1.062.345

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A pásztói apátság története

1190-1702

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám: 778 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 28 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: Szövegközti fekete-fehér képekkel, 4 egész oldalas és 4 kihajtható képmelléklettel illusztrált. Nyomtatta Hornyánszky Viktor sajtója.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Még el sem hamvadt az áldozati tüz, melyet a magyarországi cziszterczi Rend, magyar hazánk ezeréves fennállásának ünnepén, Emlékkönyvének közrebocsátásával a hazafiság oltárán gyújtott, - a... Tovább

Előszó

Még el sem hamvadt az áldozati tüz, melyet a magyarországi cziszterczi Rend, magyar hazánk ezeréves fennállásának ünnepén, Emlékkönyvének közrebocsátásával a hazafiság oltárán gyújtott, - a kegyeletnek már is újabb szikrája lobban lángra lelkünkben. A cziszterczi Rend születésének nyolczszázados évfordulóját ünnepeljük. Mi, nyolcz évszázad élő unokái, kiket a rendi kötelék a testvér viszonyában s a feladat azonosságában fűz egygyé, ma zarándokcsapattá alakulunk. Pillanatok alatt századokat élünk át. A rendalapítás kezdő munkája után elvonul lelkünk előtt a gyors fejlődés, a dús virágzat, a megpróbáltatás és az újjászületés korszaka. Úgy érezzük, hogy sírok nyilnak meg és halottak támadnak föl előttünk s tanítanak meg bennünket, hogy küzdelmeiken okuljunk, szenvedéseikből erőt merítsünk, sikereiken buzduljunk, példáikat kövessük, emlékeiken meg lelkesedjünk. Rendcsaládi tűzhelyünk mindegyikén örömtüzek gyúlnak ki, hálaimák, magasztos énekek s egyházi szónoklatok hangzanak el; rendi gimnáziumaink szentegyházban és ifjúsági ünnepségeken, dalban és prózában hirdetik a nyolczszázados mult tényeit; a Rend költője ihletett lélekkel zengi a rendalapító Szent Róbert és az ősi fészek, Cistercium emlékezetét; Szent Bernárd életrajza meg hivatott rendi író kezéből még ez év folyamán méltó záróköve leszen a magyar czisztercziek kegyeletének.
Lelkesedésünk tényeinek nemes sorozatát szerényen egészíti ki a jelen mű, - «A pásztói apátság története 1190-1702» - melynek élére Rendünk nyolczszáz éves fennállásának emlékezetét tűztem. Rendi érzületünk s az elődök iránti tiszteletünk tükröződik benne! Vissza

Tartalom

Előszó I-IX. 1.
I. RÉSZ. BEVEZETÉS.
I. Fejezet: A cziszterczi rend létrejövése és kifejlődése . 3.
A szerzetesrendek jelentősége. Korviszonyok. A benczés kolostorok
állapota. A «colan»-i remeték. Róbert fejök lesz. Átköltözés
Molesmebe. Megoszlás a molesmeiek között. Róbert távozása
Molesmeből és visszatérése. Ujabb ellentét Molesmeben. Engedély a kitelepülésre. Megérkezés Cisterciumba Novum-Monasterium alapítása. Róbert apáttá választása s visszatérése Molesmebe. Alberik Cistercium apátja lesz. II. Pascal pápa megerősíti
a rendet. Cisterciumban senki sem jelentkezik fölvételre. Alberik
halála. István apát lesz. Visszavonultabb élet kezdete. Nélkülözés s gyakori halál Cisterciumban. Bernárd és társainak belépése a rendbe. Bernárd születése, származása, iskoláztatása s anyjának halála. Bernárd pályát választ s eszméinek másokat is
megnyer. Bernárd és testvérjeinek bucsúzása atyjoktól. Firmitas
alapítása. Bernárd testi és lelki tulajdonai. Bernárd betegeskedik. Pontiniacum, Clara-Vallis és Morimundus alapítása. Bernárd apát lesz. A benczések, clugnyiek és czisztercziek
alkotmánya. A leszármazás rendszere a cziszterczieknél. István
törvényhozói működése. Bernárd ismét beteg. Bernárd apáti
elve. Bernárd világtörténelmi jelentősége. István halála. Bernárd
a cziszterczi rend terjesztője. Bernárd halála. A czisztercziek
gyors elterjedésének okai 1-25.
II. Fejezet: A cziszterczi rend apátságai és múltja Magyarországon 26.
Magyarország Mária országa; a cziszterczi rend Mária rendje. Hazánk politikai okból Németország helyett Francziaországhoz
közeledik. Czikádor (Báttaszék) a czisztercziek első magyar
apátsága. III. Béla miért pártfogolja annyira a cziszterczieket?
A magyarországi cziszterczi apátságok, perjelségek és apáczakolostorok alapításának ideje és színhelye. A czisztercziek
érdemei nemzetünk művelése terén. Más rendek kolostorait
újjászervezik; a hitéletet emelik; a hitet terjesztik; hitszónoklatokat tartanak; a rendtagok szellemi kiképzéséről gondoskodnak; a nemzetgazdaság és ipar terén mesterek; a szegényeket gyámolítják és kolostoraikban kórházat tartanak; a
honvédelemben osztozkodnak; hiteles helyekként működnek s
a csúcsív ismeretét behozzák hazánkba. Hazai apátságaink elpusztulása és új életre keltése. Zircz, Pilis és Pásztó egyesítése. A czisztercziek tanítórendi hivatása. A négy rendi gimnázium. A rendtagok működése a közép és főiskolai oktatás, a lelkészkedés s a rendi szolgálat terén. A rendi növendékek nevelése
és képzése. A rendtagok szellemi minősítése. Királyi kitüntetések. A rend jövőjének biztosítékai 26-45.
II. RÉSZ: A PÁSZTÓI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 1190-1702.
I. Fejezet: A pásztói apátság élete 49-153.
I. Pásztó földrajzi helyzete. A pásztói apátság alapításának ideje,
alapítója, színhelye és elnevezése. Temploma a Bold. Szűz
tiszteletére. Az apátság templomának és kolostorának leírása
1699-iki szemtanú után . 49-59.
II. Egyed pásztói apát lovászai Váradon tüzesvaspróba alá esnek.
Visszaélések a pásztói apátságban; az apát letétele. A pásztói
konvent mint hiteles hely. Rátót (Porch) István az apátság
kegyura és népeinek birája. Imbert apát és konventje eladja a
Turaszerke, Újlak és Halász határában eső földeket. A pápai
adóztatás hazánkban a XIII. és XIV. században. Blondelus pásztói
apát pápai tizedadója. A két Lukács apát 59-65
III. A pápai reservatiók kora. Hazánk állapota a XV. század első
felében. Hunyadi Mátyás király és az egyház. Az atyaapáti
intézmény káros hatása. Ádám pásztói rendtag buzgó élete.
Waldsteini Szigfrid reini apát mint visitator meglátogatja a
magyarországi cziszterczi kolostorokat és ezek állapotát előterjesztésében megismerteti Nagy Lajos királyunkkal. A magyarországi cziszterczi kolostorok adója a nagykáptalan költségeire. Henrik, János és Tamás pásztói szerzetesek szereplése a földeskű letételénél. Apátságaink viszonyai Zsigmond király korában. Hunyadi Mátyás király a cziszterczi apátságokon segíteni akar s a reformmunkára a cisterciumi nagykáptalant kéri föl.
A németországi apátságok száznál több rendtagot küldenek a
magyarországi kolostorok reformálására. Ezen külföldiek ide
utazása és elhelyezkedése. Mulich Henrik pásztói apát. A cisterciumi nagykáptalan az újjászervezés munkáját biztosítani akarja. Kolostoraink hanyatlása Hunyadi Mátyás király halála után.
Lukács pásztói apát és az apátság kegyurai, Pásztói Mihály és
Domokos, hatalmaskodnak. Péter pásztói rendtag Bécsben és
Lukács pásztói apát Heiligen-Kreuzon 65-91.
IV. A pásztói apátság vita tárgya Szuhay István egri püspök és
Pásztói Gergely örökösei között Dettre János és Sembery
István pásztói apát. Sembery életpályája és pásztói apátságával
kapcsolatos tényei. Somogyi Ferencz, Fejérpataky Mátyás, Svella
György és Kada István pásztói apátok élete és működése . . 91 - 102.
V. Zolnay életpályája. Kinevezése és beiktatása a pásztói apátságba.
Kinevező oklevele tartalmának visszahatása. I. Lipót király
védelmére kel Zolnay birtokjogának. Zolnay nyomozza az apátságára vonatkozó okiratokat. A pásztóiak kiemelik Zolnay
érdemeit. Zolnay panasza a királynál. Tanúkihallgatások az
apátság birtokai ügyében. Zolnayt erőszakoskodásról vádolják.
Zolnay bajai a pásztói birtokosokkal. Per hatalmaskodás kérdésében. A pásztói földesurak és lakosok meghasonlása egymás
között. Az apátsági birtok visszaváltásának kérdése. Zolnay
ügye Csányi Istvánnal és Vattay Jánossal. Zolnay szűk pénzviszonyai. Zolnay betegeskedése, végrendelete, halála és emléke. 102-121.
VI. Zolnay András mint pásztói apát plébános is akar lenni. Fenessy
egri püspök visszautasítja Zolnay szándékát és erre felhívja a
pásztóiak figyelmét. Zolnay hoz Pásztora plébánost s e miatt
ellentétbe jut az egri püspökkel. Jászberényi Pál pásztói plébános. Zolnay az egri püspöktől plébánost kér. Fenessy György egri püspök álláspontja ezen kérdésben. A «kolostor malmá»-
nak birtokjogi kérdése. Terennei Márton pásztói plébános
szomorú anyagi viszonyok között. A pásztói malom ügye . . 122-129.
VII. A pásztói kolostor újjáépítésére irányuló törekvés. Zolnay
András pásztói apát belépése a cziszterczi rendbe. Wellehrádi
rendtagok érkezése Pásztora. Kollonich Lipót vélekedése Zolnay
tervéről. A pásztói apátság bekeblezése a cziszterczi rendbe.
A külföldi cziszterczi apátságok kölcsöne a pásztói apát részére.
A nagykáptalan Cisterciumban megörül Zolnay belépésének.
Zolnay hálája kifejezésére Wellehrádra készül. Zolnay cziszterczi
rendtagot kér Pásztora az apátsági javak visszaváltása érdekében. Zborka Methód rendtag tapasztalatai Pásztón. Zolnay
András halála után birtokát a kincstár is, meg a pásztói plébános is lefoglalja. A pásztói apátság leltára Zolnay András
halála után. Az apátság jobbágyai és ezek tartozása 1702-ben.
A pásztói plébános és Telekessy István egri püspök lépései
Zolnay András hagyatéka ügyében. A pásztóiak lépése saját
birtokjoguk érdekében. I. Lipót király Nezorin Flórián wellehrádi
apátot pásztói apáttá nevezi ki 129-153.
II. Fejezet: A pásztói apátság birtokai 154-173.
Arló. Csécse. Halász. Körös Nagy-Alattyán. Pásztó: Pásztó pecsétje.
Pásztó város fele, két malma és két szőleje az apátságé. Királyi
kúria Pásztón. Anonymus ismeri Pásztót. Pásztón vásár III.
Endre korában. Pásztó lakói a budai polgárok jogát kapják.
Fürdő és templom Pásztón a XV. században. Pásztó harmadrészén a Kazai Kakasok osztozkodnak. Guthi Ország Mihály,
Apafy Ferencz, a Csicseriek, Verebélyiek, Barcsayak és Keczer
András mint pásztói birtokosok. Pásztó iskolája a XVI. században. Pásztó mint erősség a XVI. században. Pásztó adózása és jobbágyai a XVI. és XVII. században. Pásztó város összes viszonyainak és állapotának leírása 1699-ből. A földesurak és jobbágyaik meghasonlása. Pásztó főbírája és plébánosai. A plébánosok élete a XVII. század végén. Tar mint apátsági birtok. Tar az Ország-család kezén. Tar adója, jobbágyai és termelése a XVI. és XVII. században. Tepke. Turaszerke. Újlak. Birtok Erdélyben. I54-173.
III. Fejezet: A pásztói apátság kegyurai 174-246.
I. A Pásztói és a Kazai Kakas-család 175-226.
II. A Tari család 227 - 246.
FÜGGELÉK..
I. Pásztói apátok 247.
A) Pásztói cziszterczi apátok 247.
E) Commendatorok : 247.
II. Pásztói rendtagok . . . 248.
III. RÉSZ. OKLEVÉLTÁR.
I. Buda. 1138. szeptember 3. II. Béla király az édes atyja, Álmos
herczeg által alapított dömösi prépostságot újabb javakkal, többek
között a pásztói apáttal közös «Ubad» halastóval gyarapítja . 251.
II. 1264. (V.) István ifjabb király Örs földet Kompolth comesnek
adományozza és a határok megjelölésénél a pásztói apát és
konvent oklevelére hivatkozik 251.
III. 1265. (V.) István ifjabb király Ágasvárt és a pásztói apátság
kegyúri jogát Domokos fia Istvánnak, a királyné lovászmesterének adományozza . 251.
IV. 1270. szeptember 25. V. István király Domokos mester fia István
mesternek azt a jogot adományozza, hogy a pásztói apátság
népei ügyében csak ő és senki más nem biráskodhatik . . . 251.
V. 1272. Kún László király átírja és megerősíti V. István királynak
azon adományát, a mely szerint Domokos mester fia István
mester a pásztói apátság fölötti kegyúri és birói jogot megkapja 252.
VI. Buda 1277. október 4. Imbert pásztói apát és konventje Újlak,
Halász és Turaszerke határában levő földjeit - Róbert pilisi
apát, Rátót István kegyúr és Kún László király főkegyúr beleegyeztével - hatvanöt márkáért eladják Farkas fia Móricznak, Ivánnak és Ivánkának 252.
VII. Eger. 1331. május 12. Az egri káptalan jelenti, hogy Baranyai
Miklós és felesége Fedémes birtokot Heves vármegyében nyolcz
márkáért örökbirtokul eladták László bán fiának, Olivérnek -
a Rátót nemzetségből 252.
VIII. Vácz. 1331. május 26. A váczi káptalan jelenti, hogy Simon
fia László fedémesi birtokrészét tizenkét márkáért eladta László
bán fiának, Olivérnek 252.
IX. 1345. április 6. Nógrád vármegye hatósága jelenti, hogy Ambró
garábi prépost kérésére egy szolgabírót és egy várjobbágyot
küldött ki s ezek a prépost szomszédait, köztük a pásztói apátot
is, eltiltották Garáb birtok használatától 252.
X. Buda. 1352. május 10. Miklós nádor Csetneki Benedek fia Péternek megengedi, hogy azon 50 márkát, melyet Pásztói Nagy Domokos fiának megöletéseért kellett lefizetnie, ne május, hanem július elsején törleszthesse le 253--254.
XI. 1357. Waldsteini Sigfrid, reini apát és a cisterciumi nagykáptalan
megbízásából visitator, Nagy Lajos királyunknak előterjeszti, mily
állapotban találta az egyes cziszterczi kolostorokat hazánkban,
és az egyes apátságokban miként intézkedett 254-257.
XII. Visegrád. 1373. deczember 11. Imre nádor azon perben, mely
Födémes birtok miatt egy részről Rátóti László bán fia Olivérnek özvegye és leánya, másrészről meg Nagy Domokos fia
János, Pásztói István fia László, Kakas János fiai, László és János
között folyt, előzetes vizsgálatok megejtése után a váczi káptalant bízza meg, hogy amazokat, mivel Födémest pénzért
vették, s így jogos tulajdonosok, a tőlök elvett birtokba iktassák be 258-263.
XIII. Vácz. 1374. január 17. A váczi káptalan jelenti a nádornak,
hogy László bán fia Olivérnek az özvegyét és a lányát iktatta
be Födémes birtokba a Pásztóiakkal és Kakasokkal szemben;
ezeket meg a nádori biróság elé idézte 264-265.
XIV. Visegrád. 1382. június 15. Pásztói Domokos fia János és Tari
István fia László Nagy Lajos király előtt kinyilvánítják, hogy
összes birtokaikat két részre osztják; s a ki ez ellen vét, bírságot rónak rá -. 265.
XV. Buda. 1382. november 26. Erzsébet királyné a budai káptalannak megparancsolja, hogy Tari István fia László mestert és fiait
Kis-Luczin birtokba iktassa be 265.
XVI. Buda. 1382. november 26. Erzsébet királyné Kis-Luczin birtokot
Nógrád vármegyében, Ponya fia László magvaszakadtával, Tari
István fia László mesternek adományozza 265. 1
XVII. Buda. 1383. november 5. A budai káptalan jelenti, hogy Erzsébet
királyné parancsára Tari István fia László mestert és fiait Kis-Luczin birtokába beiktatták 265.
XVIII. Buda. 1387. ápril 13. Zsigmond király Siklós várát, melyet
Siklósi Gyula fia Miklós a Horváthy Palisnay-féle lázadásban
bűnrészesség miatt elvesztett, hű katonáinak, a Pásztói család
tagjainak adományozza összes tartozékaival együtt . ... . 266-269.
XIX. Buda. 1387. november 20. Konrád bélháromkuti cziszterczi apát
Csokva nevű birtokát, mivel nem tudja benépesíteni, hat évre
Pásztói Kakas Lászlónak adja át évi 3 5 forintért, - oly kikötéssel, hogy a hat év lefolyása után a birtokot visszaveheti . 269-270.
XX. Gesztes. 1388. november 1. Zsigmond király beleegyezik, hogy
Tari István fia László Sirok várát kiválthassa Domoszlói Gergely
fia Miklóstól, - de kiköti, hogy ő is átadja majd a királynak
vagy utódainak, ha a zálogösszeget idővel neki lefizetik . . 270-271.
XXI. Buda. 1389. június 20. Zsigmond király Sirok várát s az ehhez
tartozó Sirok, Verpelét, Nagyberek és Szajla falvakat Heves-újvármegyében, továbbá Gyirok falut Temesvármegyében, Tari
László mester érdemeinek méltánylásául, neki és Lőrincz s
János nevű fiainak adományozza 271. 1
XXII. Buda. 1390. márczius 12. Kaplai Benedek fia Dezső mester
Bebek Imre orrzágbiró előtt tiltja Ilsvai Péter fia Leustachot
és Tari István fia László mestert Patha és Szent-György birtok
kicserélésétől Sztinye birtokkal . 272. 1
XXIII. Bél-Háromkút. 1390. márczius 27. Konrád bélháromkuti cziszterczi apát elismeri, hogy a Csokva birtok után járó évi öszszeget Pásztói Kakas fia Lászlótól a kellő időben fölvette . . 272-273. J
XXIV. Buda 1390. ápril. 26. Zsigmond király a váczi káptalant utasítja,
hogy Tari István fia László mestert Sirok várának birtokába
iktassa be 273.
XXV. Vácz. 1390. május 24. A váczi káptalan jelenti, hogy Tari
István fia László mestert Sirok vár birtokába Vörös Mihály
karbeli pap és Németi Domokos fia Pál királyi ember beiktatták 273.
XXVI. Vácz. 1390. augusztus 10. A váczi káptalan jelenti, hogy a
«Hannos» malmára vonatkozó határjárást megtartotta . . .273
XXVII. Eger. 1391. október 22. Domoszlói Gergely fia Miklósnak
a fiai - János és Dömötör - Tari István fia László mesterrel,
Sirok vára ügyében az egri káptalan előtt kiegyeztek . . . 274-275.
XXVIII. Pásztó. 1394. augusztus 10. Kakas László mester és fiai
Pásztói János mesterrel és fiaival úgy egyeznek ki, hogy amazok
Pusztalithva várat, emezek meg Nagytelekszék, Kistelekszék,
Salgó és Peklén birtokokat kapják meg összes tartozékaikkal. 275-276.
XXIX. Eger. 1402. május 1. Az egri káptalan, Bebek Detre nádor
megbízása alapján jelenti, hogy Domoszlói Zsófi a nála levő
okiratokat és Tari Lőrincz feleségének a ruháit visszaadta
Tari Lőrincznek 276.
XXX. Acsa. (Achya). 1405. márczius 22. Pásztói János vajda fia Loránd
és Borfői János fia János tiszt, Maróthi János macsói bán előtt, békebirák közbelépése következtében, kiegyeznek egymással azon perben, a mely szerint Pásztói Loránd ellenfelének Mátyás nevű
főemberszolgáját és Benedek szolgáját megsebesítette és elfogatta 277-278.
XXXI. Buda. 1405. november 24. Zsigmond király közzéteszi, hogy
Tari Lőrincz királyi pinczemester kérésére átírta és újabb királyi
pecsétje alatt kiadta azon okleveleket, melyek Sirok várának adományozását és Tari László mesternek ezen vár birtokába iktatását tartalmazzák; s egész körülményesen felsorolja mindazon érdemeket, melyeket Tari Lőrincz a királyi család iránti hűségével szerzett 278-285.
XXXII. Buda. 1405. november 24. Zsigmond király tudtul adja, hogy
Tari Lőrincz comes részére átírta a Kis-Luczin birtok adományozására és az ezt követő beiktatásra vonatkozó okiratokat s
részletesen elbeszéli Tari Lőrincznek királya iránt tanúsított hűségét 286-291.
XXXIII. Buda. 1407. ápril 26. Tari Lőrincz kérésére Zsigmond
király a pásztói lakókat és jobbágyokat a közönséges birák
hatósága alól kiveszi és a budai polgárok jogaival ruházza föl. 291-293.
XXXIV. Eger. 1410. február 4. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói
Domokos fia János özvegyét, Katalint, Vadna birtokba minden
ellenmondás nélkül beiktatta . . 293-294.
XXXV. Cistercium. 1411. A cisterciumi nagykáptalan a reini (Runa)
cziszterczi apátot visitátorul küldi ki oly megbízatással, hogy
az összes magyarországi cziszterczi férfi- és nőkolostorokat
vizsgálja meg, a szükséges reformokat rendelje el s ezenkívül
a nagykáptalan költségei czímén járó jutalékot szedje be . . 295-296.
XXXVI. Pásztó. 1417. november 22. Pásztó város birái és esküdtei
jelentik, hogy Budai Mihály Pásztó város közepén levő fürdőházát Kazai Kakas Gyulának adta el 47 forintért 296-297.
XXXVII. Buda. 1421. február 16. Perényi Péter nádor országbíró
azon perben, melyet Rozgoni János a többek között Pásztói
Ispán fia Imrének az özvegyével, Margittal, és fiával, Istvánnal,
folytatott, halasztást rendel el 297.
XXXVIII. Szent-Péter. 1424. január 27. Nomari László és Csicseri
Oremus János borsodvármegyei alispánok és ezen vármegye
négy alispánja Pásztói Domokos fia Kis Jakabot három márka
birságban elmarasztalja, mivel nem jelent meg azon per tárgyalására, mely közte és Kazai Loránd fia György között
folyt 298.
XXXIX. Buda. 1424. febr. 27. Nánai Kompolthi István országbíró
azon perben, mely Rozgoni János és Pásztói Gergely között
folyt, ezen utóbbit a meg nem jelenés miatt elmarasztalja . . 298-299.
XL. Buda. 1424. június 20. Nánai Kompolthi István országbíró azon
pert, mely egyrészről Rozgoni János, másrészről Pásztói István
fia Imre özvegye és Gergely nevű fia, továbbá Tarkői Henrik
unokái - János és Rykalf - között folyt, elhalasztotta . . 299-300.
XLI. Buda. 1424. deczember 16. Zsigmond király Jobbágyi és Püspöki
birtokait cserébe adja Tari Lőrincznek és fiának, Rupertnek, s
ezek örököseinek Drégely váráért . 300-301.
XLII. Buda. 1424. deczember 16. Zsigmond király Tari Lőrincznek
és fiának, Rupertnek, elengedi 1600 aranyforintnyi tartozásukat
és azon összeget, a melylyel az ő elzálogosított Verpelét birtokukat Domoszlói Demeter özvegyétől kiváltotta 302.
XLIII. Várad. 1425. január 2. A váradi káptalan jelenti Zsigmond
királynak, hogy özvegy Pásztói Imrénét, Margitot, és Rozgoni
Jánost a közöttük fenforgó ügyben megidézte 303.
XLIV. Visegrád. 1425. június 24. Zsigmond király meghagyja a
bíróságnak, hogy azon perben, mely egyrészről Pásztói Imre
fia Gergely és Tarkői László fia Rykalf, másrészről meg Rozgoni János között folyt, ezen utóbbit el ne marasztalja, mert
ez Herpály birtokot a király meghagyására foglalta el . . 304-305.
XLV. Buda. 1425. július 5. Palóczi Máté országbíró Herpály, Újfalu,
Kengyel, Szent-Kozma-Damján, Szent-Demeter és Andaháza
birtokokat, Rozgoni Jánossal szemben, Domoszlói Demeter
három leánya - Apollina, Zsófi és Margit - és ezek ivadékai,
vagyis Pásztói Imre fia Gergely és Tarkői László fia János
részére ítéli meg olyképen hogy azokat a három ág között
egyenlően oszszák meg 305-311.
XLVI. Buda. 1426. augusztus 20. Tari Lőrincz és fia, Rupert, szükségből elzálogosítják Szajla és Nagyberek birtokukat és a siroki vámot negyven magyar aranyforintért Rédei Andrásnak és
Rédei Demeter fiának, Sándornak 312-313.
XLVII. Buda. 1428. február 17. Palóczi Máté országbíró a Pásztói
Kis Jakab és a Velezdi László, Jakab és Imre között folyt pert
elhalasztja 315.
XLVIII. Eger. 1429. június 16. Domoszlói Ilona és Tarkői Rikalf
fia János az egri káptalan előtt nyugtatják azon 2000 arany-
forintot, melyet Tari Rupert az elődei által elzálogosított
Verpelétért kifizetett 314-315.
XLIX. Buda. 1441. január 18. I. Ulászló király utasítja Nánai Kompolthi Jánost és Pált, hogy Iváni Istvánt Pásztói Miklós fia János és Szenterzsébeti Basó Lőrincz hatalmaskodásával szemben, a birtok- és tulajdonjog megsértése ügyében hallgassák ki és védelmezzék meg 315-316.
L. Buda. 1444. szeptember 15. A budai káptalan Hédervári Lőrincz
nádor megbízása alapján jelenti azon vizsgálat eredményét,
mely Nekészeny, Gáza, Jakfalva, Dévény, Hártyán, Megyer,
Batony és Dorog birtokokon és Pásztó városában végbement. 316-322.
LI. Eger. 1445. ápril 24. Az egri káptalan Pásztói István egri éneklőkanonok kérésére átírja azon oklevelet, melyből kiderül, hogy Domoszlói Zsófi a nála levő okiratokat és Tari Lőrincz feleségének a ruháit visszaadta Tari Lőrincznek 323-325.
LII. Eger. 1445. június 16. Pásztói Lukács egri kanonok Miklós
prépost és más tanuk előtt kijelenti, hogy a ruszkai tizedeket,
melyeket az egri káptalan Miklós püspöktől vett cserébe
Deménd birtokért és egy malomért az Eger vizén, de időközben elvesztett, - visszaszerzi a káptalan részére 326-327.
LIII. Eger. 1448. október 21. Pásztói Lukács egri kanonok Bártfai
Péter fia György királyi közjegyző és mások jelenlétében kinyilvánítja, hogy az Eger vizén Egerben levő malmot visszaadja az egri káptalannak 327-329.
LIV. Eger. 1450 körül. A Pásztói Jakab fia László és Velezdi Kövér
Jakab fia Miklós, továbbá Esztrényi Bagos Lőrincz közötti
perben Vadna és Velezd birtok határait megjárják Puthnoki
Miklós és Pál mester jelenlétében 329-331.
LV. Buda. 1452. szeptember 11. Palóczi László országbíró az egri
káptalant kiküldi, hogy vizsgálja meg, vájjon Pásztói István
olvasókanonok, László és János vadnai jobbágyai tönkre tették-e
Serkei Loránd fia György és János jobbágyainak a vetéseit Vadnán. 331.
LVI. Eger. 1452. október 11. Az egri káptalan jelenti Palóczi László
országbírónak, hogy Pásztói István egri .olvasó kanonok
László és János vadnai jobbágyai Serkei Loránd fia György
és János jobbágyainak a vetéseit Vadnán marháikkal tönkretették 331-333.
LVII. Prága. 1454. november 19. V. László király átírja a budai
káptalannak azon oklevelét, mely Tari Györgynek Pásztói
Istvánnal, Lászlóval és Jánossal oly értelemben kötött egyességét tartalmazza, hogy ha a felek egyike magtalanul hal el,
birtokait a másik fél, vagy ennek örökösei kapják meg . . 333-335.
LVIII. Eger. 1456. január 4. Az egri káptalan jelenti, hogy Tari
György tiribesi birtokrészét és a Hasznospatakon levő, Kevés
nevű malmot Pásztói Jánosnak 132 magyar aranyforintért
elzálogosította 335.
LIX. Buda. 1459. szeptember 11. Hunyadi Mátyás király Tari Györgynek Taron lakó jobbágyait mindenféle adó fizetésétől fölmenti, mivel uruk sok hadjáratban résztvett 336.
LX. Eger. 1461. márczius 9. Az egri káptalan jelenti, hogy Sóvári
Sós István, Simon és Miklós nem fizették ki Pásztói László,
István és János részére azt a 150 aranyforintot, mely ezeknek
nagyanyjuk - Sóvári Sós Lászlóné - jegyajándéka és hozománya után nekik jár 336.
LXI. Eger. 1461. Az egri káptalan jelenti Hunyadi Mátyás királynak,
hogy Kazai Gyula fia Detre elkövette azon hatalmaskodásokat,
melyekről Pásztói László vádolta s ennek alapján az illetőket
a királyi bíróság elé megidézte 337-339
LXII. Eger. 1461. ápril 27. Asszúpataki Hasznos Benedek fia Tamás
Asszúpatakon levő birtokrészének felét nyolcz aranyforintért
zálogba adja Baán Pálnak 340.
LXIII. Buda. 1463. október 9. Tari Rupert fia György Tar birtokot,
az itteni vámot, a Mátra erdőt és más jövedelmeket ezerszázötven forintért elzálogosít feleségénél, Derencsényi Katalinnál. 341.
LXIV. Eger. 1463. november 16. Ragáli János Tari Margit és Erzsébet s mások nevében tiltakozik az ellen, hogy Tari Györgynek Sámsonházán, Tiribesen, Rozsnyokon, Verpeléten és Taron
levő birtokrészeire a Pásztói testvérek vagy mások rátegyék
a kezöket 341-342.
LXV. Eger. 1463. november 30. Pásztói László és János a maga,
gyermekei és rokonai nevében tiltakozik az egri káptalan előtt
az ellen, hogy Tari György összes birtokait eladta és zálogba
vetette . . 342-343.
LXVI. Székes-Fehérvár. 1464. április 4. Hunyadi Mátyás király
közzéteszi, hogy a hivatalos vizsgálat szerint, Kazai Gyulafi
Detrével és panaszos társaival szemben, Czobor-Szentmihályi
Czobor Mihály, Pásztói Jakab fia László, Tari György, sőt még
saját testvére, Gyulafi György is hatalmaskodást követtek el. 343-345.
LXVII. Tar. 1464. május 1. Tari Rupert fia György Tiribes birtokot
összes tartozékaival Halászteleki Sayli István nevű főemberszolgájának adja hűséges szolgálata jutalmául és 200 aranyforint fejében 345-346.
LXVIII. 1464. július 10. Hunyadi Mátyás király, Tari György kérésére, átírja azon oklevelet, a melynek értelmében Tari Györgynek Taron lakó jobbágyait a kamarahaszna és más adó fizetésétől
fölmenti, tekintettel uruk érdemeire 346-348.
LXIX. Eger. 1464. november 19. Az egri káptalan jelenti, hogy
Tari Rupert fia György, feleségének, Derencsényi Katalinnak
zálogba vetette Tar birtokot és ennek vámját, hogy megtérítse
felesége ékszereit és drágaságait s egyúttal biztosítsa a nászajándékát és hozományát 349
LXX. Buda. 1464. november 24 Palóczi László országbíró utasítja
az egri káptalant, hogy Tari Györgynét Tar birtokba, a tari
vámba és a Hasznosvizén levő malom birtokába iktassa be 349
LXXI. Eger. 1464. deczember 16. Az egri káptalan jelenti, hogy
Tari György feleségét Katalint Tar birtokba, a tari vám és a
Hasznosvizén levő malom birtokába bevezették és beiktatták. 349
LXXII. Buda. 1465. február 8. Palóczi László országbíró jelenti,
hogy Tari György mily egyességre lépett Guthi Ország
Mihálylyal s Nánai Kompolti János fiaival, Miklóssal és Venczellel, zálogba vetett javaira nézve 349-351
LXXIII. Buda. 1465. február 21. Palóczi László országbíró jelenti,
hogy Tari Rupert fia György, mivel se fia, se leánya, se
testvére nincs, összes birtokai örököseivé Guthi Országh Mihály
nádort és Nánai Kompolthi János fia Miklóst és Venczelt tette 352.
LXXIV. Buda. 1465. június 25. Palóczi László országbíró Pásztói
István, László és János javára ítéli meg azon javakat, melyeket
Tari György Guthi Országh Mihálynak és Nánai Kompolthi
Miklósnak és Venczelnek elzálogosított; s utasítja a budai
káptalant, hogy ezen javak hivatalos becslését végezze el . . 352-361.
LXXV. Zolyó. 1465. márczius 26. Hunyadi Mátyás király átírja és
megerősíti Palóczi László országbíró levelét, a mely szerint
Tari György, kinek fia, leánya és testvére nincs, összes birtokait Guthi Országh Mihály nádorra és Nánai Kompolthi János fia Miklósra és Venczelre örökíti 361-365.
LXXVI. Saág. 1466. május 12. Guthi Ország Mihály a saági konvent
előtt kijelenti, hogy azon birtokokat, melyeket Tari György
24,000 aranyforintért elzálogosított, használatra neki visszaadja,
sőt ha figyermeke születik, véglegesen átengedi a családjának. 365-366.
LXXVII. Saág. 1466. május 12. Pál saági prépost és konventje jelenti,
hogy Guthi Ország Mihály nádor és Nánai Kompolthi János
fia Miklós Tar és Jobbágyi birtokokat, a melyeket Tari György
zálogosított e;, mindaddig a zálogba vevők - Tari Györgynek Katalin nevű felesége és Margit s Erzsébet nevű nővére
- bírhatják, míg ők nekik a négyezer forint zálogösszeget le
nem fizetik 366-367.
LXXVIII. Buda. 1469. november 23. Guthi Ország Mihály nádor a
« Tarszurdok » föld és «Henczvölgy» erdő miatt állítólag elkövetett hatalmaskodás ügyében vizsgálatot rendel el s ezzel a váczi káptalant bízza meg 368-370
LXXIX. Visegrád. 1472. szept. 24. Pásztói László, Báthori István
országbíró előtt, tiltja Tari Györgyöt Sirok vára és többi birtokainak elidegenítésétől Guthi Ország Mihály nádor és Nánai Kompolthi Miklós részére 371-372
LXXX. Visegrád. 1472. október 5. Hunyadi Mátyás király Tari
György hűtlenségi bűne, majd magtalan halála után ennek öszszes birtokait Guthi Ország Mihály nádornak és Nánai Kompolthi Miklósnak adományozza 372-374.
LXXXI. Eger. 1472. október 11. Az egri káptalan jelentése, a mely
szerint Tari György özvegye, Katalin, elismeri, hogy Guthi
Ország Mihály, Nánai Kompolthi Miklós, Recski Miklós és
Tamás s Kendi Gergely mindazon javakat visszaadták neki, a
melyekre nézve neki ígéretet tettek . . 375.
LXXXII. Eger. 1472. október 25. Az egri káptalan jelenti, hogy
Pásztói László Tari Györgyöt pásztói, tari, püspöki, tiribesi,
dorogi, sirokaljai, nagybereki, ráczfalusi, rozsnaki, verpeléti,
sámsonházi, luczini, jobbágyii és rátóti birtokainak, úgyszintén
siroki várának eladásától, Guthi Ország Mihály nádort és Nánai
Kompolthi Miklóst azok elfogadásától, a királyt meg az adományozástól tiltotta 375-376.
LXXXIII. Sopron. 1472. deczember 18. Hunyadi Mátyás király a
budai káptalannak meghagyja, hogy Dobozi Danfi Andrást és
hasonnevű fiát, továbbá Saskői Kollár Péter özvegyét, Apollinát
és leányát, Borbálát, Atkár és Szent-Jakab birtokba és a hasznosi birtokrészekbe beiktassa . 376.
LXXXIV. Buda. 1473. január 10. A budai káptalan jelenti, hogy
Dobozi Danii Andrást s hasonnevű fiát, továbbá Saskői Kollár
Péter özvegyét, Apollinát és leányát, Borbálát, Atkár és Szent-Jakab birtokba és a hasznosi birtokrészekbe, melyeket nekik Kompolthi Miklós és Pásztói András zálogosított el, beiktatta,
az ellenmondókat pedig megidézte 376-378.
LXXXV. Eger. 1473. január 20. Tari György özvegye, Katalin, az
egri káptalan előtt kijelenti, hogy Derencséni Miklós fia Imre
és István őt mind édesanyjának nászajándékára és hozományára,
mind pedig az ő leánynegyedére nézve kielégítették 379.
LXXXVI. Léva. 1473. február 5. Nánai Kompolthi Miklós Guthi
Ország Mihály nádor előtt kijelenti, hogy Tari György hagyatékából Jobbágyi birtok fele őt illeti meg, s a reá eső részt saját édes anyjának, Nánai Kompolthi János özvegyének, hatszáz magyar forintért elzálogosította 380-381.
LXXXVII. Saág. 1474. február 12. Tari Margit - Nanai Kompolthi
János özvegye - a maga és elhunyt Erzsébet nővérének leánya,
Zsófi - Kusalyi Jakch András felesége - nevében nyugtatja
azon összeget, melyet Guthi Ország Mihály nádor és Nánai
Kompolthi János leánya, Hedvig, és unokái, János és Fruzsina,
lefizettek 381-382.
LXXXVIII. Sirok. 1474. február 12. Guthi Ország Mihály pásztói
birtokát ötszázötven aranyforintért Nánai Kompolth János és
Álmosdi Chőre István feleségének zálogosítja el 382 - 383.
LXXXIX. Saág. 1474. február 18. A saági konvent átírja az egri
káptalan levelét, a mely szerint ez Palóczi László országbíró
rendeletére Tari György feleségét, Katalint, Tar birtokba, az
itteni vámba s a Hasznos vizén levő malomba bevezette és
beiktatta 383-386.
XC. Saág. 1474. február 18. A saági konvent átírja Guthi Ország
nádornak azon oklevelét, a melyből kiderül, hogy Tari György
Tar birtokot, az itteni vámot, a Mátra erdőt és egyéb jövedelmeket ezerszázötven forintért zálogba vetette saját feleségénél, született Derencsényi Katalinnál 386-388.
XCI. Saág. 1474. február 18. A saági konvent átírja az egri káptalannak azon levelét, a mely szerint Tari György özvegye, Katalin, elismeri, hogy Guthi Ország Mihály, Nánai Kompolthi
Miklós, Recski Miklós és Tamás s Kendi Gergely mindazon
javakat visszaadták neki, a mire szavukat adták 388- 389.
XCIL Sáág. 1474. február 18. György saági prépost jelenti, hogy
átírta az egri káptalannak azon oklevelét, a mely szerint Tari
Rupert fia György Tar birtokot és a hozzátartozó vámot feleségének, Derencsényi Katalinnak, zálogba vetette, hogy megtérítse neki az ékszereit és biztosítsa a nászajándékát és hozományát 390-391.
XCIII. Széchén. 1475. január 26. Guthi Ország Mihály jelenti, hogy
Tari György özvegye, Katalin, a ki másodszor Asszúpataki
Hencz Pálhoz ment nőül, békességesen kiegyezett Némethi
Karthali Istvánnal 392.
XCIV. Buda. 1475. május 22. Pásztói László és ennek György, János,
Miklós, Domokos, László és István nevű fiai, továbbá Pásztói
János fia István és Mihály a néhai Tari György birtokaira
vonatkozó jogukról lemondanak Ország Mihály és fia László,
továbbá Nánai Kompolthi János javára 395-395.
XCV. 1475. május 29. Hunyadi Mátyás király átírja Zsigmond királyoklevelét, mely Pásztó város kiváltságait tartalmazza 395
XCVI. Cistercium. 1478. Hunyadi Mátyás király kérésére a cisterciumi nagykáptalan háromtagú bizottságot küld ki oly utasítással, hogy az egész rend apátjai közül, a kiket jónak látnak, hívják össze és szólítsák föl őket, küldjenek Magyarországba rendtagokat az itteni kolostorok újjászervezése végett . . . 395-398.
XCVII. Eger. 1478. augusztus 2. Az egri káptalan jelenti, hogy
Báthori István országbíró parancsára Guthi Ország Mihály nádort
és fiát, Lászlót, továbbá Nánai Kompolthi Miklós fiát, Jánost,
mindazon birtokok, várak és vámok tulajdonába beiktatta, melyeket néhai Tari György náluk elzálogosított . 398-400.
XCVIII. Cistercium 1479. A cisterciumi nagykáptalan ismét bizottságot küld ki és meghagyja neki, hogy a németországi apátokat hívja össze tanácskozásra, a melynek határozata alapján mindenesetre küldjön cziszterczi rendtagokat a magyar apátságokba ezeknek reformálása és erősítése czéljából 400-402.
XCIX. Saág. 1479. május 20. A saági konvent Guthi Ország Mihály
nádor rendeletére vizsgálatot tart azon hatalmaskodás ügyében,
melyet Vizslási Barócz Zsigmond és társai Asszúpataki Pálnénak,
azelőtt Tari Györgynének Szele és Pogány birtokain elkövettek. 403-404.
C. Jászó. 1485. július 4. Kazai Kakas György felesége, született Serkei
Hedvig, Szent János apostol és evangélista iránti kegyeletből,
szülőinek és elődeinek lelki üdveért, az egri Szent János templomban misealapítványt tesz Galgócz és Baracza birtokokból, melyek jegyajándék és hozomány czímén illetik meg . . . 404-405.
Cl. 1488. október 20. Pásztói Miklós a budai káptalan előtt kinyilvánítja, hogy Tholyntha Máté nevű jobbágyától 100 magyar aranyforintot kölcsönzött s ezek fejében neki három jobbágytelket zálogosított el Pásztón többszörös feltétel mellett . . 405.
CII. Buda. 1488. deczember 13. Tholyntha Máté a maga és Margit
nevű felesége nevében, Hunyadi Mátyás király előtt, Verebélyi
György, Simon és Pál részére vallja azon három jobbágytelket,
melyeket Pásztói Miklós földesúrtól száz aranyforint fejében
kapott zálogbirtokul 406-407.
CIII. Buda. 1488. deczember 13. Báthori István országbíró jelenti,
hogy Tholyntha Máté érvénytelennek minősítette azt az ígéretet,
melyet Pásztói Miklós tőle akkor csikart ki, midőn őt Hasznos
várában fogva tartotta, s ezt egyúttal tiltotta a Pásztó városban levő három jobbágytelek elfoglalásától és haszonélvezetétől 407-409.
CIV. Eger. 1489. január 6. Az egri káptalan jelenti, hogy Székii
Márton királyi ember és Chanádi Márton egri kanonok 23 tanút
hallgattak ki s ezek vallomásából kiderült, hogy Pásztói Miklós
és István Tholyntha Mátén és Margit nevű feleségén több rendbeli hatalmaskodást követtek el s a férjét Hasznos várába zárták. 409-417.
CV. Buda. 1489. február 5. Tholyntha Máté Hunyadi Mátyás király
előtt kinyilvánítja, hogy Pásztói Miklós őt Hasznos várába
záratta, a honnét Verebélyi György, Simon és Pál szabadították ki; miért is ezeknek mindazt leköti viszonzásul, a mit a Pásztói Miklós elleni perben majd nyer 418-419
CXI Buda. 1489. május 1. Báthori István országbíró jelenti, hogy
Nánai Kompolthi János és fiai - Zsigmond és Ferencz -
békés kiegyezés útján átengedték a rátóti birtokot, a pásztói
birtokrészeket és az alsókörtvélyesi malom felét Pásztói László
fiainak, - Miklósnak, Domokosnak, Jánosnak, Lászlónak és
Istvánnak . 419-421.
CVII. Buda. 1489. június 19. Hunyadi Mátyás király az egri káptalant
utasítja, hogy a Nánai Kompolthi János és Guthi Ország Mihály s
ennek László nevű fia között fenforgó ügyben tartson vizsgálatot 421.
CYIIL Eger. 1489. augusztus 3 Az egri kaptalan jelenti Hunyadi
Mátyás királynak, hogy megtartotta a vizsgálatot és kihallgatta
a harminczegy tanút - a kik között Pásztói Miklós, Domokos
és János is szerepel - azon ügyben, mely Nánai Kompolthi
János és Guthi Ország Mihály s ennek László nevű fia között
fenforgott 421-424.
C1X. Eger. 1489. szeptember 14. Az egri káptalan jelentése szerint,
néhai Pásztói László fiai - Miklós, Domokos, János, László
és István - az öreganyjok jegyajándéka és hozománya s édesanyjok leánynegyede czímén eső részökre nézve Lapispataki
Miklóst minden további követelés alól fölmentik 425.
CX. Buda. 1489. november 8. Hunyadi Mátyás király tudatja az egri
káptalannal, hogy Pásztói Miklóst a Tholyntha Máté jobbágy
és ennek felesége, Margit, elleni peroen, melyben a tanúvallomás szerint az utóbbiaknak van igazuk, elmarasztalta s az ítélet végrehajtásával az egri káptalant bízza meg . . . . . . . 426-441
CXI. Eger. 1490. márczius 15. Az egri káptalan jelenti, hogy Szigligeti Ambró káptalani küldött és Pilini Albert királyi ember Tholyntha Mátét beiktatták azon birtokrészekbe, melyeket Pásztói
Miklós ennek 200 aranyforintért zálogosított el 441-443.
CXII. Eger. 1490. márczius 29. Az egri káptalan jelenti, hogy Szajoli
István Tiribes birtokot, melyet Tari Rupert fia György nála
négyszáz magyar aranyforintért zálogosított el, Verebélyi Simon-
nak, Györgynek és Pálnak ugyanannyiért vetette zálogba . . 443-444.
CXIII Eger. 1491. június 28. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói
László fia István négyszáz magyar aranyforintért zálogba vetette
Pásztó, Hasznos, Tepke és Bárkány határában eső birtokrészeit
és a Hasznos folyón levő Sövényes malmot Verebélyi Györgynek, Simonnak és Pálnak 444-445.
CXIV. Buda. 1492. márczius 1. Báthory István országbíró jelenti,
hogy Pásztói László, saját állítása szerint, Verebélyi Simontól
oly föltétel alatt kölcsönzött nyolczvan aranyforintot, hogy ha
a visszafizetés napját nem tartja meg, akkor Verebélyi Simon
zálogba veheti az ő pásztói birtokrészét 445-446.
CXV. Eger. 1492. április 18. Az egri káptalan jelenti, hogy Pásztói
László fia István Pásztón levő birtokrészét három, majd négyszáz aranyforintért zálogosította el Verebélyi Simonnak, Györgynek és Pálnak 446-447.
CXVI. Buda. 1492. szeptember 2. II. Ulászló király az egri káptalant
utasítja, hogy Verebélyi Simont, Györgyöt és Pált Pásztói Jánosnak, Miklósnak és Istvánnak összes, Pásztói Lászlónak meg
felényi birtokrészeibe beiktassa Pásztón 447-448.
CXYII. Buda. 1493. február 1. II. Ulászló király az egri káptalant
utasítja, hogy Verebélyi Györgyöt, Simont és Pált Tiribes birtokba s a pásztói és hasznosi birtokrészekbe beiktassa. . . . 448.
CXVIII. Eger. 1493. márczius 11. Az egri káptalan jelenti, hogy
II. Ulászló király parancsa értelmében Verebélyi Györgyöt,
Simont és Pált Tiribes birtokba ellenmondás nélkül beiktatta;
de a pásztói és hasznosi birtokrészekbe iktatásnál Pásztói Domokos és János ellenmondott 448-451.
CXIX. 1494. február 24. II. Ulászló király átírja Zsigmond királynak
Pásztó város kiváltságait tartalmazó levelét 451.
CXX. Pozsony. 1496. márczius 16. II. Ulászló király utasítja Heves
vármegye hatóságát, hogy Verebélyi Györgynek Pásztói Istvánnal szemben igazságot és jogorvoslatot szerezzenek 451-452.
CXXI. Vácz. 1496. ápril 10. A váczi káptalan jelenti, hogy a Verebélyi György által Pásztói László és István ellen emelt hatalmaskodás ügyében a vizsgálatot megtartotta és a panaszt
teljesen bebizonyítottnak találta 452-454.
CXXII. Verpeléth. 1496. ápril 11. Daróczi Tamás Heves vármegye
alispánja, Iváni László szolgabíró vizsgálata alapján, jelenti
II. Ulászló királynak, hogy Pásztói László és István Verebélyi
Györgygyel szemben csakugyan hatalmaskodást követtek el . 454-455.
CXXIII. Pásztó. 1496. szeptember 29. Pásztói Domokos, János és László
megbékélnek Verebélyi Györgygyel és száz forint bírságot s
esetleg még a kár megtérítését róják ki az egyesség megsértőjére 456.
CXXIV. Jászó. 1501. február 10. Lukaházi Gergely Serkei Lorántfi
Miklós és László nevében tiltakozik az ellen, hogy Kisfaludi
Tar György és felesége, Fruzsina, Nagy-Kazinczon négy
jobbágytelket akár örök-, akár zálog-birtokként megtartsanak,
használjanak vagy másoknak eladjanak . . 457.
CXXV. Buda. 1501. június 13. II. Ulászló király Rokováni Jánost
küldi ki biróul azon hatalmaskodás ügyében, melyet a pásztói
apátság és Guthi Ország Zsigmond, Pásztói János, Mihály és
Domokos, Verebéli György, Kazai Gyulafi Ferencz és Széchi
László pásztói jobbágyai Iványi Varsa Ferencz rovón, Istenmezei Jánoson és Ivándi István szolgabirón elkövettek . . . 458-459.
CXXVI. Verpelét. 1503. január 23. Enchi Fülöp alispán és Pozsegai
Gáspár szolgabíró jelentik II. Ulászló királynak, hogy azon
hatalmaskodást, mely állítólag Lukács pásztói apát és Pásztói
Mihály és Domokos - a pásztói apátság kegyurai - meghagyásából ment végbe, Válus Benedek és fia, továbbá Varjas
Boldizsár követte el 459-461.
CXXYII. Buda. 1503. deczember 30. A budai káptalan jelenti, hogy
az egri káptalant Galgócz és Baracza birtokokba, Pásztói
Mihály, Pásztói János és mások jelenlétében, bevezette és
beiktatta, Putnoki János, Feledi János és Kazai Gyulafy Ferencz
tiltakozása ellenére is 461-462.
CXXYI1I. Buda. 1509. július 3. Perényi Imre nádor és királyi helytartó Pásztói Mihályt és Györgyöt, mivel András deákot, a pásztói scholasticust elfogatták és agyonverették, összes birtokaiktól megfosztja s ezeket Kubini Lászlónak és Kazai Gyula fia Ferencznek és Bálintnak adományozza a király és a szent
korona iránt tanúsított hűségökért 463-464
CXXIX. Buda. 1523. május 18. II. Lajos király átiratja az egri káptalannak azon kiadványát, a mely szerint Tari György, szükség
által kényszerítve, Tiribesi birtokrészét és a Hasznos patakon
levő Kevés nevű malmot Pásztói Jánosnak 132 magyar aranyforintért elzálogosítja 465-466.
CXXX. Buda. 1524. márczius 15. A Puthnokiak kiegyeznek Pásztói
Zsigmonddal és Pásztói Ferenczczel, továbbá Werbőczi Istvánnal Kazai Gyulafi Bálint hagyatékára nézve . . 467 - 469.
CXXXI. Pest. 1505. szeptember 30. Szent-Györgyi és Bazini Péter
gróf országbíró jelenti, hogy Pásztói Jánosné, a kinek első
férje Dorogházi László volt, fiaival - Dorogházi Imrével és
Kristóffal - békésen kiegyezett 470-471.
CXXXII. Ajnácskő. 1544. január 17. Pásztói Zsigmond nyugtatja
azt az 1000 aranyforintot, melyet Verebélyi Jánosnál megőrzés
végett letett s ez később visszafizetett . 471-472.
CXXXIII. Gyula-Fehérvár. 1557. április 1. Izabella királyné megbízza a jászói konventet, hogy Putnoky Menyhértet és Gáspárt iktassa be Vadna birtokba, a melyet Pásztói János fölségsértés miatt elvesztett . 472-473.
CXXXIV. Jászó. 1572. augusztus 1. A jászói konvent jelenti, hogy
Sárközy János és édes anyja, özvegy Sárközy Mihályné, született Markházi Orsolya, Pásztó és Hasznos birtokokat, Bátony., Lengyend és Tiribes pusztákat békés egyesség útján Verebélyi Jánosnak engedték át . 474-475
CXXXV. Jászó. 1576. július 29. Meleg Boldizsár csanádi püspök és
jászói prépost jelenti, hogy Székely András özvegy Pásztói
Jánosné, született Bajony Zsófi és ennek fia, Pásztói Zsigmond?
. nevében tiltja özvegy Pelsőczi Bebek Györgynét, született
Pathochy Zsófit a Bajony-család birtokainak elfoglalásától és
használatától, Somlyói Báthory Kristófot meg az odaadományozásától 475-476.
CXXXVI. Eger. 1582. július 18. Kolonisch Bertalan János Eger
várának kapitánya, hogy Eger várának szükségletét födözze, a
Békés vármegyében levő Eperjes birtokot, mely a Gyulai vár
tartozéka volt, 700 magyar forintért elzálogosította Pásztói
Gergelynek és Klárának . . 477-478.
CXXXVII. Eger. 1592. márczius 11. Pásztói Gergely nőtestvéreivel
- Klárával, Orsolyával, Margittal és Annával - hosszas meghasonlás után kiegyezik és a Pásztói-család összes birtokainak öröklésére nézve szerződést köt az egri káptalan előtt . . . 478-480.
CXXXVIII. Jászó. 1593. február 6. Polyánkai Chapy Jánosné, született Pásztói Borbála kérésére a jászói konvent Chapy Ferencz életkorát nyolcz évben állapítja meg . . 481.
CXXXIX. Eger. 1598. január 11. Az egri káptalan jelenti, hogy
Nyáry Pál, Eger várának a kapitánya, Apátfalva, Ostoros és
Horváty birtokot s a bátori birtokrészt - mint Szarvaskő
várának javait - 5000 magyar aranyforintért Pásztói Gergelynek adta zálogba 481-483.
CXL. Kassa. 1598. aug. 14. Pásztói Gergely az egri káptalan küldöttei előtt a Hasznoson levő «Kecskés malomhely»-et százötven magyar forintért átadja Chepe Dömötör, Péter és Gáspár részére. 485-484.
CXLI. Torna. 1599. deczember 14. Özvegy Pásztói Gergelyné,
született Pesthi Zsuzsánna, férje örökségére nézve a rokonokkal
- Barcsay Jánosnéval, Pásztói Klárával, Pásztói Margittal és
Barjus Demeterrel - egyességre lép o 485-486.
CXLII. Jászó. 1599. deczember 14. Dettre János és Kesereö Tamás
egri kanonokok, Szuhay István egri választott püspök nevében,
tiltakoznak az ellen, hogy a pásztói és bélháromkúti apátságok
Pásztói Gergely örököseinek kezén vannak . . 486-488.
CXLIII. Jászó. 1603. márczius 4. Chycheri András fia Ambró és
Verebélyi Mihály fia János tiltakozik az ellen, hogy O Felsége
a Pásztó, Verebély, Bárkány, Sós-Hartván, Tót-Veréb, Tepke,
Bátony, Hasznos és Tiribes határában levő birtokrészeket
bárkinek is odaadományozza 488.
CXLIV. Lincz. 1614. július 1. II. Mátyás király Sembery István
trencséni főesperest és nyitrai kanonokot pásztói apáttá nevezi ki 489.
CXLV. Bécs. 1614. deczember 11. Sembery István pásztói apát kéri
Szerdahelyi Györgyöt, az ő rokonát és barátját, a ki a királyi
kamarának registratora és a kanczelláriának jegyzője volt, hogy
a pásztói apátság faluit és jogait írja össze 490.
CXLVI. Bécs. 1615. február 18. II. Mátyás király Bosnyák Tamás
füleki, Forgách Miklós szécsényi és Somogyi Mátyás gyarmathi kapitányoknak megparancsolja, hogy Sembery István
pásztói apátot birtokainak és jövedelmeinek visszaszerzésében
támogassák 491.
CXLVII. Prága. 1616. márczius 30. II. Mátyás király Bosnyák Tamás
füleki, Forgách Miklós szécsényi és Somogyi Mátyás gyarmathi várkapitányoknak szélesebb alapon nyugvó parancsot ad
a pásztói apátság érdekeinek támogatására nézve . . . . . 492-493.
CXLVIII. Surány. 1616. október 15. Sembery István pásztói apát
tudakozódik apátsága viszonyai után és gondoskodik párfogóról
emberei részére 493-494.
CXLIX. Kassa. 1617. deczember 20. Az egri káptalan, Bellay János
pásztói plébános kérésére, átírja azon fassionális levelet, melyet
egykor Pásztói Gergely vallomása alapján állított ki ... . 494-495.
CL Bécs. 1626. május 29. II. Ferdinánd király Eszterházy Miklós
grófnak, Újvár főkapitányának megparancsolja, hogy Sembery
István pásztói apát birtokjogát megvédelmezze 495- 496.
CLI. Lelesz. 1628. január 26. Chycheri András unokái, Chycheri
Ambró fia Péter és Mihály, mint Verebélyi Anna szülöttei
tiltakoznak Pásztó s Hasznos város, Verebély, Bárkány, Sós-Hartyán s Batyony birtok, Tepke, Lengeld, Tót-Veréb és Tiribes puszták lefoglalása, eladományozása és bármily czímű birtoklása ellen . ... . . . . . . 496-497.
CLII. Pásztó. 1630. január 22. Vállus Balázs és fia - Vállus
Demeter és János - a «Monostor malmának» harmadrészét
hetvenöt magyar forint lefizetésével eladják Vállus Györgynek,
az ő fiuknak, illetőleg testvéröknek 497-498.
CLIII. Ebersdorf. 1637. szeptember 17. II. Ferdinánd király Somogyi
Ferencz egri kanonokot pásztói apáttá kinevezi 498-499.
CLIV. Ebersdorf. 1637. szeptember 17. II. Ferdinánd király meghagyja a pozsonyi kir. kamarának, hogy Somogyi Ferencz
pásztói apátot iktassa és vezesse be új apátságába s ennek
birtokaiba 499-500.
CLV. Pozsony. 1638. január 24. III. Ferdinánd király azon pásztói
birtokrészt, mely Nagy-Barcsai Barcsay Ferencz halálával a
szent koronára szállt, Lósy Tamásnak adományozza hű szolgálatai elismeréseül . . . . . . 500-501.
CLVI. Ebersdorf 1654. október 19. III. Ferdinánd király Somogyi
Ferencz leköszönése után Fejérpataky Mátyás pécsváradi apátot
és nyitrai kanonokot pásztói apáttá nevezi ki 502.
CLVII. Bécs. 1659. május 6. I. Lipót király Svella Györgynek bényi
prépostból pásztói apáttá történt kinevezése következtében
Rossi Benedeket nevezi ki utódává 503.
CLVIII. Jászó. 1663. január 19. A jászói konvent Pásztó város
lakosságának kérésére kiadja azon tanúvallomásokat, a melyek
szerint a klastrom melleti «Monostor malma» világi földesúré
soha sem volt 504-505.
CLIX. 1663. deczember 9. B. B. tudósítja Erdődi Pálffy Tamás egri
választott püspököt, hogy miért nem utazhatik Kassára s mily
választ kell adni a pásztóiaknak, ha a malomrész dolgában
megkeresik . 506.
CLX. Bécs. 1664. július 26. I. Lipót király a pásztói apátságot Kada
István nyitrai kanonoknak adományozza 507.
CLXI. Bécs. 1664. július 26. I. Lipót király a pozsonyi kamarát
utasítja, hogy Kada Istvánt a pásztói apátságba iktassa és vezesse be 508.
CLXII. Bécs. 1665. február 12. I. Lipót király Lippay György esztergomi érseknek, Pálfy Tamás egri püspöknek, Wesselényi Ferencz nádornak és másoknak megparancsolja, hogy Kada
István pásztói apát birtokjogát segítsék megvédeni 509-510.
CLXIIL Pozsony. 1665. február 17. Tamásfalvay István jelenti, hogy
Kada Istvánt, az újonnan kinevezett pásztói apátot, apátságába
bevezette 510-511.
CLXIV. Fülek. 1665. május 6. Bezek György a pásztói földesurak
és közbirtokosok nevében tiltakozik azon jogsérelmek ellen,
melyeket Kada István a pásztói plébánoson és az itteni birtokosokon ejtett 511-512.
CLXV. Lelesz. 1666. decz. 26. Verebélyi János a leleszi konvent
előtt kinyilvánítja, hogy a Verebély, Bárkány, Sós-Hartyán,
Tót-Veréb, Pásztó, Hasznos, Bátony határában levő birtokrészeket és a hasznosi malmot kétszáz magyar forintért mily
föltételek mellett adta át Csicseri Ambrónak 512-515.
CLXVI. Nyitra. 1668. november 27. Kada István pásztói apát és a
Pásztó városbeliek a nyitrai káptalantól bizonyságlevelet kapnak
azon ügyben, mely köztük és az egri püspök s a pásztói
plébános között a földesúri jogra nézve fölmerült 516-517.
CLXVII. Beszterczebánya. 1688. július 15. Borcsiczky János közli
a pozsonyi kamarával, hogy Pásztón ezüst- és sóbányának
jöttek a nyomára, - a mint ezt már Kada István pásztói
apát is jelentette; s ajánlja, hogy Pásztón harminczad-hivatalt
szerezzenek 517-518.
CLXVIII. Ajnácskő. 1688. szeptember 7. Wécsy Sándor tudakozódik,
hogy a pásztói apát nem foglalta-e el azon birtokrészeket,
melyek Oláh János családjánál vannak zálogban? 519.
CLXIX. Nagy-Zellő. 1690. május 17. Zolnay András tudatja Báthory
Gáborral, hogy Kada István megparancsolta neki a pásztói
apátsági malom visszafoglalását s egyúttal megkínálta magával
a pásztói apátsággal . . . . . . . . . 519-520.
CLXX. Eger. Fenessy György egri püspök figyelmezteti Pásztó
város hatóságát, hogy Zolnay András pásztói apát törekvéseivel
szemben résen legyen, s egyúttal támogatását igéri 520.
CLXXI. Zolnay András felszólítja a pásztói plébánost, hogy a
Monostor malom ügyében nyugodjék meg az egri püspök és
vicarius ítéletében 521-522.
CLXXII. Bossányi László, Vécsey Sándor, Vay Ábrahám, Horváthi
Gergely, Róth János, Borcsiczky János és a Keczer-árvák kérik
a m. kir. udvari kanczelláriát, írja körül Zolnay András pásztói
apát jogát, melyet a pártfogólevél neki biztosít, hogy ők a
sok jogtalan követeléstől megszabaduljanak 522-523.
CLXXIII. Pásztó. A pásztói közbirtokosok, hogy Zolnay András
pásztói apátnak birtokvisszafoglaló munkáját megakadályozzák,
a királyi támogatást tartalmazó iratoknak érvényen kívül helyezését kérik 523-525.
CLXXIV. 1690. körül. Zolnay András kéri a magyar kir. kamarát,
hogy a Muzsla határában levő szőlőket, melyeket Báthory
Gábornak ő zálogosított el, adja vissza neki apátsága templomának ^helyreállítása czéljából 525-526.
CLXXV. Laxemburg. 1690. május 26. I. Lipót király, Kada István
leköszönése után, Zolnay András nagy-zellői plébánost nevezi
ki pásztói apáttá 526-527.
CLXXVI. Pásztó. 1690. június 15 Borcsiczky János jelenti a m. kir.
kamarának, hogy Zolnay Andrást a pásztói apátságba és ennek
összes birtokaiba beiktatta és bevezette 528-529.
CLXXVII. Gyöngyös. 1690. június 19. Zolnay András pásztói apát,
Heves és Külső-Szolnok vármegye gyűlésén, adománylevelének
kihirdetését s az erről szóló bizonyságlevelet kéri; vele szemben azok küldöttei, kik a pásztói apátság egykori birtokaiból egyet-mást kezeik között tartottak, tiltakoznak az adománylevél egyik-másik helye és Zolnaynak az apátság összes birtokaira kiterjedő beiktatása és bevezetése ellen 529- 532-
CLXXVIII. Lelesz. 1690. júl. 21. Vajai Vay Ábrahám felesége, Ibrányi
Anna, a leleszi konvent előtt tiltakozik az ellen, hogy Légrády
Tárnoky Szabó György Alsó-Tolvajd falunak mindkét felét
Zolnay András pásztói apát meg a Pásztón és környékén levő
birtokrészeket lefoglalta 532-533.
CLXXIX. Bécs. 1691. február 17. I. Lipót király egyetemleges fel-
hivást intéz a nemzethez, melyben Zolnay András pásztói apát
személyének és apátságának védelmezését rendeli el . . . 533-534.
CLXXX. Pozsony. 1691. február 21. Széchenyi György esztergomi
érsek Kada István erdélyi püspököt, volt pásztói apátot, bizza
meg, hogy Zolnay Andrást avassa föl pásztói apáttá 535.
CLXXXI. Pásztó. 1692. márczius 21. Horváthi György hevesvármegyei alispán és Oláh Gergely esküdt tizenegy pásztói emberrel együtt megbecsülik azt a három szőlőt, melyeket Rákóczy Gábor
100 tallérért adott el Báthory Gábornak, s a melyek egyike
Bagi Mihály révén, Zolnay András pásztói apát kezére jutott. 536.
CLXXXII. Pásztó. 1692. június 8. Pásztó város hatósága Zolnay
András pásztói apát lelkipásztori teendőit dicséri s kijelenti,
hogy csak azon földeket fogadta el, melyek hajdanta apátságához tartoztak . 537 - 538.
CLXXXIII. Bécs. 1692. június 25. I. Lipót király, Zolnay András
pásztói apát panasza folytán, Dévay Pál szolgabírót és társait
utasítja, hogy a jövedelem- és birtok-foglalók munkáját függeszszék föl s utalják őket a «neoacquistica comissio» döntéséhez. 538-539.
CLXXXIV. Pásztó. 1692. deczember 8. Vámos István és fia, Mátyás
kijelentik, hogy a pásztói apátság okleveleinek hollétéről mit
sem tudnak, s jobbágyi hűséget ígérnek Zolnay András pásztói
apát iránt ... . . . . . 539-540.
CLXXXV. Kis-Marton. 1692. deczember 11.. Galanthai Eszterházy
Pál nádor a pásztóiaknak megengedi, hogy az apátság újjáépítése
végett országosan gyűjthetnek, s felszólítja a nemzetet a nemes
czél pártolására . . . 541-542.
CLXXXVI. Eger. 1693. Kivonat Fenessy egri püspök leveléből, melyben Zolnay András előtt kifejti, miért nem lehet ő, mint pásztói
apát, plébános is egyúttal 542-543.
CLXXXVII. Szent-Mihály 1693. augusztus 11. Keresztszegi Csáky
István gróf országbíró az egri káptalant utasítja, hogy Zolnay
András ügyében tanúkihallgatást tartson 543.
CLXXXVIII. Eger. 1693. augusztus 17. Zolnay András pásztói apát
kérésére, Csáky István gróf országbíró tanúkihallgatást rendel
el s az egri káptalan jelenti a tanúvallomásokat 543-549.
CLXXXIX. Eger. 1693. szeptember 7. Az egri káptalan jelenti, hogy
Csáky István gróf országbíró rendeletére, Zolnay András ügyében a tanukat mily módon és mily eredménynyel hallgatta ki. 550-568.
CXC. Bécs. 1693. október 16. I. Lipót király fölmenti Zolnay András
pásztói apátot a jogtalan és erőszakos birtokfoglalás vádja alól. 568-569.
CXCI. Bécs. 1693. október 24. Zolnay András pásztói apát elismeri,
hogy Bakos Jánostól 115 forintot vett föl kölcsön 569-570.
CXCII. Pásztó. 1693. november 9. Zolnay András pásztói apát levele
Fenessy György egri püspökhöz, a melyben kifejti, hogy a
pásztói plébánost joggal tartja függésben és a «Kolostor malma»
az apátság tulajdona 570-573.
CXCI1I. Gyöngyös. 1694. január 27. Bajcsi György saját apczi és
szőllősi, Bajcsi Mihály meg a Nyári-család birtokjoga érdekében
tiltakozik azon felsőbb rendelet ellen, mely Zolnay András
pásztói apát birtokjogát azon birtokokra nézve védi, a melyekbe
a beiktatás megtörtént 574-575
CXCIV. Zolnay András pásztói apát Schirmthali Schirmer Marián
osztrák heiligenkreuzi apáttól kér kölcsönt, hogy a pásztói apátságba iktatás és bevezetés költségeit fedezhesse 576.
CXCV. Pásztó. 1694. január 14. Zolnay András levele Fenessy
György egri püspökhöz, a melyben kifejti jogi álláspontját a
pásztói plébániára nézve. . . . . . . . . . ... .577-579.
CXCVI. Pásztó 1694. február 22. A pásztóiak kérik Fenessy egri
püspököt, hogy a pásztói dézsmát engédje át a pásztói Szent Lőrincz templom kijavítására, Kada Istvánnal meg állíttassa föl azt az oltárt a Szent-Lőrincz templomban, a melyet megigért 580-581.
CXCVII. Pásztó 1694. Zolnay András pásztói apát azt kéri Fenessy
György egri püspöktől, hogy Jászberényi Pál helyébe Pásztora
más plébánost hozhasson 581.
CXCVIII. Pásztó. 1694. május 8. A pásztóiak kérik Fenessy György
egri püspököt, hogy Jászberényi Pál plébánosukat ne helyezze
át máshová; mert attól tartanak, hogy majd nem kapnak
helyette mást, - pedig Zolnay András pásztói apátot plébánosnak nem akarják elismerni . . . 582-583.
CXCIX. Laxemburg. 1694. május 24. I. Lipót király utasítja a nádort,
hogy azon bonyodalom érdemében, mely Vécsey Sándor,
Szunyogh Gáspár, Melczer János és más pásztói birtokosok
között egy-, és Zolnay András pásztói apát között más-részről
hosszú idő óta létezik, rendkívüli birói eljárásról gondoskodjék 583-584.
CC. Pásztó. 1696. április 3. A pásztóiak kérik Fenessy György egri
püspököt, hogy Pásztóra új plébánost küldjön . . . . . 584-585.
CCI. Pásztó. 1696. ápril. 5. Zolnay András pásztói apát kéri Fenessy
György egri püspököt, hogy küldjön Pásztóra plébánost, mert
ő betegeskedése és apátsága érdekeinek jogvédelme miatt nem
tudja végezni a plébániai teendőket . . . . . ... . .. 585-586.
CCII. Jászó. 1696. ápril 10. Fenessy György egri érsek tudatja
Zolnay András pásztói apáttal, hogy Pásztóra ugyan küld plébánost, de ez független marad az apáttól; s felszólítja Zolnayt, hogy adja vissza azon házat, kertet s malmot, melyek egykor
a plébániáé voltak 586-588.
CCIII. Pásztó. 1696. április 22. Zolnay András pásztói apát írja
Fenessy György egri püspöknek, hogy a pásztói plébános
függésére nézve régi véleményét már megváltoztatta; a házat,
malmot és kertet azonban nem bocsátja ki kezei közül, mert
ezekre vonatkozó jogát már több ízben bebizonyította . . . 588-589.
CCIV. 1696. augusztus 10. Pásztó város, Tar és Hasznos birtok
adóösszeírása 589-593.
CCV. Pásztó. 1696. augusztus 26. A pásztóiak Szárhegyi András
hevesmegyei főespereshez fordulnak, hogy részökre plébánosról
gondoskodjék 594.
CCVI. Pásztó. 1697. január 3. Terennei Márton pásztói plébános
lefesti szomorú helyzetét Pásztón; kéri Pettes András prépostot,
hogy bírja rá Zolnay András pásztói apátot a kezei között
levő malom, ház, kert és szántóföldek átengedésére; s jelenti,
hogy Zolnay a cziszterczieket Pásztora be akarja telepíteni s
hihetőleg ő maga is belép közéjök . . . . 595-596.
CCVII. Pásztó. 1697. február 26. Terennei Márton pásztói plébános
Berzsenyi Demeter patai főesperest kéri, hogy működjék közre
azon javak visszaszerzésénél, melyeket Zolnay András pásztói
apát a plébániától elfoglalt 596-597.
CCVIII. Jászó. 1697. márczius 14. Csáky István gróf országbíró,
Zolnay András pásztói apát kérelmére, átíratja a jászói konventnek azon kiadványát, mely Szuhay István egri püspök
tiltakozását tartalmazza Pásztói Gergely örököseivel szemben 597-600.
CCIX. Pásztó. 1697. április 9 Terennei Márton pásztói plébános
kéri Pettes András egri prépostot, hogy tekintettel az ő szegénységére, küldjön neki pénzt misékre a kezénél levő misealapítványokból 600-601.
CCX. Pásztó. 1697 június 6. A pásztóiak tudatják az egri vicariussal,
hogy a pásztói malom tulajdonjoga Kada István pásztói apát
idejében és később is nem az apátot, hanem a plébánost és a
templomot illette meg 601-602.
CCXI. Kassa 1697. június 12. Pettes András prépost és vicarius
Zolnay András pásztói apáttal szemben a törvény terére akar
lépni; miért is fölszólítja a pásztóiakat, hogy bizonyító okleveleiket másolatban küldjék el hozzá 602-603.
CCXII. Pásztó. 1697. október 1. A pásztóiak kérdezősködnek Pettes
András vicariusnál a plébánia részére követelt malom ügyének
tárgyalására nézve 603.
CCXIII. Kassa 1697. november 18. Az egri káptalan jelenti, hogy
Zolnay András idézésre a szentszék előtt megjelent, de Pettes
András vicarius és helyettese távolléte következtében eredmény
nélkül tért haza 604.
CCXIV. Pásztó. Zolnay András a m. kir. kanczellária támogatását
kéri a pásztói apátságnak a cziszterczi rendbe keblezése érdekében, felsorolván azon okokat is, melyek kérésének alapját
képezik 604-606.
CCXV. Wellehrád 1698. február 15. Zolnay András a wellehrádi
apátnál a cziszterczi rendbe vételét kérelmezi; költségei födözésére kölcsönt kér tőle s biztatja, hogy a kellő helyen mozdítson meg minden követ a cziszterczi apátságoknak a rendbe
kebelezése érdekében 606-609.
CCXVI. Wellehrád. 1698. február 17. Bernát wellehrádi apát bizonyítja, hogy Zolnay András pásztói gubernátort a wellehrádi konvent újonczai közé fölveszi . 609.
CCXVII. Plass. 1698. február 24. Trojer András plassi apát és vikárius
megengedi Kasparek Bernát wellehrádi apátnak a rendi kolostorok visszaszerzését és újjászervezését Magyarországban 610.
CCXVIII. Bécs. 1698. márczius 3. I. Lipót király, Zolnay András
pásztói apát kérésére, meghagyja Lindvay Piacid pannonhalmi
apátnak, hogy a conventi levéltárban levő pásztói okiratokat
adja ki Zolnay részére 610-611.
CCXIX. Pásztó. 1698. márczius 28. Zolnay András írja Fenessy
György egri püspöknek, hogy két cziszterczi rendtag érkezett
vele Pásztóra az apátság megszemlélésére, mert már közeledik
az idő, hogy a pásztói apátság a cziszterczi rend kezére juts hogy ő maga is minél előbb a rendbe léphessen, peres ügyének gyors elintézését kéri 612-613.
CCXX. Garam-Szent-Benedek. 1698. április 27. A garamszentbenedeki konvent jelenti, hogy Pásztón, Nagy Márton királyi ember
jelenlétében, megtartotta azon tanúkihallgatást, melyet I. Lipót
király rendélt el Zolnay András kérelmére 613-625.
CCXXI. Pásztó. 1698. május 6. Zolnay András pásztói apát igéri,
hogy Bakos Jánosnak a kölcsönzött 115 frtért mind a múltra,
mind a jövőre szólólag fog kamatot fizetni . 625-626.
CCXXII. Bécs. 1698. május 22. Kollonich Lipót biboros érsek képzeleti dolognak tekinti azt a tervet, hogy Zolnay András pásztói apát a cziszterczi rendbe lép; miért is nem ajánlja a hozzájárulást. 626.
CCXXIII. Bécs. 1698. augusztus 28. L Lipót király Zolnay András
kérelmére a pásztói apátságot visszaadja a cziszterczi rendnek
s megengedi, hogy Zolnay a cziszterczi rendbe lépése után is
megtarthassa apátságát 627-630.
CCXXIV Bécs 1698. augusztus 28. I. Lipót király a magyar királyi
kamarának megparancsolja, hogy a cziszterczi rendet a pásztói
apátságba vezesse és iktattassa be 631-633.
CCXXV. Gyöngyös. 1698. novemb.6. Heves és Külső-Szolnok vármegye
gyűlésén, Gyöngyösön, Országh Pál és Peres Ferencz előadják,
hogy Zolnay András bizonyos telket apáti lakásának udvarául
foglalt el, de a pásztói birtokosok ez ellen tiltakoztak ... 633.
CCXXVI. Pásztó. 1699. A pásztóiak kérik I. Lipót királyt, hogy a régi
magyar királyoktól nyert, Zsigmond, I. Ulászló és Hunyady Mátyás
király által megerősített szabadságleveleiket újból erősítse meg. 634.
CCXXVII. Pozsony. 1699. márczius 18 A pozsonyi kamara meghagyja Kecskeméty Pál Széchenyi harminczadosnak, hogy a cziszterczi rendet a pásztói apátságba iktassa be 634-636.
CCXXVIII. Pásztó. 1699. ápril 28. Kecskeméthy Pál szécsényi harminczados jelenti, hogy a cziszterczi rendet a pásztói apátságba bevezette és beiktatta 637.
CCXXIX. Lelesz. 1699. május 10. Berkovics Ágoston váradi püspök
jelenti, hogy Ibrányi Anna nevében Tóth János tiltakozott a
cziszterczi rend beiktatása ellen Pásztó város, Tepke és Muzsla
puszták birtokába 637-638.
CCXXX. Pásztó. 1699. július 3. Szalay Pál, kártérítés czímén, Zolnay
András pásztói apátnak kétszáz rajnai forint lefizetését igéri. 638-639.
CCXXXI. Gyöngyös. 1699. július 6. Heves és Külső-Szolnok vármegye gyűlésén, Szalay Pál Zolnay András pásztói apát ellen
hatalmaskodás czímén emel vádat; ez pedig tiltakozik a vádakkal
szemben . . . 639-641.
CCXXXII. Gyöngyös. 1699. augusztus 22. Heves és Külső-Szolnok
vármegye gyűlésén Szelecski Márton a pásztói földesurak és
közbirtokosok nevében tiltakozik az ellen, hogy Zolnay András
pásztói apát a Pokolfán innen és túl levő termését a maga
részére lefoglalja . . . . . . . 641-642.
CCXXXIII. Gyöngyös. 1700. január 26. Heves és Külső-Szolnok
vármegye, Zolnay András pásztói apát kérésére kiadja a bizonyságlevelet azon tiltakozásra nézve, melyet Bossányi László, Andrássy György, Vay Ábrahám és a többi pásztói földesurak nevében
Bajtai István kifejezett a pásztói lakók ősi kiváltságaival szemben. 642-644.
CCXXXIV. Pozsony. 1700. deczember 18. I. Lipót király a jászói
konventet utasítja, hogy Vattay Jánost Zolnay Andrással és Sas
Pállal szemben vezesse be Pásztó-Szőllős birtokba, Zolnain pedig
vegye meg a bírságösszeget 644-647.
CCXXXV. Wellehrád. 1701. február 6. Maietynsky Wenczel felszólítja Pásztó város hatóságát és községét, hogy jelentsék írásban a wellehrádi konvent és apát előtt azon elhatározásukat, a melynek értelmében a pásztói apát földesúri felsőbbségét elismerik. 647-648.
CCXXXVI. Bécs. 1701. márczius 26. I. Lipót király átírja Hunyadi
Mátyás és II. Ulászló királynak azon okleveleit, melyek Zsigmond
királynak a pásztói lakók részére kiadott kiváltságlevelét tartalmazzák . 648-653.
CCXXXVII. Jászó. 1701. november 8. A jászói konvent jelenti, hogy
Vattay Jánost Pásztó-Szőllős birtokba ellenmondás nélkül beiktatták, s hogy Zolnay András pásztói apáton a három márka
bírságot megvették . . 653-654.
CCXXXVIII. Gyöngyös. 1702. márczius 27. Heves és Külső-Szolnok
vármegye közgyűlésén kihirdetik azon királyi rendeletet, mely
a pásztói földesurak és lakók egymásközötti viszonyában a régi
állapot fentartását követeli . 655.
CCXXXIX. Bécs. 1702. ápril 28. A m. kir. kanczellária értesíti a
m. kir. kamarát, azon okokról, a melyek miatt a pásztóiak
által kért okiratot nem adhatja ki 656-658.
CCXL. Bécs. 1702. ápril 28. I. Lipót király intézkedik, hogy a hatóság Pásztó város lakóinak személyi és birtogjogait a földesurakkal szemben megvédje s a rajta ejtett sérelmeket orvosolja. 658-660.
CCXLI. 1702. ápril 30. Zolnay András végrendelete 660-662.
CCXLII. Bécs. 1702. május 27. Bakos János kéri Telekessy István
egri püspököt, intézkednék úgy, hogy Zolnay András elhalt
pásztói apát hagyatékából a neki kölcsönzött 115 forintot megkapja 663-664.
CCXLIII. Bécs. 1702. május 27. Matyassovsky László kanczellár s
nyitrai püspök kéri Telekessy István egri püspök támogatását
Bakos János részére, hogy ez Zolnay András pásztói apát hagyatékából a neki kölcsönzött összeget megkaphassa 665.
CCXLIV. Pozsony. 1702. június 3. A magyar kir. kamara elnöke
utasítja Kecskeméthy Pált, hogy Zolnay András pásztói apát
halála után az apátság vagyonát a kir. fiscus részére foglalja
le, írja össze s erről tegyen jelentést 665-666.
CCXLV. Pásztó. 1702 augusztus 5. Terennei Márton pásztói plébános
kéri Telekessy István egri püspököt, hogy őt a plébániájához tartozó malom és ház birtoklásában, a czisztercziekkel és a kamarával szemben védelmezze meg 666-667.
CCXLVI. Pásztó. 1702. augusztus 5. Terennei Márton pásztói plébános kéri Alinási András pathai alesperest, hogy Telekessy István egri püspököt a pásztói malom és ház ügyében a pozsonyi kamaránál közbelépésre bírja 667-668.
CCXLVII. Eger. 1702. augusztus 15. Telekessy István egri püspök
kéri a pozsonyi kamarát, hogy a mit Zolnay András pásztói apát
hagyatékából jogtalanul elfoglaltatott, adja vissza 668-669.
CCXLVIII. Pozsony. 1702. november 4. Somoskőy Ferencz, Zeke
Gáspár és Csór Gáspár Pásztó város tanácsosai a pozsonyi káptalan előtt városuk nevében tiltakoznak a régi pásztói földesurak,
tehát a pásztói apátok birtoklása ellen is 669-674.
CCXLIX. Bécs. 1702. november 6. I. Lipót király a pásztói apátságot
Zolnay András apát hálák után, tekintettel a cziszterczi rend
érdemeire, a cziszterczi rendbe kebelezi és pásztói apáttá Nezorin
Flórián wellehrádi apátot nevezi ki, a kolostor fölépítésének és
szervezésének kötelezettségével 674-677.
CCL. Bécs. 1702. november 6. I. Lipót király tudatja a m. kir. kamarával, hogy a pásztói apátságot a cziszterczi rendbe kebelezte és Nezorin Flóriánnak adományozta; s meghagyja neki, hogy Nezorin Flóriánt a pásztói apátságba bevezesse és beiktassa . . . 677 - 679.
Név- és tárgymutató az 1. és II. Részhez 680-705.
Név- és tárgymutató az Oklevéltárhoz 706-749.
A műben levő önálló és a szövegbe nyomott képek 750

A műben levő önálló képek:
Szent Róbert apát 10 -11
Szent Bernárd clairvauxi apát 18-19
A pásztói apátság alapításának évéről szóló oklevél . . 50-51
III. Béla király függő pecsétje 52-53
A pásztói apátság romjai 1699-ben . . . . . . . 60 - 61
Zolnay András pásztói apát 104-105
Pásztó város és vidékének távlati képe 1699-ből . . . 164-165
A Pásztóiak, Kazai Kakasok és Tariak családfája . . . 246 -247
Nezorin Flórián kinevezése pásztói apáttá 1702-ben. (Fac-simile). A mű végén.
A szövegbe nyomott képek:
A pásztói apátsági templom alaprajza 1699-iki rajz után . . 58
Ulrik apát pecsétje a XIV. századból 65
Zolnay András magyar levele 1690. május 17-éről . . . . 102
Zolnay András magyar levele 1699. január 20-áról 117-118
Zolnay András névaláírása halálos óráján 120
Zolnay András latin levele 1700. január 15-éről 139
Nezorin Flórián gyürűpecsétje 153
A wellehrádi konvent pecsétje 153
Pásztó város pecsétje 1684-ből 155
Kazai Kakas László pecsétje a XIV. század végéről 187
Pásztói János országbíró pecsétje 1396-ból 191
Magyar nyelvű irás a XVI. század közepéről 236
Magyar fogalmazás a XVI. század közepéről 242

Dr. Békefi Remig

Dr. Békefi Remig műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Békefi Remig könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem