus 17. Pálffy János nádor, Mály József Pásztói apát kérésére, Jeszenszky Mihály nógrád-vármegyei szolgabírónak meghagyja, hogy Csontfalva ügyében az apátság ellenében a további birói eljárást szüntesse be 190-192
XCIV. Ludány. 1746. október 22. Nógrádvármegye közgyűlése jelenti, hogy előtte Darvas János megbízottja tiltakozott az ellen, hogy a pásztói apátság a csécsei réteket használja; s
hogy Mencsik Jakab ezzel szemben a pásztói apátság ellentiltakozását fejezte ki 192-193
XCV. Bécs. 1749. július 21. Mária Terézia királyné Hauck Antalt, a wellehrádi konvent kérelmére, pásztói apáttá nevezi ki, azon kikötéssel, hogy az apátság jövedelmét ne saját vagy a wellehrádi konvent czéljaira, hanem a pásztói apátság újjáalakítására és itt az isteni-tisztelet emelésére fordítsa 194-196
XCVI. Holics. 1749. augusztus 18. Mária Terézia királyné tudtul adja, hogy Hauck Antal pilis-pásztói apát, mint külföldi ember, a hazai törvények értelmében a hűségesküt
letette 197
XCVII. Eger. 1749. deczember 3. Heves- és Külső-Szolnok vármegye közgyűlése jelentést tesz a helytartótanácshoz a pásztói apátság birtokairól, jövedelmeiről, viszonyairól és a rajta élő rendtagokról 198-202
XCVIH. Wellehrád. 1751. április 8. Hauck Antal pásztói apát a váczi püspököt részletesen megokolt adatok alapján kéri, hogy adja meg a rendtagoknak a iurisdictiót külön vizsgálat letevése nélkül 202-203
XCIX. Pozsony. 1751. július 10. Barkóczy Ferencz egri püspök értesíti Hauck Antal pásztói apátot, hogy a pásztói rendtagoknak csak úgy ad iurisdictiót, ha előbb előtte vizsgálatot tesznek 203-204
C. Jászó. 1752. július 17. A jászói konvent jelenti, hogy Lipóczi Keczer István nevében Iglódy János tiltakozott az ellen, hogy Almásy János Pásztó, Nagy-Batony és két szomszéd puszta határában birtokra tett szert 205-206
CI. Csécse. 1754. márczius 9. Lendvay János kir. táblai esküdt-jegyző jelentése a csécsei rétek ügyében végbement tanúkihallgatásról 206-216
CII. Gede. 1754. május 14. Jeszeniczei Jankovich László szolgabiró és Táliyai Horváth Sándor esküdt jelentése a csécsei rétek ügyében végbement tanúkihallgatásról 216-222
CIII. Vácz. 1755. február 26. A váczi káptalan jelenti, hogy előtte Wiesner Abund pásztói elüljáró az apátság nevében tiltakozott az apátság javainak lefoglalása ellen 222-224
CIV. Pozsony. 1755. június 20. A m. kir. helytartótanács felszólítja Hauck Antal pilis-pásztói apátot, hogy jelentésben mutassa ki, vájjon a kinevezésében megszabott föltételeknek megfelelt-e, továbbá hogy évi jövedelmét ezentúl minden fölhívás nélkül
tüntesse ki 224-225
CV. Pozsony. 1755. június 20. A m kir. helytartótanács felszólítja a vármegyei hatóságot, vizsgálja meg s tegyen róla jelentést, vájjon a pásztói apát megfelelt-e azon kötelezettségének, melyeket az adománylevél részére kijelel; s egyben meghagyja,
hogy a jövedelemről szóló kimutatást minden évben küldje meg 226-227
CVI. Pásztó. 1755. szeptember 12. A tepkei földesurak az erdő megvédése czéljából egymás között megállapodnak 227-228
CVII. Gyöngyös. 1757. november 28. Wiesner Abund pásztói elüljáró az apátság nevében egyességet köt Almásy Jánossal a mátra-verebélyi birtok átengedésére nézve 228-230
CVM. Nádasd. 1761. márczius 8. Nógrád-vármegye esküdtei tanúkihallgatást tartanak a nádasdi pusztán Dobossy Antal részére, az apátság birtokából kihasított terület határaira nézve 230-235
CIX. Pest. 1761. augusztus 27. lllésházy József gróf országbiró meghagyja Podhorszky Péter országbírói jegyzőnek, hogy Wiesner Abund kérésére hallgasson ki tanukat és vallomásaikról tegyen jellentést 235-237
CX. Pozsony. 1762. augusztus 13. A pozsonyi káptalan jelenti, hogy előtte Wlach Róbert cziszterczi rendtag azon szerződést, melyet Dalmata Ferencz pásztói provisor Bakabányi János pásztói plébánossal bizonyos terület kicserélésére nézve kötött, érvénytelennek nyilvánította 237-239
CXI. Pozsony. 1762. augusztus 13. A pozsonyi káptalan bizonyítja és kiadja azon tiltakozást, melyet Schenk Pál cziszterczi rendtag Hauck Antal pásztói apát nevében előtte kifejezett azon szerződés érvényességével szemben, melyet Wlach Róbert pásztói előljáró kötött Dobosy Ferenczczel a nádasdi puszta negyed részének átengedésére nézve 239-241
CXII. Pásztó. 1763. október 15. Orczy Sándor szolgabíró és Ország József helyettes szolgabíró jelentése a pásztói apátsághoz tartozó Barát-réten végbement hatalmaskodás ügyében lefolyt tanúkihallgatásról 242-248
CXIII. Pásztó. 1764. május 8. Menschik Jakab pásztói elüljáró felvilágosítja az egri püspököt, miért akadályozta meg az apátság a pásztói plébánost az úgynevezett apátsági ház kibővítésében 249-251
CXIV. Pozsony. 1764. julius 18. Mária Terézia királyné közzéteszi, hogy Zúri Fülöp mint Pilis és Pásztó apátja a magyar király iránti hűségesküt letette 251-252
CXV. Vácz. 1765. ápril 25. A váczi káptalan jelenti, hogy Menschik Jakab, a pásztói rendház elüljárója, a pásztói plébánost tiltja a Pásztó felső felén, a Szőllősről jövő országút mellett levő földek birtoklásától, mivel Dalmata Ferencz provisor pusztán a saját feje és tetszése szerint adta át őket a Szent Lélektemplom részére 252-255
CXVI. Vácz. 1765. ápril 25. Menschik Jakab, a pásztói rendház elüljárója, Zúri Fülöp pásztói apát nevében tiltakozik különösen az ellen, hogy a pásztói plébános a plébániaházat még nagyobbíttatni akarja és a Pásztó felső részén eső földeket oly czélból osztogatja, hogy rájuk építsenek, s így utcza keletkezzék 255-259
CXVII. Jobbágyi. 1765. augusztus 20. Marsovszky József, kir. táblai esküdt-jegyző, jelenti, hogy a pásztói rendház helyén és szomszédságában levő kőépületek s a Zolnay András által lakott ház ügyében a tanuk mit vallottak 259 277
CXV1II. Jobbágyi. 1765. augusztus 27. Marsovszky József, kir. táblai jegyző jelenti, hogy a pásztói Szentlélek-templom létrejövése ügyében kihallgatott tanúk mit vallottak 277-304
CXIX. Pozsony. 1765. október 31. Erdődy Pálfy. Miklós utasítja Hegyi Gábor alispán-helyettest, hogy a Fráter Pál által három jobbágytelek miatt megindított perben az ítélet meghozatalától tartózkodjék 305-307
CXX. Wellehrád. Zúri Fülöp pásztói apát kéri Mária Terézia királynét, hogy védje meg őt azon három pásztói telek birtokában, melyeket Fráter Pál a maga és családja részére követel, s utasítsa őt az illetékes biróság elé 307-308
CXXI. Bécs. 1765. november 26. Mária Terézia a megyei hatóságnak meghagyja, hogy részletes jelentést terjeszszen eléje azon három telek jogi természetére nézve, melyeket Fráter Pál Pásztón maga részére követel 308-309
CXXII. Wellehrád. 1766. Zúri Fülöp pásztói apát Mária Terézia királynétól olyan rendelet kieszközlését kéri, mely szerint a Fráter Pál-féle ügyben a megyei biróság ne Ítéljen, hanem a vizsgálat eredményét terjeszsze a megyegyűlés, s ennek révén Ő Felsége elé 309-310
CXXIII. Wellehrád. 1766. Zúri Fülöp pásztói apát Mária Terézia királyné elé terjeszti, hogy a megyei biróság a Frater-féle perben, a három jóbbágytelek ügyében már több határidőt
tűzött ki; s kéri, hogy rendelettel akadályozza meg a megyei, tehát illetéktelen biróság részéről az Ítélethozatalt 311-314
CXXIV. Bécs. 1766. Mária Terézia királyné Hegyi Gábor hevesmegyei alispán-helyettesnek meghagyja, hogy a Frater-féle kérdésben, mely három jobbágytelek körül forog, a megyei
biróság ne ítéljen 315-318
CXXV. Pest. 1766. február 1. Mária Terézia királyné, Menschik Jakab pásztói elüljáró kérésére, megsürgeti Sághy Mihály heves-vármegyei alispánt a pásztói peres földek ügyének elintézésében 319-320
CXXVI. Eger. 1766. február 22. Heves- és Külső-Szolnokvármegye közgyűlése, a pásztói apátság megbízottja kérésére, kiadja Almásy Pál, Fráter Pál, Plathy András és Oláh György pásztói földbirtokosok tiltakozását, melyet ezek Janoviczky Ferencz pásztói plébános- és a pásztói czisztercziekkel szemben birtokfoglalás és birtokszerzés miatt kifejeztek 320-322
CXXVII. Eger. 1766. ápril 29. Heves- és Külső-Szolnokvármegye közgyűlése jelenti, hogy Menschik Jakab, a pásztói rendház elüljárója, viszont tiltakozott azon tiltakozással szemben, melyet Almásy Pál, Fráter Pál, Plathy András és Oláh György fejeztek ki a pásztói czisztercziekre nézve, bizonyos földek megszerzése és benépesítése miatt 323-324
CXXVIII. Eger. 1766. október 7. Heves- és Külső-Szolnok-vármegye közgyűlése jelenti, hogy Menschik Jakab, a pásztói rendház elüljárója, tiltakozott Janoviczky Ferencz pásztói plébánosnak azon követelése ellen, melylyel némely pásztói gabonavermeket a plébánia tulajdonának vall 325-326
CXXIX. Vácz. 1767. július 9. A váczi káptalan jelenti, hogy Menschik Jakab pásztói elüljáró tiltakozott az ellen, hogy Janoviczky Ferencz pásztói plébános azon szántóföldeket, melyek az apátság és a plébánia között peresek, határkővel úgy látta el, mintha azok a Szent-Lélek templomához tartoznának 327-329
CXXX. 1770. körül. Almásy János özvegye kéri Ő Felségét, hogy a tepkei birtokosokat és a pásztói lakosságot a vármegye révén tiltsa el a tepkei erdők jogtalan vágásától 329-330
CXXXI. Bécs. 1770. február 5. II. József mint társkormányzó utasítja Nógrád-vármegye hatóságát, hogy Almásy János özvegyének kérése alapján vizsgálja meg, vájjon a tepkei birtokosok és a pásztói lakosság, köztük a pásztói apátság is, csakugyan irtják-e az erdőket? s ha igen, ennek véget kell vetni 330-331
CXXXII. Vácz. 1770. május 11. A váczi káptalan jelenti, hogy Menschik Jakab a pásztói plébános tiltakozásával szemben ellentiltakozását fejezte ki a pásztói peres ház körül emelendő kőfal ügyében 331-333
CXXXIII. A pásztói jószágkormányzó értesíti Zúri Fülöp apátot, hogy Esterházy Károly gróf egri püspök a tized miatt pert akasztott az apátság nyakába; s vele szemben leghelyesebb
volna, ha az apát személyesen adná át a kérvényt Ő Felségének 333-334
CXXXIV. Wellehrád. Zúri Fülöp pásztói apát kéri Mária Terézia királynét, védje meg az apátságot Esterházy Károly gróf püspöknek a tizedre vonatkozó követelése ellen 334-336
CXXXV. Eger. 1770. október 10. Heves- és Külső-Szolnok-vármegye gyűlése, Esterházy Károly gróf egri püspök kérésére, az egyik alispánt küldi ki a tizedper elintézésére 336-337
CXXXVI. Wellehrád. Zúri Fülöp Mária Terézia királynétól kéri, hogy az egri püspökkel folytatott tizedperét a királyi táblához föllebbezhesse 338-339
CXXXVII. Wellehrád. Zúri Fülöp Mária Terézia királynétól kéri a parancsot a pozsonyi kamara részére az 1272-iki oklevél átirására nézve; továbbá ismételten folyamodik az egri püspök részéről megindított tizedpernek a királyi táblához leendő áttételeért 340-341
CXXXVIII. Bécs. 1771. julius 31. Mária Terézia királyné Hevesés Külső-Szolnok-vármegye hatóságának meghagyja, hogy az egri püspökkel folytatott tizedpert alaposabb megvizsgálás czéljából a királyi tábla elé terjeszsze 342
CXXXIX. Wellehrád. Zúri Fülöp pásztói apát kéri Mária Terézia királynét, hogy a tizedszedést függeszsze föl mindaddig, míg a királyi kúria a tizedügyben dönt 343-345
CXL. Mária Terézia királyné részletesen megokolt leiratban újból meghagyja Heves- és Külső-Szolnok-vármegye hatóságának, hogy az egri püspök és a pásztói apátság közötti tizedpert a királyi kúriához küldje fel 345-348
CXLI. Pozsony. 1772. augusztus 22. A pozsonyi káptalan jelenti, hogy Menschik Jakab pásztói elüljáró tiltakozott azon nyilatkozat érvényessége ellen, melyet Wlach Róbert állított ki bizonyos okiratoknak a kir. fiscussal szemben való felhasználhatóságára nézve 348-350
CXLII. Pest. 1776. november 10. Vörös Antal budai tankerületi kir. főigazgató értesíti Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy az egri collegiumot és gymnasiumot Beitler Methód pásztói
házfőnöknek, s így a cziszterczi rendnek királyi rendeletre átadta 350-351
CXLIII. Pest. 1776. november 12. Vörös Antal budai tankerületi kir. főigazgató jelenti a m. kir. helytartótanácsnak, hogy a volt jezsuita gymnasiumot Székes-Fehérvárott a pálosoknak, Komáromban a pannonhalmi szent-benedek-rendieknek, Egerben meg a pásztó-pilisi cziszterczieknek átadta 351-354
CXL1V. Wellehrád. Zúri Fülöp wellehrádi, pásztói és pilisi apát szemrehányást tesz Beitler Methódnak, hogy miért vállalta át az egri gymnasiumot és elmondja neki, hogy miként kellett volna neki ezen ügyben eljárnia 354-356
CXLV. Wellehrád. 1777. Zúri Fülöp wellehrádi és pilis-pásztói apát kéri O Felségét és a helytartótanácsot, hogy az egri perjel ne lehessen tőle független, hanem a pilis-pásztói apátság az ő joghatósága alatt maradjon 356-358
CXLVI. Wellehrád. Zúri Fülöp, Wellehrád, Pilis és Pásztó apátja részletesen megismerteti a wellehrádi konventtel, hogyan jutott a rend az egri gymnasium átvételéhez 358-364
CXLVII. Beitler Methód a m. kir. helytartótanács támogatását kéri azon folyamodásához, melyben O Felségénél azért esedezik, hogy az egri collegium kapja meg a jezsuiták által bírt épületeket, templomot, majort, kertet, és szőlőt 365-366
CXLVIII. Wellehrád. 1777. márczius eleje felé. Zúri Fülöp wellehrádi s pilis-pásztói apát értesíti Vörös Antal budai tanker. kir. főigazgatót, hogy a pilis-pásztói apátság nem birja fentartani az egri gymnasiumot s kéri, hogy támogassa Beitler Methódnak ujabb javadalmak adományozása végett beadott kérvényét 366-367
CXLIX. Pozsony. 1777. április 1. Csáky János gróf a helytartótanács útján tudatja Ő Felségének azon rendeletét, hogy a pilis-pásztói apátság birtokai az egri elüljáró hatósága alá jussanak 368
CL. Pozsony. 1777. május 15. A helytartótanács tudatja Zúri Fülöp wellehrádi, pilisi és pásztói apáttal, hogy Ő Felsége teljesítette Beitler Methód egri elüljáró kérelmét az egri collegiumnak újabb javakkal megadományozása érdekében 369-375
CLI. Pest. 1777. június 1. Vörös Antal tanker. kir. főigazgató reversalist kér Zúri Fülöp apáttól és kérdezősködik, vájjon a cziszterczi rend mikor akarja az egri gymnasiumot saját tagjaival ellátni s rendelkezik-e alkalmas egyénekkel 374-375
CLII. Wellehrád. 1777. június 10. Zúri Fülöp wellehrádi, pilisi és pásztói apát kéri Vörös Antal tanker. kir. főigazgatót, hogy irja meg neki részletesen azon kötelezettségeket, melyekkel az egri gymnasium átvállalása jár, hogy ő a reversalist kiállíthassa 375-378
CLIII. Pest. 1777. június 18. Vörös Antal tanker. kir. főigazgató értesítést kér Zúri Fülöp pilis-pásztói apáttól, vájjon mely időtől kezdve akarja saját embereit alkalmazni az egri gymnasiumban s egyúttal megsürgeti a kért reversalist 378-379
CLIV. Székes-Fehérvár. 1777. június 30. Vörös Antal kir. főigazgató tájékozza Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hány egyénre lesz szükség az egri gymnasiumnál az új szervezet szerint 380-381
CLV. Eger. 1777. augusztus 8. Zúri Fülöp pilis-pásztói apát reversalist ad ki, melyben elismeri, minő adományokat kapott az apátság s ezek fejében, az egri gymnasium fentartása és a templomban az istenitisztelet gondozása tekintetében, mik a kötelezettségei 381-382
CLVI. Pozsony. 1777. augusztus 28. A m. kir. helytartótanács czáfolja azon nehézségeket, melyeket Zúri Fölöp pilis-pásztói apát az egri gymnasium átvételével kapcsolatban
felhoz 383-385
CLVII. Pozsony. 1777. augusztus 28. A helytartótanács elrendeli Zúri Fülöp pilis-pásztói apátra nézve a két apátság javainak sürgős átadását az egri elüljáró kezére s egyúttal értesíti Zúrit, hogy a gymnasium igazgatója és tanárai fölött a szerzetes elüljárók miféle jogokat gyakorolhatnak 385-387
CLVIII. Pozsony. 1778. február 17. A m. kir. helytartótanács harmadízben felszólítja Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy a pilis-pásztói javaknak az elüljáró kezére történt átadásáról jelentést tegyen 388
CLIX. Pest. 1778. február 21. Vörös Antal tanker. kir. főigazgató értesíti Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot azon visszaélésekről, melyek az egri konventben lábra kaptak 389
CLX. Wellehrád. 1778. április 17. Zúri Fülöp pilis-pásztói apát részletes előterjesztés kiséretében kéri a helytartótanácsot, hogy támogassa Ő Felsége előtt azon kérvényét, melyben az egri rendtagok és a birtokok fölötti apáti joghatóságának fentartásáért
esedezik 390-394
CLXI. Pozsony. 1778. julius 30. A m. kir. helytartótanács értesíti Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy, ha neki úgy tetszik, Beitler Methód egri elüljárót elmozdíthatja, helyébe újat azonban csak a tanker. kir. főigazgató beleegyezésével tehet 394-395
CLXn. Wellehrád. 1778. augusztus 8. Zúri Fülöp utasítja Beitler Methód egri elüljárót és igazgatót, hogy Egerben a szerzetesek között nézzen tanárok után 396-397
CLXIII. Pozsony. 1778. augusztus 17. A helytartótanács felszólítja Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy a leendő gymnusiumi tanárokat a budai egyetemre küldje föl 397-398
CLXIV. Wellehrád. 1778. október 2. Zúri Fülöp értesíti a helytartótanácsot, hogy Beitler Methód helyébe Plachy Cyrillt nevezte ki az egri konvent fejévé s leirja főbb jellemvonásait 398-399
CLXV. Szántó. 1778. október 15. Beitler Methód pásztói elüljáró figyelmezteti Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy kettős apátságának javait könnyen elveszítheti, ha az egri gymnasiumot tanárokkal el nem látja 399-400
CLXVI. Pozsony. 1778. november 30. A helytartótanács felszólítja Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy az új egri elüljáró kinevezésére nézve értekezzék a tanker. kir. főigazgatóval; Beitler Methódot pedig érdemeinek megfelelőleg alkalmazza 400-402
CLXVJI. Pozsony. 1779. január 12. A helytartótanács értesíti Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy a szerzetes rendek alapítójuk névünnepén intézetökben szünetet tarthatnak 403
CLXVIII. Pozsony. 1779. április 19. A helytartótanács felhívja Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy mivel a rend tanárjelöltjeinek is minden tárgyból le kell tenniök a vizsgálatot, kiképzésűket az előirt általános tanulmányi rendszer szerint intézze 404
CLXIX. Buda. 1779. julius 19. Molnár János, a budai tanker. kir. főigazgatójának helyettese, értesíti Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy rendi tanárjelöltjei szép sikerrel dolgoztak s legközelebb az egri gymnasium tanszékeire juthatnak 405
CLXX. Pozsony. 1781. április 2. A m. kir. helytartótanács közzéteszi II. József császár rendeletét, mely a birodalomban élő szerzetes rendek külföldi viszonyait
szabályozza 406-409
CLXXI. Eger. 1781. november 22. Bihary Ferencz, egri gymnasiumi igazgató, értesíti Zúri Fülöp apátot, hogy a rend tagjait miként osztotta be a tanításra s jó tanárkodásuk eredményeként kiemeli, mily nagy az ifjúság létszáma s a sok nemes ifjún kívül még Esterházy Imre is ide hozta a fiait 409-410
CLXXII. Pozsony. 1781. deczember 24. Csáky János gróf a helytartótanács nevében felszólítja Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot, hogy a rendtagokat, a kik lectorok vagy professzorok lesznek a budai egyetemre küldje, miként ezt egy régibb királyi rendelet előirja 410-411
CLXXIII. Pozsony. 1782. julius 29. A helytartótanács a szerzetes rendek főnökeit, s így Zúri Fülöp pilis-pásztói apátot is felhívja, hogy a tanárok megválasztásánál nagy gonddal járjon
el s a rend tagjait a budai egyetemre küldje 412
CLXXIV. 1783. május 20. Zúri Fülöp pilis-pásztói apát elismeri, hogy Egerben a volt jezsuita gymnasiumot, collegiumot, templomot, majorkertet és a hozzájok tartozó ingóságokat a gymnasiumi tanítás és az istentisztelet gyakorlása czímén adományozták a pilis-pásztói apátságnak 413-416
CLXXV. Pozsony. 1783. deczember 9. Niczky Kristóf gróf a helytartótanács részéről közli a legfelsőbb rendeletet, mely a helytartótanácsot, a m. kir. udvari kamarát és a m. kir. kúriát
Budára, az egyetemet Pestre, az akadémiákat Pozsonyba, Egerbe, Zágrábba és Nagy-Váradra, a generális seminariumokat meg Pozsonyba, Egerbe és Zágrábba
helyezi 416-419
CLXXVI. Fáy Julianna fiával, Ludányi Jánossal kéri a pásztói apátság elüljáróját, segítse négy forinttal, hogy a gyermekét iskolába küldhesse 419
CLXXVII. Bécs. 1784. augusztus 14. II. József császár a jezsuiták egri collegiumát, gymnasiumát, templomát, könyvtárát, gyógyszertárát, szőlleit és majorkertjét, a Foglár-féle házat Zúri Fülöp pilis-pásztói apátnak és az egri gymnasiumban tanító rendtagoknak adományozza, a tanítás és az isteni tisztelet végzésének és az épületek fentartásának és kijavításának kötelezettségével 420-423
CLXXVIII. Buda, 1784. október 10. Vörös Antal budai tankerületi kir. főigazgató felszólítja az egri gymnasiumi igazgatót, hogy az egri cziszterczi elüljáró és a pásztói apát egyetértésével alkalmas német nyelvi tanárokról gondoskodjék 424
CLXXIX. Kassa 1787. február 2. Török Lajos kassai tankerületi kir. főigazgató értesíti Schumann Theophilt, hogy Ő Felsége az egri gymnasium igazgatójává kinevezte, s buzdítja új hivatala feladatainak megoldására 425
CLXXX. Eger. 1790. április 12. Az egri czisztercziek, élükön Schumann Theophil igazgatóval, kérik Heves- és KülsőSzolnok vármegye rendeit, támogassák őket az országgyűlésen, hogy a pilis-pásztói apátságot visszakapják 426-427
CLXXXI. 1790. Zúri Fülöp apát kéri az országgyűlést, működjék közre a pilisi és pásztói apátságok visszaállításánál 428-431
CLXXXII. Eger. 1790. július 23. Esterházy Károly gróf egri'püspök Schumann Theophilt az egyházmegyei kötelékből nagy sajnálattal feloldja és így lehetővé teszi, hogy az austriai heiligenkreuzi kolóstorba léphessen 432-433
CLXXXIII. A pásztói cziszterczi rendtagok kérik az országgyűlést, hogy a pásztói apátságot vagy a zirczi, vagy a szent-gotthárdi apát alá rendelje, az apátság jövedelmeinek az egri gymnasium és templom czéljaira fordításával 433-436
CLXXXIV. 1801. deczember. Marsalkó Konstantin tudatja Pászty Rajmund egri gymnasiumi igazgatóval, hogy meggyőződése szerint Schumann Theophil apátságra törekszik 437-438
CLXXXV. Pozsony. 1802. június 25. I. Ferencz király a pásztói és pilisi cziszterczi apátságokat visszaállítja és a cziszterczi rendnek adományozza s megszabja azon kötelezettségeket, melyek ennek fejében a rendre hárulnak 438-441
CLXXXVI. Pozsony. 1802. június 25. I. Ferencz király Schumann Theophil cziszterczi rendtagot, azelőtt az egri, majd az osztrák heiligen-kreuzi konvent tagját és szombathelyi gymnasiumi igazgatót, a visszaállított pilis-pásztói apátságok apátjává nevezi ki és a két apátság birtokait és jövedelmeit neki adományozza, a pilis-pásztói apátságokat visszaállító oklevélben megszabott feltételek mellett 441-444
CLXXXVII. Eger. 1803. deczember 8. Zimányi Bernát végrendeleletének mintája, a mely szerint a szerzetes fogadalomé letevése előtt összes vagyonáról lemond 444-445
CLXXXVIII. Eger. 1804. deczember 13. Káptalani határozatok, melyeket Schumann Theophil pilis-pásztói apát adott ki a rendtagok életmódjának szabályozása és irányítása czéljából 445-464
CLXXXIX. Eger. 1807. november 21. Schumann Theophil pilispásztói apát az egri káptalan előtt tiltakozik azon egyesség ellen, melyet Németh János kir. ügyigazgató, Pásztóra nézve,
a pásztói közbirtokosokkal kötött 465-467
CXC. Bécs. 1812. szeptember 4. I. Ferencz király a pilis-pásztói apátságok élére Dréta Antalt, Zircz kormányzó-perjelét nevezi ki apátnak 467-468
II. Név- és tárgymutató 469-494



Dr. Békefi Remig

Dr. Békefi Remig műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Békefi Remig könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem