BEVEZETÉS | |
A kriminalisztika fogalma, tárgya és rendszere | 7 |
A kriminalisztika a nyomozás ismeretelméleti és módszertani kérdéseiről | 14 |
A nyomozás ismeretelméleti alapjai | 14 |
Az azonosítás mint kriminalisztikai módszer | 24 |
A kriminalisztikai azonosítás alaptételei | 25 |
A kriminalisztikai azonosítás módszerei | 29 |
Az azonosságra ovnatkozó következtetések értékelése | 32 |
A kriminalisztika története | 34 |
A kriminalisztika kialakulása | 34 |
A burzsoá kriminalisztika | 36 |
A szocialista kriminalisztikai tudomány kialakulása és fejlődése a Szovjetunióban | 42 |
A magyar szocialista kriminalisztika fejlődése | 45 |
ISMERETEK A KRIMINÁLTECHNIKA KÖRÉBŐL | |
A krimináltechnikáról általában | 51 |
Bűnügyi fényképezés | 55 |
A bűnügyi fényképezésről általában | 55 |
A bűnügyi fényképezés eszközei és anyagai | 58 |
A fényképezőgép | 58 |
Felvételi segédeszközök | 61 |
Fényképészeti anyagok | 65 |
A kidolgozás eszközei és anyagai | 68 |
Szemléltető és kiértékelő eszközök | 68 |
A bűnügyi fényképezés felvételi eljárásai | 69 |
Panorámafelvételek | 69 |
Metrikus fényképezés | 71 |
Térfényképezés (sztereo) | 72 |
Közelfényképezés | 73 |
Reprodukció | 75 |
Reflex-fényképezés | 75 |
Mikrofényképezés | 76 |
Fényképezés különleges irányú fénnyel | 77 |
Fényképezés polarizált fénnyel | 78 |
Fényképezés ultraibolya sugarakkal | 78 |
Fényképezés infravörös sugarakkal | 79 |
Röntgenfelvételek készítése | 81 |
Fényképezés gamma sugarakkal | 81 |
Egyéb különleges fényképezési eljárások | 81 |
A bűnügyi fényképezés alkalmazási területei | 82 |
Helyszíni fényképfelvételek készítése | 83 |
Általános felvételi szempontok | 83 |
A helyszíni fényképfelvételek fajtái | 87 |
Részletes felvételi szempontok | 89 |
Környezeti fényképfelvételek készítése | 89 |
Áttekintő fényképfelvételek készítése | 90 |
Középponti fényképfelvételek készítése | 92 |
Részletfénykép-felvételek készítése | 95 |
Részletfényképek személyekről | 95 |
Részletfényképek tárgyakról | 96 |
A nyomfényképezés | 97 |
Fényképezés közlekedési baleset színhelyén | 100 |
Iratok fényképezése | 102 |
Bűnügyi személyfényképezés | 103 |
A fényképezés különleges alkalmazásai | 108 |
A bűnügyi fényképfelvételek kiértékelése | 109 |
Bűnügyi nyomtan (Traszológia) | 116 |
A nyomokról és szakértői vizsgálatukról általában | 116 |
A bűnügyi nyomtan fogalma és tárgya | 116 |
A nyomok keletkezése és fajtái | 117 |
A nyomok felkutatásával, biztosításával és rögzítésével kapcsolatos feladatok | 123 |
A nyomok szakértői vizsgálatáról | 124 |
Ujjnyomok | 129 |
Ujjnyomok keletkezése és fajtái | 129 |
Ujjnyomok felkutatása | 131 |
A nem látható (latens) ujjnyomok előhívása | 133 |
A nem látható ujjnyomok előhívása porozás segítségével | 133 |
A nem látható ujjnyomok vegyszeres előhívása | 137 |
Jódkristályokkal való előhívás | 137 |
Ezüstnitráttal való előhívás | 140 |
Ninhidrinnel való előhívás | 140 |
Az ujjnyomok rögzítése | 141 |
Ujjnyomrögzítés fényképezéssel | 141 |
Ujjnyomrögzítés folival | 142 |
Ujjnyomrögzítés mintázással | 144 |
Egyéb tudnivalók az ujjnyomokról | 145 |
Nyomhordozó tárgyak és rögzített ujjnyomok csomagolása | 146 |
Lábnyomok | 147 |
A lábnyomokról általában | 147 |
A lábnyomok keletkezése és fajtái | 148 |
Meztelen láb nyomai | 150 |
Lábbelivel fedett lábak nyomai | 151 |
Harisnyával vagy egyéb anyagokkal fedett lábak nyomai | 155 |
A lábnyomcsapás | 156 |
Koholt, félrevezető lábnyomok | 159 |
A lábnyomok felkutatása és ideiglenes biztosítása | 160 |
Lábnyomok rögzítése | 162 |
Lábnyomrögzítés rajzolással | 62 |
Lábnyomrögzítés folival | 163 |
Lábnyomrögzítés mintázással | 64 |
Rögzített lábnyomok csomagolása | 67 |
Lábnyomok szakértői vizsgálata és értékelése | 167 |
Állatok nyomai | 169 |
Közlekedési eszközök nyomai | 171 |
A közlekedési eszközök nyomairól általában | 171 |
A keréknyomok | 172 |
A jármű menetirányának és sebességének a megállapítása | 172 |
A jármű fajtájának és típusának a megállapítása | 175 |
Keréknyomok rögzítése | 177 |
A jármű azonosítása keréknyomok alapján | 178 |
Eszköznyomok | 179 |
Az eszköznyomokról általában | 179 |
Az eszköznyomok keletkezése és fajtái | 180 |
Eszközöktől eredő benyomatok | 182 |
Súrlódási, karcolási nyomok | 184 |
Vágási, szúrási nyomok | 185 |
Fúrási nyomok | 188 |
Fűrészelési nyomok | 191 |
Eszköznyomok felkutatása és rögzítése | 192 |
Eszköznyomok szakértői vizsgálata és értékelése | 195 |
Zárak kinyitásakor, megrongálásakor keletkező nyomok | 198 |
A zárakról általában | 198 |
Különböző típusú zárak roncsolásmentes nyitása | 202 |
Zárfeltörés nyomai | 203 |
Függelék. Eltávolított beütések vizsgálata | 206 |
Fog- és körömnyomok | 207 |
Fognyomok | 207 |
Körömnyomok | 210 |
Igazságügyi ballisztika | 212 |
Az igazságügyi ballisztikáról általában | |
A lőfegyverek fajtái és működésük | 214 |
Lőszerek fajtái és részeik | 222 |
Az igazságügyi ballisztika főbb felhasználási területei | 225 |
Lőfegyverek azonosítása | 225 |
Azonosítás a hüvelyen keletkezett nyomok alapján | 225 |
Azonosítás a lövedéken keletkezett nyomok alapján | 227 |
Az azonosítás módja | 228 |
A lövés folytán előálló elváltozások vizsgálata | 230 |
Elváltozások a fegyveren | 230 |
Elváltozások különböző tárgyakon | 231 |
Lövési sérülések | 235 |
Elváltozások a fegyver használóján | 236 |
A lövés távolságának, irányának és a kilövés helyének a megállapítása | 237 |
Lőfegyverek használatával kapcsolatos tárgyi bizonyítékok felkutatása és biztosítása | 240 |
A fegyverszakértő bevonása a nyomozásba | 243 |
Igazságügyi írásvizsgálat | 245 |
Kézírásvizsgálat | 245 |
A kézírásvizsgálat kialakulása | 245 |
A tudományos kézírásvizsgálat elméleti alapjairól | 247 |
A kézírásvizsgálat rendszere | 249 |
Áttekintés | 249 |
Az írott szöveg logikai vizsgálata | 250 |
A szöveg tartalmának a vizsgálata | 250 |
A szöveg stílusának a vizsgálata | 251 |
A szöveg szókincsének a vizsgálata | 251 |
A szöveg helyesírásának a vizsgálata | 252 |
A szöveg patológiás jeleinek a vizsgálata | 253 |
A szöveg létrejötte körülményeinek a vizsgálata | 254 |
Az írásminta létrejötte körülményeinek a vizsgálata | 255 |
A torzítási szándék vizsgálata a logikai ismérvek figyelembevételével | 256 |
Az írott szöveg grafikai vizsgálata | 256 |
Az általános sajátosságok vizsgálata | 256 |
Mozgási sajátosságok | 256 |
A betűméretek vizsgálata | 256 |
A viszonylagos méretek vizsgálata | 257 |
A betűnagyság változásai | 257 |
Az írássebesség | 258 |
Írásnyomás (a kéznyomás foka) | 259 |
A tolltartás és az árnyékolási ellentét (vonalképzés) | 259 |
Az írás kötöttsége (kapcsoltsága) | 260 |
Az írás dőltsége | 260 |
A mozgásirány | 261 |
Az ékezetek formája, elhelyezése, az áthúzások helye | 261 |
A tengelymetszetek helye | 261 |
A formaképzési sajátosságok | 261 |
A kötésmód | 261 |
A díszítettség | 263 |
A kezdő- és végvonalak alakítása | 263 |
A paráf formája | 263 |
Elhelyezési sajátosságok | 264 |
A margótartás | 264 |
A sortartás | 264 |
A szavak távolsága | 264 |
A sortávolság | 265 |
A keltezések elhelyezése | 265 |
Az aláírás és a megszólítás elhelyezése | 265 |
Az elválasztás módja | 265 |
A bekezdések elhelyezése | 265 |
Egyéb elhelyezési sajátosságok | 265 |
Minőségi sajátosságok | 265 |
A kidolgozottság | 265 |
Az írástípus | 266 |
Az írásritmus | 266 |
Az író életkorára, nemére utaló ismérvek | 266 |
Az esetleges torzítottság jelei a grafikai formákban | 266 |
A különös sajátosságok vizsgálata | 267 |
Az aláírásvizsgálatról | 268 |
A nyomtatott betűs kézírás azonosításáról | 276 |
Próbaírások felvétele | 278 |
Folyóírásos és nyomtatott betűs próbaírás felvétele | 279 |
Számokkal kapcsolatos próbaírás felvétele | 279 |
Aláírással kapcsolatos próbaírás felvétele | 280 |
A szöveg létrejötte idejének megállapítása | 280 |
A kötetlen szövegű próbaírás | 280 |
Gépírásvizsgálat | 281 |
Az írógép típusának a megállapítása | 281 |
A gépírásminta felvétele | 282 |
A gépírások előzetes vizsgálata mérce segítségével | 283 |
A gépírásvizsgálat egyéb eszközei | 287 |
A vitás anyagot gépelő személy azonosítása | 289 |
Utólagos betoldások, javítások vizsgálata | 291 |
Másod- és harmadpéldányok vizsgálata | 291 |
Okmányvizsgálat | 291 |
Hamis és hamisított okmányok vizsgálata | 291 |
Bélyegzővizsgálat | 296 |
Egyéb kérdések az okmányvizsgálat körében | 298 |
Az igazságügyi írásvizsgálatra küldendő anyagok kezelése, postázása | 299 |
Az írásszakértői vélemény értékelése, az írásvizsgálat korlátai | 300 |
A tárgyi bizonyítékok egyéb fajtái | 302 |
Vérfoltok és emberi váladékfoltok | 302 |
Vérfoltok | 302 |
Emberi váladékfoltok | 312 |
Ondó | 312 |
Hüvelyváladék | 313 |
Bélsár | 313 |
Magzatszurok, magzatmáz | 314 |
Gyermekágyi váladék | 315 |
Előtej, női tej | 315 |
Húgycsőváladék | 315 |
Genny | 315 |
Nyál, köpet, izzadság | 315 |
Gyomortartalom | 316 |
Haj- és szőrszálak | 316 |
Egyéb anyagmaradványok és elváltozások | 319 |
Üvegcserepek, üvegtörések | 319 |
Pormaradványok | 323 |
A dohányzás maradványai a helyszínen | 324 |
Textilfoszlányok, fonalak és zsinegmaradványok | 325 |
A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐJE FELDERÍTÉSÉNEK, A BIZONYÍTÉKOK MEGSZERZÉSÉNEK A MÓDSZEREI | |
A helyszíni szemle | 329 |
A helyszíni szemléről általában | 329 |
Felkészülés a helyszíni szemlére | 332 |
A helyszín biztosítása | 339 |
Halaszthatatlan intézkedések a szemle kezdetén | 345 |
A nyomozócsoport feladatai | 345 |
A szemlebizottság feladatai | 348 |
A helyszíni szemle végrehajtása | 350 |
Statikus szakasz | 350 |
Dinamikus szakasz | 366 |
A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése | 372 |
A helyszíni szemle jegyzőkönyve | 372 |
A helyszínrajz | 376 |
A helyszínrajz szerepéről általában | 376 |
Helyszínrajzok készítése | 380 |
Általános tudnivalók | 380 |
Mérések végrehajtása | 387 |
Helyszínrajzok fajtái | 392 |
Helyiség ábrázolása | 393 |
Lakás (épületrész) ábrázolása | 395 |
Épület és környezetének ábrázolása | 396 |
Tereprész helyszínrajza | 399 |
Közlekedési baleset helyszínrajza | 401 |
Egyes tárgyak ábrázolása | 405 |
A helyszínrajzok kivitelezése | 407 |
A helyszíni szemle eredményeinek értékelése | 408 |
A kihallgatás | 412 |
A kihallgatásról általában | 412 |
A tanú kihallgatása | 415 |
A tanúvallomások lélektana | 415 |
A tanúvallomások osztályozása | 415 |
A vallomás kialakulása, szubjektíve igaz vallomás | 416 |
Az észlelés folyamatai | 416 |
Az emlékezetbe vésés és a reprodukálás folyamatai | 423 |
A szubjektíve hamis vallomások kialakulásának lélektani okai | 429 |
A tanúk lélektani típusairól | 431 |
A tanúról általában, a tanúk felkutatása | 432 |
A tanú kihallgatására való felkészülés | 436 |
A tanúkihallgatás lefolytatása | 439 |
A tanú emlékezetének serkentése | 442 |
A vallomások ellenőrzése | 443 |
A hamis tanúvallomás megelőzése | 445 |
A gyermek és fiatalkorú tanúvallomása | 446 |
A sértett kihallgatása | 450 |
A terhelt kihallgatása | 451 |
A terhelt kihallgatásáról általában | 451 |
Felkészülés a terhelt kihallgatására | 455 |
A terhelt kihallgatásának a taktikája | 461 |
A terhelt személyazonosságának megállapítása, terheltté nyilványítás | 461 |
A terhelt kötetlen elbeszélésének a meghallgatása | 462 |
A kérdések feltevésének a szakasza | 464 |
A fiatalkorú terhelt kihallgatásának a taktikája | 472 |
A vallomások rögzítése | 476 |
A jegyzőkönyvezésről általában | 476 |
A sértett vallomásának a rögzítése | 479 |
A tanúvallomás rögzítése | 479 |
A terhelt vallomásának a rögzítése | 480 |
A szembesítés | 482 |
A terhelt alibije és az alibi ellenőrzése | 487 |
Személyazonosítás tanúkkal | 491 |
Kétes személyazonosságú egyének valódi kilétének a megállapítása | 491 |
Holttestek azonosítása tanúkkal | 493 |
Felismertetés | 494 |
A nyomozási kísérlet és a helyszínelés | 500 |
A nyomozás kísérletéről általában | 500 |
A nyomozási kísérlet előkészítése | 504 |
A nyomozási kísérlet lefolytatásának taktikája | 506 |
A nyomozási kísérlet eredményeinek rögzítése | 509 |
A nyomozási kísérlet eredményeinek értékelése | 510 |
A helyszínelés | 513 |
A kutatás | 517 |
A kutatásról általában | 517 |
Házkutatás | 520 |
Általános elvek. Lakások átkutatása | 520 |
Többek által lakott vagy használt és nyilvános helyiségek átkutatása | 528 |
Szabadban, terepen történő kutatás | 529 |
Személymotozás | 530 |
Közlekedési eszközök átkutatása | 531 |
A kutatáshoz felhasználható technikai eszközök | 531 |
A kutatás eredményeinek a rögzítése | 533 |
A bűnjelek beszerzése és biztosítása. Tárgykörözés | 535 |
A bűnjelek | 535 |
A bűnjel fogalma | 535 |
A bűnjelek beszerzése | 535 |
A bűnjelek kezelése | 536 |
A bűnjelek csomagolása | 537 |
Az értékletétek kezelése | 538 |
Letétek átadása és visszaadása | 538 |
A bűnjelek megsemmisítése | 539 |
Tárgykörözés | 539 |
A tárgykörözés taktikája | 539 |
A tárgyazonosítás | 540 |
Szakértők igénybevétele | 542 |
A szakértőkről általában | 542 |
A szakértő kirendelése | 544 |
A szakértő tevékenysége, a szakértői vélemény | 547 |
A szakértői vélemény értékelése és felülvizsgálata | 549 |
Függelék | |
Az orvosszakértő működési köre | 550 |
A könyvszakértő működési köre | 553 |
Bűnügyi nyilvántartás | 556 |
A bűnügyi nyilvántartásról általában | 556 |
Az ismert bűnözők személyével és az általuk használt módszerekkel kapcsolatos nyilvántartás | 558 |
Bűntettesek nyilvántartása | 558 |
A bűnözők ál- és gúnyneveinek, valamint különös ismertetőjeleinek nyilvántartása | 558 |
A bűnözők nyilvántartása az általuk elkövetett bűncselekmény fajták, valamint az általuk alkalmazott elkövetési módszerek szerint | 560 |
A bűnözők fényképnyilvántartása | 561 |
Szökésben levő, elrejtőzött bűnözők nyilvántartása | 562 |
Bűnözők daktiloszkópiai (ujjnyomat) nyilvántartása | 562 |
A daktiloszkópiáról általában | 562 |
Ujjnyomatfelvétel | 567 |
Az ujjnyomatok osztályozása, tízujjas daktiloszkópiai nyilvántartás | 573 |
Az ujjnyomatfajták | 573 |
Főosztályképlet felállítása | 577 |
Alosztályképletek felállítása | 578 |
Egyujjas (monodaktiloszkópiai) nyilvántartás | 579 |
Ujjnyomatok alapján történő azonosítás | 580 |
Közvetlen azonosítás | 580 |
Távazonosítás | 581 |
Az eltűnt személyek és ismeretlen holttestek nyilvántrartása | 583 |
A nyilvántartás adatai | 583 |
Ismeretlen halottak azonosítása | 584 |
A holttest azonosítása csontmaradványok alapján | 585 |
Daktiloszkópia felhasználása holttestek azonosítására | 588 |
A holttest arcvonásainak orvosi helyreállítása | 590 |
Halotti maszk készítése | 591 |
Foglalkozási jegyek vizsgálata | 591 |
A bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartások | 594 |
Az ismeretlen tettesű ügyek nyilvántartása | 594 |
Helyszínes bűncselekmények nyilvántartása | 595 |
Kiderítetlen helyszíni ujjnyomok nyilvántartása | 595 |
Eltulajdonított tárgyak nyilvántartása | 596 |
A bűnügyi nyilvántartás felhasználása | 596 |
Az adatgyűjtés módszerei | 598 |
A megfigyelés | 598 |
A megfigyelésről általában | 598 |
A megfigyelés tárgyának fajtái | 599 |
A megfigyelés módszerei | 603 |
A megfigyelés megszervezése és taktikája | 605 |
A megfigyelés előkészítése | 605 |
A megfigyelés taktikája | 606 |
Az információszerzés és puhatolás | 608 |
A sajtó és a rádió felhasználása | 609 |
Vegyi csapdák létesítése | 615 |
Függelék. A nyomozókutyák felhasználása | 616 |
AZ ELKÖVETŐ ÜLDÖZÉSÉNEK ÉS KÉZREKERÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI | |
Az üldözés | 625 |
Az üldözésről általában | 625 |
A nyomonüldözés | 626 |
Személykörözés | 629 |
Az elfogás | 638 |
Függelék. A személyleírás | 641 |
A személyleírás, mint alapvető személyazonosítási módszer általános kérdései | 641 |
A személyazonosítási módszerek fejlődéséről és alapelveiről | 641 |
A személyleírás készítésének alapelvei | 645 |
A személyleírás elkészítése | 646 |
A személyleírás elkészítése közvetlen észlelet alapján | 646 |
A személyleírás elkészítése mások észlelése alapján | 646 |
A személyleírást nyújtó tanú kihallgatása | 647 |
A személyleírás felhasználása | 652 |
A személyleírás szerkezete és tartalma | 653 |
Általános elvek | 653 |
A test sajátosságai | 656 |
A test általános sajátosságai | 656 |
Testmagasság | 656 |
A termet meghatározása | 656 |
Testtartás, járásbeli sajátosságok | 658 |
A fej- és koponyaalkat | 658 |
A homlok | 663 |
A szem és a szmöldök | 665 |
Az orr | 668 |
A száj és az ajkak | 668 |
Az áll | 668 |
Az arc többi része | 668 |
A fül | 673 |
Haj, bajúsz, szakáll | 673 |
A törzs és a végtagok | 675 |
A beszéddel kapcsolatos sajátosságok | 676 |
Különös ismertetőjelek | 676 |
A személyleírás kiegészítő adatai | 677 |
A NYOMOZÁS TERVEZÉSE | |
A nyomozás tervezése | 681 |
A nyomozás tervezéséről és a tervezés jelentőségéről általában | 681 |
A nyomozás tervezésének az alapelvei. A nyomozás keretei | 684 |
Az adatokkal végzendő munka. Nyomozási verziók és kidolgozásuk | 686 |
A verziók kidolgozásának, a nyomozás tervezésének alaptípusai | 694 |
A verziók ellenőrzése | 697 |
A nyomozási terv elkészítésének az időpontja | 698 |
A nyomozási terv elkészítésének a technikája | 699 |
Név- és tárgymutató | 703 |