A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kriminalisztika

Általános rész

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Belügyminisztérium Tanulmányi és Módszertani Osztálya
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 724 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Másfél éves, sok vonatkozásban úttörőnek érzett munka után a Kriminalisztika c. mű szerzői és szerkesztői a bűnügyi nyomozás gyakorlati munkásainak és a kriminalisztikai tudomány más hazai... Tovább

Előszó

Másfél éves, sok vonatkozásban úttörőnek érzett munka után a Kriminalisztika c. mű szerzői és szerkesztői a bűnügyi nyomozás gyakorlati munkásainak és a kriminalisztikai tudomány más hazai művelőinek a rendelkezésére, bírálata alá bocsátják a magyar szocialista kriminalisztika összefoglaló általános tankönyvét.
Hazánk felszabadítása előtt a kezdetleges fokon kialakulóban levő kriminalisztika egy népellenes apparátus hivatali igényeit szolgálta és azt is olyan színvonalon, hogy arra a szocialista kriminalisztika semmiféle vonatkozásban sem építhetett, céljaival, tartalmával közösséget erkölcsileg sem vállalhatott. A szovjet kriminalisztika eredményeinek megismerése, a fiatal hazai szocialista tudomány művelőinek szakadatlan erőfeszítései, rendszeres képzés, önképzés és áldozatos, hősies gyakorlati munka, a bűnözéssel szemben vívott mindennapi harc tapasztalatai tették lehetővé, hogy a felszabadítás óta eltelt években lerakjuk a bűnügyi nyomozás tudományának alapjait. A gyorsütemű fejlődés, az igazságszolgáltatásnak különösen az utóbbi években egyre növekvő igényessége pedig megteremtette annak a feltételeit, hogy a kriminalisztika művelői összegezzék tapasztalataikat és a baráti országok kriminalistáinak eredményeire is támaszkodva papírra vessék az új, átfogó tankönyvet. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS
A kriminalisztika fogalma, tárgya és rendszere7
A kriminalisztika a nyomozás ismeretelméleti és módszertani kérdéseiről14
A nyomozás ismeretelméleti alapjai14
Az azonosítás mint kriminalisztikai módszer24
A kriminalisztikai azonosítás alaptételei25
A kriminalisztikai azonosítás módszerei29
Az azonosságra ovnatkozó következtetések értékelése32
A kriminalisztika története34
A kriminalisztika kialakulása34
A burzsoá kriminalisztika36
A szocialista kriminalisztikai tudomány kialakulása és fejlődése a Szovjetunióban42
A magyar szocialista kriminalisztika fejlődése45
ISMERETEK A KRIMINÁLTECHNIKA KÖRÉBŐL
A krimináltechnikáról általában51
Bűnügyi fényképezés55
A bűnügyi fényképezésről általában55
A bűnügyi fényképezés eszközei és anyagai58
A fényképezőgép58
Felvételi segédeszközök61
Fényképészeti anyagok65
A kidolgozás eszközei és anyagai68
Szemléltető és kiértékelő eszközök68
A bűnügyi fényképezés felvételi eljárásai69
Panorámafelvételek69
Metrikus fényképezés71
Térfényképezés (sztereo)72
Közelfényképezés73
Reprodukció75
Reflex-fényképezés75
Mikrofényképezés76
Fényképezés különleges irányú fénnyel77
Fényképezés polarizált fénnyel78
Fényképezés ultraibolya sugarakkal78
Fényképezés infravörös sugarakkal79
Röntgenfelvételek készítése81
Fényképezés gamma sugarakkal81
Egyéb különleges fényképezési eljárások81
A bűnügyi fényképezés alkalmazási területei82
Helyszíni fényképfelvételek készítése83
Általános felvételi szempontok83
A helyszíni fényképfelvételek fajtái87
Részletes felvételi szempontok89
Környezeti fényképfelvételek készítése89
Áttekintő fényképfelvételek készítése90
Középponti fényképfelvételek készítése92
Részletfénykép-felvételek készítése95
Részletfényképek személyekről95
Részletfényképek tárgyakról96
A nyomfényképezés97
Fényképezés közlekedési baleset színhelyén100
Iratok fényképezése102
Bűnügyi személyfényképezés103
A fényképezés különleges alkalmazásai108
A bűnügyi fényképfelvételek kiértékelése109
Bűnügyi nyomtan (Traszológia)116
A nyomokról és szakértői vizsgálatukról általában116
A bűnügyi nyomtan fogalma és tárgya116
A nyomok keletkezése és fajtái117
A nyomok felkutatásával, biztosításával és rögzítésével kapcsolatos feladatok123
A nyomok szakértői vizsgálatáról124
Ujjnyomok129
Ujjnyomok keletkezése és fajtái129
Ujjnyomok felkutatása131
A nem látható (latens) ujjnyomok előhívása133
A nem látható ujjnyomok előhívása porozás segítségével133
A nem látható ujjnyomok vegyszeres előhívása137
Jódkristályokkal való előhívás137
Ezüstnitráttal való előhívás140
Ninhidrinnel való előhívás140
Az ujjnyomok rögzítése141
Ujjnyomrögzítés fényképezéssel141
Ujjnyomrögzítés folival142
Ujjnyomrögzítés mintázással144
Egyéb tudnivalók az ujjnyomokról145
Nyomhordozó tárgyak és rögzített ujjnyomok csomagolása146
Lábnyomok147
A lábnyomokról általában147
A lábnyomok keletkezése és fajtái148
Meztelen láb nyomai150
Lábbelivel fedett lábak nyomai151
Harisnyával vagy egyéb anyagokkal fedett lábak nyomai155
A lábnyomcsapás156
Koholt, félrevezető lábnyomok159
A lábnyomok felkutatása és ideiglenes biztosítása160
Lábnyomok rögzítése162
Lábnyomrögzítés rajzolással62
Lábnyomrögzítés folival163
Lábnyomrögzítés mintázással64
Rögzített lábnyomok csomagolása67
Lábnyomok szakértői vizsgálata és értékelése167
Állatok nyomai169
Közlekedési eszközök nyomai171
A közlekedési eszközök nyomairól általában171
A keréknyomok172
A jármű menetirányának és sebességének a megállapítása172
A jármű fajtájának és típusának a megállapítása175
Keréknyomok rögzítése177
A jármű azonosítása keréknyomok alapján178
Eszköznyomok179
Az eszköznyomokról általában179
Az eszköznyomok keletkezése és fajtái180
Eszközöktől eredő benyomatok182
Súrlódási, karcolási nyomok184
Vágási, szúrási nyomok185
Fúrási nyomok188
Fűrészelési nyomok191
Eszköznyomok felkutatása és rögzítése192
Eszköznyomok szakértői vizsgálata és értékelése195
Zárak kinyitásakor, megrongálásakor keletkező nyomok198
A zárakról általában198
Különböző típusú zárak roncsolásmentes nyitása202
Zárfeltörés nyomai203
Függelék. Eltávolított beütések vizsgálata206
Fog- és körömnyomok207
Fognyomok207
Körömnyomok210
Igazságügyi ballisztika212
Az igazságügyi ballisztikáról általában
A lőfegyverek fajtái és működésük214
Lőszerek fajtái és részeik222
Az igazságügyi ballisztika főbb felhasználási területei225
Lőfegyverek azonosítása225
Azonosítás a hüvelyen keletkezett nyomok alapján225
Azonosítás a lövedéken keletkezett nyomok alapján227
Az azonosítás módja228
A lövés folytán előálló elváltozások vizsgálata230
Elváltozások a fegyveren230
Elváltozások különböző tárgyakon231
Lövési sérülések235
Elváltozások a fegyver használóján236
A lövés távolságának, irányának és a kilövés helyének a megállapítása237
Lőfegyverek használatával kapcsolatos tárgyi bizonyítékok felkutatása és biztosítása240
A fegyverszakértő bevonása a nyomozásba243
Igazságügyi írásvizsgálat245
Kézírásvizsgálat245
A kézírásvizsgálat kialakulása245
A tudományos kézírásvizsgálat elméleti alapjairól247
A kézírásvizsgálat rendszere249
Áttekintés249
Az írott szöveg logikai vizsgálata250
A szöveg tartalmának a vizsgálata250
A szöveg stílusának a vizsgálata251
A szöveg szókincsének a vizsgálata251
A szöveg helyesírásának a vizsgálata252
A szöveg patológiás jeleinek a vizsgálata253
A szöveg létrejötte körülményeinek a vizsgálata254
Az írásminta létrejötte körülményeinek a vizsgálata255
A torzítási szándék vizsgálata a logikai ismérvek figyelembevételével256
Az írott szöveg grafikai vizsgálata256
Az általános sajátosságok vizsgálata256
Mozgási sajátosságok256
A betűméretek vizsgálata256
A viszonylagos méretek vizsgálata257
A betűnagyság változásai257
Az írássebesség258
Írásnyomás (a kéznyomás foka)259
A tolltartás és az árnyékolási ellentét (vonalképzés)259
Az írás kötöttsége (kapcsoltsága)260
Az írás dőltsége260
A mozgásirány261
Az ékezetek formája, elhelyezése, az áthúzások helye261
A tengelymetszetek helye261
A formaképzési sajátosságok261
A kötésmód261
A díszítettség263
A kezdő- és végvonalak alakítása263
A paráf formája263
Elhelyezési sajátosságok264
A margótartás264
A sortartás264
A szavak távolsága264
A sortávolság265
A keltezések elhelyezése265
Az aláírás és a megszólítás elhelyezése265
Az elválasztás módja265
A bekezdések elhelyezése265
Egyéb elhelyezési sajátosságok265
Minőségi sajátosságok265
A kidolgozottság265
Az írástípus266
Az írásritmus266
Az író életkorára, nemére utaló ismérvek266
Az esetleges torzítottság jelei a grafikai formákban266
A különös sajátosságok vizsgálata267
Az aláírásvizsgálatról268
A nyomtatott betűs kézírás azonosításáról276
Próbaírások felvétele278
Folyóírásos és nyomtatott betűs próbaírás felvétele279
Számokkal kapcsolatos próbaírás felvétele279
Aláírással kapcsolatos próbaírás felvétele280
A szöveg létrejötte idejének megállapítása280
A kötetlen szövegű próbaírás280
Gépírásvizsgálat281
Az írógép típusának a megállapítása281
A gépírásminta felvétele282
A gépírások előzetes vizsgálata mérce segítségével283
A gépírásvizsgálat egyéb eszközei287
A vitás anyagot gépelő személy azonosítása289
Utólagos betoldások, javítások vizsgálata291
Másod- és harmadpéldányok vizsgálata291
Okmányvizsgálat291
Hamis és hamisított okmányok vizsgálata291
Bélyegzővizsgálat296
Egyéb kérdések az okmányvizsgálat körében298
Az igazságügyi írásvizsgálatra küldendő anyagok kezelése, postázása299
Az írásszakértői vélemény értékelése, az írásvizsgálat korlátai300
A tárgyi bizonyítékok egyéb fajtái302
Vérfoltok és emberi váladékfoltok302
Vérfoltok302
Emberi váladékfoltok312
Ondó312
Hüvelyváladék313
Bélsár313
Magzatszurok, magzatmáz314
Gyermekágyi váladék315
Előtej, női tej315
Húgycsőváladék315
Genny315
Nyál, köpet, izzadság315
Gyomortartalom316
Haj- és szőrszálak316
Egyéb anyagmaradványok és elváltozások319
Üvegcserepek, üvegtörések319
Pormaradványok323
A dohányzás maradványai a helyszínen324
Textilfoszlányok, fonalak és zsinegmaradványok325
A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐJE FELDERÍTÉSÉNEK, A BIZONYÍTÉKOK MEGSZERZÉSÉNEK A MÓDSZEREI
A helyszíni szemle329
A helyszíni szemléről általában329
Felkészülés a helyszíni szemlére332
A helyszín biztosítása339
Halaszthatatlan intézkedések a szemle kezdetén345
A nyomozócsoport feladatai345
A szemlebizottság feladatai348
A helyszíni szemle végrehajtása350
Statikus szakasz350
Dinamikus szakasz366
A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése372
A helyszíni szemle jegyzőkönyve372
A helyszínrajz376
A helyszínrajz szerepéről általában376
Helyszínrajzok készítése380
Általános tudnivalók380
Mérések végrehajtása387
Helyszínrajzok fajtái392
Helyiség ábrázolása393
Lakás (épületrész) ábrázolása395
Épület és környezetének ábrázolása396
Tereprész helyszínrajza399
Közlekedési baleset helyszínrajza401
Egyes tárgyak ábrázolása405
A helyszínrajzok kivitelezése407
A helyszíni szemle eredményeinek értékelése408
A kihallgatás412
A kihallgatásról általában412
A tanú kihallgatása415
A tanúvallomások lélektana415
A tanúvallomások osztályozása415
A vallomás kialakulása, szubjektíve igaz vallomás416
Az észlelés folyamatai416
Az emlékezetbe vésés és a reprodukálás folyamatai423
A szubjektíve hamis vallomások kialakulásának lélektani okai429
A tanúk lélektani típusairól431
A tanúról általában, a tanúk felkutatása432
A tanú kihallgatására való felkészülés436
A tanúkihallgatás lefolytatása439
A tanú emlékezetének serkentése442
A vallomások ellenőrzése443
A hamis tanúvallomás megelőzése445
A gyermek és fiatalkorú tanúvallomása446
A sértett kihallgatása450
A terhelt kihallgatása451
A terhelt kihallgatásáról általában451
Felkészülés a terhelt kihallgatására455
A terhelt kihallgatásának a taktikája461
A terhelt személyazonosságának megállapítása, terheltté nyilványítás461
A terhelt kötetlen elbeszélésének a meghallgatása462
A kérdések feltevésének a szakasza464
A fiatalkorú terhelt kihallgatásának a taktikája472
A vallomások rögzítése476
A jegyzőkönyvezésről általában476
A sértett vallomásának a rögzítése479
A tanúvallomás rögzítése479
A terhelt vallomásának a rögzítése480
A szembesítés482
A terhelt alibije és az alibi ellenőrzése487
Személyazonosítás tanúkkal491
Kétes személyazonosságú egyének valódi kilétének a megállapítása491
Holttestek azonosítása tanúkkal493
Felismertetés494
A nyomozási kísérlet és a helyszínelés500
A nyomozás kísérletéről általában500
A nyomozási kísérlet előkészítése504
A nyomozási kísérlet lefolytatásának taktikája506
A nyomozási kísérlet eredményeinek rögzítése509
A nyomozási kísérlet eredményeinek értékelése510
A helyszínelés513
A kutatás517
A kutatásról általában517
Házkutatás520
Általános elvek. Lakások átkutatása520
Többek által lakott vagy használt és nyilvános helyiségek átkutatása528
Szabadban, terepen történő kutatás529
Személymotozás530
Közlekedési eszközök átkutatása531
A kutatáshoz felhasználható technikai eszközök531
A kutatás eredményeinek a rögzítése533
A bűnjelek beszerzése és biztosítása. Tárgykörözés535
A bűnjelek535
A bűnjel fogalma535
A bűnjelek beszerzése535
A bűnjelek kezelése536
A bűnjelek csomagolása537
Az értékletétek kezelése538
Letétek átadása és visszaadása538
A bűnjelek megsemmisítése539
Tárgykörözés539
A tárgykörözés taktikája539
A tárgyazonosítás540
Szakértők igénybevétele542
A szakértőkről általában542
A szakértő kirendelése544
A szakértő tevékenysége, a szakértői vélemény547
A szakértői vélemény értékelése és felülvizsgálata549
Függelék
Az orvosszakértő működési köre550
A könyvszakértő működési köre553
Bűnügyi nyilvántartás556
A bűnügyi nyilvántartásról általában556
Az ismert bűnözők személyével és az általuk használt módszerekkel kapcsolatos nyilvántartás558
Bűntettesek nyilvántartása558
A bűnözők ál- és gúnyneveinek, valamint különös ismertetőjeleinek nyilvántartása558
A bűnözők nyilvántartása az általuk elkövetett bűncselekmény fajták, valamint az általuk alkalmazott elkövetési módszerek szerint560
A bűnözők fényképnyilvántartása561
Szökésben levő, elrejtőzött bűnözők nyilvántartása562
Bűnözők daktiloszkópiai (ujjnyomat) nyilvántartása562
A daktiloszkópiáról általában562
Ujjnyomatfelvétel567
Az ujjnyomatok osztályozása, tízujjas daktiloszkópiai nyilvántartás573
Az ujjnyomatfajták573
Főosztályképlet felállítása577
Alosztályképletek felállítása578
Egyujjas (monodaktiloszkópiai) nyilvántartás579
Ujjnyomatok alapján történő azonosítás580
Közvetlen azonosítás580
Távazonosítás581
Az eltűnt személyek és ismeretlen holttestek nyilvántrartása583
A nyilvántartás adatai583
Ismeretlen halottak azonosítása584
A holttest azonosítása csontmaradványok alapján585
Daktiloszkópia felhasználása holttestek azonosítására588
A holttest arcvonásainak orvosi helyreállítása590
Halotti maszk készítése591
Foglalkozási jegyek vizsgálata591
A bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartások594
Az ismeretlen tettesű ügyek nyilvántartása594
Helyszínes bűncselekmények nyilvántartása595
Kiderítetlen helyszíni ujjnyomok nyilvántartása595
Eltulajdonított tárgyak nyilvántartása596
A bűnügyi nyilvántartás felhasználása596
Az adatgyűjtés módszerei598
A megfigyelés598
A megfigyelésről általában598
A megfigyelés tárgyának fajtái599
A megfigyelés módszerei603
A megfigyelés megszervezése és taktikája605
A megfigyelés előkészítése605
A megfigyelés taktikája606
Az információszerzés és puhatolás608
A sajtó és a rádió felhasználása609
Vegyi csapdák létesítése615
Függelék. A nyomozókutyák felhasználása616
AZ ELKÖVETŐ ÜLDÖZÉSÉNEK ÉS KÉZREKERÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI
Az üldözés625
Az üldözésről általában625
A nyomonüldözés626
Személykörözés629
Az elfogás638
Függelék. A személyleírás641
A személyleírás, mint alapvető személyazonosítási módszer általános kérdései641
A személyazonosítási módszerek fejlődéséről és alapelveiről641
A személyleírás készítésének alapelvei645
A személyleírás elkészítése646
A személyleírás elkészítése közvetlen észlelet alapján646
A személyleírás elkészítése mások észlelése alapján646
A személyleírást nyújtó tanú kihallgatása647
A személyleírás felhasználása652
A személyleírás szerkezete és tartalma653
Általános elvek653
A test sajátosságai656
A test általános sajátosságai656
Testmagasság656
A termet meghatározása656
Testtartás, járásbeli sajátosságok658
A fej- és koponyaalkat658
A homlok663
A szem és a szmöldök665
Az orr668
A száj és az ajkak668
Az áll668
Az arc többi része668
A fül673
Haj, bajúsz, szakáll673
A törzs és a végtagok675
A beszéddel kapcsolatos sajátosságok676
Különös ismertetőjelek676
A személyleírás kiegészítő adatai677
A NYOMOZÁS TERVEZÉSE
A nyomozás tervezése681
A nyomozás tervezéséről és a tervezés jelentőségéről általában681
A nyomozás tervezésének az alapelvei. A nyomozás keretei684
Az adatokkal végzendő munka. Nyomozási verziók és kidolgozásuk686
A verziók kidolgozásának, a nyomozás tervezésének alaptípusai694
A verziók ellenőrzése697
A nyomozási terv elkészítésének az időpontja698
A nyomozási terv elkészítésének a technikája699
Név- és tárgymutató703
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem